A Bándy Kata-gyilkosság margójára

2013.04.23. 07:00 komoroczki tunde

Ahhoz, hogy egy P. Lászlóéhoz hasonló nyomorult ember életét részletesen megismerjük, valami szörnyű eseménynek kellett bekövetkeznie. Ezekben a sorsokban ugyanis sikert aligha talál a média. Bándy Kata meggyilkolása tragédia, de nem csak egy emberi élet elvesztése miatt, hanem azért is, mert mit sem bizonyít jobban, minthogy az állami intézményrendszer totális kudarcot vall az egyik legfontosabb feladata, az egyre kilátástalanabb helyzetben élők integrációja és felfelé mobilizálódásának elősegítése terén.

 lombroso_05.jpg

Csak azért, mert a társadalom két különböző pólusán álló emberekről volt szó, a Pécsi Törvényszék indoklása szerint a bírósága nem vetette el kapásból, hogy Bándy Kata és P. László között kapcsolat lehetett, „hiszen volt már ilyenre példa.” Az, hogy a Bándy Kata meggyilkolásáért tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Péntek László ismerte-e áldozatát, nem tudhatjuk biztosan, de nem is tűnik valószínűnek. Nem csak azért nem, mert Bándy környezete egyenesen „kegyeletsértőnek és teljesen kizártnak” tartja, hogy intim kapcsolat állhatott fenn a két, nagyjából egykorú fiatal közt, és más bizonyítékok sem támasztják ezt alá.  Sokkal inkább azért nem, mert ahogyan a bíróság megfogalmazásából is kiolvasható, Bándy Kata és Péntek László társadalmi rétegei között gyakorlatilag nincs átjárhatóság, csak nagyon kivételes esetekben.

Péntek László életét alaposan megismerhettük a sajtóból: szegény sorba született Pécsett, egy éves korától ötéves koráig állami gondozott volt, majd anyjával a Bács-Kiskun megyei Kelebiára költözött, és itt élt egészen a gyilkosságot megelőző napokig. A falu polgármestere szerint a gyerek "negyedikes-ötödikes koráig rendben volt, aztán kezdődtek a bajok. Amikor elvégezte az iskolát, betört az épületbe". Anyja szerint az édesapját ekkortájt, 10 évesen látta utoljára: a gyilkosságot megelőzően azért utazott Pécsre, hogy találkozzon vele, akit akkor már 16 éve nem látott. Az apáról azonban Pécsett kiderült, már nem él.

Problémás kisgyerekből nem lett példamutató állampolgár

Az általános iskolát követően még egy évet járt középiskolába, aztán a faluközösség normáit már nem tartotta be, társadalmon kívüliként tekintettek rá. Többször került összetűzésbe az igazságszolgáltatással, először 16 évesen, és hosszabb-rövidebb megszakításokkal összesen hat és fél évet töltött börtönben. Kelebia polgármestere szerint az egyik szabadulása után a hivataltól kért pénzt, hogy az életét újrakezdhesse. A hivatal nagylelkű volt és megadta neki a 10 ezer forintot – Pénteknek mégsem sikerült kikerülni ennyi pénzzel a társadalmi marginalitásból: megpróbált elhelyezkedni egy ládagyárban, de büntetett előélete miatt nem vették fel. Így folytatta, amiért korábban is ült már: lopásból, betörésből, illetve építőipari alkalmi munkákból, vasazásból és tetoválások elkészítéséből élt. Több ismerőse szerint a fiatalemberen látszott, hogy „erősen szeretethiányos.” A lányok körében mégis sikere volt, mindig voltak barátnői. „Nem azért mondom, mi is cigányok vagyunk, de egy cigány se volt köztük, mind magyar volt”- mondta büszkén édesanyja és ezzel önkéntelenül is hangot adott a közösségben betöltött pozíciójukhoz való viszonyuknak. A korunk javaiból legkevésbé részesülő, a társadalmi hierarchia legalsó fokán álló roma asszony számára fia képessége és lehetősége arra, hogy csak és kizárólag magyar lányoknak udvaroljon, fia felfelé mobilitását jelképezte.

Az áldozat Bándy Katával kapcsolatos híradások sokkal visszafogottabbak. Családjáról annyit lehet tudni, hogy a lány halálakor édesapja Győrben, anyja Szekszárdon, nagyszülei Bonyhádon, húga Budapesten, míg ő maga Pécsett élt, de összetartó család volt, a szülők mindenben támogatták lányukat, egyetemi tanulmányai megkezdésekor lakást vettek neki, kapcsolatuk bizalmas volt, húgával szintén jó barátnők voltak. Első komoly kapcsolata 22 évesen lett, aminek megszakadása mélyen érintette. A 25 éves pszichológus lány tanulmányai befejezését követően bejelentett állásba került, és munkájával a bűnüldözést segítette. Az utolsó szó jogán családja ügyvédje egy mondattal így jellemezte: „egész életében példamutató életet élt, másokon segített.”

