Legszebb városaink a századfordulón II.: Szabadka és Palicsfürdő

2013.01.03. 07:30 beeni

Posztsorozatomban kedvenc századfordulós városaimat szeretném bemutatni: Aradot, Szabadkát, Temesvárt, Selmecbányát, Nagyváradot, és Szegedet. Nagyvárosaink a dualizmus éveiben végbement óriási városfejlődés során nyerték el mai arculatukat, ezért szeretném őket a Monarchia korában bemutatni (egyáltalán nem szeretnék viszont Trianonról és a Monarchiáról semmilyen értékítéletet mondani, bízom benne, hogy lehet beszélni régi városaink akkori állapotairól mindenféle politikai töltet nélkül.)

A Monarchiabeli Szabadka rövid jellemzése után korabeli fotók alapján ismerhetjük meg a várost. Térjünk vissza együtt a múltba, és képzeljük el, milyen lehetett Szabadka akkor!

A Városháza ma, éjjel:

szabadka vhaza 3.jpg

A századfordulós Szabadka

Szabadka egy hatalmas területű mezőváros, ahogy Munk Artúr szabadkai író fogalmaz: "Poros szülővárosom, Szabadka a világ legnagyobb faluja".

Szabadka az Alföldön Szegedtől és Bajától délre, Bács-Bodrog vármegyében, a Balkán felé vezető fontos kereskedelmi útvonal mentén a Bácskán terült el. 1779-ben Mária Terézia Maria Theresiopolis néven szabad királyi várossá emelte. Ennek ellenére, noha Szabadka volt a vármegye legnépesebb városa, Baja és Újvidék mellett az egyetlen törvényhatósági jogú város is, Bács-Bodrog vármegye székhelye Zombor volt.

A századfordulós Szabadka központi funkcióját, urbanizáltságát tekintve messze elmarad Arad, Nagyvárad, Temesvár és Szeged, a sorozatunkban is tárgyalt többi környező nagyváros mögött. Központja igen kicsi, lényegében a Kossuth utcából (ma Korzó), és a Szent István térből, a Városháza melletti nagy térből, és a Rajhl Ferenc parkból állt, áll ma is. A város alulurbanizáltságát jól mutatja, hogy 13 622 lakásából mindössze 43 volt emeleten 1898-ban.

Ugyanakkor 1910-ben Budapest és Szeged után Szabadka volt a monarchiabeli Magyarország harmadik legnagyobb városa, 11 km hosszú villamospályáján- mely Palicsot kötötte össze a belvárossal- 528 ezren utaztak 1898-ban.

Szabadka és a művészet

Noha kis központtal rendelkező mezővárosként nőtt nagyra, Szabadka szellemi élete tekintélyes volt: 1854-ben épült a város színháza, és nem kisebb írók éltek ott, mint Kosztolányi Dezső és unokatestvére, Csáth Géza. Kosztolányi Pacsirta c. regényében Sárszeg, ahol játszódik, valójában Szabadka. Egy részlet a regényből:

,,Amikor a Széchenyi térre jutottak, mely Sárszeg egyetlen nagy tere, piaca, agórája, öntudatlanul pár lépést előresietett, hogy ne kelljen mellette lépegetnie. Itt volt a Városháza, itt volt a Baross kávéház, itt volt a gimnázium, évtizedek óta letaposott, rozoga kőlépcsőivel, kis fatornyával, melyben reggelente diákhívó harangszó csendül, itt volt a Magyar Király vendéglő, itt volt vele szemben a Széchenyi fogadó, egyik szárnyában a Kisfaludy Színházzal, és rézsút oldalt kilátás nyílt itt arra az egyemeletes, gipszrózsákkal, arany villámhárítóval díszített palotára is, a város egyik legszebb épületére, melyben az Úri Kaszinó székelt".

A magyarországi szecesszió leghíresebb épületei közül három található Szabadkán: a később képekben is bemutatott zsinagóga, melyet a híres marosvásárhelyi Közigazgatási Palotát is építtető Komor Marcell- Jakab Dezső építészpáros tervezett, 1902-re lett kész. A Reichle-palota, melyet Reichle J. Ferenc gazdag szabadkai építész maga tervezett, 1904-re épült fel. És a Városháza, mely 1908-10 között épült, hosszas viták után végül szecessziós stílusban, a tervezett neobarokk helyett. Tervezője szintén Komor és Jakab.

