Önnek pszichológiai problémája van Trianonnal?
A Trianon évforduló kapcsán a médiát telenyilatkozó megmondóemberek szövegében volt egy közös vonás: a politikai kérdést a pszichológia nyelvén próbáltak megoldani. Szerintük Trianon egy „trauma” ami nincs „feldolgozva”, „kibeszélve”, nem tudunk rajta „túllépni”.
A feszültség szerintük Trianon körül csak azért van, mert a magyar társadalom eddig nem volt olyan felelős, felnőtt gondolkodású, hogy úgy nemzetileg lefeküdjön a díványra, és jól kibeszélje a „traumát”. Ha az megtörténne, állítólag "meggyógyulnánk" és mehetnénk is tovább.
Akkor nézzünk egy másik negatív tapasztalatot a 20. századból: volt egy 40 éves orosz katonai megszállás. Nem volt piskóta. Van most körülötte feszültség? Benne van a levegőben? Matricákat gyártunk róla? Rajta van a pólókon? Nem.
Mi történt? Emlékszik valaki olyanra, hogy össznemzetileg kibeszéltük és feldolgoztuk volna? Nem.
Az orosz csapatok egyszerűen hazamentek oda, ahonnan jöttek. És mivel már nincsenek itt, nem zavarnak minket. Mert egy idegen megszálláson csak úgy lehet túllépni, ha megszűnik a megszállás.
Mi az, ami miatt Trianon nem „gyógyul be”? Az, hogy nagy magyar közösségek az akaratuk ellenére más államokban, nevezzük nevén a gyereket, más népek uralma alatt élnek, akik változó intenzitással potenciális ellenségként kezelik őket.
Trianon nem egy pszichológiai trauma, hanem a hatalmi és gazdasági viszonyoknak egy bizonyos elrendezése. Politikai és gazdasági viszonyokat pedig nem lehet „kibeszélni” és „feldolgozni”. Az egy másik műfaj.
Ha valaki a 80-as évek ellenzéki köreiben azzal állt volna elő, hogy a megszálló orosz hadsereg problémáját úgy lehet megoldani, hogy azt „kibeszéljük” és ezáltal „túllépünk rajta” és „meggyógyulunk”, a hallgatói valószínűleg azt gondolták volna, hogy az illetőnek beleszartak a fejébe és elfelejtették lehúzni.
Ha viszont manapság valaki azt nyilatkozza, hogy azt a problémát, hogy magyar közösségek akaratuk ellenére idegen államok és más népek uralma alá kerültek, úgy lehet megoldani, hogy ezt „kibeszéljük” és ezáltal „meggyógyulunk”, akkor azt az illetőt felelős gondolkodású értelmiséginek tartják.
Trianon ugyanúgy nem pszichológiai probléma, ahogy a magyar honfoglalás sem pszichológiai probléma volt az itt élő szlávok számára. Akik Trianont megpróbálják elpszichologizálni, azt próbálják (gyávaságból?) letagadni, hogy itt valós politikai és hatalmi kérdésekről van szó. Azokat pedig csak a saját szabályaik szerint lehet megoldani.
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Szurkolj Szlovákiának! 2010.06.16. 11:53:02
Trackback: Irány a Híd! 2010.06.14. 11:28:55
Trackback: Nem. Nem. Soha. 2010.06.14. 09:09:13
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hogy lehet ezt összehasonlítani azzal, hogy szétszaggattak egy országot????
Amúgy meg... Ha Trianon-al nem kell foglalkozni, akkor áruld el nekem barátom, hogy a holokauszttal miért kell???
Nekem Trianon fáj, a zsidőknak a holokauszt... Én azt szarom le, de jó magasról.
Azért nem "gyógyul" és nem is gyógyulhat be, mert kelet-Európában a nemzetek egyszerűen nem tanulták meg - nem is volt alkalmuk rá -, hogyan kell felelős és értelmes módon kezelni a kissebbségeket. És csak a szóban forgó kissebbségek lelkületének, beállítottságának, kulturális és vallási hasonlóságaiknak köszönhetik, hogy nem eredményezett ez olyan helyzetet, amit ma a közel-keleten látunk. A szomorú az, hogy hiába a sokszintű hasonlóság, ez nem segíthette az összezárt közösségek békülését, mert nagyon sokuk a elcsatolások/hozzácsatolások mellé kapott egy olyan csodálatos kommunista vezetést és mentalitást, ami - többek között - a közösség-építést és a társadalmi-kulturális fejlődést vasököllel döngölte ahol érte. És eredménnyel, ezt meg kell adni, hiszen melyik nyugati államban lehetett volna elképzelhető az, hogy egy kissebbséget - amelyik ráadásul nem betelepült, hanem generációs szülőföldjével együtt kényszerrel csatolták el - hazátlan bevándorlóként kezelnek? Az sem meglepő, hogy a huzamos kommunizmus gyengülése előtérbe hozta a nacionalista érzelmeket, ami viszont szélsőségekbe torkollva éppúgy gátolja a békés együttélést és a kissebbségek jogainak tiszteletbentartását. Hogyan várható el megbékélés és gyógyulás, ha még 2010-ben is, aktuális politikai kormányzó erők pl. Romániában a magyarságot magyar etnikumhoz tartozó románoknak nevezik és nem fogadják el, ha román állampolgárok nyiltan magyar nemzetiségűnek vallják magukat (nem kamu, láttam és hallottam megtörténni, élő adásban)?
Ugyan már, gyógyulás...
"„kibeszéljük” és ezáltal „meggyógyulunk”, akkor azt az illetőt felelős gondolkodású értelmiséginek tartják."
Naná, hiszen a mai "felelős" politizálás az általában üres fecsegésben, demagógiában és értelmetlen retorikai elemekben merül ki.
Mintha elég lett volna annyit mondani a világháború után, hogy "hol vannak már a nácik? Sehol, nincs mit beszélni".
De ez nem így van, nem így volt.
"Akik Trianont megpróbálják elpszichologizálni, azt próbálják (gyávaságból?) letagadni, hogy itt valós politikai és hatalmi kérdésekről van szó. Azokat pedig csak a saját szabályaik szerint lehet megoldani."
Vagyis a szerző nem arról írt, hogy nem kell feldolgozni a problémát, hanem azt, hogy nem kibeszélni kell elsősorban, hanem kimondani róla a valóságot kőkeményen.
"Erdély fővárosa", Kolozsvár az I. VH előtt magyar többségű volt, ezt mindenki tudja. DE ki tartja számon, hogy Kolozs vármegyében (Kolozsvárral együtt) az 1910-es magyar népszámlálás szerint is 52%-os romén többség volt - mint ahogy Erdély egészében is román többség volt, már a török idők óta?! Nomár most, nem volt elvitathatatlan joga ennek a román többségnek, hogy Romániához csatlakozzék?!
Nyilván meg lehetett - sőt kellett - volna vonni a határokat jobban, de a Habsburg monarchián belül inkább csak látszat-államisággal rendelkező Magyar Királyság szétesése elkerülhetetlen volt. Bibó szerint pl. szükségszerően követlezett a dualista rendszer "duplán hazug" voltából... A béketárgyalásokon is Aponyi X nyelven állt ki az 1000-éves Magyarország integritása mellett, ahelyett, hogy néprajzilag indokolt határokról próbált voplna alkudozni...
Teljesen egyetértek a blogolóval.