Péntek László, mint láttuk, tíz és fél évet, vagyis életének több, mint harmadát töltötte állami intézményekben a nap 24 órájában, ezen felül pedig 9 évet a közoktatási rendszerben. A Bándy Kata gyilkossági ügyében folyó kihallgatások során a pszichológus szakértő azt mondta róla, hogy intelligens, magasabb intellektusú, mint ami alapfokú végzettségéből feltételezhető. A szocializációs intézmények, amelyek gyermekkorában a személyiségét kialakították (1-5 éves koráig), illetve pályára állították, 16 éves korára piti bűnözővé tették, 26 éves korára pedig nem hogy nem integrálták vissza a társadalomba, de azokból kikerülve egyenesen a környezete kitaszítottjává vált. Bándy Kata viszont a közoktatásból egyetemre ment, diplomás ember és a társadalom megbecsült tagja lett.

Elitista intézményi- és médiastruktúra

Azt, hogy az intézményrendszer a társadalmi háttér alapján mennyire szelektál, jól mutatja Péntek László és Bándy Kata eltérő kapcsolata a szocializációjukat nagyban meghatározó állami intézményekkel. A magyar oktatási rendszer meglehetősen elitközpontú (ez a 90-es években sem volt másképp), és hatalmasak a regionális különbségek az oktatás hatékonysága terén, ami a PISA-vizsgálatok elemezéseire támaszkodva nem jelent mást, mint hogy kiemelkedően eredményes a nagyvárosok elitgimnáziumai tanulóinak kompetenciafejlesztése, míg az átlagosnál jóval alacsonyabb a közoktatás hatékonysága a társadalom eliten kívüli rétegei számára.  Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elemzése szerint a rendszer „nem képes a hátrányokat csökkenteni, sőt többnyire bővítetten újratermeli azokat, mert merevnek, szegregálónak, erősen szelektívnek mutatkozik”. A családon kívüli elsődleges szocializációs intézmény, az iskola tehát ahelyett, hogy korrigálná az eltérő társadalmi rétegbe való születésből adódó egyenlőtlenségeket és eltérő esélyeket, fel is erősíti azokat és megmerevíti az osztályhierarchiát, minimalizálva a társadalmi rétegek közötti átjárhatóságot. Kevés lehetőséget kínál tehát strukturálisan egy rossz körülmények közé született számára az oktatási rendszer, és mint láttuk, Péntek László a társadalmi hierarchia legalsó fokára született, esélyei az erőforrásokért (gazdasági, kulturális javakért) folytatott hagyományos versenyben a legalacsonyabbak voltak minden más társadalmi rétegbe születetténél.  A versenyből kihullóknak, sőt eltévelyedőknek persze úgy tűnik, adott még egy lehetőség, hogy kivegyék részüket az állami intézmények reszocializációs áldásaiból: a büntetés-végrehajtási intézetek. Ezeknek a szerepe a büntetés mellett a társadalomra való veszélyesség megszüntetése és a társadalomba visszailleszkedésre való felkészítése. Ha megvizsgáljuk ennek eredményességét, azt látjuk, hogy a magyarországi felnőttkorú bűnelkövetők 53%-a ismételt bűnelkövető, vagyis az intézmény hatékonysága a neveltjei több, mint felében kudarcosnak mondható.

Ráadásul úgy tűnik, nemcsak az oktatási rendszer szelektív az eltérő társadalmi rétegekbe születettekkel szemben, hanem a média és a tudatos hírfogyasztók is.  Az amerikai szakirodalomban használatos Eltűnt fehér nő szindróma vagy Veszélyben lévő nő-szindróma („Missing White Woman Syndrome”, ill. Woman in Peril Syndrome), többek között a Bándy Kata-gyilkosság médiareprezentációját látva, Magyarországon is létező jelenség. Ennek lényege, hogy bár a középosztálybeli, csinos, fehér nők sokkal kisebb arányban lesznek bűncselekmény áldozatai a társadalmi hierarchia alsóbb fokán álló társaiknál, az ő eseteik mégis minden más áldozattal szemben kiemelt figyelmet kapnak a sajtóban. Mindez pedig odavezet, hogy míg az alacsonyabb társadalmi rétegbe születettek áldozattá válása fölött elsikkadunk, netán nem is nagyon szerzünk róluk tudomást, addig a gyakorlatilag kivételesnek mondható középosztálybeli áldozatok bemutatása akkora hangsúlyt kap a médiában, hogy derült égből villámcsapásként éri az átlag hírfogyasztót – aki az áldozattal azonosulva immár a létét érzi fenyegetve. Mindez pedig olyan félelmeket és indulatokat generál, ami azon túl, hogy hamis percepcióra épít (ha középosztálybeli nő vagyok, bármikor megölhet egy, az utcán kószáló ismeretlen, szegénységből jövő férfi), rossz reflexeket indít be a felmerülő társadalmi problémák kezelése kapcsán. Nevezetesen azt, hogy a bűnözés immár kezelhetetlenné vált, az állam nem bánik elég keményen a bűnelkövetőkkel, és az egyetlen megoldás a jelenleginél jóval szigorúbb fellépés. Így ahelyett, hogy a nem középosztályhoz tartozók szocializációs intézményeinek hosszú távon érezhető progresszív reformja merülne fel (a befogadók számára rugalmasabbá, az integrációban/reintegrációban eredményesebbé, vagyis az egész rendszer a jelenleginél jóval kevésbé elitistábbá alakítása), a közvélemény immár létét fenyegetve érezve a politikai aktoroktól rövidtávú reakciót vár - annak a politikai pártnak fog fizetni szavazattal, amelyik a szigorúbb büntetést ígéri. A médiának pedig fokozódik az a késztetése, hogy a hírfogyasztót közvetlenül érintő és érdeklő hírekkel lássa el, tovább generálva az ördögi kört és tovább mélyítve a gyenge szocializációs intézményeket megjáró, illetve az átlagoshoz képest jobbnak mondható képzésen áteső társadalmi rétegek közötti szakadékot.

