Európa a bűneiért lakol? A bevándorlás értelmezései

2015.09.03. 07:00 Döry L.

Miről szól a bevándorlás? Habonyról?  A menekültekről? Az európai civilizációról? A konteókról és az USA-ról?

migransok-tuntetes-keleti-palyaudvar-01.jpg

Belpolitikai csata

A migráció nem azért lett a mindennapi politikai érzelmek fő témája, mert a politikai tervezés (Habony) ezt így akarta. Ellenkezőleg. A Fidesz kommunikációja azért sikeres, mert olyan témát választott, amely naponta, a kormánytól függetlenül is táplálja és újratermeli a kormány által elkészített kommunikációs keretet. De a kommunikációs keret önmagában nem volna elég. Az ellenzék először tagadta a migrációt, majd a humanizmust állította szembe az embertelen kormánnyal. Mára a közvéleményben az ellenzék egyik állítása sem élvez többséget. Aki ezt nem hiszi, az vessen egy pillantást a 444 kommentfalára. Még a politikai érzelmekre ható kommunikációs viharban is rendre felbukkannak viták, amelyek a migrációs probléma lényegét érintik, de a tények és érvek végiggondolására már nem jut idő.

A panelek

A kommunikációs panelek az egyik szélen a segélycsomagokat kukába dobó menekültekről szólnak, a másik szélen gyerekeket és magasan kvalifikált orvosokat ábrázolnak. Ám a szimpátiák és utálatok nem vezetnek messzire. Hiszen az agresszív ember sokszor nyomorult (bevándorló és Jobbikos egyaránt).

Morális kötelességek

A EU politikai elitje, a hazai ellenzék, de részben még a kormány is (lásd gazdasági vs. valódi menekült) is a menekültügyi keretezésben értelmezik a jelenlegi migrációs jelenséget. Ez, a második világháborút követő nemzetközi egyezmények szellemében, morális kötelességként, szabad beutazást és legális tartózkodást kínál az üldözötteknek. A kérdés ebben a keretben csupán akörül forog, hogy ki az, akit valójában üldöztek.

Ez a megközelítés egyrészt nem veszi figyelembe a gazdasági elnyomást. Másrészt, ha politikai üldöztetés éri az egyes személyeket, ha nem, azt tudni kell, hogy az üldöztetésre építő nemzetközi jogrend akkor jött létre, amikor a jelenleginél nagyságrendekkel kevesebb védelmet kérőt fogadtak be, amúgy munkaerőre éhes és stabil országok. A jelenlegi helyzetre, vagyis hogy naponta tömegesen lépnek be a globális ütközések feszítette Európába, a nemzetközi egyezmények megalkotói soha nem gondoltak. Bár ma még az üldöztetés/nem üldöztetés keretében látjuk a migrációt, annak léptéke túl van a nemzetközi egyezmények megalkotóinak fantáziáján. Akkor is így van ez ha ez Európában csak relatív emelkedés és a Közel-Kelet országaiban abszolút értelemben több a menekült.

Látszólag marxista szókincsű egy másik érvelés, amely szerint a Nyugat által a gyarmati múltban, valamint a közelmúlt katonai beavatkozásaival elkövetett történelmi bűnökért kötelessége most a kontinensnek lakolnia. Ez a klisé nem számol azzal, hogy a XX. századi, Európába irányuló bevándorlások pont tőkéscsoportok érdekében, a munkásosztály alkupozíciójának leértékelése eredményével zajlottak; az osztályfeszültségek etnicizálódtak. Az is világos, hogy Európa később az USA gyarmati és új-gyarmati háborúi sem olyan bűnök, amelyet a jelenlegi európai, kelet-európai munkások követtek el.

Európai civilizáció?

A migrációt ellenzők előszeretettel érvelnek az „európai értékek” szekuláris állam, keresztény gyökerek, tervezett születés, parlamentarizmus, angol WC, stb. megőrzésével. Ez első látásra is a gyarmati múltból örökölt rasszista eredetű gondolatmenet, ám hatásos: Liberálisok és jobboldaliak egyaránt képesek azonosulni vele és az „ő Európájukat” félteni a piszkos és fanatikus bevándorlóktól.