Igaz, akkoriban nem volt jellemző hajléktalannak lenni, éhenhalni, kicsit jobb volt a közbiztonság, viszonylag olcsó volt az élelmiszer.
Cserébe nem mehettél nyugatra. (szólásszabadságot hagyjuk, az most sincs igazán)
Szarul éltünk? Mihez képest?
Most meg a nyakunkra ült egy olyan párt, ami jó eséllyel Rákosiékat megszégyenítő dolgokat fog még elkövetni.
Ehh...
A feldolgozás meg alapból kiüt :D Mit kell feldolgozni, élt bárki is akkor? Igen, az elvontan értelmezett nemzetnek nagy tragédia volt, de az egyes egyéneknek nem, mert 30-40-50-60 évvel utána születtek. És ez ugyanez igaz a határon túli magyarokra, ők beleszülettek ebbe...
És ha annyira felbuzog mindenkiben a nagy hazafiság és magán viseli a határon túli magyarok sorsát, az egyetlen dolog, ami hosszútávon is előremutató tendenciát mutat e téren, egyértelműen az EU, mégpedig a továbblépés politikai unió felé. Észre kéne már venni, hogy a nemzetállamoknak leáldozott (alapból is csak viszályokat és ellenségeskedést szítottak), s ez az egyetlen út, ha még akarunk valamit kezdeni ezen a világon. S hogy ez hogy jön Trianonhoz? Addig amíg ezen lovagolnak, és megy az ellenségeskedés itt Kelet-Európában, addig soha nem lesz itt politikai unió. Túl kéne már lépni ezeken, mert ennél röhejesebb dolog kevesebb van... És egy integrált Európában még a kisebbségek (határon túli magyarok) sorsa is jobbra fordulna.
Arról nem is beszélve, hogy egy kis tízmilliós Magyarország SENKIT nem érdekel ezen a világon, egy EU viszont már igen, ahhoz az út pedig trianon túllépésén vezet magyar (és szlovák, román, szerb, stb.) részről.
Erdélyben a magyarság által befogadásra kerültek a románok, majd többen és többen lettek és ezek után elvették Erdélyt, a magyar többségű részekkel együtt, és ezek után módszeresen kezdték elüldözni, vagy durvább esetben megsemmisíteni, az őket befogadó nemzetet.
Ez jogos?
Ez igazságos?
Ez olyan, mintha vendégül látnál valakit, mert mondjuk elmost a házát az árvíz, majd az a valaki, kezdi magát otthonérezni, és néhány nála erősebb barátjával megállapodik, hogy márpedig az a lakás neki jár, mert egy hónapja lakja, és nekik is jobb lenne, ha nem Te hanem ő lakna ott, majd kitúr téged a házadból és te örülhetsz, ha meghúzhatod magadat a kert végében lévő sufniban...
Ebbe könnyen bele lehetne nyugodni?
CSah Tamás jut eszembe erről:
"El, ne feledjétek, azt, hogy vannak köztünk, keskenyvágányú vasutasok is."
Tehát akkor neked Ady román, Mikszáth tót, Kosztolányi pedig jugoszláv?
amúgy meg ez az egész trianonosdi arra jó, hogy más, nagyobb problémákról elterelje a figyelmet. vegyük a napi híreket, húzzuk ki azokat, amik trianont hangsúlyozzák, s a maradékot nagyítsuk/kicsinyítsük reálértékére. ha trianon reálértékét 0.01-nek vesszük, s a médiában 100x-os szorzóval látjuk 1-nek, akkor a többit is kezeljük ennek megfelelően.
oroszok? hazamentek. meghatározták agyarország 40 évét, de távozásukkor az utolsó lekapcsolta a villanyt - a fejekben is.
ha trianon helyett new york-ban, londonban vagy washingtonban ülnek össze a világ nagyjai döntés hozni, akkor most new york, lonodn, washington a szitokszó?
a meleg büszkeség napja után a magyar büszkeség napját is meg lehetne hirdetni. ugyanazok a tollas-boás kamionok vonulhatnának az andrássyn, csak a táncosokat kellene átöltöztetni.
Vagyis? Ez konkrétan nem jelent semmit. Az az értelmezés is rém gyenge, hogy @baum: "nem kibeszélni kell elsősorban, hanem kimondani róla a valóságot kőkeményen."
A valóság "kőkeményen" le van írva a történelemkönyvekben. Továbbra sem értem: mi lenne a javaslat?
Nem sírom vissza azt az időt, max. a gyerekkoromat, de ne csináljunk már úgy, mintha manapság minden szép és jó lenne, bezzeg a gengszterváltás előtt...
@baum: Erre még senki nem világított rá, legalábbis én még nem hallottam. Pedig igaz: mi a francot akarunk itt kibeszélni? Nem kibeszélni kell, hanem beledugni Európa orrát a 90 éves piszkukba, tagadhatatlanná, maszatolhatatlanná és feledhetetlenné tenni a trianoni diktátumot (ja, egyúttal végre-valahára ne "békeszerződésnek" nevezzük a törikönyvekben, ha már nem az volt!), és vizsgáljuk meg a kártérítés lehetőségeit.
Mert ha jár a holokauszt-áldozat zsidóknak, ha jár a kommunizmus áldozatainak (kárpótlási jegy), ha járt az orosz megszállás alatt évtizedeket rohadó országoknak (nekünk is), akkor jár a darabokra tépett Magyarországnak is.
Igenis legyen végre tökünk benyújtani a számlát!
Ti is csak trianonbizniszeltek, de ha nagy hirtelen visszakapnán Erdélyt, aszondanák a románok: oké iúk, nesztek, a tietek: hát asszem csak pislognánk, köhögnénk...
A 90-es évek elején Európa és a világ egyik legerősebb gazdasága - a német - visszakapott a háború utáni területéhez mérhető 1/3-nyi részt.Olyat, ami amúgy a többi keleti blokkhoz képest nem is volt annyira elmaradott - t.i. DDR-t.
Azóta is azt nyögik, adókban, mindenben.
Mi meg majd jól felszólítanánk a románokat, hogy oké visszaadtátok, de nem bírjuk lóvéval, járuljatok hozzá?
Igen, a témát nem pszichológialag kell kezelni. Hanem történelmileg és gazdaságilag.
Csak az utóbbinak a kulcsszava: racionalitás.
Minden szavad arany.
@post
Sajnos Trianont azért kaptuk, mert rosszul bántunk a nemzetiségekkel, akiknek ebből elegük lett.
Az elcsatolt területen élő 11M ember 35% volt csak magyar, így az az igazság, hogy a többség érdekében történt, ami történt
El kell olvasni Apponyi Albert trianoni "védőbeszéde"-t (Wikipedia), ami jól tükrözi, hogy amit kaptunk az nagy részben. arroganciánk, nagyképűségünk és azt megelöző tetteink következménye is volt.
Jelenleg Európa integrációja zajlik, ahol nyitottak a határok, így felesleges folyton a múltba révedni.
Akik akkor a problémát okozták az új országokba került magyaroknak már nem élnek. Ők szellemüket hátra hagyták ugyan egy fogyatkozó kisebbségnek, akik ugyanolyan attitüddel rendelkeznek ebben a témában, mint a "Trianon traumát" hangoztatók idehaza. Vannak vélt sérelmeik, amiket az országukban lakó magyarokon akarnak levezetni - és ugyanez igaz azokra is, akik idehaza hangoztatják Trianon igazságtalanságát, illetve továbbra is felszínen tartják ezt a témát olyan formában, ami nem viszi előre egyik érintett nemzetet sem.