Kinek a hibája?

Bándy Kata értelmes volt, egyetemet végzett, fiatal, kedves, csinos, segítőkész – mindazokat az értékeket testesítette meg, amelyek megfelelnek a művelt középosztály értékrendjének. Az őt egzisztenciálisan és mentálisan is támogató családja segítségével lehetősége volt olyan szocializációs intézményeken keresztülmennie, ahonnan az egyetemi diplomához vezetett útja. Félreértés ne essék, semmilyen szinten nem célom elvitatni mindazt a kitartást, szorgalmat és erőfeszítést, amit a felsőfokú tanulmányait 5 év alatt elvégző Bándy Kata a tanulmányai során tanúsíthatott. Sokkal inkább célom annak a kérdésnek a felvetése: miért csak az egyéni felelősséget látjuk egy olyan bűncselekmény bekövetkeztében, amelynek kivitelezője feladatukat teljesíteni képtelen szocializációs intézmények sorát járta meg, nem beszélve Péntek László mikroközegéről, a falujáról, amely az intézményrendszer diszfunkcionalitásának eredményét tovább erősítette a férfi izolációjával? Miért hárítjuk el magunktól a saját és az intézményrendszer felelősségét két ugyanabba a társadalomba született, de teljesen más életutat bejárt fiatal sorsa tekintetében?  És miért gondoljuk, hogy az, ha kiiktatunk egy velünk hasonszőrű ellen merénylőt, akkor a strukturális problémára, ami a rendszer szelektivitásából, elitközpontúságából és merevségéből fakad, nem kellene megoldást találnunk?

Nem célom egy gyilkos felmentése. Aki embert öl, annak bűnhődnie kell a tettéért. „P. László eddig volt, és nincs tovább” - fogalmazott Antal Gábor, bíró. A bírósággal együtt azonban tévedésben van, aki azt gondolja, hogy az egyes ember kiiktatásával szocializációs intézményrendszerünket érintetlenül hagyhatjuk. Az elnyomásból fakadó kisülések lefojtása és izolációja nem jelent akadályt a többi kisülésnek. És amíg erre nem reflektálunk egyéni és össztársadalmi szinten, addig nem csak újabb Bándy Katákat sirathatunk el és moralizálhatunk értetlenkedve, hanem elszalasztjuk azt a lehetőséget is, hogy a kis Péntek Lászlók társadalmunk értékes, megbecsült tagjaivá váljanak.  Minél tovább halogatjuk, annál inkább nő ennek a veszélye.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr525230321

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.04.23. 16:26:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nehogymár mentegesd!
Rengeteg ember nő/nőtt fel ilyen körülmények között, mégsem lesz/lett gyilkos! Erre próbálj gombot varrni! Ne a szerecsent mosdasd!
@Farkos Tsapó Gyurka: Szerintem nem mentegeti. Csak arról beszél, hogy ez a dolog újra és újra meg fog ismétlődni, mert olyan a szociális rendszer (működésképtelensége). Msá szóval: míg te P. László személyével vagy továbbra is elfoglalva, a poszt szerzője már arról beszél, hogy ha adolgok így maradnak, akkor jönnek majd újabb ilyenek, akiket bár nem P. Lászlónak hívnak, ugyanazt teszik majd P. László. Capisce?
remek írás, köszönöm
"az állam nem bánik elég kesztyűs kézzel a bűnelkövetőkkel" - javítani kellene...
nemi erőszakot, gyilkosságot nem a társadalmi hovatartozása miatt követ el valaki, ezért nem fogok egy nemi erőszakolós gyilkost megsajnálni.

Amúgy javítani kell a romák helyzetén, persze, de nem a gyilkosságok miatt. Annak semmi köze ehhez.
A c...ány kérdést nem is akarják megoldani, ez a nagy igazság.
mindenképpen gondolatébresztő, jó írás volt! :)
@birss: nem is kell sajnálni. Hol olvastad ezt?
@hower: non capisce, szerintem végig sem olvasta, vagy ha igen, nem fogja fel, hogy miről van szó.
Szerintem... Esetében a büntetés célja nem csak a büntetés, hanem a társadalomtól való távoltartás is - jogosan:
- bármilyen nyomorult élete is volt, ez egy aljas szexuális indíttatású gyilkosság volt. Innentől az egész cikk teljesen rossz vágányon van.
Arról kellene szólnia ennek a cikknek, hogy vajon P. László akkor is életfogytiglant kapott volna, ha egy hozzá hasonló társadalmi helyzetben élő nővel teszi azt, amit tett? Egyáltalán, elkapták volna? Lett volna belőle akár egyetlen hír is a magyar médiában? Tudja valaki, hogy az ilyen körülmények között élő nők milyen kiszolgáltatottak, nem csak az egész felettük álló társadalommal szemben, de a velük/belőlük élő férfiak felé is? Arról kellene szólnia, amilyen magától értetődő természetességgel nézte PL anyja azt a szerepet, amit a fia játszott, és amennyire azon volt megdöbbenve, hogy most ezért megbüntetik.

