"Boldogan tartozom a bolondok közé" - interjú Michael Cramerrel

2014.12.01. 07:00 Fent és Lent

Pénteken zárókonferenciával ért véget az EuroVelo 13-as Cramer6.jpgszámú, "Vasfüggöny-útvonal" elnevezésű kerékpárútjának fejlesztését célzó projekt. A kerékpárút a valaha volt Vasfüggöny mentén szeli át Európát: Magyarországra a Fertő-tónál ér be, és az osztrák, szlovén, horvát és szerb határok mentén haladva Szegednél lép ki a szerb-román határ felé.

Az útvonal „szülőatyjával”, Michael Cramer német zöldpárti európai parlamenti képviselővel még a magyar-osztrák határszakasz augusztusi átadója utáni kerékpártúrán beszélgettünk.

Ismerjétek meg őt, mert a kevés igazán szimpatikus politikusok egyike, és persze biciklizzetek majd végig a Vasfüggöny-útvonalon!

Fent és Lent: Mit gondol a Fidesz Vasfüggöny ledöntésében játszott szerepéről, és a kormány mostani teljesítményéről?

Michael Cramer: Az Európai Unióban vannak közös alapértékek, ilyen az igazságszolgáltatás és a média függetlensége, és a szólásszabadság. Orbán Viktor 1989-ben egyike volt azoknak a bátor embereknek, akik kiálltak ezek mellett az értékek mellett. Ezeket elvesztette, amióta hatalmon van.

FL: A megnyitó ünnepségen egy színpadon állt a Fidesz képviselőivel, polgármestereivel. Hogy érezte magát ebben helyzetben, személyesen és politikailag?

MC: Először is, fogalmam sem volt előtte, hogy melyik polgármester melyik párt tagja. Engem csak az érdekelt, hogy támogatják-e a Vasfüggöny-útvonalat. A Fidesz egy párt, de az emberek – az más. Könnyű lenne azt mondani, hogy minden Fidesz-tag hülye, és nem beszélek velük. De engem mindig az adott személy érdekel. Szájer József például először egy határmenti túraútvonal megnyitójára hívott meg, mint zöldpárti politikust. Elmentem, mondtam egy beszédet, ő is mondott, jó volt, érdekes volt. Szóval nincs problémám vele ezen a téren. De a véleményszabadságot korlátozó magyarországi politika tekintetében, amelyet ő is támogat, nem értek egyet sem Szájerrel, sem Orbánnal.

Cramer0.jpg

FL: Tudjuk, hogy kiterjedt kapcsolatai vannak civil szervezetekkel – hogyan került a civil mozgalomba?

MC: Ez egyfajta családi örökség. Mindkét nagyapám ellene volt Németország fasizálódásának, és tagja volt a hitvalló egyháznak. Az én családomban rendszeres beszédtéma volt a politikai helyzet. Ez teljesen normális volt, hozzátartozott egy átlagos nap menetéhez. Amikor iskolás lettem, akkor persze én lettem az osztály, majd az iskola szószólója. Természetesen részese voltam a '68-as német és európai eseményeknek is, szóval egyértelműen politikus alkat vagyok. Mindig is politikai dimenziókban gondolkodtam. Soha nem érdekelt, hogy sok pénzt keressek – meg akartam változtatni a világot. Most már megelégszem azzal, ha Európában, vagy Németországban változást tudok elérni (nevet).

FL: Milyen civil szervezetekben mozgott a kezdetekben?

MC: Az antinukleáris mozgalomban. Azt szoktam mondani, hogy 30 évig én voltam a bolond, amiért elleneztem az atomenergiát. De most annyira boldogan tartozom a bolondok közé, mert Angela Merkel, Guido Westerwelle és a többiek is csatlakoztak a bolond családhoz! Néha sok idő kell, amíg a jó ügyek kellő támogatást kapnak.

FL: Ön szerint mi volt a német zöld mozgalom sikerének titka?

MC: Az, hogy őszinték voltunk. Nem a többséget akartunk, nem akartunk népszerűséget, hittünk az értékeinkben, és kiálltunk a meggyőződésünk mellett. Most mindenki másnak magyarázkodnia kell, hogy miért változtatta meg az álláspontját az atomenergia esetében, de nekünk nem.

Cramer4.jpg

FL: Mi a véleménye a kelet-európai zöld mozgalmakról?

MC: Emlékeztet a németországi mozgalom kezdetére. Az elején mi is csak a városokban értünk el sikereket, vidéken nem történt semmi. 1980-ban, amikor megalapítottuk a pártot, a 30-as, 40-es korosztály felett nem voltak támogatóink. Mindez hasonló Kelet-Európában, de szerintem van előrelépés. Szóval optimista vagyok. Persze egy igazi politikusnak optimistának kell lennie! Máskülönben soha nem lettem volna sem politikus, sem pedig tanár.

FL: Mesélne egy kicsit a Vasfüggöny-kerékpárút kialakulásáról? Miért volt ez olyan fontos Önnek?

MC: Amikor 1963-ban a focicsapatommal Nyugat-Berlinben jártam, a nagynénémtől megkaptam életem első fényképezőgépét. Az első fotókat a berlini falról és a mögötte lévő kelet-berlini házakról készítettem. A sarkon állt egy különleges ház, ami engem annyira lenyűgözött, hogy később mindig megnéztem, amikor Nyugat-Berlinbe mentem, hogy lássam, változott-e a fal. Így kezdett el érdekelni a Fal.

FL: De hogyan lett ebből bringaút?

MC: Amikor a Fal ledőlt, meg akartuk őrizni egyes részeit. A berlini kerékpáros szövetséggel azt találtuk ki, hogy legyen ott egy bicikliút. De akkoriban meg akarták semmisíteni a Falat. Mintha meg lehetne semmisíteni a történelmet!... Tíz évvel ezután, a Fal építésének 40. évfordulóján a berlini parlament képviselőjeként megnyertem az ellenzéket ennek az ötletnek. Azóta kitábláztuk, biciklisbaráttá tettük az útvonalat, és most ez az egyik turisztikai attrakció. A látogatók 80%-a a történelmi emlékek miatt jön Berlinbe.

De nem csak Berlint szakította ketté a fal, ezért még tovább akartunk menni: 2004-ben a német parlament támogatta a javaslatunkat, hogy a fal védelmi zónáját „Zöldúttá”, azaz kerékpáros és kiránduló-útvonallá alakítsuk át. Amikor európai parlamenti képviselővé választottak, 2005-ben elértük, hogy az összes ország és az összes politikai párt nagy többséggel támogassa az európai Vasfüggöny-útvonal létrehozását.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr796946089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nálunk a fideszes polgármesterek soha nem ülnének biciklire még akkor sem, ha pisztolyt nyomnának a fejükhöz.