Könnyen bizonyítható, hogy így van: még ma is beszélünk róla, ma is vitázunk róla. Tehát kibeszéletlen, földolgozatlan. Szemben például a 40 éves szovjet uralommal, melynek megítéléséről nemzeti konszenzus van, szemben például a török elnyomással, melynek megítéléséről nemzeti konszenzus van, stb.
Az én családomnak igenis pszichológiai trauma volt, hogy a család egyik része (nagymamám testvére és a családja) Romániához került. Innentől kezdve a testvéreik, akik maradtak Magyarországon, alig látták őket. Valahányszor meg akartuk látogatni őket, útlevél kellett. Amikor beszélgettünk velük, akkor bizonyos kifejezések esetében már nem igazán tudták a helyes magyar megfelelőket.
Gondolom, nem csak mi voltunk/vagyunk ezzel így. Ilyen problémák a szovjet megszállásnál nem voltak. A ruszkik alig hagyták el a laktanyáikat, csak tudtuk, hogy ott vannak, ráadásul már el is mentek 20 éve.
Persze ezzel fordult a kocka, mert míg Trianon előtt mi nyomtuk el a nálunk élő nemzetiségieket, Trianon után ezt a határon túlra szorult magyarok háromszorosan kapták vissza.
Azonban a nemzetállam mára már idejétmúlt fogalommá vált. Európában élünk, ahol már az országhatároknak nem kéne számítaniuk, és egyenlő jogokkal él mindenki, nemzetiségére tekintet nélkül. Ezért kéne végre abbahagyni a trianonozást, és a múlton való picsogás helyett inkább a jövővel foglalkozni.
Vagy pedig lehet róla beszélni, vitázni, érvelni - és mindennek lesz majdan egy eredője (kibeszélés).
Németországot is ugyanennyire megnyomorították az első világháború után, sőt jobban. De ők vissza tudtak jönni, mert volt egy karizmatikus vezetőjük. Meg persze sokkal több erőforrásuk, ami nekünk egyáltalán nincs. Tudomásul kell venni, hogy a helyzetünkből adódóan örök csicskaságra vagyunk ítélve, és a tényeken nem segít semmilyen nemzeti öntudat. Lehet trianonozni, de amíg nem tudjuk fegyverrel visszavenni az elcsatolt területeket, addig a legjobb kussban maradni, mert csak bohócot csinálunk megunkból. Sajnos soha nem fogjuk tudni, mindig egy jelentéktelen kis csatlósország maradunk, ahogy az előző évszázadokban is.
Addig vonzó a nemzetiségek számára az anyaország állampolgárság, amíg ezáltal egy fejlettebb, gazdagabb, jobb életkörülményekkel rendelkező szabadabb országhoz lehet ezáltal tartozni.
Ezért nem tombolnak Burgenlandban a magyar nacionalisták, és ezért halványul Szlovákiában is ez a vágy (lásd parlamenti választások).
Másrészről az összes ember DNS-e szinte 100%-ban azonos, így a nemzeti hovatartozás erőltetése egy kissé patetikus, szerintem.
"Ha valaki a 80-as évek ellenzéki köreiben azzal állt volna elő, hogy a megszálló orosz hadsereg problémáját úgy lehet megoldani, hogy azt „kibeszéljük” és ezáltal „túllépünk rajta” és „meggyógyulunk”, a hallgatói valószínűleg azt gondolták volna, hogy az illetőnek beleszartak a fejébe és elfelejtették lehúzni.
Ha viszont manapság valaki azt nyilatkozza, hogy azt a problémát, hogy magyar közösségek akaratuk ellenére idegen államok és más népek uralma alá kerültek, úgy lehet megoldani, hogy ezt „kibeszéljük” és ezáltal „meggyógyulunk”, akkor azt az illetőt felelős gondolkodású értelmiséginek tartják."
No, mégegyszer: a 80-as években beszélni is tilos volt róla, de hidd el, a demokratikus ellenzék beszélt róla. Ma is beszélne róla, ha még tartana a szovjet megszállás. De nem tart, megszűnt. Akkor meg mi a lóbránert kell még kibeszélni a szovjet megszállásról, hiszen az nincs!!!!
Trianon következménye azonban létezik (elszakított nemzetrészek), melynek kibeszélése nem történt meg.
Nem történt meg a két világháború között, mert akkor a "mindentvissza" politikája uralkodott. Nem történt meg a 2. vh. után, mert akkor kuss volt a témáról.
Nem történt meg a rendszerváltás után sem, mert akkor is elpusmogás volt. Ezért aztán mindenféle érdekes nézetek "virágzanak" ma is: vannak a velünk élő hatvannégyvármegyések a maguk "mindentvissza" idiotizmusokkal és van a másik véglet, akik szerint a ahatáron túl nem magyarok, hanem csak "jé, ez tud magyarul is!" típusú szerbek, románok, szlovákok, stb. élnek.
Hát ez normális??? Nem kellene be4szélni róla, hogy ne ilyen idiotizmusok vegyenek körül bennünket? Nos, vannak akik szerint nem kellene beszélni. Mint a posztíró is.
A következmény a kibeszélés után is megmarad.
A megoldás ugyanúgy politikai/katonai művelet lenne, mint ahogy az elcsatolás is az volt.
No Uraim? Ki szeretne fegyvert fogni?
ja, akkor vegyuk vallunkra a puskat, oszt foglaljuk vissza erdelyt?
gratulalok.
"kőkeményen kimondani"
na, a post mindössze eztaz apróságot hagyta ki. mert hogy semmit nem mondott ki kőkeményen, csak hogy majd valakinek valamit ki kéne mondania kőkeményen.
ez így kb az mint amikor ülnek a restiben a lepukkant prolik, és szomorúan kijelentik, hogy trianon ejj ejj.
no, trianon kérdéskörben asszem meglehetősen beszédes a szlovák választás eredménye: az ott élő magyarok, az ÉRINTETTEK, magasrólszarnak a kőkeménykedésre, élni akarják a saját életüket, és nem a "csonka anyaországban" rekedtek frusztrációi szerint akarnak konfrontálódni értelmetlenül.
(trianont meg párhuzamba rakni a holokauszttal... /nem a post írója hanem valamelyik agyi rokkant kommentelő/ mintha a két dolog kizárná egymást. mintha az egyik lenne a másik oka, vagy ilyen ha ti úgy akkor mi meg így... ez a legtipikusabb ostoba magyaros gondolatkör, csöpögő önsajnálattal és rosszindulattal. talán ha az egyikkel tudnánk, mit kezdeni értelmesen, akkor a másik sem okozna gondot. de nem baj, a magyarok mindig csak valami ELLEN tudnak szerveződni, valami mellett sosem. )
Szerintem is ne akarjunk már semmit az elvett javainkért...Ember! Maguk az aláíró hatalmak is lebegtették az aláírást követően, hogy adott esetben felül lesz vizsgálva a nem túl távoli jövőben a szerződés.Ergo, közvetve elismerték, hogy az nem igazságos, hosszú távon nem szolgálja senki érdekét....
