Karácsonyon innen, Ákoson túl

2015.12.23. 12:18 Fent és Lent Vendégszerző

A karácsonyi készülődés még mindig a nőket terheli inkább, így megpróbáljuk röviden összefoglalni az elmúlt hét szinte társadalmi vitának is értelmezhető elemeit.  Az, hogy kinek milyen nő tetszik – egyéni ízlés, a nők egyenjogúsága viszont nem vélemény kérdése, hanem alapérték, melyet sok grandiózus okmányban leszögeztek már, köztük a magyar Alaptörvényben is. A nők jogai, önrendelkezésük nem vitathatóak el – aki megteszi, számoljon a következményekkel. És ez nem véleménydiktatúra, hanem értékek mentén történő választás. 

 

 

 

karacsony_1.jpg

Még még még! »

Árpi, a hős kamionos

2015.12.08. 13:49 lapulevel

Már hárommillóan nézték meg Jeddi Árpád Levente videóját. A sofőr vezetőülése mögül hosszan filmezi a Calais-ba tartó autópályán gyűrűző menekültek tömegét, és egy feszültebb pillanatban a vonulók felé rántja a kormányt. A kamion vezetőjét napokon belül elbocsátották, a vele szimpatizálók Facebook-csoportja már közel 30 ezer főre dagadt.

 arpi.jpg

Az eset címlapsztoriként szerepelt több felületen is, a Blikktől a BBC-ig rengeteg újság és hírportál foglalkozott vele, a cégénél még csak próbaidős dolgozót kirúgták és egy V. kerületi fideszes képviselő feljelentette a rendőrségen. A sofőr Facebook-profiljára áradnak a támogató kommentek, a kamionok.net szolidaritásra szólít fel, a hunfoglalo.hu pedig reklámbevételei felét ajánlotta fel Árpinak. Létrejött a “Kiállunk Á. Levente Jeddi mellett” Facebook-csoport is, amely folyamatosan növeli követői számát. A “kár, hogy nem tapostál rájuk” és “atomot a Perzsa-öbölre”-kommentek mellett rengetegen biztosítják támogatásukról (és családjuk támogatásáról) a kamionost. Magyar és francia sofőrök kommentelnek a calais-i lehetetlen helyzetről, miközben maga a sofőr is a félelmet és pszichés nyomást jelöli meg tette okául. A kamionosok sok szempontból a kialakult helyzet áldozatai.

Még még még! »

Migránskvóta=röghöz kötés

2015.12.04. 07:00 Döry L.

behodolas.jpg

Behódolás?

A migrációs válságot a jobboldaltól a liberálisokig kultúrák összeütközéseként látják. Persze, eltérő kultúrák lépnek érintkezésbe, ám ez az értelmezés mégiscsak politikai értelmezés. Ennek egyik változatában a migrációt ellenző kelet-európai országokat buta fasisztáknak mutatják be, miközben a fejlett Nyugat képes felismerni a bevándorlásban rejlő gazdasági érdekeit.

Csakhogy az európai központ és a peremvidék gazdasági érdeke eltérő.

A migrációs válságnak fontos oldala, hogy munkaerőként is számba jöhető populáció települ be Európába. A huszadik században – mutatis mutandis – már volt ilyen. Az ötvenes-hatvanas évek „fordi”, „jóléti”, „keyenesi”, „teljes foglalkoztatáson alapuló” kapitalizmusa (tőkéscsoportjai és politikai vezetői) vonzotta be a dél-európai, maghrebi munkaerőt. Ez akkor a tőke és munka harcában a tőke győzelmét jelentette, hiszen a szakszervezetekkel védett észak-európai munkaerő leértékelését hozta el a betelepülő versenytársak megjelenése.

A hetvenes évektől ez a munkaerővonzás lehanyatlik, hiszen az olajválságot és a Volcker-sokkot követően a tőkés felhalmozás következő szakaszában a termelés harmadik világba (később kis részben Kelet-Európába) történő kitelepítése a meghatározó.