Szabadka képekben

A Városháza korabeli képeslapon "Ezt pillantja meg elsőként a városba érkező. És amikor elmennek Szabadkáról, a Városháza az, amire szünet nélkül emlékeznek" (Írja Boško Krstić a Városházáról írt könyvében):

szabadka vhaza.jpg

A Városháza ma:

Szabadka vhaza 2.jpg

A Színház anno, háttérben a Kossuth utcával:

szabadka színház.jpg

A Színház az átépítés előtt:

szabadka színház ma.jpg

A regényben is említett Kaszinó, és a városi bérpalota:

Szabadka-Nemzeti-kaszino-es-Varosi-berpalota-1915.jpg

A szabadkai kaszinó napjainkban könyvtárként funkcionál:

kaszinó ma.jpg

A szecessziós zsinagóga anno:

szabadka zsini.jpg

A zsini ma:

szabadka Zsinagoga 10.jpg

Raichle J. Ferenc palotája, ma Művészetek háza: 

szabadka Raichle palota 0.jpg

A Korzo (Kossuth utca) ma:

Subotica, Szabadka  Korzo.jpg

Palicsfürdő

Aki Szabadkára megy, annak mind a mai napig ajánlatos ellátogatnia a közeli Palicsra. Palics vagy Palicsfürdő Szabadkától 8 km-re fekvő kicsi, impozáns üdülőváros, melyből szintén a Monarchia ideje alatt lett ismert fürdőváros. A kis városkát gyönyörű villái és a tófürdő miatt érdemes felkeresni.

A Palicsra érkezőket a Víztorony fogadja, melynek kapuja alatt átmenve lehet a nagy parkon át elérni a tavat:

palics víztorony.jpg

A palicsi tó partján sorakozó villák közül az egyik legszebb a Bagolyvár:

palics bagolyvár.jpg

A palicsi villák másik leghíresebbje a Lujza Villa:

palic lujza villa.jpg

A Komor-Jakab-tervezte volt Vigadó épülete a tóparton:

palics vigadó.jpg

 

A palicsi postaépület:

palics posta.jpg

Szabadka, a kicsi, de gyönyörű belvárosú, nagy területű mezőváros, a Monarchiában élte virágkorát. Kaszinójában, főterén, és a közeli palicsi üdülővárosban pezsgő élet zajlott. Azóta a város a határmentiség problémájával küzd, fejlődése megállt, amit stagnáló népessége is jelez. Noha maga a város jó állapotban van, a színház újjáépítése, és az, hogy a régi épületek nem állnak műemléki védelem alatt, némi aggodalomra adhat okot.

Felhasznált irodalom: Szabadka honlapja, Bács-Bodrog vármegye, Hét nap, szabadkaváros blog... Iványi I: Szabadka szabad királyi város története, Geml J.: Temesvár város statisztikája

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr84923118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A Színház ma" képaláírás sajnos sántít. Az épület helyén ma egy hatalmas félbehagyott vasbeton építménny áll. www.subotica.com/files/news/4/6/9/8469/8469-narodno-pozoriste-izgradnja.jpg
A bontás és az építkezés körüli sötét ügyletek eredményeképpen a kivitelező is ott kötötte fel magát az elhagyott építkezésen. A pénz elfolyt, a projekt bizonytalan időre leállt. Ez akár évtizedeket is jelenthet. Egy hasonló kultúrára szánt épület vasbeton váza pont 40 éve áll félbehagyva a városközpontban, a Munkásegyetem mellett. A nagyapám projektje volt, abban a pillanatban leállt ahogy meghalt. Sajnos lehet hogy ez vár a színházra is.
@::hunor:::

köszi a hozzászólást, átírtam "a színház az építkezés előtt"-re, és a végére is tettem egy linket a színház átépítéséről. én magam asszem 5 éve voltam utoljára szabadkán, azóta sok minden változhatott...