"Szoval mi is a post lenyege? nem erzelmi alapon kell beszelni trianonrol hanem politikai alapon?
ja, akkor vegyuk vallunkra a puskat, oszt foglaljuk vissza erdelyt?"
No... Végre valaki érti...:D
Bárhova visszamehetsz... Te dolgod.
De nem tudom, hogy mit szolnál, ha kijelentenék, hogy ahol laksz az holnaptól Ukrajna, és ukránul kell beszélned a hivatalokban, majd néhány nap mulva, megütnek, mert a telefonodon magyarul beszélsz valakivel?
De ha gondolod, mehetsz az ősközösségbe...
"Ezek a dolgok magyarázzák, hogy a török "nemzeti konszenzus" szerint a magyarok és törökök évszázadokig együtt háborúztak a bécsi császár ellen.)"
Bár OFF, de ez így is volt.
Azt meg honnan veszed, hogy a török idő óta román többség van Erdélyben?
Tudsz ehhez forrást megjelölni?
És a többség vajon felogosít-e valakit, hogy a kisebbséget módzseresen kiírtsa, az etnikai arányokat mesterségesen befolyásolja, és a kisebbség jogait korlátozza? (na és a történelmet meghamisítsa...)
ld: lehetmaskentpkerdojel.blog.hu/2010/06/06/trianon_es_a_nemzet
Hatalmas félreértésben van a cikkíró. Kibeszélni egy problémát, és ezzel túllépni rajta nem ugyanaz, mint megoldani. A 80-as években nem azért lett volna sületlenség megoldásként a kibeszélést választani, mert ez nem old meg semmit, hanem akkor egy helyzetben voltunk, nem pedig egy helyzet után. Most egy helyzet után vagyunk, Trianon régen volt, és amíg a fejekben nem kerül helyre ez a dolog, addog mi magyarok Európa csúfjára szinte minden szomszédunkra fújunk, mint valami idióta, és közben ők is ránk. (Mert még sem Szlovákia, sem Románia nincsen túl a maga Trianonikus alapproblémáján velünk kapcsolatban). Ez van. Ez gyerekség és éretlenség.
Maradjunk annyiban, hogy a XIX.sz.-ban a magyar politika nem kezelte megfelelő súllyal a nemzetiségeket... a Kiegyezés is eléggé korlátozott volt e tekintetben.
Szerintem is felháborító, hogy az erdélyi fejedelmek korlátozták a székelyek jogait, és megnyirbálták az autonómiájukat...
De azért az agyonbeszélt-agyonkárpótolt holokausztot ne hasonlítsuk Trianonhoz. Egyrészt teljesen már jellegű a kettő (szervezett népirtás vs. egy ország megnyomorítása), másrészt az egyikkel tele van a média, a másikról pedig évtizedekig pisszenni sem lehetett. Hány magyar film készült a holokausztról? És Trianonról? Nos, erről van szó...
Nem beszélgetni kell Trianonról, hanem felnőni a feladathoz, ami nem más, mint felállni kesergésből és végre nekállni dolgozni, a sokat skandált szebb jövőn... vagy min...
Mondjuk számomra az is érdekes, hogy eddig nagyon nem foglalkozott vele a média az Indexel az élen és váratlanul, most kijön egy jól megmondom félig sem hozzáértve és körültekintően íródott cikk. Aminek a lényege hogy mondjuk ki a valóságot kőkeményen? Eddig vajon miért nem írtak róla?
És vajon miért az aktuális kormány tevékenységével kapcsolatos kritizáláson alapszik megint egy újabb nagyszerű cikk?
A török a Habsburghoz képest elég sok mozgásteret hagyott. Népirtásban meg a másik oldal is ludas. (Sőt a harmadik is.)
Szóval ha már elnyomás, akkor inkább török, mint "osztrák"....
Kicsit kissebb terület az a terület 2/3-a, lakosság fele, ipar több, mint 50 %-a...
Ennek csak egy hülye örülhet.
És ahhoz mit szólsz, hogy ezek a népek a fegyverszüneti tárgyalások alatt, hadüzenet nélkül szállták meg az ortszágot? Szerinted ez fair play?
Akkor örülysz a sokezer ártatlanul lemészároltnak is akiket a megszálló seregek öltek meg, vagy a későbbi magyarirtások áldozatainak? Bontasz pezsgőt is?
Igaza van abban hogy ez a "büntetés" túlzó! A történelmi Magyarországról az értékes nyersanyagokban gazadag vidékeket csatolták el. Olyan ez, mintha levágnánák a kezeidet, lábaidat, aztán a testetdet letennék a földre "éljél meg öcsém"! Sem nyersanyagunk, sem természeti kincsünk, látnivalónk nem maradt, ráadásul a szellemi tőke is elvándorol. Ezért életképtelen a mai Magyarország, és jelenlegi állapotában mindig az is marad. Azért ne gondoljunk már olyasmit hogy egy ország területének 72!%-os elcsatolása normális dolog. Akiben pedig kérdésként merül fel hogy szeretnének-e az elcsatolt részeken élők újra Mo.-hoz tartozni annak elárulom hogy igen is, és nem is. Igen, mert magyarnak érzik magukat, és nem mert pl. a székelyeket itthon lenézik, lerománozzák (tapasztalatból írom). Minden esetre a mai Magyarország megérdemelne valamilyen érdemleges kárpótlást. Ezzel a világnak foglalkoznia kellene valamilyen szinten, de ezt csak transzparaensekkel,zászlókkal felvonulva nem lehet elérni. Európának, és a világnak jó így ahogy van, ugyan úgy, ahogy a világ nagy része szerint a Palesztínába mesterségesen betelepített zsidó állam is jó úgy ahogy van... talán csak az a különbség hogy a palesztínok nem hagyják szó nélkül a megalázást, mint mi magyarok. sajnos el kell ismernünk hogy Európa lábtörlőjévé váltunk, metrt hagytuk hogy így legyen.
"Nevetséges ez az egész Trianonozás, nem telik el egy kis idő és mindenkinek a könyökén fog kijönni és még nagyobb közöny lesz az emberek egy jó nagy részében, mint ami eddig is volt."
Bár a "Trianonozás" tényleg fölösleges, azt azért jelzem hogy a tényleges indulatok csupán az ok megszűntekor fognak kifakulni.
Ez ugye három módon következhet be:
1. Kihalnak a kinti magyarok.
2. A határok számunkra kedvezően megváltoznak.
3. Megszűnnek a határok.
És ne mondja senki, hogy az utóbbi már megtörtént, vagy a közeljövőben meg fog történni. Illúzió.
Amennyiben ez létezik, elsősorban azokra a családokra vonatkozik, azoknak az ügye, akiket az elcsatolás keményen érintett és még nem beszélhették ki ezt magukból... nem "a" magyar társadalomra.
Nem tartom szerencsésnek az összemosó össznépi kollektivizálásokat... megemlékezni attól még persze jogos.
De a terápia, az személyes ügy.
én azt gondolom, hogy Nagy-Magyarország Trianontól függetlenül is szétszakadt volna, bár a történelemben sincs ha. Akárhogy is de túl kell lépni rajta, mert ebben az önmarcangolásban kicsináljuk magunkat. A határok változtak az idők folyamán, egyszer talán megint változnak, de ez jó ideig biztos nem aktuális, az én életemben legalábbis biztos nem.