Ezek a vélt vagy valós csoporttulajdonságok, vagy „értékek” persze nem okai, legfeljebb termékei Európa egykori hatalmi, gazdasági uralmának. Maga a felsőbbrendűségi tudat annál hangosabb, minél inkább láthatóvá válik Európa alárendelődése nagy globális hatalmi erőknek, más szóval minél kevésbé „felsőbbrendű” egyáltalán bárkinél.

Szuverenitás?

A szuverenitás kérdése felől nézve érthető az EU politikai elitjének passzivitása. A migráció az érintett államokban újra előtérbe helyezi az állam térbeliségét, a határok fizikai valóságát, amelyet az Európai Unió egyik első vívmányaként felejtett el. Az érintett országok nem nagyon tudnak mást tenni, mint újra megkísérelni határaikat őrizni. Nem csak a közrend érdekében, hanem azért is, mert a nyugat-európai célországok a náluk munkaerőként számbajöhető migránsokon felüli résznek a tranzitországokba való visszafordításával fenyegetnek. A határok fizikai megjelenése az EU határországai mentén mentesíti az etnikailag instabil Nyugat-Európát, hogy az Európa-erőd szögesdrótjain fennakadtak további feszültséget gerjesszenek. A magyar és a német menekültügyi reform néhol egymás rovására tologatná a migránsokat, de fő célja mindkettőnek az, hogy legalább Szerbiáig, Görögországig vessék vissza őket.

Okok

Természetes, hogy sokakat izgat az a  kérdés, hogy mi áll a mostani exodus hátterében. Ez a kíváncsiság érthető is, hiszen az ismert tényekkel nehezen magyarázható az év eleje óta megtöbbszöröződő számban tengeri és szárazföldi útvonalon útrakelők időzítése. Nyugat-afrikai, pakisztáni és szír, bangladesi is éppen most. Ezt a kíváncsiságot aztán számos elmélet (amelyik nem tetszik azt konteónak hívjuk) igyekszik is kielégíteni, az igazság azonban az, hogy a migráció jelenlegi eszkalációjára senki nem szolgál kielégítő magyarázattal. Közhelyszámba megy ugyanakkor, hogy „mindenről Amerika tehet” ám, hogy hogyan és mégis miként az már homályban marad.

Az USA?

Az USA 1944 (Bretton-Woods) és 1971, majd a Volcker-sokk után most immár harmadszor próbálja meg hegemóniáját globális szinten, a kapitalizmus szabályainak és erőforrásainak újrakombinálásával, egy válságból újraalkotni. Ennek az új hegemóniának a pilléreit még csak itt-ott lehet sejteni, például azt, hogy az USA hagyományos ikerdeficitjét, a fizetési mérleg hiányának csökkenése követheti. Lehetséges, hogy az USA a jövőben a financializációval bevonzott európai, japán és kínai tőkebeáramlás helyett maga is exportra kívánna építeni?. Az USA pedig - ahogyan ezt a II. vh-t követően Japán és Németország esetében is tette - az exporthoz mindig meg is szervezi a piacokat. Mindehhez már Európa is egészen más szerepben jöhet számításba, mint korábban. Erre utal a TTP és a TTIP kereskedelmi egyezmények előkészítése és az orosz-európai kapcsolatok leromlása is.

