Piackonform Matolcsy, avagy így dicsérjen meg téged az Index

2013.04.06. 07:00 Döry L.

Piackonform – egy jelentés nélküli szó karrierje

x1.jpg

„Meglepő”, hogy piackonform módon él jegybanki eszközeivel Matolcsy, harsogja az Index. Elsőre persze értem  az unos-unt zsurnaliszta véleményvezérkedést. Matolcsytól legalábbis a Téli Palota ostromát várta volna az újságíró kolléga.

(Közbevetés - Ez is mutatja, hogy Orbán gazdsági rendszerét a lényegi folyamatok megértése nélküli kritika uralja. A monetáris élénkítés mint  válságkezelés, vegyítve a makro-egyensúly mindenekfelettiségével, autoriter-neoliberalizmussal és operatív rugalmassággal - egy válságkezeléssel vegyített felzárkozási stratégia hibrid receptje, mint ilyen: szabály és nem kivétel. Tehát ennek a kritikája sem az, hogy letértünk-e a sárga köves nyugatra vezető útról, hanem, hogy nincsen Óz! - de erről majd máskor)

Tehát meg van döbbenve az újságíró kolléga. OK. De mi a fene akar lenni ez a minőségjelző, hogy piackonform? Az biztos, hogy ebben a szövegkörnyezetben ez semmit nem jelent. Hiszen az MNB egy jegybank, vonatkozik rá egy törvény, a javaslatban érintett kereskedelmi bankok szigorú szabályozókkal működnek (sőt nem is lennének erre a célra likvidek, ha az MNB nem adna nekik forrást), a hitellel megcélzott kkv-k ugyan piaci szereplők, de mégis milféle szabályok tiltanák, hogy forráshoz jussanak?

A konkrét esetben a szó használata számomra kibogozhatatlan. Az ember kénytelen valami szocialista örökséggel, a sorok között olvasással metaforává változtatni és többletjelentése felől olvasni a szót: tehát az újságíró szerint a piacnak (amely entitásról semmit nem tudunk még) egyértelmű és megismerhető szabályai vannak, egy-egy magatartás pedig megfelelhet ezeknek, vagy megszegheti azokat.

A tapasztalat ezt a használatot igazolja: a metaforát az újságírói nyelv egy-egy (jellemzően állami) akció megdicsérése, vagy megfeddése céljából használja.

Ha ezzel a sejtéssel élünk, akkor most már derüljön ki, mi a fene az a szabály, aminek meg bír, vagy nem bír megfelelni egy magatartás. A magyar gugli sajnos semmi olyan találatot nem ad, ami meghatározással, definícióval segítené a sajtóolvasót. Sem szótár, sem enciklopédia, sem wiki, tudományos cikk, semmi. Nézzük akkor a feltételezett angol forrásszót.  Itt is elenyésző a szótáras találat, pedig egy alapvetően az interneten bőven szótárazott, wikizett és rövid, lebutított definiciókkal teli terepről van szó. Végre van egy angol nyelvű gazdaságetikai könyv, egy közepesen illetékes svájci szerzőtől, ami részkérdésként foglalkozik a fogalom történetével. Ebből megtudhatjuk, hogy legalább két értelme van a szónak,  a gyenge (ordo-liberális) definíció szerint olyan állami beavatkozás piackonform, ami a piaci árképzést nem szünteti meg, hanem csak mint „adat” kapcsolódik be az árképzés mechanizmusába, míg a szigorú (neoklasszikus) definíció szerint csak olyan beavatkozás lehet piackonform, amely csak az egyébként is „természetes” és magától is előálló „piaci egyensúly” létrehozását segíti.

Ez a helyzet, ha egyszerű érdeklődőként mondjuk egy darab, valamennyire jó minőségű forrásból akarjuk megismerni a szó jelentését. Ehhez képest a sajtóbeli általános használat minimum nagyvonalú, ha nem még az eredeti jelentésnél is ideologikusabb.