Szóval trianon tragédiájának a legkevesebb köze nincs a 40 év orosz megszálláshoz. ez tény. trianonnál elment az ország kétharmada, és a nemzet egyharmada,erdők,hegyek,kikötők,olaj,arany, földgáz,stb. az oroszok csak a zoknijukat vitték el,mikor elmentek. meg egy két ezüst étkészletet. ennyi. nem kéne párhuzamot vonni. persze nagy divat manapság elbagatellizálni mindent,ami nemzeti érzéseket erősítene, és nemzeti érdekeket szolgálna. 40 év alatti sikeres agymosás által ezek mind valamiféle sátántól való dologgá váltak. miközben a környező(nyugati,illetve exszoi) országok mindmind nacionalisták voltak, és maradtak. Mert nacionalistának lenni nem jelenti azt,hogy mászt a földbe döngölsz,és megtiltod a nyelvhasználatát,és megvered az utcán,ha nem az állam nyelvén beszél. nacionalizus az,hogyha tudod,hogy az,amit a te néped-nemzeted jelent, az sokat ér. és a saját kultúrádat, nyelvedet, történelmedet szereted, és helyezed előtérbe máséval szemben. mert a román is ezt teszi, a szlovák is, az ukrán, szerb,osztrák, német,francia,angol. csak ha a magyar teszi, az nácizmus. és ne trianonozzunk. miért ne? kinek fáj? ja nekem nem. kedves posztírónak? az baj, de nem az én bajom. a románnak, szlováknak? ez van. tisztázzuk a dolgokat,mert ha nem, akkor 100 év múlva is itt fogunk tartani. nem lehet úgy megbékélni valakivel, aki elvette a házad, megdugta a feleségedet, és ellopta a cuccaid háromnegyedét, téged meg a sufniba száműzött,alsónadrágban, mert 10-ed magával jött neked, hogy ja én ezt felejtsem el, és legyünk barátok. nem. Ok, tartsd meg 100 év után magadnak a házat, már belaktad,és tele van veletek a ház. de igenis ismerd be, hogy suttyó voltál. ha nem te,akkor az apád. aztán lehet békülni,meg barátkozni.
Egykor voltunk egy soknemzetiségű ország, jelentős természeti kincsekkel, és sajátos nemzetiségi politikával. Az elvesztett I. világháború kimenetele aránytalanúl a legnagyobb csonkítást végezte rajtunk. A "győztesek" a maradékot is szétszedték volna, amikor osztoztak a koncon.
A II. világháborút követően a történet megerősítést nyert, helybenhagyták a korábbi döntéseket.
Egyesek megpróbálják mindezt Károlyira és Kun Bélára kenni, mintha a szomszédok mohósága csak ezen múlott volna.
A nyilvánvalóan negatív szereplőt sem lehet kizárólagos bűnbakként eladni, ha ennél jóval erősebb érdekek alakították az akkori történelmet. Végülis csináltak nekünk egy nemzetállamot lényegében kissebbségek nélkűl. Azóta már csupán saját böszmeségünkben tobzódunk, mert megtaláltuk az új kissebbségeinket (cigányok zsidók) és folytatjuk a morális felmorzsolódást
Nem figyelsz...
Milyen román? :D
(Ajánlom figyelmedbe a szmájlit!)
Amúgy a környéken az alábbi népeknek lenne nehéz dícsérni a nemzetiségi politikáját:
-csehek
-szlovákok
-horvátok
-szerbek
-románok
-ukránok
-magyarok
-osztrákok
Khm...
"40 év alatti sikeres agymosás által ezek mind valamiféle sátántól való dologgá váltak."
Ugye, milyen bagatell a 40 éves szovjet(!) megszállás?
Az "önrendelkezés látszat"-án azt értettem, hogy rajtunk kívül álló hatalmak döntöttek az ország sorsa felett, legalábbis a területét és lakosságát illetően.
Imádom ha valaki ennyire jól tud érvelni, mint te...
Érezd már mennyire kettős mércével látod a világot.
Az egyik embernek ez fáj, a másiknak az. És pont.
Nekem meg jogom van tök leszarni a holokausztot.
Trianont el kell temetni, amihez egyszer rendesen ki kéne beszélni. És ha ez megtörténik onnan is észrevehető lesz, hogy egyszerre csak megoldódnak a problémák. Helyre lehet tenni a szlovák paranoiát, és helyre a román gigantomániát is, nagyot nevetni rajtuk, és sok pénzt fektetni be például székelyföldön, és nem problémázni azon, hogy Nagymagyarország meg egészen nagy Magyarország. Élni normálisan, aki akar nem magyarországi magyarokkal üzletelve, élve, odaköltözve, ideköltöztetve, és kész. Örülnénk egymás gazdasági és kulturális sikereinek. Ez így lenne normális. Ezzel szemben itt minden oldalról hisztéria és megbántottság és köpködés és düh. Ez még nincsen "kibeszélve".
Akkor te meg sírdogálj, mantrázd azt, hogy mi volt 90 éve, mekkora genyaság ez az egész, majd amikor elég elkeseredett, dühös és frusztrált vagy, irány a lövészárok és foglalj vissza 3 falut...
ez a pátosszal teli rinyálás egyszerűen szánalmas!
Hol élsz te?
Ajánlom tanulmányozásra:
hu.wikipedia.org/wiki/Versailles-i_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9s
Hol van ez ezektől?
Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába.
A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkent) lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.
Az iskolákban tudtommal kötelező emléknap van/volt róla minden évben...
Az országnak, a nemzetnek magának meg ugyanúgy nem lehet traumája, ahogy Ödipusz-komplexusa vagy teszem azt gerincsérve sem.
Ha adtok elég pénzt a csapból is ezt folyni, öt év alatt behülyítek 1 millió embert, hogy traumaként élje meg Mohácsot vagy az Aradi tizenhármat, és fel-alá masírozzon vitéz egyenruhában meg dobálja tojásokkal a melegeket nagy ünnepkor. Trianon mint trauma tetszés szerint bármivel behelyettesíthető.
Totálisan hibás a trianon előtti Magyarorszég területi, népességi stb. százalékait emlegetni, az a Magyarország ugyanis nem volt egy független ország, csak a Habsburg birodalom egy )némi látszat-államisággal rendelkező) tartománya. A független Magyarországot a trianoni béke konstituálta, mint a Habsburg birodalom számos utódállamának egyikét. A trianoni béke kapcsán az egyetlen valóban jogos sérelem a határhoz közeli magyar többségű területek más utódállamokhoz való csatolása volt volt. (És esetleg Székelyföld lehetett volna magyar exclave.)
Kik tették trónra Kádárékat?
Kik tartották őket ott?
Köszönöm.
*
(Az internacionalista agymosás pedig igenis bolsevik tétel.)
Egyszer vannak a tények, amik tudomásulvétele a túlélés feltétele. Van viszont a történet folytatásának szándéka (revízió, sebek felszaggatása, érzelmek felkorbácsolása. Itt már érdemes eltünődni a lehetséges hozadékon. Az azóta születettek ehhez való viszonyán.
Arra céloztam hogy számos lehetőség nyílik ilyenkor.
A durvábbak:
- Foglaláskor mindenkit lelőni.
- Foglaláskor mindenkit kitelepíteni.
Az enyhébb:
- A kérdés felmerülésekor csodálkozva a kérdezőre nézni, és viszakérdezni: Milyen románok? Itt mindenki magyar.
