A Fal

2009.11.11. 10:00 Demo

Húsz éve valami olyan történt, amit sokunk sosem fog átélni. Lebontottak pár téglát egy falból, legyint a köz embere, s milliók üvöltöttek éljenezve, mert akkor, azokban a napokban úgy fordult a történelem kereke, hogy a kattanását Bejrúttól Kaliforniáig mindenki hallotta. A hidegháború atomholokauszt-ropogású feszengése kimúlt, száműzetett az öregek emlékébe, s bár jelei a mai napig a nyakunkban szuszognak, ott valami olyan indult el, amiért joggal ünnepel nem csak Berlin, de egész Németország.

Húsz év alatt felnőtt másfél generáció, legalább, ez az X meg az Y, akik már csak a törikönyvből ismerik a háromhatvanas kenyeret, a három T-t, meg a várólistát az autóra. Azóta van autópálya, sok kilométer, fene nagy demokrácia, széles sávú internet, meg vele az ingyen pornó, nem ám NDK-s alámondott, s Magyarország mégsem ünnepel, pedig dicső bakáink elsőként osontak a susnyásban vágni azt a büdös, áramosított drótot, amit Vasfüggönyként rettegett a világ.

Nincs is miért.

Nem kell hozzá politológiai master, mert ott a rossz szájíz. Odadobtuk a nagy ruszki medve oltalmát meg a cucializmust, s egész Közép-meg-a-Kelet-Európa rohanva ugrott a lehetőségre, az EU-ra, hogy átmássza azt a frissen bontott falat. Mi is olyanok vagyunk, mint ti, látjátok, megy ez nekünk is, értjük mi, hogy a kapitalizmus az új divat, csak adjatok hozzá gázár-támogatást.

Mint az egyszeri tizenéves a koncerten, ami tele van jó nővel, felhúzza a frissen vett cuccait, vigyorog büszkén, mert ő beilleszkedett, aztán kilapítják középen, mert ez a pózerek sorsa: bizony mondom nektek, a kapitalizmus pózerei lettünk, mert nekünk a fal leomlása nem volt más, csak holmi szirszar divatváltás.

Húsz év sok idő. Az alatt lemegy egy űrprogram, ha nem kettő, elektromos kocsira válthat egy állam, vagy felhúz egy Szilícium-völgyet, s nekünk - nekünk ilyenünk nincs. Ott vagyunk az asztalnál, a háttérben virít a zászló, mosolygós politikusok ráznak kezet s tudósít a híradó, nekem meg csak annyi az érzésem, hogy a varsói szerződés sem más, csak más volt a divat, meg több volt a dohányszag, több volt a Vaszilíj és a valamilyen -nyev, s bár a világ változott, nekünk csak a szavak, a himnuszok, meg a segg, ami felé kell a nyelvet tartani.


(szöveg)

Bevándorlás, egységes külképviselet, közös űrprogram, egységes haderő, erős belső piac, szabályozás, külső vámhatár, valuta, szabályozás, Európai Parlament, Európai Bizottság, ilyen tanács, olyan leosztás, nagy pénzű pályázatok? Van helyette patásorbán, gyúrcsótány, ballibb, radjobb, szemkilövés, Zsanett, Zuschlag meg Hunvald, cigánykérdés, zsidókérdés, antiszemitizmus, rasszizmus, négypárti-kétpárti-félpárti-nempárti-milyenpárti? parlament, Sólyom végveszélyben, kettős állampolgárság, nem állampolgárság, matrica a kocsin, sláger meg danubius, hagyjatok minket Lisszabonnal, nekünk még strandunk sincsen, olcsó virslit, olcsó sört, mindegy mi van, a lényeg, hogy a kumunisták még mindig hatalomban vannak. Így volt, így lesz, ha nem tetszik, szavazz az LMP-re, vagy állj be betyárnak.

Csatlakoztunk Európához, de húsz év alatt nem mozdultunk sehova, mert nem tudjuk, hogy ezeknek a furcsa nyelvű népeknek mi a baja - s nem is érdekel minket. Legalább elmehetünk bebaszni Bécsbe meg Pozsonyba, némelyikünk meg csak a mákteát bánja.

Európa, meg a fal? Építsük vissza, ha az a háromhatvanas kenyér ára.