Az 1990-2004-es integrációs folyamatban Kelet-Európa a világgazdaságba maga is olcsó munkaerejével integrálódik. Egyrészt saját munkaereje migrál Nyugat-Európába, ez inkább Lengyelországra vagy Romániára jellemző, másrészt a tőke települ be termelni (a térség eladósodását követően a működőtőke-beáramlásra építő modell), részben a privatizált kapacitások átvételével, részben „zöldmezős” beruházások keretében (Szlovákia, Magyarország).

A modell a betelepült tőke exportképességére támaszkodva a külkereskedelmi mérleg többletére épül, másrészt pedig függ a nyugatról hazautalt jövedelmektől. A rendszer a munkaerő tudatos alulértékelését nevezi versenyképességnek. Ott, ahol az alacsony bérek miatt a munkaerő elvándorol, Nyugat-Európa és az onnan idetelepült munkaadó akár versenyezhet is a munkaerőért (lásd "hiányszakmák", "munkaerőhiány", "túl alacsonyak a bérek").

Verseny és röghöz kötés

roghoz-kotes-320x212.jpg

A  most Európába érkező populáció egy része azokban a szektorokban lenne foglalkoztatható, melyekre Kelet-Európa gazdasági profilja épül.

Még még még! »

Fog-e a héten török tankokat bombázni az orosz légierő?

2015.12.01. 17:25 lapulevel

A párizsi támadások után új lendületet kapott az úgynevezett Iszlám Állam bombázása, de ennek hatására a szíriai válság megoldása csak messzebb került. A légicsapások már 2014 óta tartanak, ezek fokozása egy politikai rendezési folyamat előmozdítása nélkül csak megnehezíti a béke elérését. Nem véletlen, hogy a párizsi terrorakciót a bécsi béketárgyalások újabb fordulójának előestéjén hajtották végre. Maguk a béketárgyalások egyébként jól mutatják, hogy a szíriai háború regionális és világhatalmak terepasztala, hiszen a Szíriában harcolók nem vesznek rajta részt. A terepasztalt ugyanakkor felforgatták a párizsi események.

syria-nov25.png

Még még még! »

Hogy került az Iszlám Állam Párizsba?

2015.11.18. 14:16 lapulevel

A párizsi merényletek kapcsán fontos figyelembe venni, hogy Szíriában mindennaposak a civil áldozatokat követelő, gyakran kórházakat és piactereket érő bombázások, illetve, hogy a nyugati politikák nagyban felelősek a Szíriában kialakult helyzetért, az Iszlám Állam létéért és támadásaiért.

assadisis.jpghollandisis.jpg

A fenti két kép - természetesen egymás ellenpontjaként - a szíriai helyzetről tudósító twitter oldalakon kering. De a benzineskannát tartó figura még egyéb szereplőkkel is behelyettesíthető lenne

Az Iszlám Állam (IÁ) története Irak 2003-as lerohanásával kezdődik. Szaddam Husszein diktatórikus és szekuláris uralma az iraki szunnita kisebbségen és az általa vezetett Baath párton nyugodott. Eltávolításával az USA célja egy baráti, síita többségű iraki állam létrehozása volt, szemben az Amerika-ellenes iráni síita állammal. (síiták/szunniták aránya egyes országokban, illetve az ellentét gyökerei). A megszálló csapatok hamar egy felekezeti polgárháború kellős közepén találták magukat. Egyik oldalon a hatalmától megfosztott Baath-vezetés és Husszein hadseregének tábornokai összefogtak korábbi ellenségeikkel, a szélsőséges szunnita fegyveresekkel, másik oldalon pedig a többségi síiták kezdték meg iráni támogatással paramilitáris szervezeteik  kiépítését. Ekkor egészül ki az al-Kaida alapvetően Amerika-ellenes politikája a felekezeti háborút és síita-ellenességet hirdető jelszavakkal. Utóbbi és a volt Baath-vezetéssel való “szentségtelen szövetség” adja az Iszlám Állam sajátosságát, miközben a régió destabilizációja nagyban kedvez a szervezet terjeszkedésének. Az USA a helyi szunnita miliciákkal együttműködve 2007-2009 között jelentősen visszaszorítja az Iszlám Államot, azonban később a síita vezetésű kormány nem hajlandó fizetést adni ezen szervezeteknek. A másik fő probléma, hogy a megszállók által létrehozott Camp Bucca börtöne melegágya az Iszlám Állam megszervezésének.