A hasonló cikkhez meg kellene keresni egy rablógyilkost, akinek nincsenek morális korlátai, és megszerzi, amire úgy gondolja, hogy szüksége van. Egy olyan eset felvethet ilyen szociális, elitizmusos, társadalmi felelősségi kérdéseket. Ez az eset is felvetheti a társadalom felelősségének kérdését, de teljesen más hangsúlyokkal, szerintem, mert sem a nyomorból sem a jólétből (szexuális ragadozók az elitben is vannak, csak őket meg nem kapják el, ez is lehetne alapja egy ilyen moralizálásnak) nem következik és nem vezethető le ez a viselkedés.
@birss: Itt most nem is egyértelműen a romák helyzetéről volt szó. És szerintem szándékoltan nem lett kiélezve erre (nagyon helyesen). A probléma az elitközpontú szocializációs intézményekkel van, amelyek képtelenek elősegíteni a tőlük elvárt mobilitást és a megfelelő integrációt. Ez persze a társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő szegényebb rétegeket érinti főleg, tök mindegy, hogy romák, vagy nem.
@birss: "Amúgy javítani kell a romák helyzetén, persze, de nem a gyilkosságok miatt. Annak semmi köze ehhez."

ennyi.
Évtizedek óta rágódnak az integráció nevű mócsingon. Integrálni akarnak, de képtelen belátni, hogy max. integrálódni lehet - ha van rá szándéka az érintetteknek. Senkit nem lehet - akarata ellenére - integrálni.

A lovat oda tudod vinni az itatóhoz, de megitatni nem fog sikerülni.
@khmm...: szóval nagyon is jól érted mi a gond, nem viszik rendesen a lovat az itatóhoz...

@LongCafé:
"Nem célom egy gyilkos felmentése. Aki embert öl, annak bűnhődnie kell a tettéért."; "Ennek lényege, hogy bár a középosztálybeli, csinos, fehér nők sokkal kisebb arányban lesznek bűncselekmény áldozatai a társadalmi hierarchia alsóbb fokán álló társaiknál, az ő eseteik mégis minden más áldozattal szemben kiemelt figyelmet kapnak a sajtóban." - tessék!
Hm. Idéznék:" az elnyomásból fakadó..." Ki van elnyomva? Én, aki azon nőttem fel, ha a boltban sorban álltunk, és bejött egy cigány, akkor őt soron kívül kiszolgálták, s mi néha 2 órát vártunk, míg sorra kerültünk, és hazavihettünk egy 2 kg-os kenyeret, vagy én, aki egyedül nevelem bruttó 100000-ből a gyermekem, és semmi támogatás nem jár, de a 600 ezer forintot kereső "etnikai" minden támogatást megkap. Az én gyermekem szín kitűnő, de nem jár neki ösztöndíj, míg egy roma gyerek, már 3.5-től jogosult az ösztöndíjra. Milyen elnyomásról is beszélünk?
Ha egy család alapból a lopásra neveli a gyerekét én vagyok a hibás, mert nem integráltam? Sőt még el is nyomtam, mert hevederzárat szereltettem az ajtómra? Amit mégiscsak szétvert, mert a garázsból kihozta a saját kalapácsomat, s órákon át nem mert senki neki szólni: mit csinálsz, mert félt. Ki nyom el, kit???
Én igenis félek az utcán! Sőt, féltem a családom is! Mert kedves kommentelő egyre inkább valós a fenyegetettség! S egyetértek az előttem szólóval: mi már léptünk, ők következnek!
@ANTICK: nem viszik rendesen...??

B.kker, hát miattuk találták ki azt is, hogy igazolatlan hiányzás esetén ugrik a családi pótlék...! Ugyanakkor síránkoznak az áljogvédők, hogy a romáknak rosszabb az oktatáshoz való hozzáférése.

Hát hogy a fenébe lehet - legális és PC eszközökkel - odatuszkolni őket az iskolába....???????
Azon felül: mivel lehet őket arra kényszeríteni hogy ha már ott vannak, tanuljanak is, és ne csak a tanítást lehetetlenítsék el a kriminális magatartásukkal???
@Besenyő Margit: Azt hiszem, most pont ez a kérdés, hogyan akadályozzuk meg, nyilván csak egy részét, az erőszakos cselekedeteknek, mert a kétségbeesésedből úgy tűnik ez eddig nem sikerült Pintér módszerével, tehát keresnünk kell másikat, jobbat.
Kilátástalanság miatti nemi erőszak, mi? Nem lopás, nem rablás, nemi erőszak és gyilkosság. Hülye vagy b@szod alássan.
Szerintem is jó írás, mert köztudottan semmi sem csak fehér, vagy fekete. Különösen nem, az emberi cselekedet.
Ez nem ember, hanem egy állat. Mint a fajtája nagy része. Beilleszkedés? 400 éve nem megy. Csak a legkeményebb szigor tudja kordában tartani ezeket a neander-völgyi véglényeket. És ez a szokásos liberális cigány-fajvédelem, amit a másik kisebbség erőltet, egyre kevésbé működik.
@LongCafé: "Arról kellene szólnia ennek a cikknek, hogy vajon P. László akkor is életfogytiglant kapott volna, ha egy hozzá hasonló társadalmi helyzetben élő nővel teszi azt, amit tett? Egyáltalán, elkapták volna? Lett volna belőle akár egyetlen hír is a magyar médiában? Tudja valaki, hogy az ilyen körülmények között élő nők milyen kiszolgáltatottak, nem csak az egész felettük álló társadalommal szemben, de a velük/belőlük élő férfiak felé is? Arról kellene szólnia, amilyen magától értetődő természetességgel nézte PL anyja azt a szerepet, amit a fia játszott, és amennyire azon volt megdöbbenve, hogy most ezért megbüntetik."