*
A szmájli meg azért kell, hogy véletlen se vegye senki komolyan!
Ezen kívül: Kb. a terület 2/3-át csatolták el a Trianoni szerződéssel, az ország lakossága mégsem ilyen arányban csökkent. Egyáltalán nem. El lehet talán akkor gondolkodni, hogy az elcsatolt területek erkölcsi értelemben mennyire voltak a mieink, ha az "azé a föld, aki megműveli" elv általánosításával akarunk országhatárokat alakítgatni. Ilyen alapon a honfoglalás jogszerűségén is vitatkozhatnánk, nem jár-e valami kárpótlás a 800-as években itt élő népeknek...
És a legfontosabb: A Trianonban aláírt dokumentum egy békeszerződés. Azt valaki megfelelő felhatalmazással Magyarország nevében aláírta. Hogy jól tette-e, vagy sem, azon lehet vitatkozni. De, mint minden szerződés, ez is, jogokat és kötelezettségeket tartalmaz mindkét fél számára. És tessék tudomásul venni, hogy mi a vesztes oldalon álltunk. Esetünkben (talán kicsit sarkítva): elvesztettünk bizonyos területeket, cserébe béke van! Aki ezt a kérdést feszegeti, az (akaratlanul is) mindkét tényezőt egyszerre bolygatja. Lehet, hogy sok szempontbólné jó lenne, ha az érintett területek újra hozzánk tartoznának, de ki szeretné folytatni valamelyik világháborút a 21. század fegyvereivel!?
Amúgy meg: Tessék észrevenni, hogy Európa merre fejlődik. Szép lassan minden szomszédunk EU tag, Schengeni tag és NATO tag lesz. Csak idő kérdése. Hogy milyen húzás a többszörös szövetségesek ellen hadakozni, abba nem mennék bele. De egyre inkább nincs is a határoknak jelentősége. Néhány nacionalista kirohanást leszámítva egyre kevésbé vesszük észre, ha átlépjük az országhatárt. Bizonyára a térképekre is egyre vékonyabb vonalakkal fogják berajzolni, mert egyre kisebb a jelentőségük a mindennapi életben. Mi meg egyre intenzívebben rugózunk valami múltbéli sérelmen, amit a világpolitika tulajdonképpen napról napra akaratlanul is próbál orvosolni, még ha kimondatlanul is.
Nem az egyéni traumákra gondoltam, amikor azt írtam, hogy ez nem pszicológiai probléma, hanem hogy nemzeti szinten ezt nem lehet pszichológiai megoldásokkal rendezni. Trianonnal kapcsolatos egyéni és családi traumák természetesen van egy tonnányi.
"A ruszkik alig hagyták el a laktanyáikat, csak tudtuk, hogy ott vannak"
Sztem az utolsó korszakra gondolsz, 1945 és 1960 között a ruszkik elég sok életet tettek tönkre.
Már ne haragudj, de az állami megemlékezések tömkelegét kinek a kibasoztt adójából fizetik???
Hmmmm????
Elegem van, hogy minden második nap ezt hallom a TV-ben, hogy mekkora nagy tragédia történt és a mostani zsidók nagy rész munka helyett a kártérítésekből (megint az én adómból) nagyszerűen meg tud élni!!
És még csodálkoznak, hogy mindenki utálja őket!
Dolgozzanak és maradjanak kussban!
Ja. Abból fizetik a BKV vezért is. Hidd el arra több megy el, és azügyben sem kérték ki a véleményemet.
Egyébként az alapkérdés az volt, hogy neked meg kell-e emlékezni róla. A válasz: Nem.
Csak ha nagyon szeretnél... ;-)
@Gery No1: Te jobb ha nem is foglakozol ilyen piti dolgokkal mint a nemzet szétszakítása, inkább figyel mikor lesz akciós darálthús a Tescoban.
Öööö.... Hol is volt az?
Csak nem Szlovákia és Magyarország közt?
Az országnak, a nemzetnek magának meg ugyanúgy nem lehet traumája, ahogy Ödipusz-komplexusa vagy teszem azt gerincsérve sem.
Ha adtok elég pénzt a csapból is ezt folyni, öt év alatt behülyítek 1 millió embert, hogy traumaként élje meg Mohácsot vagy az Aradi tizenhármat, és fel-alá masírozzon vitéz egyenruhában meg dobálja tojásokkal a melegeket nagy ünnepkor. Trianon mint trauma tetszés szerint bármivel behelyettesíthető.
Ez az ország itt meg ha jól tudom nem Izrael...
Izrael megemlékezik a 150 éves török uralomról, amikor a törökök 10000 számra ölték a magyarokat?
Trianon a magyar nép tragédiája. A Holokauszt nem. Akinek fáj, menjen Izraelbe és költsék ott az adófizetők pénzét. Ne az enyémet.
Jutottunk valamire?
Hát ez az!!! Azért traumatikus mert VALÓS!!
Az elpszichológizálás nem hazugság, hanem annak az üzenete, hogy kellene valamit kezdeni ezzel a dologgal...
Van a visszavissza oldal, meg a inkábbnemmondoksemmitmertmegsértődnek oldal.
Egy ország társadalmának, közvéleményének világos beszédre, állásfoglalásra van szüksége.
Egy okkal kevert nép esetén saját piszkunkba fulladunk bele - a ki mennyire és mitől - problémájába.
Én azt tanultam, hogy azt a háborút mi kezdtük és mi vesztettük el.
Kezdtünk újat, még a maradékból is elvettek kicsit.
Jőjjön a harmadik, mert három a magyar igazság?
Szerintem igenis az egyesült Európa a megoldás. Ne feledjük, hogy az a bizonyos, az autómatricákon látható legnagyobb Magyarország csak az Osztrák Magyar Monarchiában létezett. Gazdasági, katonai, pénzügyi, vám és kulturális egyensúly volt. Ez is lehet azzá.
Ez mellébeszélés!
Szekérderéknyi könyv jelent meg a témában (fénykor az Antall-kormány idején volt), elemzések, dokumentumok.
Készültek róla dokumentumfilmek, zajlottak tévés kerekasztal beszélgetések, stb.
Nem tehetek róla, hogy a többség a Szomszédokat nézte!
Mi a fenét akarnak a kibeszélősök?
Menjünk ki a Rákos-patak partjára eleink szokása szerint és mindenki mondja el mit gondol erről?
Micsoda ordas baromság ez?
Miért nem lehet az igazat mondani?
Mit akarunk?
Bocsánatkérést a világtól?
A szomszédoktól?
A zsidóktól?
Vagy a földet akarjuk vissza?
Kárpótlást?
Mi a búbánatot?
És ha nem kapjuk meg?
Akkor mit vagyuk hajlandóak tenni, hogy megszerezzük?
Hm?
*
A rinyálás. Az megy nagy tételben.
Addig se kell semmit csinálni.
Én senkinek nem adtam semmit és mégis békét és nyugalmat szeretnék, és nem is annyira magamnak mint a gyermekeimnek és unokáimnak.
Nem. Nem csak az Osztrák-Magyar monarchiában létezett.
Lehet elővenni egy szabvány töriatlaszt!
Mi is a rinyálás?
"Maradjunk annyiban, hogy a XIX.sz.-ban a magyar politika nem kezelte megfelelő súllyal a nemzetiségeket..."
