A CBA és a tisztességes verseny

2014.11.28. 11:55 komoroczki tunde

Miből fakad a közbeszerzési korrupció és hogy lehet elejét venni? Tényleg a tisztességes verseny az alternatívája, mint ahogyan a CBA bojkottjára felhívók hirdetik? Rendszerszinten mi annak a vagyonnak a szerepe, aminek a felhalmozását elősegíti most a Fidesz kormány? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a posztban.

tumblr_nfc8p3E9CQ1txuggco1_1280.jpg

A napokban olvasom a Kettős Mérce Bojkottáld a CBA-t! című újabb felhívását, mondván, hogy

 „a kormány egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely a vele sok szálon összefonódó CBA-nak ad megengedhetetlen piaci előnyt. Hosszú távon egy olyan piacot teremt, ahol nagyrészt csak a CBA-ban tudsz vásárolni, és ezzel, a saját elnyomásodat teremted meg.”

Ha nem állsz ki a CBA bojkottja mellett, mondják a szerzők, akkor olyan

„intézkedéseket támogatsz, amelyek a CBA versenytársainak ellehetetlenítésével munkahelyeket, beruházásokat szüntetnek meg.”

Sajnos tényleg egyre durvább az az elnyomás, ami ellen a bojkott hirdetői fellépnének. De az általuk kínált megoldás, a tisztességes verseny nem egy valódi alternatíva. Miért is jobb, ha a Tesco vagy az Aldi zsákmányol ki, mintha a CBA teszi ugyanezt? Persze ettől még a kormány holdudvarának jogtalan vagyoni és versenyelőnyhöz juttatása óriási probléma, de ahhoz, hogy valódi alternatívát találhassunk rá, ahhoz detektálnunk kell, miből fakad, mi a jelenség strukturális oka? Meglátásom szerint a jogtalan vagyoni előnyhöz jutás (nevezzük ezt korrupciónak) nem kezelhető külön attól a ténytől, hogy a gazdasági rendszer alapvetően felhalmozott vagyonok és az ezek által alkalmazott munkaerő viszonyrendszerére épül. 

Elmúlt 24 év

Az elmúlt 24 év során az állami tulajdon jövedelmező részének egy nagyon jelentős hányadának magánkézbe juttatásával alakult ki egy szűk vagyonos osztály és egy szélesebb bérből és fizetésből élő, illetve egy jelentős inaktív réteg. A rendszerváltás és azt követő korszak első fázisában a hazai menedzserréteg és a hazai piacra belépni vágyó külföldi vállalatok felhalmozását tette lehetővé a kormányzat, 1998-2002 között, illetve 2010-től napjainkig pedig a konzervatív kormánypártokhoz közel álló vállalkozói réteget tőkésíti fel az adminisztráció a vállalkozók szisztematikus versenyelőnyhöz juttatásával a közbeszerzési pályázatok során. A kormányzat holdudvarának vagyonhoz juttatása legnagyobb részt állami és az állam révén elosztott európai uniós forrásokból, illetve a rájuk szabott versenyelőnnyel történik, mint ahogy most a CBA esetében. Ez pedig nem más, mint az állami újraelosztás révén a köz vagyonának kisajátítása: eredeti tőkefelhalmozás.

A szűkös állami forrásokhoz (támogatáshoz és megrendelésekhez) való hozzáférés viszont nem egy személytelen versenyben zajlik. Hanem egy olyan viszonyrendszerben, ahol egyik részről (piaci szereplők) a kormányzati döntéshozatalra való hatás igénye találkozik a döntéshozó pártok kampányainak, hatalmon maradásához/hatalomra jutásához szükséges erőforrások bevonzásának igényével. Ez a viszonyrendszer eredményezi a közbeszerzési pályázatok esetében a kormányközeli piaci szereplőkre szabott pályázatokat és pályázatok révén forráshoz jutásért cserébe a kormány-közeli, illetve pártalapítványok, intézetek stb támogatását.

A kormányközeli cégek vagyonhoz juttatásának ára

A limitált vagyonos osztály kialakulásától pedig nem elválasztható a termelésből részét a másik oldalon kivevő, bérből és fizetésből élő rétegek és a munkanélküliek. Ez utóbbi kettő kárára juttatja vagyonhoz a holdudvarát a kormány, ugyanis úgy osztja újra az állami forrásokat, hogy azzal egy szűk réteget privilegizál. A holdudvar holdudvarának még csurran-cseppen, de lényegében a maradékot elszegényíti. Persze, árnyalja a képet, hogy a szolgáltató és termelő szektort a kormány bizonyos szinten eltérően kezeli. Míg a nem termelő szektorban megrendelések révén gazdagsághoz juttatja és szabályozással kiszorítja a holdudvara versenytársait, addig a termelő szektorba - bár kétségtelen ide is rengeteg közpénzt folyat, ld. Közgép - minél több szereplőt be akar vonzani. Az olcsó, sok esetben képzetlen munkaerővel, adókedvezményekkel, az oktatásban a szakképzésre való jóval nagyobb hangsúly fektetésével szinte mindent megtesz a nagyrészt külföldi vállalatok idecsábítása érdekében. És ennek a szektornak az oldaláról is érkezik a komolyabb nyomás a munkaerő kizsákmányolhatóságára – minél gyengébbek a munkavállalói jogok, a foglalkoztató magára nézve annál kedvezőbb feltételekkel veszi igénybe a munkaerőt. Az elnyomás tehát kettős: egyrészt a saját holdudvara feltőkésítésével a kormány az újraelosztás csatornáit lefele beszűkíti, felfele pedig kinyitja, másrészt a tőkében szegény ország tőkéért folytatott versenye miatt visszaszorulnak a munkavállalói jogok, tág teret adva a kizsákmányolásnak.