Azzal nem értek egyet, hogy ennek a cikknek erről kellett volna szólnia, mert más szempontból közelítette meg a témát, de a tied is gondolatébresztő. Írd meg! Komolyan. Elolvasnám.
Remek írás. Meg kell jegyezni, hogy Páva Zsolt lányának a támadója szintén árvaházban töltött éveket. Nem ártana az abortusz-ellenes KDNP-nek magába szállnia. Tényleg jobb az árvaház, int az abortusz?
véleményemmel megegyező írás. kegyetlen messze vagyunk még norvégiától. de el lehet oda pénz nélkül is jutni?
@Manarola: azt a 6-7 éves kislányt, aki a fagyos karácsony este harmadszor csengetett fel egy kis süteményért hozzánk, mert először adtunk, azt a fajtája, vagy a vére, vagy a kromoszómái - vagy a családja küldte ki az utcára? Normális környezetben mi lenne belőle szerinted? Ne gyere már ezzel a nyomorult fajelméleteddel, mert csak kiröhögteted magad.
Hat igen. Lehet itt is lesz majd egy Brievik a megfelelo idoben es helyen.
Ajanlom a szerzonek az alijazast es az uj hazaban majd lesz eleg eset a tolerancia hirdetesere!!! Ott nem hulyek, az ilyeneket nem penzzel hanem gumilovedekkel jutalmazzak!!!
Ezek primitiv, agressziv emberek, akik a halabuntetesbol, veresbol, korbacsolasbol ertenek. Az igaz
hogyha ez az eset egy atlagos feher novel tortenik neg nem egy RENDORSEGI alkalmazottal vagy hasonlo egy polgarmester lanyaval akkor a kutya nem torodne a dologgal (etnikum elintezi nagycsalad segitsegevel). Ha az adott egyen egy ferfit szurt.volna hatba kessel, ugy hogy az meghal, akkor se lett volna ugy a dologbol. Itt nem a nemi eroszak a lenyeg. Az kis buncselekmeny, nem jovatehetetlen, ellentetben a gyilkossaggal!!!
Nem vagyunk egyenloek, es ez nem a kommunizmus, hogy egyenlove tegyen. Mindenkinek a sajat felelosege celokat, munkat, not keresni, lakast szerezni, gyereket nemzeni felnevelni stb. Allambacsi nem szulopotlek!!!
@Bicepsz Elek77: Az, csak éppen ha nem sikerül, akkor esetleg újabb Bándy Kata hal meg. És te megvonod a vállad, így járt, miért nem keresett az a Péntek munkát. Ennyi?
@Jenyei:
Persze. Hany embernek nincs munkaja? Es mindegyik megol egy masik embert emiatt? Mindegyik ferfi megeroszakol egy not, mert nincs munkaja?
Gondolkodj aztan irkalj hulyesegeket!!
@Bicepsz Elek77: minden másodpercért kár, amit rád pazarol az ember.
Ez vagy egy elsőéves szociológus hallgató írása, vagy egy betanított szellemi segédmunkásé. Vagy egyik, vagy másik, vagy mindkettő.

Gyönyörű, szakmaelméleti szempontból rendben is van. Kár, hogy egyoldalú, és véleményem szerint ez az egyoldalúság a legnagyobb problémája a szociális ellátórendszernek és a közoktatásnak. Illetve a kettő (szoc. és okt.) összeesküvését szeretik emlegetni a fősodrony véleményvezérei, fő irányvonalas vélemények szerint...

A pozitív diszkrimináció egyoldalúsága nem bír integráló hatással, az intézményrendszer pedig akkor is képtelen lesz a társadalomban jelen lévő szegregációt kigyomlálni, ill. elejét venni, ha megszüntetik a szabad iskolaválasztást (ami fujjfujj, jogellenes szabadságkorlátozás volna).

Péntek László pedig akármilyen marginalizált és kirekesztett és mélyszegény és deprivált és transzgenerációs és újratermelt és szegregált és izolált és etnicizált és más és kulturális-más és cigány és roma és kisebbségi és HHH-s és mókuskerék meg kutyafüle - az ország rá is vonatkozó törvényét nem tartotta be. Egy kirekesztett (önkirekesztő????) etnikai és státusz-kisebbség belső szabályrendszrében lehet, hogy működik az önbíráskodás, de pont azért, mert a zárt világon kívüli világban is mozognia kell a tagjainak, meg kell tudnia különböztetni a két világ írott és íratlan törvényeit, és tudnia kell, mikor nem használhatja egyiket vagy másikat. Ha integrálta Péntek Lászlót a többségi társadalom, ha szegregálta.
A gyomrom ott forgott, amikor a közösség normáinak be nem tartását említette a cikk szerzője, azzal a ki nem mondott váddal, hogy a közösség milyen mereven cigányellenes és kirekesztő normarendszert kreált magának sznob módon, ami élhetetlen és betarthatatlan egy, a többségi közösség által mókuskerékben futtatott kisebbségi tag számára. Buzgómócsing liberálisnak is sok szegény cikkíró.