Az ukrán konfliktus, az USA közel-keleti szövetségeinek átalakulása (a szaudiak lecsatlakozása Amerikáról és Irán előtérbe kerülése) a szír rezsim kivérzése, mind részei az USA 2008-at követő, új hegemón rendszere kiépítésének. Könnyen lehet, hogy ez az új hegemónia kedvezőtlenebb helyzetben tagolja be Európát és Eurázsiát. Ám amíg egyáltalán nincs, addig a bizonytalanság, a konfliktus és a változás állandó.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr707752470

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Fejfedőhiány 2015.09.03. 12:22:37

Már megint nincs fejfedő a rohadék, rasszista, cigány Orbánon! Hogy is  lenne rajta, ha egyszer nem ismeri az európai etikettet, mert cigányok és büdös parasztok voltak az ősei, nem V. kerületi kiművelt balliba emberfők, így nem volt ki megtanítsa nek...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sokkal egyszerűbb ez. Egyetlen ország sem köteles beengedni idegeneket. Akkor engedi be őket, ha akarja. Ez az alap.
Látványos cikk, értelmesen megfogalmazva de sok hülyeséggel. Az USA most semmit sem talál fel újra. 1990-ben kellett újra-feltalálnia magát, amikor a nagy ellenfél összeomlott, a korábbi szövetségek megroppantak (főleg Japán), és keletkezett pár nagy kihívás (a kínai rendszerváltás főleg). Aztán volt egy nagyobb korrekció 2001 Szeptembere után.

Most nem látok nagy változást. Senki sem kérdőjelezi meg az USA elsőségét, Japán helyett most Kína finanszírozza az amerikai hiányt, és újra vannak hasonló súlyú szereplők, akik viszont nem mernek az USÁ-val nyíltan szembe menni, főleg mert szerintem haderejük az USA 10%-át se éri el.
Ami még kimaradt, az a bevándorlás relevanciája Nyugat-Európában. Magyar ésszel nem akarjuk megérteni hogy miért alkalmazzák és mit kívánnak elérni vele.

Nyugaton a komcsi osztályelméletekre sikerült rácáfolni. A nyugati népesség mind a jól élő középosztályt jelenti. Jólét, iskolázottság, nyuaralás a tengernél, 3évente új autó. Ennek alapja a háború utáni újjáépítés, de főleg az, hogy az elit nem nullázza le őket 10-20 évente mint a magyaroknál, vagy pl a görögöknél. Az egész alá kell egy szűk "munkásréteg", ez a bevándorlás.

Másik oldalról van egy történelmi múlt, a korábbi gyarmatbirodalom, amit annyira nem engednek el, mint nálunk a Nagy-Magyarország gondolatot. A francia államiság alapja a nyelv, breton, olasz vagy germán gyökerek, mind-mind megkérdőjelezhetetlenül franciává teszi a közös kultúra és nyelv. Ebbe pedig hellyel közzel beletartoznak a régi gyarmatok. Nekik a kelet-európai ("keresztyén gyökerű stb") munkakeresők idegenebbek, mind az arab bevándorlók, akik elvégzik azt a unkát és annyiért, amiért a sokadik generációs francia népesség nem végezne el.

Ez itt nem valami üres "érték" vagy "elv", hanem jól felfogott gazdasági érdek (munkaerőhiány), másrészt történelmi érzelmi okok motiválják.

Nyilván a nálunk tapasztalható helyzeten ez nem javít, mi kétszeresen is rosszul járunk vele (az egyelőre itt ragadt emberek ha el is jutnak a célországba, ott az alacsonyan kvalifikált magyar munkakeresőkkel versenyeznek majd).

Más kérdés hogy a magyar érdekek és fő európai országok érdekei nem egy súlyban vannak, ugyanakkor egy nyitottabb, kooperatívabb hangnemmel talán többet lehetne elérni a mostani szitunál.
Azt mondjuk nem értem, hogy az európai értékek hangoztatása, vagy az amellett történő kiállás miért "gyarmati múltból örökölt rasszista eredetű gondolatmenet".

Többek közt ezek azok az értékek, amik miatt ilyen posztok megjelenhetnek és nem cenzúrázzák őket(ázsiai civilizációk), vagy nem büntetik őket kegyetlenül hatóságilag (közel-keleti civilizációk), nem ölik meg az írót mindenféle szervezetek (dél-amerikai civilizációk)

Sokan szeretnek ilyen keretek között élni, minőségi/morális összevetés nélkül is. Ez pl egy ilyen érték, ami annyira természetes, hogy el se tudjuk képzelni, lehet másképp. Pedig mint látszik, lehet.
Azt mondjuk nem értem, hogy az európai értékek hangoztatása, vagy az amellett történő kiállás miért "gyarmati múltból örökölt rasszista eredetű gondolatmenet".