Egy új Kádárra úgyis van 386 jelöltünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr551514243

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fal és ecset 2009.11.11. 12:08:06

Már 20 éve annak, hogy az emblematikus fal a fizikai valóságában megszűnt létezni. A hatása azonban a mai napig mélyen bennünk él, sőt gondolattéglákból közben sokan szépen vissza is építgették itt-ott. Egy felmérés szerint a keletnémet polgárok 8 %-a ...

Trackback: A berlini fal története 2009.11.11. 12:01:31

Kereken húsz évvel ezelőtt, 1989. november kilencedikén a már napok óta mozgolódó keletberlini polgárok, akiknek negyven év folyamatos szívás után már teljesen teleszaladt a zsákja a Honecker-féle bagázzsal, egy kommunista pártfunkci (Günter Schabowski...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hát ez igy elég gáz. Aki írta, az élt egyáltalán akkor?
Igen, ez kimondottan gyenge. Nem biztos, hogy erőltetni kéne ezt a témát, ez így kb. modorosblog színvonal.
ŐŐŐ... remélem sokat fizettek pártkasszából ezért az írásért, mert ha nem, és saját kútfőből jött, akkor szégyellje magát az író.
Gyógyszer megvan ? Vagy teljesen elgurult ?
@newtehen: Sokat fizettek, de melyikéből?
"Építsük vissza, ha az a háromhatvanas kenyér ára."
uhhh...
@NGA: Nem, de szerintem ennek a bejegyzésnek pont ez az értelme. Mit jelent egy mai fiatalnak a berlini fal leomlásának évfordulója? Nekem se túl sok mindent, az emlegetett rossz szájíz miatt.

A szocializmust viszont én se akarom, de ez egy más kérdés.
Minden mai 30 alatti hülyeségeket összevissza beszélőt beíratnék egy 2 éves kurzusra a 70-es évek 2. felében. Filmezném az arcukat a határon, a rendőrökkel való beszélgetéskor, vagy csak simán az ABC boltban.
Egész jó reality-show ötlet :D
a félreértések elkerülése végett én sem akarok szocializmust, de ez a skizofrén állapot kellően borzalmas.
@naisa: "Mit jelent egy mai fiatalnak a berlini fal leomlásának évfordulója?"

SEMMIT. Mint ahogy nekünk az április 4 mindössze annyit jelentett, hogy nem kellett iskolába mennünk. Abszolute nem éreztük át a nap jelentőségét.

A mai fiatalok sem tudják mi is az a szocializmus. Honnan is tudhatnánk, hisz mi sem dolgoztuk még fel. Sok helyen olvasni, hogy kádár alatt jobb volt. És az emberek elfelejtenek emlékezni, Csak arra, hogy 3,60 volt a kenyér, 2 forint a benzin. Csak azt felejtik el, hogy akkor ehhez kerestek 1500 Ft-ot. Persze, hogy jó lenne a 3,60-as kenyér. A mai fizetéssel.
Örülök, hogy ez a rendszer kimúlt. Szeretek nosztalgiázni, gyűjtöm a régi tárgyakat, de nem kívánkozok vissza oda. És nem kívánom vissza a falat sem, meg a három-hatvanas kenyeret sem.
@Demo: Nyígni, panaszkodni mindig lehet valamin, és az emberek mindig is fognak. Nyugi, sokkal szarabb volt régen. De az ember a jóra szeret emlékezni, ennyi az egész.

(ja, meghogy anno akkor szart sem tudott senki a dolgok hátteréről. Viszont mindenki félt. Ezt mi már fel sem fogjuk, szerencsére....)
@FlybyWire: na ezaz, hogy most sem tudunk valami sokkal több szart a dolgok hátteréről, pedig lehet lenne mitől félni, vagy lenne mit megérteni.

addig meg maradunk leszedálva.
lehet, hogy nem a legjobb írás, de az biztos, hogy van benne valami.
Szerintem a kommunizmus/szocializmus ugyanolyan sz*r, mint a kapitalizmus/globalizmus, nekem ez jött le az írásból és milyen igaz, harmadik utat (Magyar utat!) kéne járnunk és nem folyton majmolni amerikát.