És még valami, amit viszont nem lehet sem az egyébként sötétben tartott és szarral etetett társadalom, sem pedig az intézményrendszer nyakába varrni, hanem a felelősség egyedül az egyént terheli (kövezzetek meg): Péntek László ha százszor nem módosította a vallomását azért, hogy olcsóbban megússza, akkor egyszer sem. Nem felelősöket kell keresni, és azt a felelősséget 10 millió felé kenni, hogy nehogy cigány embert felelőssége teljében érhessünk! (Tudtommal a cigány társadalom integrációja, állampolgáriságának gyakorlati kiteljesítése, kvázi méltó nagykorúsítása a cél, nem pedig további infantilizálása a megélhetési segélyezetti és bűnözői létformában maradni engedés révén!) A többségi társadalomban való bűnbakképzés(sic!), már-már a többségi társadalom kriminalizálása (sic!) és a felelősség diszfunkcióhoz vezető teljes szétterítése helyett a két végéről kellene végre a problémát megfogni, és nem mindig rasszista társadalmat kiáltani csak azért, mert "a magyar van többen". "A cigány is van elegen", úgy vélem.

Értékelem a cikkíró mainstream szaktudását, de talán kukkantson utána a nyers számoknak és a száraz adatoknak is, ne pedig csak a "szegregáltan integrált" (értsd: szinte laboratóriumi körülmények között előállított) sikersztoriknak, amikből a bátorságot meri meríteni a jelenlegi - kétség kívül alkalmatlan - rendszer szidására. Továbbá a többség szidalmazásával és felelősségre vonásával, és a cigányság teljes és visszamenőleges és előremutató hatályú felmentésével, sőt, erős pozitív diszkriminációjával és infantilizálásával nem fog előre mozdulni semmi. És nem szűnnek meg azok az ötöskét érdemlően leírt, kétoldalúan deviáns állapotok, aminek végeredménye észrevehető százalékban bűncselekmény lesz.

Ébresztő.
@Csemmke: ki mentett itt fel kicsodát?? Megáll az eszem. Attól hogy érteni akarja az ember a folyamatot, ami egy ilyen iszonyatos tetthez vezet, még nem válik lelki társává az elkövetőnek. Ez annyira egyszerű, fel nem fogom mit nem lehet ezen érteni. A nácizmus kialakulásáról szóló könyvek felmentik Hitlert? Ne baromkodjatok már.
@Jenyei: Helyezd el az írást a nagy egészben, integráld. Úgy látom, elszigetelt módon a cikk megértése nem sikerült. :) És a kommentemé sem. :)

Egy dolog a bűnelkövetéshez vezető folyamat, másik dolog a felelős kiléte, és egy harmadik az egyoldalúság, ami még a folyamat megértését és a felelősök megtalálását is torzítja. És ez az egyoldalúság legalább akkora "deviancia" az okkeresők (pl. a cikk írója) és a társadalomtudósok fő irányvonalas csoportja részéről, mint amilyen devianciával kimondva-kimondatlanul a többségi társadalmat vádolja a cikkíró és e fő irányvonalas társadalomtudósok, és ami a többségi társadalom devianciája nyomására kialakult kisebbségi deviancia, vagyis a bűnözés, vagyis Bándy Kata megölése Péntek László keze által. Remélem, ezúttal sikerült követni. Hitler pedig pont rossz példa.
Ez egy gyilkos. Nem megélhetési bűnöző, hanem megölt valaki mást. Nagyobb szerepe van a szabad akaratnak, mint ahogy szeretitek hinni.
"P. Lászlóéhoz hasonló nyomorult ember életét" , mármint ez a gyilkosság egy jajjkiáltás a mélyből? Szerintem rengeteg nyomorult ember van, aki nem öl meg senkit.
Normalis jogrendszeru tarsadalmakban az aldozatot vedik(meg akkor is ha meghalt, de a lehetseges jovendobeli aldozatokat is meg kell vedeni), es nem a bunelkovetok jogait. A sajto/szakember(?)megkerdojelezhet ezt-azt, de a torvenynek az elobbi normak alapjan kell allnia. A legtobb maffiatag is tele van penzzel oszt megse integralodik be, sot eroszakol meg noket, gyilkol(tat) meg embereket stb stb.
Ezek az.emberek sajnos nem valtoznak meg
Ez milyen hülye. Millió szegény van aki nem gyilkol. A thaiföldi milliomosnál meg most kaparják ki a második hullát. Attól még persze alacsony fokú az intergenerációs mobilitás, de ez nem korrelál a minősített bűncselekmények előfordulásával. Ennek is a kezébe akadt egy szociológia könyv és nagyon meg akarta aszondani. Kár hogy a blog íráshoz nem kapcsolódik értelmességi küszöb.
@Csemmke: Gratulálok, nagyon jó összefoglalás. :-)
@baum: Ez nyilván csak "gut-feeling" :-) nem hiszem, hogy a releváns statisztikáknak birtokában lennék. De én is szívesen olvasnék egy ilyen cikket :-)
Csemmke2013.04.24. 00:05:37
ha te ebben a cikkben egyetemen tanitott - es bebiflazott - pozitiv diszkriminaciot latsz, akkor olvasd el meg tizszer, miutan lehiggadtal.