A piackonformitás  olyan kifejezés, amely legalább egy FAM-féle közhelyszótár, vagy az általunk írogatott gazdasági újbeszél sorozat , vagy az Uj Péter lapjában olvasható édiség-sorozat méltó szócikke lehetne.

Azt, hogy az Index szerint az MNB hitelprogramja miért „piackonform” talán már mérlegre tehető. Talán azért, mert teljesen értelmetlenül két százalék kamathoz juttatja a banki közvetítő szférát, és javítja annak mérlegét. Persze nem akarom alulértékelni a kereskedelmi bankok legendás szakértelmét, amivel hitelbírálnak és páratlan kockázatvállalásukat sem (lásd még: mentőövek), de ha én, mint állam csak élénkítés céljából saját forrást nyomok a kkv szektorba, akkor mi a fenéért kellenek ők ehhez?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr905202928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Neoliberális - egy jelentés nélküli szó karrierje
Már várható volt. Hosszú ideje pangott a fidesz spekuláció. Majdnem egy hétig hülyítik a népet, az euró 310 Ft-ig leszalad. Gyorsan szabadulnak tőle, most már jól eladták, emelkedik az árfolyam egy-két gagyi bejelentéssel elő állnak újra emelkedik a Forint, ismét lehet vásárolni olcsón, és eladni drágán.
És ők hazudoztak külföldi spekulációról.

Ez a jó ember csak a nevét adja hozzá, egyébként meg hülye mint a segg.
"de ha én, mint állam csak élénkítés céljából saját forrást nyomok a kkv szektorba, akkor mi a fenéért kellenek ők(A BANKOK)ehhez?"
Gondolom azért, mert az állam ezt közvetlenül nem teheti meg, mert az EU a "versenysemlegességre" (vagy bármi másra) hivatkozva megvétózná. A jegybank pedig közvetlenül nem adhat hitelt (másutt sem, ez "így lett kitalálva") a vállalatoknak.
Eddig amiatt kritizáltátok a kormányt, hogy bankellenes. Meg hogy 2%-ért a kerbank foglalkozni sem fog a dologgal.

Most az a baj hogy 2% leesik a bankoknak 'feleslegesen.'

Annyi már most tudható, hogy a jegybank csökkenti a tartalékot, ami azt jelenti, hogy a kerbankok kötelező kamatozó betéteit részben leépíti a Jegybank - ez kiesés a kerbankoknál. Ennek a kompenzációjaként is felfogható a 2%.
@BenFranklin: Én csak anynit értek ebből, hogy pl. Angliában IS befuccsolt egy ilyen konstukció, pedig ott kisebb az infláció, a bértömeg, a járulékok és az adó. Itthon meg a nagy büdös kilátástalanságban maximum fejlesztéshez hazsnálható a dolog, már ha van olyan cég akinek nem olvad a piaca mint jégkocka a forró vason.
Piackonform befolyásolás A piaci folyamatok – általában pénzügyi eszközökkel történő - befolyásolása, mely mellett a piaci szereplők önkéntes alkalmazkodással reagálnak"

Kedves cikkíró! Érdekes, én elsőre megtaláltam a jelentését. Igaz, a Wiki hozta le.

De másodszorra:

Az MNB monetáris politika eszköztára - Magyar Nemzeti Bank
http://www.mnb.hu/...eszkoztar/...eszkoztar.../eszkoztar_reszletes.pdfFájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - Gyorsnézet
adott operatív monetáris cél eléréséhez az arra leginkább hatni képes piackonform eszközt alkalmazza. A jegybank az „egy operatív cél – egy eszköz” elvén túl ..."

Tehát a fogalmat a jegybankban is ismerik.
Az, hogy Te nem, és erről cikket írsz....
Ha elolvasnád az MNB.hu-n a közleményt, tudnád, hogy a nem fizetés kockázatát a kereskedelmi bank vállalja! Tehát, ha 100ból 3 nem fizet, akkor a 2% felár már veszteséges. Ezenkívül még a teljes adminisztráció is az övék. Papírozás, alkalmazottak, bankfiókok.