Szíria az Oszmán Birodalom dél-keleti területeinek nyugati hatalmak általi felosztását követően, általuk létrehozott állam, amely a második világháború végéig francia protektorátus alá tartozott. Az itt létrejövő államok meghatározó ideológiája az arab nacionalizmus, fő célkitűzése az arab világ újboli (kalifák korabeli) egyesítése. Ez szekuláris katonai diktatúrákat eredményez, amelyek egyszerre lépnek fel saját mesterségesen létrehozott nemzetállamaik vezetőiként és a pánarab ügy élharcosaként. (Egyiptomban a nasszerizmus, Szíriában és Irakban a Baath pártok). Az arab nacionalizmus megsemmisítő kudarcát az Izraellel vívott vesztes háborúk hozzák el. (Utóbbi állam léte mintegy éket vert az elképzelt egységes arab területekbe, ezért elfoglalása az ezen katonai diktatúrák által képviselt propaganda egyik kulcseleme volt). Az arab nacionalizmus helyére kezd benyomulni a reiszlamizáció mint meghatározó ideológia, amibe az iráni iszlám forradalom és az al-Kaida születése is beleillik. Ez lesz az omladozó diktatúrák fő kihívója is.

Még még még! »

10 mínusz 2 pont a párizsi merényletről

2015.11.17. 07:00 Döry L.

bataclan-paris-1321646700.jpg

1. A november 13-i párizsi terrortámadásokkal Európa biztonsági helyzete nem először rendült meg. Madrid, London és Charlie Hebdo után vagyunk (nem beszélve az erőszakos hatvanas évekről). Akik azt állítják, hogy a lényeges változás most történt, azoknak ezzel céljuk van.

2. Annyiban talán más a helyzet, hogy a biztonsági kihívást nem csak szigorúbb állami rendszabályok követhetik. Látótávolságba került egy olyan disztópia, amelyben breivikek és szalafisták állhatnak szemben egymással a kontinensen. A migrációs hullámmal érkezők integrációja (amely a múltban is kétséges eredménnyel zajlott) a jelen körülmények között illúzió (lásd utolsó pont).

3. A merénylet az európai migrációs vita környezetében történt. Ezen a síkon pedig látványos cáfolata lehet a fotelszakértőknek, akik szerint a migrációnak és a terrorizmusnak nincs köze egymáshoz.

4. Szeptember 11-én több ezer fokos lángokat vészelnek át az útlevelek, a Charlie Hebdo elleni merénylet esetében is ott maradnak az okmányok és most is. Ismét egy terrortámadás, ahol az elkövetők személyét érintően semmilyen kétség nem merülhet föl.

5. Míg korábban a jobboldal csüngött a hivatalos álláspontokat megkérdőjelező konteókon, most a hivatalos igazságban hisz. A liberálisoknak marad a kételkedés.

6. A nyugati nyilvánosság szentimentális ostobasága ismét nem ismer határokat. Míg számukra a CH elleni támadás a „sajtószabadság elleni” támadás volt, most értetlenkednek, hogy a Bataclan-nál „miért támadták meg a zenét”?

Rassemblement au Bataclan : «Pourquoi ont-ils attaqué la musique?»

No komment.

Még még még! »

Párizs: embertelen düh

2015.11.16. 15:06 volgyesikrisz

parizs_embertelen_duh.jpeg

A november 13-i, párizsi események megrázták a világot, hiszen nincs semmi, ami indokolja ezt az embertelen és kegyetlen mészárlást. A megrendülés és a gyász után az első érzés, ami úrrá lesz rajtunk, a düh. Dühösek vagyunk, mert úgy érezzük, hogy nem tehetünk semmit, dühösek vagyunk, mert félünk, hogy velünk is megtörténik és elveszítjük szeretteinket, dühösek vagyunk, mert értelmetlennek, indokolatlannak látjuk az erőszakot.