@Demo: Itt gondolom a gengszterváltás hátterére is gondolhattál, érdekes dolgok derülnének ki, ha egyszer valaki végre megnyitja azokat a titkosított aktákat, olajszőkítés, baumag, sukoró, kegyelmet kapott köztörvényes bűnözők stb.

"Így volt, így lesz, ha nem tetszik, szavazz az LMP-re, vagy állj be betyárnak."

Ezek meg a valódi változást akaró erők, nos én utóbbi mellet vagyok. :) (Pontosabban mellete, és a szövetségesei mellet)
Egyben egyetértünk: szavazz az LMP-re!

Nos, én jócskán éltem 89 előtt is, egy percre se kívánom vissza. Szinte minden megváltozott azóta, többnyire jó irányban. Persze az emberi alaptulajdonságok nem változtak, azokhoz jóval több idő kell.
@iii: Szerintem nem változott semmi, gazdaságilig még rosszabbul állunk, (egy apró példa: ma már egyetlen cukorgyárunk sincs...) a média még rosszabb lett, ömlik belőle a sok tehetségtelen f*sz, a korrupció és a bűnözés átnő mindent, a helyzet nem pozitívabb, csak sokkal rosszabb lett, ezért vagyok én inkább Jobbikos, mert tudom, hogy megteszik majd a szükséges lépéseket.
@FaTraktor: cukor nincs, helyette van Opel motor és mobiltelefon. Nagyon nem igaz, hogy rosszabbul állunk, mint 20 éve, semmilyen szempontból. Az igaz, hogy nagyobb lett a létbizonytalanság és nagyobb lett az emberek közti különbség, de ez együtt jár a kapitalizmussal.

A média szabad lett, így van lehetősége mindenkinek kiválasztani, mit akar hallani és látni. Többek között így van lehetősége a Jobbiknak is megjelenni.
@iii: Nemcsak a cukorgyárakról van szó és az ebből keletkező munkanélküliségről, a gengszterváltás óta nagyon sok probléma van: itt a demográfia, a megnőtt bűnözés, a szőnyeg alá söpört cigánykérdés, a leépített tönkretett magyar vállalkozások, a magyar gazdaság helyett a multik pártolása stb.-stb. A korrupció is valós, a 90-es években csak úgy osztogatta Göncz a kegyelmeket (lásd a lungodromos,fieszes farkas flórit, ügyeit titkosították is, személye jó példa az elit összefonódására) volt aztán itt olajszőkítéstől kezdve baumagon át sok minden. A külpolitikánk kalap sz*r, tulajdonképpen bármit megtehetnek velünk, mi pedig szépen nézzük, ahogy asszimilálódik a határontúli magyarság.

Ez a média meg nevetséges, az ORTT-be a pártok delegáltjai ülnek, az elit pedig szépen leosztotta egymás között a médiumokat, a Jobbikot is csak riogatásból mutogatták, de a fagyi visszanyalt! :) (Mellesleg az lmp-t szinte sosem látni a médiába, pedig erősebb, mint az szdsz, szerinted jól van ez így?)

A kapitalizmusnak meg sosem voltam a híve, hasonlóan rossz, mint a kommunizmus.

Mellesleg gyurcsány fiacskája is úgy érettségizett, hogy kapott plusz egy órát és bement hozzá a tanár, ez lenne a demokrácia? Ehhez talán még kádárnak sem lett volna mersze.
@FaTraktor: Amiket említesz, az részben korábban is létezett probléma, másrészt meg a szabadság ára.

A kádárkori külpolitika ennél is nagyságrendekkel volt rosszabb, akkor egyáltalán nem lehetett felvetni ezeket a problémákat.

A kapitalizmus valóban rossz, de ennél jobbat még nem találtak ki.

A médiatörvény is rossz meg még sok minden rossz, de még mindig nagyságrendekkel jobb, mint a Kádár-korban.
@iii: Én úgy mondanám, hogy a kádár rendszerhez képest 1 fokkal javult a helyzet, én azonban úgy vagyok a dolgokkal, hogyha valami rossz akkor azt ki kell dobni a kukába, nincs olyan, hogy ez nagyon rossz és ez csak simán rossz, mindkettő a kukába való, és más kell helyette. Kádár alatt diktatúra, ma médiademokratúra van.