Te vállalnád így?
Ez a bloggernek szólt természetesen
@komplikato: Angliában SEM fuccsolt be, de nem indult be egyik napról a másikra. Ez semmit sem árthat, max használ, eddig az összes vállalkozói érdekképviselet örült neki, bár senki nem ismeri a részleteket.
@Dris321: Most olvastam nincs benne ilyesmi, a nem fizetés kockázatát természetesen az vállalja aki a tőkét rendelkezésre bocsátja, vagyis az MNB.
A kerbanki infrastruktúra (fiókhálózat, ügyintézők) kell az akcióhoz.
@BenFranklin:

forrás:
index.hu/gazdasag/2013/04/04/matolcsy/

"A vállalkozások a hitelprogram mindkét, egyenként 250 milliárdos kerettel meghirdetett részében részt vehetnek. Matolcsy azt akarja, hogy a bankok egyszerűsített hitelbírálatot alkalmazzanak. Ugyanis a bankok fogják eldönteni, hogy az adott vállalkozás hitelképes-e vagy sem, de a kockázatok a jegybank mérlegében fognak megjelenni - ezt Matolcsy mondta el, de az elnöki beszámoló utáni elemzői háttérbeszélgetésen elhangzottakból arra lehetett következtetni, hogy ez nem így lesz.

A kétszázalékos hitelkamat még legfeljebb 0,5 százalékkal emelkedhet, ez a garanciabiztosítótól függ. A brit példáról Matolcsy elmondta: a hitelezés ösztönzése eleinte ott sem volt sikeres, a 60 milliárd fontos program első évében csak 4,4 milliárd fontot hívtak le, de aztán átszakadt a gát, és az idei érdeklődés már jóval nagyobb."

A cikk szövege alapján LEHET, hogy a kockázat az MNB mérlegében fog megjelenni és LEHET, hogy a kereskedelmi bankokában.
Másrészt például engem mindig zavar, amikor valaki gazdasági szakemberként ilyet mond: "de aztán átszakadt a gát, és az idei érdeklődés már jóval nagyobb."
Mégis mekkora az az "érdeklődés": 6 milliárd font vagy 40 miliárd font? Nagyon nem mindegy.

------------------
Matolcsy úr már sok mindent kijelentett eddigi ténykedése során és voltak olyan kijelentései, melyek nem mentek át a tényszerűség próbáján pl.:
Volt már olyan, hogy bejelentették, 2011. decemberéig eltérítik a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az állami nyugdíjrendszerbe.
Aki maradt annak meg azután vették el a befizetését. Ráadásul kijelentették, hogy ŐK DÖNTÖTTEK ÍGY :):):)