Többek közt ezek azok az értékek, amik miatt ilyen posztok megjelenhetnek és nem cenzúrázzák őket(ázsiai civilizációk), vagy nem büntetik őket kegyetlenül hatóságilag (közel-keleti civilizációk), nem ölik meg az írót mindenféle szervezetek (dél-amerikai civilizációk)

Sokan szeretnek ilyen keretek között élni, minőségi/morális összevetés nélkül is. Ez pl egy ilyen érték, ami annyira természetes, hogy el se tudjuk képzelni, lehet másképp. Pedig mint látszik, lehet.
A cikk üdítően értelmes és széles perspektívát kínál, amiért köszönet,

de ez a mondat:
"Közhelyszámba megy ugyanakkor, hogy „mindenről Amerika tehet” ám, hogy hogyan és mégis miként az már homályban marad."

kissé furán hat annak a tükrében, hogy az amerikai és francia diplomácia nyíltan felvállalta, hogy támogatja az Asszad-rezsim elleni harcot, polgárháborút és a konfliktus eszkalálódását. Na már most azzal lehet vitatkozni, hogy elhozza-e a polgárháború a szebb és jobb új világot, de azt, hogy a szírek tömegei a harcok miatt váltak fenyegetetté és hontalanná nem igazán lehet megtámadni. Elnézést a szóviccért.

@maxval bircaman megbízott szerkesztő:

ez pedig természetesen magától érthetődő kell, hogy legyen ha békéről és szabad együttműködésről akarunk beszélni, nem pedig egy új imperializmusról.

@Velemenyem szerint....: " a korábbi gyarmatbirodalom, amit annyira nem engednek el, mint nálunk"

"Nekik a kelet-európai ("keresztyén gyökerű stb") munkakeresők idegenebbek, mind az arab bevándorlók, akik elvégzik azt a unkát és annyiért, amiért a sokadik generációs francia népesség nem végezne el. "

Ez egy elmélet, egy modell, ami a politikai elit néhány tagjánál és a lakosság egy részénél igaz is lehet, de közel sem általános érvényű és ez nyilvánvaló bárki számára, aki egynél több franciával, angollal találkozott már, arról nem is beszélve, hogy Svédországnak, Németországnak soha nem volt igazi gyarmatbirodalma, így ott nem is a dolog eredeztetése el is bukik. Továbbá a gyarmatbirodalmiság a lakosság egy viszonylagosan szűk rétegét érintette, minden a Rajba kitelepült tisztviselőt, pied noir-t és hasonlókat beleszámítva, akik mára visszaköltöztek az anyaországba.

Különösen, mivel a gyarmati időkben egyáltalán nem volt jellemző a munkaerő Európáa importálása, épp ellenkezőleg, az európai tisztviselők, a középosztály exportja volt a jellemző. Ami az osztályberendezkedés szempontjából lehet minta, de itt nem lehet megkerülni, hogy Európa volt a fehérek lakhelye, a gyarmatok pedig ahol a bennszülöttek élnek és a fehér menedék, az anyaország, a biztos pont elég sarkalatos pontja volt a birodalom társadalmi berendezkedésének.

Az igazság az, hogy a modern európai értékrendszer és társadalom messze került a régi expanzív birodalmiságtól. A dekadencia, az elfogadott lemaradás, hanyatlás épp úgy része, mint a bezárkózás.

Ez abból is látszik, hogy mennyire radikálisan másképp reagál az európai közvélemény ugyan azoknak az embereknek a szenvedésére, problémáira, amikor az otthon történik velük, mint amikor Európában.