A közbeszerzési korrupció funkciója a rendszerben

Az itthoni folyamatok nem függetleníthetők a Nyugattal való viszonyrendszerünktől. Történetileg Közép-Kelet-Európa (félperiféria) és a Nyugat közös, egyenlőtlen fejlődéséről beszélhetünk és a két régióban egymással összefüggő és egymásra kölcsönösen ható, de eltérő kimenetű fejlődés következett be. A félperiférián, így Magyarországon most zajlik az az eredeti tőkefelhalmozás a közpénzek, az állami vagyon kisajátításával, ami tőlünk Nyugatra máskor, másképp, pl. földterületek kisajátítással zajlott le, szintén a nagy tömegek kárára. A közbeszerzési korrupció ebbe a rendszerbe ágyazódik. Vagyis, ha a kizsákmányolás a kritika tárgya, és a saját elnyomásunk megakadályozása a cél, akkor érdemes a tőkés rendszert és abban az ideologikus tisztességes versenyt is összetűz alá venni az orbáni pofátlan és igazságtalan uram-bátyám osztogatása mellett. Legelső lépésként a kritikának konstruktív része az lehetne, hogy

1. a közpénzek újraelosztása azt célozza, hogy az erőforrásokhoz való hozzáférés lehetősége azonos legyen minden állampolgár számára, akárhova születik a társadalmi ranglétrán,

2. a kormány az oktatást NE az iparpolitikának vesse alá.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr806937545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A tisztességes verseny nem alternatíva.Miért is jobb, ha a Tesco vagy Aldi zsákmányol ki, mintha CBA teszi ezt?"
Ami a CBA-t tisztességtelen versenyhelyzetbe hozza, az a CBA esetében nem a gazdasági, hanem a politikai erőfölény következménye, amely az ország oligarchikus berendezkedésének folyománya.
Ezt a jellemzőt tovább vezetve teljesen világos, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáról, mi több, kényszerpályára tereléséről van szó, amikor a politika protekcionista módon helyzeti előnybe hozza a CBA-t.
A tisztességes verseny egzakt fogalom, e tárgyban alternatíva felemlegetésének nincs helye.
Az írásban van egy megállapítás, miszerint mindegy, hogy az említett CBA, Aldi vagy a Tesco e a kizsákmányoló.
A szerző a profit kitermelését csak kizsákmányolás útján képzeli el?
A profit a gazdasági élet egyik mozgató rugója, tény, hogy az osztalékok forrása is, azonban fejlesztéseké és a beruházásoké is. Nem ördögtől való!
A korrupcio elkerulesenek modja:

- Iciri-piciri allam. 16800 milliard helyett 8000 milliardos budzse.

- Infrastruktura projektet a projektbol hasznot huzok fizessek meg (realis buszjegyar, metrora pestiek dobjak ossze, stb...). Ez garantalja a transzparenciat (kulonben utnek a fizetok) es a civil kontrollt (nem hagyjak sajat penzuket ellopni).

- Kiterjedt direkt demokracia, fontos ugyekrol orszagos, de sokkal gyakrabban helyi szavazasok.

- Valasztott dszemelyek fontos poziciokban. Nem csak politikus, hanem biro, ugyesz, forendor, tanfelugyelo, helyi hatosag vezetoje is megvalasztva.

Az elso es a masodik nelkul kar is nekikezdeni.
A CBA-t nem nehéz bojkottálni, drága és szar. A múltkor akartam venni ott egy paprikát, fonnyadt. A szilva rohadozott, muslicás volt. A húsok kinézete kétes, a pékáru délutánra száraz...
Emellett nincs parkoló, zsúfolt az üzlet, nem férnek el a sorok között rendesen az emberek a bevásárlókocsikkal, kupi van, alig lehet megtalálni az árukat stb.
inkább az RTL-T BOJKOTTÁLOM, IGAZ MÁR 10 ÉVE
@Makkasz: "Infrastruktura projektet a projektbol hasznot huzok fizessek meg" Na ez igazán szép lenne: autópálya díj (persze kiterjesztve az összes közútra) az egekben, gázolajára az egekben, így a mostani kétszeresébe kerülő tömegközlekedés nem is tűnne olyan drágának - csak a fizetésekhez képest.
A 8000 milliárdot honnan szedted: jelenleg nagyjából 3000 mrd a nyugdíj, 2000 az egészségügy, 3000 az önkormányzat. A maradék 0 forintból kéne finanszírozni az oktatást, a rendőrséget és hasonló szóra sem méltó feladatokat. Többek között azokat az infrastruktúra beruházásokat, amiket nem az állammal, hanem a haszonélvezővel fizettetnél meg. (Abba nem mennék bele, hogy egy pesti miért haszonélvezője egy nyíregyházi autópályának, túl hosszú lenne.)
@emzéperiksz: A CBA-k az ABC boltokból lettek (ahogy a Reál és Coop boltok az Áfész boltokból) a szokásos privatizációval: jó helyen levő haver vitte bagóért. De mivel ezeknek se szakértelme, se pénze nem volt, nem csoda, hogy értetlenül álltak a bejövő évtizedekkel előttük járó (és nagyon tőkeerős) konkurencia láttán. Hát visszanyúltak a kommunista gyökerekhez: "nem tudsz gólt lőni, vedd meg a bírót". Ahogy a Continental megvette Lázárt, a CBA valószínűleg közvetlenül a nagyfőnököt. Bár az is lehet, hogy már rég fordítva van: a politikus uraink vásárolták be magukat ezekbe a cégekbe.
@Tiszteltetem Brüsszelet: Nem inkább a fideszszolgálati csatornákat kellene bojkottálnod ami a mi pénzünkbôl hazudik.