"A kormányszóvivő pénteken megerősítette azt, amit reggel Orbán Viktor miniszterelnök is mondott, miszerint a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket továbbra is az állami kasszába irányítják át. Giró-Szász András azt mondta, hogy nem a kormány veszi el ezeket a forrásokat, hanem arról a magán-nyugdíjpénztári tagok döntöttek."
forrás:
www.origo.hu/itthon/20111216-giroszasz-a-tagok-dontottek-nem-a-kormany-vette-el-a.html
------------------
De hamarosan kiderül, hogy kinek a mérlegében jelenik meg a kockázat: egy kicsit várnunk kell és megállapíthatjuk, hogy igazat mondott Matolcsy úr vagy nem.
Szerintem ki kell várni, mi leszen legújabb tervéből s majd aszerint kell bizonyítványt kiállítani róla.
Szerintem semmi nem lesz belőle, ahogy az összes eddigi tervéből sem lett semmi sem.
Az érem másik oldala, hogy ezt a stratégiát már eljátszotta 1999-ben, akkor az államilag támogatott lakáshitelprogrammal. Kiürítette az államkasszát, de közben gondoskodott utánpótlásról a következő kormányoknak: eladósította az embereket, akik az adósságuk 25%-át ÁFA formájában befizették lakásvásárláskor, építéskor a költségvetésbe. A 2005-ben kezdődött világgazdasági válsággal azonban nem számolt, ennyire nem volt előrelátó.
Szóval ebből se lesz semmi, legfeljebb pár baráti vállalkozás jut ingyen pénzhez, akiknek állami megrendeléseik vannak, így biztos, hogy a hitelt vissza tudják fizetni. Vagy tudják konkrétan, hogy nem lesz szankciója annak, ha nem fizetik vissza. Elég, ha megnézzük, hogy a KÖZGÉP éves szinten százmilliárdos nagyságrendben kap állami megrendeléseket. Hol van ahhoz képest a 250 milliárdos keret? A színdarab előre meg van írva, amit publikálnak, az csak a parasztok vakítását célozza, nem egyebet. Ezek úgy lopnak 3 év óta, bárkitől, bármennyit, ahogy csak akarnak, és közben még mindig van egy csomó majom, aki elhiszi a köztes hazudozásokat, ígérgetéseket. Pedig valójában csak szépen kilopják alólunk az országot. Nem, nem a külföldiek, hanem ők. Egy maréknyi ember, aki mindenki mást hülyének néz ebben az országban.
Néhány ezer bennfentes lopott az első privatizáláskor, most pár tucat, legfeljebb száz lop el sokkalta többet, magával víve az ország lakóinak 20 évnyi munkája termését is. Erről szól az egész kormányzásuk, nem másról.
Mára kiismertem őket: amit aktuálisan szidnak, első számú közellenségnek neveznek meg, abban maguk sokkal sárosabbak bárki másnál. Figyelemelterelés saját magukról. Adósságfelhalmozásban épp úgy, mint kommunistaságban. Csak igyekeznek minidg másokra tolni a felelősséget, meg a figyelmet is ezáltal.
Amiről meg hallgatnak, relatíve, az van épp végrehajtás alatt. Tehát, a mostani államosítás alatt kommunistáznak vastagon, miközben ők már a reprivatizációt készítik épp elő, azért nem nagyon zörgetik ezt a harasztot. Vagy nekem tűnik ez fel? Remélem, nem, mivel elég átlátható stratégia.
# poszt:

a refinanszirozasi forrasokat (pl szechenyi kamattamogatott hitelek (szechenyi kartya, FOE hitel, beruhazasi hitel) eddig is kulonfele piaci szereplokon keresztul tolta ki az allam.

elvileg ez mukodokepes konstrukcio, mert az allamnak, mnb-nek semmilyen aparatusa es joga nincs kihelyezni ezeket a forrasokat.

a kockazatmegosztas pedig eddig is kb nulla volt a refi forrast nyujto (most pl MV Zrt, a relevans esetben meg az MNB) reszerol (a hitelt kihelyezo bank kockazatat futja) azaz a bedolt hitel veszteseget nem o viseli.

ergo azert van szukseg a bankokra hogy valaki szakmailag meg tudja itelni adhato-e hitel valakinek, azt lebonyolitsa

( a penzt ki kell helyezni ami fedezetre tortenik, azaz eleg sok munkaval jar; aztan meg persze be is kell szedni- ez meg tobbel), es a bukott hitelek veszteseget (mindig van) viselje.

ez a munka boven nem fer bele 2%-ba, igy a konstrukcio ebben a formaban eletkeptelen (bizonyos hiteleknel, nagyon jo bonitasu cegeknel esetleg kivalthatnak vele meglevo hitelt, de ez a kkv retegbol nem erint szinte senkit), itt a nagyotmondas, a NULLA SZAZALEK parasztvakitasa elviszi a lenyeget.

egyebkent a kkv hitelezes nem a magas kamatok miatt szukult be teljesen az evekben, hanem a hitelkeptelenseg miatt.