Ha elsüllyed egy komp a Kongón, vagy akár az iraki háború borzalmait kell meghallgatni a híradóban, az nem az ő problémája és csak sóhajt egyet. Nem csoporthoz tartozás alapján válogat, hanem egyszerűen Európa a "valódi világ", míg minden más csak exotikum, idegen dimenziók.
Szokásos libsi agymenés. USA jó, gyarmatosítás jó, menekült jó, európai (keresztény) értékek rossz.

Persze egy-két mellédumával próbálja leplezni az egybites világképét a szerző, de hiába :-)
Nekünk nem azt kéne kitalálnunk, hogyan tartsuk távol magunkat a migrációtól, hanem azt, hogyan tudnánk a hasznunkra fordítani. De persze ez is csak egy szelete lenne egy közmegegyezésen alapuló nemzeti stratégiának, amelyet bármely probléma felmerülésekor ad-hoc hülyeség vagy önkényeskedés pótol. Mi semmire sem vagyunk felkészülve, semmit nem látunk előre és semmit nem teszünk azért, hogy jobb legyen. Az a gyanúm, még nagyon sokáig olvasgathatjuk a hasonló posztokat, amelyek közös nevezője országunk tehetetlensége, kiszolgáltatottsága.
milyen bűn?
még mindig egykori nácik bújdosnak a európában? nem jött még ki a cián szaga az auschwitzi kremó falaiból?
oké, verdun és környéke továbbra is, mondhatni, lakhatatlan... száz év! de különben: haggyad má!...
@31/48: kicsit túlbonyolítjuk most az érvelésrendszert.

Nyugat-európa folyamatos munkaerőhiányban szenved, és valahonnan ezt importálnia kell. Kapóra jön, hogy számos olyan ország van délen, amelyhez ezek kulturálisan és történelmileg kötődnek.

Lehet hogy 200 éve a tisztviselők mentek a gyarmatokra, de ugyebár változnak az idők, és elég nagy hiba volt már csak külkereskedelmi szempontból is. Most az ipar a fejlett országokban van, és ehhez kell extra munkaerő.

Lehet tehát úgy csinálni, mint a világpolitika egykoron meghatározó két országa (E.kir + Franciao, velük együtt Belgium és Hollandia), amelyek kiterjedt ex-gyarmatbirodalomra építkezhetnek (nyilván ebből nem kis belső feszültség is generálódik, lásd Belgium), vagy ennek híján úgy mint a Németek akik részben a Kelet-Európában rekedt németajkúak, részben dél-kelet Európából importált munkaerőre alapozhatták az olcsó és viszonylag képezetlen munkaerő beszerzését.
@31/48: "kissé furán hat annak a tükrében, hogy az amerikai és francia diplomácia nyíltan felvállalta, hogy támogatja az Aszad-rezsim elleni harcot, "

Nem most vállalta fel, hanem az "arab tavasz" szíriai megjelenésekor, miután a kormány tömegvérengzést rendezett a nagyobb demokráciát követelők között. Városokat rohantak le a kormánycsapatok, bombázták saját népüket. Eredménye polgárháború lett, az ellenzék is létrehozta a fegyveres szervezetét és ellenkormányként működő szövetségét, amit több arab és nyugati ország is elismert és felajánlotta a segítségét.

Az más kérdés, hogy hamar szétesett az ellenzéki front és nem volt kit támogatni. Külön erőként megjelentek az iszlamisták, előbb az Al Kaida, később a még radikálisabb IS. Az iszlamisták iszlám államot akarnak, Aszadot és a polgári ellenzéket is támadják, sőt egymással is háborúznak.
“Asien beginnt an der Landstraße”
@nu pagagyí:

"Az más kérdés, hogy hamar szétesett az ellenzéki front és nem volt kit támogatni."

