Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Néhány dolgot szeretnénk előre tisztázni. A miheztartás végett csak. Például, hogy Liptai Claudiával nem volt szexuális kapcsolatunk. Ezen kívül Liptai Claudiával nem is szeretnénk szexuális kapcsolatot. Harmadrészről pedig nem kérkednénk azzal, hogy de nem is, ám majdnem, viszont azért mégis, érted, na…
Részben lehetnénk tehát akár Havas Henrik is (asszem így hívják ezt a videobloggert, ha nem, küldje be a névjegykártyáját, módosítunk). Mert Havas Henriknek sem volt szexuális kapcsolata Liptai Claudiával. Ennyi a hasonlóság.
Ám míg bennünk ez fel sem merült (nem szeretjük a színezett szőrzetű, anyányi úrhölgyeket, na), Havas Henriknek akár össze is jöhetett volna ez meg az! Értik, ugye? (kacsint) Mert hát, amint megosztja vélünk ez az amatőr videoblogger, volt itt ám egyszer egy aquincumi buli, ahol sötét is volt, meg zegzug, meg ilyen… (kacsint) De szex, az nem. (fölényes mosoly) Csak flört. (kuncogás)
Két öregurat látunk a felvételen. Ahelyett, hogy fogsorrögzítőt reklámoznának, vagy vizelési zavarokról vallanának őszintén kortársaiknak, inkább süppednek a fotelban, és játsszák a nagymenőt. A nagyfaszú szakközepest, aki a szalagavatón majdnem meghúzta Marit, a szomszéd esti gimibe járó nagycsöcsűt. Emlékszel, Pista, nem? Hogy lassúztunk, apám! Hogy simult! Emlékszel? Simultam én is, de ő jobban. Érted, akkor teszem be a kígyót, amikor akarom. De mégsem. És most itt ülünk két sör mellett, és most elmondom neked. Meg nekik. Érted, akkor kúrom, amikor akarom… Jó hangosan. A szomszéd asztaltól pedig átszólnak, hogy csendesebben, öregurak.
Havas Henrik és Verebes István süpped egymás mellett. Nagy szoba látható. Föstmény a falon, tán a Forró Tamás nevű nepper ajándéka. Könyvek is vannak, biztos méretre és színre kiválogatva. Havas Henrik állítólag újságíró (továbbra is elnézést, ha mégsem így hívják), Verebes István pedig egy tüdőbeteg, nagytestű, kissé szőrös férfi, és színházakban dolgozott előtte. Tán büfés volt. Tán jegypénztáros. Tán ő volt az az öreg néni, aki megmutatja, hova szól a jegyünk. Az is lehet persze, hogy színész vagy rendező volt. Egyszer mintha balettozott volna Markó Iván egyik darabjában. Rabbiként. Szép látvány volt. Gusztusos, mint a Liptai Claudia…
Mert Liptai Claudia – ő aztán gusztusos. Verebes Istvánnak tán kicsit meg is emelkedik a slicce e mondatra. Vagy mégsem. Túl van már maga azon, István bácsi! Már csak beszélni tudnak, meg mesélni. Emlékezgetni, hátha valakit érdekel.
A Kern is mondta, hogy jó bőr a csaj. A Liptai. (Vagy Liptói? Elnézést, a nevekkel mindig gondban voltunk.) Még a Vígszínházból ismerte őt a Kern. És ha a Kernnek is tetszett, meg ennek a Havas izének is, meg ennek a nagytestű, hörgő öregembernek is – nos, akkor tényleg jó nő lehet ez a Liptai. Meg okos. Mert nem csak a Kernnek, meg a Verebesnek tetszett ez nagy néni, – de a nőnek is ők voltak a zsánerei. A Havassal még flörtölt is. (A büdös szájú Gézuka, a négy céből pedig háromszor ki is verte rá – de ő legalább nem mondja el videóban.)