az a keves aki hitelkepes annak van hitel, es a kamatteher sem dramai (kkv szinten a hitelek tokejenek torlesztese a gond altalaban, nagyobb volumen).
@BenFranklin: Angliában parlamentáris demokrácia van, kicsit régebb óta, és kicsit jobb minőségben, stabilabban, mint nálunk eddig bármikor is. Erről tanúskodik az a tény, hogy az ottani emberek nem éreztek késztetést a rendszer megváltoztatására oly mértékben, hogy társadalmi berendezkedésüket kommunista diktatúrára vagy jobboldali diktatúrára cseréljék. Sem az I. sem pedig a II. világháború alatt nem lett olyan teljhatalmú kormányuk, mint amilyen itt most van. Ez nem az ő balfaszságukról árulkodik, hanem a mi szégyenünkről. Különben onnan menekülnének ide az emberek és nem fordítva, gondolom.
Apró különbségek a szándékokban vannak. Ott nem divat a közpénz ellopása a kormányzó erők részéről, globálisan, még ha egyes politikusok elkövetnek is visszaéléseket.
Mindezek elég lényeges különbségek ahhoz, hogy ne higgyük el: ami ott működhet, az itt is tud. A hatalom gyakorlásában a szándék döntő. Bármely országban meg lehetne szereznie a teljhatalmat bárkinek, de hogy ez megtörténik-e vagy sem, az a szándékon múlik. Ok mindenütt volna, adódna rá ugyanis, csak az nem mindegy, hogy meg is teszik-e. Nálunk igen, ott meg nem, ez látszik.
Szóval, botorság magunkat akármelyik nálunk demokratikusabb nyugati demokráciához viszonyítani.
De mondok mást. Meg lehet nézni, hogy ma minden európai ország a demokráciához való általános viszonyához mérten van bajban. Spanyolok, portugálok, görögök - mindegyik rövid ideje él demokráciában, korábban mindegyik diktatúra volt.
A németek tanultak Hitlerből, az angoloké az egyetlen, amely nem ingott meg az elmúlt 100 év alatt. Majd ha nálunk is lesz 100 évig folytonos állammodell, és az demokratikus lesz, akkor lehet hasonlítgatni bárminket is az ottanihoz, addig nem megalapozott.
szerintem ez lesz: a kerbankok beintenek, az MFB meg a fideszklienseknek kinyomja a lovet.
A liberálnáciknak Magyarország minden baja öröm, a magyarok minden sikere bánatot jelent.
Hánynom kell tőletek.
Azért kellenek a kereskedelmi bankok, mert a jegybank nem végezhet közvetlen vállalati hitelezést. Ezért hivják kétszintü bankrendszernek.
Egyben ez lesz valoszinüleg a buktatoja is a konstrukcionak. Vagyis, hogy 2% kamatmarzs nem fedezi a ker.bankok kockázatát. Ugyanis az náluk csapodik le.
A cikk jó dolgokat pedzeget de kicsit elszáll a poltikai irányba. Matolcsy kapcsán azért szakmai kifogások is el szoktak hangzani.

@vargánya: ez nem EU kérdése, az átkosban csinálták közvetlen vezérléssel, oda is lett az ország a megítélése.

Nem ok nélkül vezették be a kétszint bankrendszert.

@BenFranklin: csökkenti a tartalékot? Az nem pont a bankoknak lenne jó? Ezzel felszabadul forrás amit a gazdaságba tudnak forgatni, és a kihelyezések jobban jövedelmeznek mint az álampapír...
@exlex: Nekem meg attol kell hánynom, hogy mennyire hiányzik belöletek a kritikai gondolkodásnak a szikrája is, ha a saját oldalatokrol van szo.
Ez a legfontosabb különbség jobb- és balodal között. Hogy ti képtelenek vagytok kritikusan hozzáállni magatokhoz. A jobboldali hivatalos médiában nagyon-nagyon ritkán jelenik meg birálo vélemény. Még a normálisabbak (lsd. Stumpf András) részéröl is.
@gtri: Szinte tök mindegy. Az Exim Bank eddig is nyújtott 0,5%-on hitelt. Az érdeklődés hiányában csak "úgy van" a portfólióban.
@exlex: Matolcsy feltalálta a spanyolviaszt. Az Exim Bank eddig is adott 0,5 %-on hitelt. A kkv-k hitelállományának mintegy 13%-át jelenti az összeg, amit bedobnak. A meglévő devizahitelek kiváltására is fordítható.
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy pont a gazdaság élénkítésére alkalmatlan. Mint Matolcsy.