Akkor ennyi erővel most jogos lenne elcsatolni a magyar részeket szlovákiából, és még jónéhányezer négyzetkilóméternyi szlovák többségű területet? Hiszen ők se kezelik megfelelő súllyal...
nol.hu/velemeny/20100612-gyasznapok_utan___elkeseredes_ellen
Párhuzamot vonni "traumában" Trianon és a 40 éves szovjet ittlét között......
Az egyiknek még ma is "szenvedői" vagyunk, a másik "elmúlt".
Vagy a buta posztírónak ugyanaz a trauma, ha lehúz mondjuk 1 évet egy börtönben, vagy gyilkosság áldozata lesz egy közeli hozzátartozója?
Balf*sz!
Én se mondom azt, hogy csak magyarok lakták a Kárpát medencét. Nem is lett volna egészséges.
Engem Trianon igazságtalansága háborít fel.Azok a nemzetek, akik másokat gyarmatosítottak (Angol, francia) vagy az őslakosokat szinte kiírtották, kérték számon rajtunk a nemzetiségi politikát...
Az első román nyelvtan könyvet Budapesten adták ki. öbb román iskola volt Erdélyben, mint a régi román részeken létszámarányosan.
Itt nem a nemzetiségi kérdést akarták megoldani, hanem meg akarták szüntetni annak a lehetőségét, hogy egy erős állam alakuljon ki Európa közepén. És szövetségeseket hoztak létre a maguk számára.
Nem nemzetiségi kérdés volt ez. Az csak ürügy volt. Miért nem tartottak mindenhol népszavazást a hovatartozásról? Hol marad a népek önrendelkezése?
Ez az ami felháborít. Nem is elsősorban a szomszédok viselkedése... bár az se a kisebbségek támogatásáról és a pozitív diszktriminációról szól...
Eljön még a mi időnk is!
Az a határon túli magyar, aki szembesül a másik nemzetiség gyűlöletével, vagy akinek áldozatot kell vállalnia a maga, vagy a családja magyarságának fennmaradásáért, aki nem akar sodródni az árral, vagy éppen ellenkezőleg, az olyan problémákkal birkózik, amelyeknek nagyon jelentős pszichológiai aspektusa van.
Vagy az a magyarországi magyar, aki nem akar szembesülni a történelmi tényekkel és emiatt ellenségként tekint a környező országokra, nem képes megérteni érveiket, nézőpontjukat, sem azt, hogy maguk a határon túli magyarok mit akarnak, az szintén rászorulna egy ilyen össznemzeti pszichoterápiára.
Tud valaki kérdőíves felmérésről, hogy a lakosság hány százaléka támogatná a területi revíziót? Nem találtam ilyet, de fogadok, hogy ebben rohadtul megosztottak vagyunk. Amíg egy közösség ennyire megosztott egy kérdésben, addig valóban pszichés problémája van.
Mo. 1/3-a zsugorodott
a párizsi béke meg felülbírálta.............
ezek a tények,
de attól még fájhat
söt fantom fájdalmat is ismer az orvostudomány
Trianon vereség
az orosz csap hazamenetele gyözelem:)
A másik, a Magyar Királyság nagymagyarországnyi területtel utoljára 1526-ban létezett önállóan. Az Osztrák-Magyar Monarchán belül a Magyar Királyság (tetszik, nem tetszik) egy államszövetség része volt vegyes nemzetiséggel. Nem értem azokat, akik kizárólag a magyarok tulajdonának tekintik az elcsatolt területeken épített vasutat, gyárakat, városokat stb., vagy a természeti kincseket. Miért, az ott élő szerb, szlovák, román ember, aki történetesen az Osztrák-Magyar Monarchia lakosa volt, nem tekinthette ugyanúgy a sajátjának?
Én teccettem érteni, és feltételeztem Magáról, hogy majd Maga is tecceni fogja érteni. :) Szóval kérek szépen egy új választ.
erdelyi magyar vagyok, es jol elvagyok kisebbsegkent, vannak roman barataim, es nme hianyzik magyarorszag - de ha eleg szorgalmasan keveritek a szart, talan sikerul meggyoznotok a omranokat, hogy valojaban haborut akarok EN, es akkor NEKEM lesz rosszabb.
magyarok: hagyjatok beken! Vagy talan a szlavok, akik a cikk szerint pannoniaban eltek a magyarok elott, kotelessegszeruen fajdalomban kene vonagljanak azota is, es ha valaki, akinek az elodei valaha nagyobb orszagban eltek, mint o, mereszel boldog lenni a mostani eleteben, akkor... mi legyen, vegezze ki a nemzetvedo bizottsag?
magyarorszag a magyarorszagiake, erdely az erdelyieke, ezen belul az erdelyi magyarok problemaja az erdelyi magyaroke, akiknek a tulnyomo resze ugy gondolkozik, mint en. El a kezekkel az idnetitasomtol! Hagyjatok beken!
en se olvasok tobbet fenteslentet...
ékeyeteim meg vannak, de nincs kedvem rátok pazarolni.
A magyar trónt a Habsburg-ház birtokolta. Pont.
Természetesen voltak olyan Habsburgok akik próbálták tartományként kezelni. Ez általában nem működött.
Az viszont tény, hogy Erdély a török időktől nem tartozik a magyar királysághoz 1848-ig.
Gondolom fel se merült benned, hogy ő esetleg jobban tudja mire van a kintieknek szüksége...
Ez.
De mivel elsőre sem akartad érteni, hát ezúttal sem fogod.
akikkel en baratkozom, azok tiszteletben tartjak, hogy magyar vagyok, nem itelnek meg ez alapjan, es osztjak az izlesem/erdeklodesem/stb. Egy olyan orszagban elek, ahol van szavazati jogom, magyarul tanultam az erttsegiig (ez utana meg olyan szakra mentem, amibol csak egy par vana az orszagban, es nincs eleg magyar diak ahhoz, hogy specialisan magyar szakot inditsunk), es vagany helyeken dogloztam, ahol annak ellenere megbecsultek, hogy meg a nyelvet se beszelem tokeletesen.
Vannak magyar barataim, es vannak romanok is.
Te azt mondod, hogy csak, amiert a tortenelem pont igy sikerult, nincs jogom elvezni az eletem, hanem kotelessegem lenne minden nap szenvedni a nemzetert. Arrol nem is beszelve, hogy az elcsatolt reszek visszacsatolasa agyrem, mert a teruletek nagy resze sosem volt szinmagyar, es azota ami volt, az se az - vagy fraktalszeru hatarokat csinalsz, ami mondjuk a vegyeshazassagokbol szuletett embereket salamon-kiraly-szeruen osztja szet, vagy azt mondod, hogy x magyar heleytt ezutan x+y roman kell kisebbsegiket eljen. Hat hianyzik neked egy ekkora, es feltehetoen meglehetosen magyarellenes kisebbseg az orszagodban (ha, elvben, atcsatolnak Erdelyt, az is magyarellenesse valna, aki most nem az)?