Ülnek ezek az urak ott. Verebes – utánanéztünk a wikipédián – tényleg színész, vannak díjai is. Kern szintúgy. Havas Táncsics-díjjal bír, egy másik videóban hosszan mutogatja, mintha nem lenne ennél cikibb dolog. (Gézu a négy céből például mindig letagadta, hogy kerületi szavalóversenyen különdíjas lett.) Havas Henrik viszont más típus. Ő alulról jött, és neki a különdíj, a Táncsics-díj és minden szirszar szépen csillog. Meg hát nem azért telefonálgatott, bazmegolt hosszú éjszakákat át az illetékes bizottságoknál, hogy aztán a véletlenül neki ítélt lelógót ne mutogathassa minden arra jövőnek. Biztos még ki is vágta az aznapi Népszabadság cikket, amiben nagy fekete bötűkkel állt: Havas Henrik Táncsics-díjas. Gusztusos, mint a Liptai… (Mi a lószar egyébként ez a Táncsics-díj?, nézünk bárgyún a t. olvasóra…)
Ezek az emberek, a Havas, a Kern, a Verebes tehát Magyarország elitje. Neves újságíró, neves színész, neves rendező. Immár harminc-negyven éve ez a szerepük. És egyre rosszabbul játsszák. Mert hiába szegényes Kern eszköztára, hiába nincs tisztában Havas a zsurnalizmus lényegi szabályaival, hiába jelent Verebes audiovizuális szennyezést hangjában, küllemében egyaránt – egy ideig mégiscsak hihető volt a játék. Egy ideig tényleg elhittük, hogy azt a ripacskodást nevezik színészetnek, amit Kern művel és az a tájékozatlan bunkóság az újságírás, amit Havas Henrik produkál. De ahogy itt ül ez a két öregember, ahogy anekdotáznak – oh, szörnyű, pesti kávéházi szokás! oh, szörnyű pesti kávéház! (szolgálati közlemény: ez nem zsidózás) –, mindent értünk. Ezek az emberek eddig is ebből éltek. Hogy meséltek. Hogy hitettek. Hogy trécseltek. Naptévében, Mokkában, Heti Hetesben, Vígszínházban, Klubrádióban a Gálvölgyi Janival, egy újabb jó kis, nevettető darabban a Bajor Imivel – és a kultúra megannyi fellegvárában.
Egy haszid mondás szerint, az életet nem élni, hanem elmesélni kell tudni. Havasnak, Verebesnek eddig legalább ez ment. De most már ez sem. Most már szánalmas. Most már izzadtságszagú. Videoblogban mesélni arról, hogy kinek és mennyire tetszett egy testes nő valaha? Majd összekacsintani? Majd kitárgyalni? Majd pletyizni? A Táncsics-díjas a Jászai-díjassal? Bornírt, buta dolog. Ha Havas „nagykuki48” nickname-mel csettelne, és ott dicsekednék férfiasságával, kevésbé éreznénk vércikinek az egészet.
Ez a magyar elit. A Havas, a Kern, a Verebes és a gusztusos Claudia (vagy kával írja?). Ők mondták meg eddig, hogy ki a gusztusos, ki a fasza gyerek. (És véletlenül mindig az ő köreik találtattak ilyennek.) Ők határozták meg az ízlést. Ezért énekel Bunyós Pityu a baloldali televízióban (tudják, a híres-nevezetes baloldali értelmiség, muhahaha!), ezért lehetett sztár egy kövér trombitás, ezért olyan rondák a magyar szépségversenyek győztesei, ezért, ezért, ezért. (Politikai példákat is tudnánk mondani. Legyen elég egy szó: Kuncze.) Ez felelős mindenért – a Hungáriától a Naptévéig, Kovács Katitól Halász Jutkáig mindenért, ami ezt az országot jelenti azóta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság vette át a hatalmat.
Hogy rajtam mit evett, azt nem tudom, kérdi a Táncsics Mihály-díjas újságíró. Verebes csak nézi. És nézzük mi is őket.
És nem értjük. Nem értjük, kik ezek az emberek. Hogy tűrhettük meg őket. És meddig még…?
A video megtekinthető: http://www.havashenrik.hu/index.php?data[mid]=1&data[bid]=4&data[post_id]=229
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.