:DDD
Hát ez nagyon szadeszosra sikeredett. Kitaláltunk valamit,az már más kérdés,hogy nem működik,és ezért nem mi vagyunk a hibásak,mert csak...
Titeket olvasva mindig igazolódik a tétel,miszerint az utólagos magyarázatok külön tudományágat képviselnek.
Mint mindig, szuper a Döry cikk. Különösen "Az USA?" című utolsó szakasz. Azonban érdemes elgondolkodni azon is, hogy a USA (hálózati központú pénzügyi-gazdasági csoportok) mindig igyekeznek több legyet ütni egy csapásra, és kevés mozgásteret hagyva egy bizarr csiki-csuki játékba kényszeríteni a szereplőket. Így az utolsó szakaszt kiegészíteném azzal, hogy JELEN PILLANATBAN SZÍRIA KIÜRÍTÉSE FOLYIK. A globalista háttérhatalom teljesen nyíltan (Merkel meghívása) áttelepít 800 ezert szírt Németországba! Az ISIS a NATO számára nem ellenfél, miután kiürültek a megcélzott szír területek, kb. 5 nap alatt lenyomják őket. ÉS AKKOR OTT LESZ EGY 80%-ban ÜRES, (kőolajban gazdag) ORSZÁG (tengernyi üres ingatlannal)! Milyen országok, népek is vannak Szíria mellett? Izrael... Kurdok... A világtörténelemben még soha nem fordult elő, hogy egy üres/alacsony népsűrűségű területre nem nyomultak volna be más népek. Izrael újabb területeket nyer (még ha csak áttelepíti a Golán fennsíkról a nemkívánatos palesztinokat, akkor is nyer), de ennél SOKKAL nagyobbat fog harapni! A kurdok pedig kapnak egy kisebb államot, velük rendszabályozza meg az USA a rakoncátlankodó szövetséges Törökországot. A csiki-csuki meg a következő: Oroszország csak vesztes lehet. Ha beavatkozik "háborús agresszor" lesz. Területet, olajmezőt nem nyerhet, de nem is kell neki: mindkettőben dúskál most is! Ha közbelép katonai erőt csoportosít át az ukrán frontról és a kínai határvidékről. Ha meg nem avatkozik be: a választók szemében Putyin puhapöcs lesz, aki nem képviseli az orosz regionális hatalmi érdekeket. Németország szintén akármit csinál szív. Ha befogad 800 000 muszlimot, annak durva társadalmi válság a következménye, ha nem akkor nem teljesíti a főnök USA óhaját, és nem hagynak neki semmi mozgásteret az EU-ban való garázdálkodásra. Így megy ez.
@maxval bircaman megbízott szerkesztő: Jó a meglátásod, de mégegyszerűbb ennél is: Mindenki azt csinál amit akar.
Európa bűnbeesésének fontos állomása volt, hogy hagyták 1453-ban Konstantinápolyt elesni, de előtte jól kizsarolták tőlük a védelmi zsét.Aztán hagyták, hogy a térség országai török hódoltságok legyenek. És jó tudni, hogy Bizánc, mint történetírói fogalom csak Eger várának diadala után 7 évvel, 1559-ben keletkezett, egy fitz humanista, bizonyos Hieronymus Wolf találta ki Balkánnal, mint politikai fogalommal együtt.
Európa bűnbeesésének fontos állomása volt, hogy hagyták 1453-ban Konstantinápolyt elesni, de előtte jól kizsarolták tőlük a védelmi zsét.Aztán hagyták, hogy a térség országai török hódoltságok legyenek. És jó tudni, hogy Bizánc, mint történetírói fogalom csak Eger várának diadala után 7 évvel, 1559-ben keletkezett, egy fritz humanista, bizonyos Hieronymus Wolf találta ki Balkánnal, mint politikai fogalommal együtt.
Ami kimaradt az a klímaváltozás hatása, ami a a Közel-Keleten elsivatagosodáshoz vezet és milliókat kényszerít és fog kényszeríteni lakóhelyük elhagyására. Ez volt a szíriai polgárháború közvetlen kiváltó oka. Lásd: www.upworthy.com/trying-to-follow-what-is-going-on-in-syria-and-why-this-comic-will-get-you-there-in-5-minutes?g=2