Arra jó, hogy:
-a devizahitelét kiváltsa a vállalkozó
-a ker. bank feltöltse tartalékát, így az anyabank további tőkét tudjon kivonni
-a fidesz-közeli ner társak újabb, hirtelen kkv vállalkozásokkal tudjanak hitelhez jutni, ami majd "valahogy" külföldön landol (Josip Tot, Kaja Ibrahim)
@ZF2: Az nem pont a bankoknak lenne jó? Ezzel felszabadul forrás amit a gazdaságba tudnak forgatni, és a kihelyezések jobban jövedelmeznek mint az álampapír... "

Avagy az anyabank kivonhat újabb forrásokat az országból.... öngól
@angyali értékrend: pontosan. Hát melyik cégeknek megy mostanában a szekere? Annak aki kap állami megrendelést/hirdetést.

Ők tudnak fejleszteni és felvenni hitelt is. Az MSZP legalább csak titokban nokiásdobozokban lopott. A Fidesz kinn az utcán, óriásplakáton a pofánkba röhögve kamionszámra tolja át a pénzünket Simicskáéknak.
Szerzőnk bőszen ostorozza Orbán gazdasági rendszerét "a lényegi folyamatok megértése nélkül" kritizálókat, majd a Google segítségével próbálja megérteni a piackonform jegybanki beavatkozás fogalmát.

Szerzőnk szerint Orbán gazdasági rendszerének a lényege "a monetáris élénkítés mint válságkezelés, vegyítve a makro-egyensúly mindenekfelettiségével, autoriter-neoliberalizmussal és operatív rugalmassággal - egy válságkezeléssel vegyített felzárkozási stratégia hibrid receptje."

Szerzőnknek kb. fingja sincs, miről beszél, és miért kell neki erről posztot írnia.
Nem egészen értem, hogy a kedves posztolók miért vannak felháborodva a cikken.
Ha egyszer analizálnák, hogy miről szól egyből kiderülne, hogy a kormány megint hallgatott a mosópor eladáson felnött amerikai tanácsadókra és el akarja adni azon ötleteit amelyeket a szakma nem vesz be mert hülyeség csak arra jó hogy újabb pénzhez jutassa a holdudvart és port hintsen az egybitesek szemébe.
Ennek szerves része az ilyen dilettánsan egybites által megírt cikk.
Nem kell ezzel foglalkozni a cikkíró pénzért írt hülyeségeket
@Könnyen elkaptuk, uram!
azért jó hogy nem erre húztam föl a posztot nem? "A magyar Wikipédiában az alábbi cikkeket elkezdte valaki, de nem jutott túl a kezdeteken, pl. a meghatározás közlésén." másrészt ez egy hiányos és evidencia körül forgó meghatározási kísérlet. Az MNB használja a fogalmat, isteni! ettől még nem tájékoztat az értelméről.

@Kettes:
A poszt azt a kiindulópontot választotta, hogy egy érdeklődő állampolgár tájékozottságával és szívósságával közelít.

"Ez a helyzet, ha egyszerű érdeklődőként mondjuk egy darab, valamennyire jó minőségű forrásból akarjuk megismerni a szó jelentését. Ehhez képest a sajtóbeli általános használat minimum nagyvonalú, ha nem még az eredeti jelentésnél is ideologikusabb."

A konkrét szövegkörnyezetben és az általános használatra mégsem talál eligazító pontot. Ebből a posztíró azt a következtetést vonja le, hogy a piackonformitással élő szóhasználat ideologikus blöff.
süti beállítások módosítása