Jogom van azzal baratkozni, akivel akarok, es az ilyen megmentesi probalkozasokkal csak megnehezititek az eletemet. Ha szlovakiat akartok csinalni Romaniabol, hat hajra, de ne tegyetek ugy, mint aki az en erdekemet vedi - a te celod, hogy martir legyek, es ha jol telik az eletem, akkor bunos vagyok a szemedben.
szerintem allj neki megkeresni azknak a leszarmozotthait, akik kiuztek Etelkozbol, mert nyilvanvalo modon ADDIG NEM LEHET NYUGODALMAD ES NEM LESZ JOGOD BOLDOG LENNI, amig le nem meszarolod oket, es vissza nem koltozol az oshazaba (vegso soron meg az emberi faj ugyis afrikabol ered, ha gondolod, mehetsz oda is).
legalabb mi itt nyugton lennenk addig is...
szerintem az orszagok valtozank, a tortenelem mar cak ilyen, ha toroknek szulettem voln, akkor is lenne obb dolgom, mint az oszman birodalmat siratni reggeltol estig.
es ha elfogadjuk, hogy ez a helyzet, es nem is fog valtozni, akkor talan arra is ra lehetne jonni, hogy az onhergeles eredmenye az lesz, hogy a kornyezo allamok szelsosegesei, akik szerint a magyarok valojaban hatarmodositast akarnak, sokkal hitelesebben fognak tunni a normalis emberek szemeben is => a mi eletunk lesz megnehezitve.
ha segiteni akartok, adjatok osztondijakat vagy mittomen (nem mondom, hogy kulonosebben jogunk lenne ra, de ha ettol lesztek nyugodtabbak, csak tessek), de csak akkor segithet mindez valojaban, ha a meglevo politikai helyzet elismeresebol indultok ki. NINICS KEDVEM ETNIKAI KONFLIKTUSBAN ELNI, es a legtobb "segitokesz" magyarorszagi pont ehhez akar hozzasegiteni. Ennel a bekenhagyas szazszor jobb.
De:
"...szerintem allj neki megkeresni azknak a leszarmozotthait, akik kiuztek Etelkozbol, mert nyilvanvalo modon ADDIG NEM LEHET NYUGODALMAD ES NEM LESZ JOGOD BOLDOG LENNI, amig le nem meszarolod oket..."
Ha el is fogadjunk, hogy elűztek minket onnan (mert egyébként nem) a besenyők, hát csúnyán ráfaragnánk, mert ők kétszáz éven belül "menedékjogot" kértek nálunk.
Nagy részük a mosoni-kapuhoz került "határőrnek". Úgyhogy a dologból csúnya önmészárlás keveredne ki. Ráadásul felesleges lenne, mert nem ők élnek a hajdani Etelköz területén. :-)
Nocsak! Térképhasználat? Alapfoka legalább?
szerintem elegge jol ilusztralja az egesz beszelgetes abszurd voltat, hogy mar az ilyen szintu ironiat se tudjuk megkulonboztetni a komoly javaslatoktol... :)
Olyanrol, hogy onrendelkezes, hallottal mar? Szerinted van jogunk nekunk, erdelyieknek, ilyesmihez? Mert ha mi ugy dontunk, hogy jol elvagyunk romania reszekent, akkor neked semmi jogod beleszolni kivulrol. Az onrednelkezes nem azt jelenti, hogy mas allamok polgarai donthetik el helyettunk, mi legyen (illetve, konkretabban azt, hogy etnikai konfliktusban eljunk, vagy nem).
Akar Ukrajnahoz is csatlakozhatnank, ha akarnank, neked akkor se lenne az egvilagon semmi jogod beleszolni.
amugy elhiszem, hogy neked pont erdelyi szelsojobbosok a haveraid (a nepesseg egy szazaleka, bar a pofajuk nagy), de csak azert, mert normalis ember nem all veled szoba.
Örülök, hogy visszatértél - még ha nem is válaszolsz az írásomra, mert modortalan volt. Azt azért megjegyezném, hogy azt írod, Erdély a tiéd, és az erdélyi haveroké. Nos ez nem igaz. Nem tudom, feltűnt-e, de Erdély a ROMÁNOKÉ - bocs. Érted ezt? A ROMÁNOKÉ!!! Neked ott BOZGOR a neved. Tudod mit jelent? Persze, hogy tudod, mert a románok így hívnak titeket. HONTALAN. És a hátad mögött viccből akkor is így hívnak, ha nem mondják neked.. Amiről itt mi beszélünk egy páran, az az, hogy ahol magyar többség él, csatlakozzon hozzánk úgy, hogy közben ott marad, a SAJÁT városában, falujában. Erdély magyarlakta része a NEMZETÉ, nem a tiéd, vagy a román haveroké.
És mégegy: ÖNRENDELKEZÉS? Na ez az amitek egy centi sem volt, mióta a Nagy Romániához tartoztok. Hiszen különben nem kerültetek volna ODA. Gondolkozz, kérlek..
Bármikor bármit el tudsz intézni magyarul az országon belül? Még senki nem köpött a hátad mögött amikor kiderült, hogy magyar vagy? Volt már olyan, hogy egy társaságban inkább románul beszéltél, mert kínos volt, hogy MAGYAR vagy?
Kedves Hozzászóló - mi egy nemzet vagyunk, és az a föld a TIÉD és a MIÉNK, de semmiképp nem BUKARESTÉ.
Azonban a lényeg az: meg kell különböztetni, hogy jelenleg kinek a kezén van, illetve kit is illet valójában..
:P
"1526ütól 1918-ig Magyarország csak egyike volt a Habsburgok birtokainak, nem volt független ország."
Attól mert ezt mindenhova beírod, még hülyeség marad és csak az elképesztő műveletlenségedet bizonyítja.
Törvények sora rendelkezik a Coprus Jurisban ami a Magyar Királyság önálló kormányzásáról rendelkezik.
Csak egy pl.
"1790/91. évi XII. törvénycikk
a törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról
Hogy a törvények alkotásának, eltörlésének s magyarázásának hatalma Magyarországban és a hozzá kapcsolt részekben, az 1741:VIII. törvénycikk rendeletének sérelme nélkül, a törvényesen megkoronázott fejedelmet és az országgyülésre törvényesen egybegyült országos karokat és rendeket közösen illeti, s rajtok kivül nem gyakorolható: Ő szent felsége magától és önként elismeri, s kegyesen kijelentette, hogy Ő a rendek ezek jogát sértetlenül megtartandja, és a mint azt dicsőült elődeitől kapta, azonképen csorbitatlanul szállitandja át felséges utódaira, biztositván az ország karait és rendeit, hogy soha sem fogja az országot és a kapcsolt részeket rendeletekkel vagy ugynevezett pátensekkel, melyek különben is az országnak soha egy törvényszékén sem fogadhatók el, kormányozni; pátensek kiadása csupán azon esetre tartatván fönn, midőn a törvénynyel egyébként megegyező dolgokban, a kellő eredménynyel való kihirdetés egyedül ez uton lenne eszközölhető. Továbbá:
Hogy a biróságoknak törvénynyel megállapitott vagy megállapitandó szervezete királyi hatalommal nem fog megváltoztattatni; sem a törvényes itéletek végrehajtása parancsokkal gátoltatni, sem hogy azt mások gátolják, megengedtetni nem fog; sem pedig a biróságok törvényes itéletei megmásittatni, vagy akár a királynak, avagy valamely politikai kormányszéknek felülvizsgálata alá vonatni nem fognak; hanem a valláskülönbség nélkül választandó birák az országnak érvényben álló, vagy ezután hozandó törvényei és bevett szokásai szerint tartanak törvényszékeket; a végrehajtó hatalmat pedig nem másként, mint a törvények értelmében gyakorolandja a királyi felség."