magyar ember teli szájjal2013.04.24. 06:48:26
nincs szabad akarat. majd, ha egyedul elsz egy szigeten, akkor lesz. ha egy tarsadalom resze vagy, akkor annyi befolyasolo faktor er, ami egy kibogozhatatlanul komplex rendszert alkot. kulonitsd el benne legy szives az ember eredendo josagat (avagy bunosseget) egy Petri-cseszeben legy szives.
Vidéken éltem 19 évig, alsóközéposztálybeli családban. Nem volt nintendóm, nem volt bmx-em, nem voltak sláger játékaim. Nem voltunk szegények, de nem kaptam meg olyan dolgokat, amiket mások simán megkaptak. Az egyetlen vágyam egy számítógép volt, egy örökölt motort adtam el érte és 2 évig gyűjtöttünk mire meg tudtuk venni.

19 év után felköltöztem Pestre, árufeltöltő lettem, majd adminisztrátor, aztán tesztelő, aztán supportos, aztán project manager. 11 év munka után.

Én meg tudtam csinálni, el tudtam jönni, tudtam dolgozni, tudtam szenvedni és kitartani. 3 olyan évem volt, amikor konkrétan éheztem, de tisztességgel és becsülettel végigcsináltam és így 11 év után mondhatom, hogy beérett, megérte, most már jó az életem, olyan, amilyet mindig is szerettem volna. Megküzdöttem érte, nagyon keményen.

A posztírónak és hasonszőrű liberális haverjainak üzenném, hogy aki akarja, az fel fogja magát küzdeni. Aki becsületes az dolgozni, harcolni fog. Úgy fogja ezt a harcot vívni saját magáért, hogy közben a társadalom hasznára is próbál lenni, ami a legfontosabb.

Te posztíró és hasonló liberális haverok olyan családban nőttetek fel ahol nem kell nélkülözni, volt bmx-etek és nintendótok és azt hiszitek hogy bárkit ki lehet pénzzel és odafigyeléssel rángatni a szarból. Ti kis libsik olyan pénzeket akartok ráadásul erre költeni, amiket az olyan felküzdött srácok raktak össze az országnak, amilyen én vagyok és nem azokat, amiket a szüleitek lopkodtak össze a libsi haverjaitokkal együtt.

Hát mondok valamit: ne tegyétek. Ha itt polgárháború lesz, először ti fogtok kapni, ebben biztos lehettek, úgyhogy addig fogjátok be, amíg tudjátok és nem tapad hirtelen egy munkás kéz a szátokra.
@Csemmke: A tarsadolom tudomanyok ilyen ipar. Szepen be kell allni a mainstreamba, megfelelo gyakorisaggal szerepeltetni az eloirt elvi kulcsfogalmagakat utana lesz tapsikolas hasonszoru tarisznyasok tarsasagaban, 5os a docenstol, esetleg egy kis egyetemi munkahely, Soros osztondij. \

A halado baloldali ertelmiseg egyik legjobban mukodo iparaga a rinyaljunk a romakert amit nem szokas azzal elrontani hogy a jolfizeto evtizedes kozhelyek helyett tortenjen valami valoban eloremutato a ciganyokkal.
skrupulusok.blogspot.hu/2013/03/ciganyuton-magyar-kozbeszed.html