De ez a düh veszélyes.

Amikor egy ilyen történés ok-okozati függéseit, valamint várható és lehetséges következményeit vizsgáljuk, kicsit hátrébb kell lépnünk, félre kell tennünk az érzéseinket és szigorúan a tényekre alapozva, objektíven kell eljárnunk. Végig kell gondolnunk részletesen, hogy mik azok, amik ide vezettek, és mit tudunk tenni ellene. A következőkben erre teszek kísérletet.

Még még még! »

Nyilatkozat a menekültek sorsának jobbításááért

2015.10.01. 12:43 Fent és Lent

Baloldali értelmiségiek nyilatkozatot tettek közzé a menekültekért. A szöveget teljes terjedelmében közöljük.

_934337_campbafp300.jpg

 

Még még még! »

A bevándorlás és a magyar nyilvánosság

2015.09.28. 07:30 Döry L.

roszke_5.jpg

Alapvetően a meglévő politikai törésvonalakat termelte újra a bevándorlás kérdése. De eközben meg is forgatta a kaleidoszkópot. A korábban egzotikusan anticionista magyar jobboldal, már maga is arabellenes (a kurucon is vannak Izraellel szimpatizáló kommentek). A kilencvenes évek legendás „pesti liberális zsidó”-inak pedig egy része inkább zsidó, míg a másik része liberális.

Kedves bevándorlók, mi sokkal jobban gyűlöljük egymást, mint titeket

Eközben elfogytak az érvek. Maradt az érzelmekre ható sivár propaganda. A 444 kommentelőinek látványos elszakadása a kedvenc portáljuk irányvonalával, majd az erre jött válasz az elsötétítéssel örökíti meg a változás pillanatát. Több mint tíz napja nem tudjuk azt sem, hogy miért tűnt el Plankó röszkei cikkének utolsó két mondata a 444-ről.

A kommentelők után már magát is cenzúrázza a 444

Ez a nyíltan elfogult közvéleményalakítás az úgynevezett netadós tüntetések megjelenítése és bővített újratermelése során jól működött, most meg úgy tűnik, hogy nem. Még egy darabig - ahogyan nő az elszigetelődés - a moralizáló beszéd és sajtó hangosabb lesz, végül következik a behódolás, ahogyan pl. az MSZP pozitívan semleges és a DK Jobbikosodik el.

Európa a bűneiért lakol? A bevándorlás értelmezései

Az ideológiákon túl

A harci indulatok fölkorbácsolása érthető volt. A bevándorlási vita egyik tétje az európai kormányok, európai intézmények összeütközésének kimenete. Maga az európai bevándorlási/politikai válság közben ráépül és részben elfedi az orosz-NATO szembenállás éleződését. Bármit is gondoljunk a kormány szándékáról vagy a képességéről, ebben a küzdelemben a hazai „humanista” sajtónak az a szerep jutott, hogy mindent megtegyen, hogy a kormány pozícióját aláássa. De a „dögöljön meg Orbán Viktor lehetőleg máma még”, vezérelve politikának megintcsak kevésnek bizonyult.

A második részben a nemzetközi nyilvánosságban vert hullámokkal foglalkozunk

A kommentelők után már magát is cenzúrázza a 444

2015.09.15. 06:30 Döry L.

 

2015. szeptember 13-án a Mandiner szemlézi Plankó írását a 444-ről. Plankó röszkei helyszíni tudósítóként ugyan nem tér el forradalmi módon a 444 irányvonalától, de cikkének hangvétele egyértelműen azzal a kontraproduktív kiegyensúlyozatlansággal próbál szakítani, amit az elmúlt időszakban felróttak a portálnak. Egyszerűen csak hatékonyabban juttatná célba a változatlan politikai üzenetet. Plankó többek között leírja, hogy a menekültek regisztrációja alapvető kötelesség, amelyben a migránsok nem mindig működnek együtt. Ez még le is mehetett a 444-en.

A Mandiner által szemlézett szövegrészből pedig kiderül, hogy mi az, ami már sok volt Plankó munkaadójának.

Még még még! »