Ősmagyar royalisták a Parlamentben

2009.11.25. 14:00 gorbacsov

 A jász-nagykun-szolnok megyei önkormányzat örömmel tette közhírré, hogy a megyék közül hozzájuk jutott el először a Magyar Történeti Alkotmány díszkötete.  

A több mint 1000 éves államfilozófiai és alkotmányjogi értékeket hordozó gyűjteményt a régi magyar joggyakorlatnak megfelelően „hiteles helyek” őrzésére bízta a MAGYARORSZÁGÉRT EGYESÜLET, így a kötet egyes számú díszpéldányát a Magyar Országgyűlés, mint hiteles hely őrzésére bízta 2009. április 22-én.

Kárpáti Harsona

Tehát az Országház az első számú hiteles hely, csupa hiteles emberrel. A szolnoki megyeháza csak a második.

Miért érdekes mindez? Mert nem csupán történelmi jelentőséget tulajdonít az egyesület a kötetnek, erre alapozná az új alkotmányt is. Az országgyűlés alelnöke pedig adja alájuk a lovat.

A szolnoki átadáson ott volt Lezsák Sándor is, és „felelevenítette a rendszerváltozás alkotmányozás körülményeit, azt, hogy égetően szükség lenne a politikai történések miatt új alkotmányozó nemzetgyűlésre.”

Kéne új alkotmány, ebben egyetértünk, egyre többen gondolják így. Valami kimaradt vagy inkább itt maradt a rendszerváltáskor. Jó kérdés, hogyan is kéne alkotmányozni, sok kézzelfogható tapasztalatunk nincs benne. Az mindenesetre érdekes, hogy Lezsák Sándor a fennálló rendszer részeként, alkotmányozásra egyedül jogosult testület alelnökeként áll ki egy olyan megoldás mellett, ami összeegyeztethetetlen a jelenlegi alkotmánnyal.

Ha az országgyűlés és a megyei önkormányzat „hiteles helyek”, akkor megvan a bizalom az intézményrendszerben, nem kell új alkotmány. Ha mégis kell új alkotmány, akkor annak módja, hogy az országgyűlés kétharmados többséggel dönt róla. Ördögi kör: alkotmányozni csak az országgyűlés tud, az alkotmányozó testület alelnöke viszont nemzetgyűlést emleget egy kétharmados kormányzásra készülő párt tagjaként.

Orbán Viktor finomabban fogalmazott, amikor előállt a tervvel, hogy ideje lenne véglegesíteni ezt az ideiglenes alkotmányt.

De kanyarodjunk vissza a jogi szöveggyűjteményhez. Zétényi Zsolt összeállította a kötetet a Magyarországért Egyesület felkérésére, végigveszi az ezeréves jogtörténetet, a történeti alkotmányt a kezdetektől 1944-ig, „az élő történeti alkotmányosság végéig”. Szép vállalkozás, fontos jogtörténeti munka. Kiállították a jogalkotás helyszínén, vitrinben, jól van. És itt abba is kéne hagyni.


De nem hagyják, továbbviszik, jöhet a Szent Korona-tan a mai alkotmány helyére.


A Történeti Alkotmány összeállítását megrendelő egyesület elnöke, Dr. Kelemen András is ott volt az átadáson. Szerinte a 2006-os Kossuth téri események alkalmával „az emberek azon igényüket fogalmazták meg, hogy ebben az országban olyan rendnek kellene már végre lennie, ahol a jogrend nem ellenkezik az emberek természetes igazságérzetével.” Az emberek nem finomkodtak a megfogalmazás módját illetően, de jogos levonni ezt a következtetést. Innen továbblépni oda, hogy fogjuk a Szent Korona-tant és az legyen az alapja egy új alkotmánynak, már kicsit nagyobb ugrás. Felrémlik a magyar royalista körök ernyedten lógó zászlója valahol a háttérben és máris nagyobb rálátást nyerünk erre a világra.
A 2006-os alkotmányozási kísérletek gúnyos kacajt érdemelnek, hasonló vonalon mozog ez a kezdeményezés is.

Épp csak ez az alelnöki megszólalás okoz némi bizonytalanságot.

A téma eddig jórészt a szentkoronás vonalon bukkant fel az említett furcsaságok társaságában, de ha esetleg a Fidesz megugorja a kétharmadot, hozzá fognak nyúlni az alkotmányhoz. Kérdés, hogy akkor útban lesz-e a korona.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr401549268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.