Azért az integrálás problémáját elsilányító médiatorzításról se feledkezzünk meg.
A probléma a legelején kezdődik a gyerekek szocializációja 0-5 éves kor között kell megtörténjen, jelenleg az állami intézmények képtelenek erre, úgymint állami gondozó intézetek óvodák bölcsödék. Innen jön a következő probléma, hogy a gyerekek az első osztályba mát 6 év külömbséggel mennek mert van aki hat évesen egy 2,5 éves gyerek szintjén van és van aki egy 8 éves gyerek szintjén.Ahelyett, hogy az oktatási rendszerünk ezt eltüntetné nyolcadik végére ez a különbség már 10 év tehát van aki még írni olvasni sem igazán tud, van aki meg már mehetne egyetemre. Elsőként ezt a problémát kellene megoldani, és ez nem pénz kérdés, mert jelenleg oktzatásra a GDP 5%-át költjük ezt kb. 7%-ra kellene feltornászni és nagyon jó tanulmányok születtek már megoldásként, de ott a Finn példa is.A magyar pedagógia szociológusok nagyon jó szakemberek csak a politika nem halgatja meg őket.És innen már csak egy lépés, hogy a szakképzést rendbetegyük, mert ha olyan emberanyag érkezik az alapfokú oktatásból akit lehet tanítani akkor máris van egy működő szakképzés. Szükséges hozzá 200 milliárd forint évente ami régebben bennevolt a rendszerben.Ne vegyünk gáztárolót meg moll részvényt, fogjuk meg az offshore pénzeket meg csináljunk megint 2 kulcsos adót és már meg is van a pénz. Magyarországon jelenleg az uniós átlaghoz képest 60%-on van a hozzáadott érték a termékekhez, ez a skandináv országokban 160-170%, mert most magyarországon biorobotokat állítunk elő akik dolgoznak a szalag mellett. De ezért nem is kap sok fizetést. Szlovéniában ez a szám 80% a fizetés pedig duplája a magyarnak.Tehát politikai összefogás kell ahoz hogy ezen változtassunk.
Akikben annyi szociológiai véna sincs, hogy kívülről szemléljék a rendszert, akik csak
-cigányozni, zsidózni
-gyilkosozni
-"ez nem ember"-ezni
tudnak, ne olvassák ezt a blogot, húzzanak a kuruc.infóra a fenébe dühöngeni. Ez nem az a közeg. Mellesleg a kitaszítottság, a kettős mérce, a cigánybűnözés és rasszizmus egyazon érem oldalai, így a társadalmi problémának éppúgy részesei vagytok, mint ez a Péntek-gyerek. Ezt jobb ha realizáljátok.
Nem akarunk cigányozni! A cikk volt olyan, hogy kénytelenek voltunk ezt az oldalát kidomborítani az eseményeknek: ugyanis szegény elnyomottakról beszélt!
Mármost nem a szegények az elnyomottak, hiszen 8 millió ember él viszonylagos szegénységben, mégsem gyilkol! De kétségtelen társadalmi probléma, hogy lehetősége lett egy rétegnek a rablásból való jó életre. Sajnos igaza van egyik fentebb kommentelőnek: 6 éves korára kialakult személyiséggel rendelkező kisembert esélye nincs a pedagógusnak nevelni, ha otthon folyton az ellenkezőjét tanítják neki. És tanítják!
Hogyan kell a részegeket megverni kevéske pénzükért, bemászni az ablakon, elszaladni az öreg néni táskájával, vagy egyszerűen csak bemenni az idős nyugdíjasokhoz és elvinni a nyugdíjukat. Nem kitalált dolgokat írok. Olyan valóságot, amelyikről sajnos személyesen meggyőződtem: tehát ott kellene elkezdeni: munka nélkül nincs élet!
És a rablás, betörés, fosztogatás bármilyen fárasztó is, nem munka! De azt ius el kell ismerni, ezek a problémák a munkahelyek megszűnésével, és a családi pótlék alanyi joggá tételével kezdődtek! S az elmúlt 15 évben egyre rosszabb a helyzet, s csak egyre rosszabb lesz a következőkben is!
@baum: Én is azt gondolom, hogy P. László anyjával eléggé elnéző voltál ebben az írásban.

Ugyanis ennél azért többet tudunk P. László életéről. Tudjuk, hogy azért került állami gondozásba, mert az anyja börtönbe került, mivel részegen széklábbal bántalmazott egy embert egy kocsmában. A polgármester azt is elmondta, hogy később is bekerült állami gondozásba, mert az anyja hol nevelte, hol nem.

P. Lászlóról azt is tudjuk, hogy a saját gyerekének az anyját kiállította az út mellé.

És P. Lászlóról azt is tudjuk, hogy azt vallotta, hogy azért vált erőszakossá, mert "nem értette Bándy Kata miért kéreti magát."

Tehát lehet itt az intézményrendszerről beszélni, de az alapprobléma nem ez. Ő egy olyan közegből jön, ahol minimális tiszteletet sem tanult a nők iránt.

Nyilván nem indult jól az élete, mert az anyja olyan. De azt nem az intézményrendszer tanította neki, hogy ha úgy gondolja, akkor még el is adhatja a nőjét. Vagy hogy ha valaki nem érdeklődik iránta, akkor az "kéreti magát".

Lehet ezt még tekergetni, de azért fontos tényező, hogy P. László olyan közegből jön, ahol egy nő nem sok jót várhat.

És a kábítószert sem hagynám ki a történetből. Lehet, hogy a képességei jók, csak azzal, hogy mindent elszívott, amihez hozzájutott, ezeket a képességeket sikerült teljesen leépíteni és nyilván befolyásolta a józan ítélőképességét is.
@khmm...: Köszönöm, erre nem számítottam! :D :D

@Elanor_: Nem emlékszem, hogy olvastam-e benne pozitív diszkriminációt. De engedd meg, hogy tudjam hova tenni a cikket. :) Attól még, hogy a szöveg tárgyát nem képezte a pozitív diszkrimináció (diagnosztizált a lelkem, nem pedig stratégiát kínált), még a szellemi környezetre, amiben a szöveg megfogant, bátorkodtam reflektálni. Elnézésed kérem, ha ez túl nagy léptékben meghaladta vala az ismereteidet. Legközelebb kicsiben játszom, megígérem. Köszönöm, hogy szóltál.

@telkoe: Valahogy így.
@Csemmke: korrekt gondolatmenet, alapvetően veled értek egyet.
Ha egy kérdésben van egyfajta közvélekedés, ami általánosító és nem árnyalt, akkor szeretik a félműveltek azt hinni, hogy egy ezzel ellentétes, árnyalt vélemény szükségszerűen igaz. Ez komoly logikai hiba, csak persze csábító álláspont a felülnézet biztosította, vélt magasabbrendűsége miatt.
pontosan a leirtak miatt kellene agyonloni most az apjat es az anyjat is, hogy tudatosuljon a sok "melyszegenysegi polgartarsunkban" hogy nem csak megelleni kell a kolykot, hanem nevelni is
Péntek Lászlót fölött nem filozofálni kell, hanem levonni a megfelelő következtetést arra az esetre, ha valaki találkozna a "sorstársaival". A pénteklászlók nem ismernek kíméletet, lelkiismeretük nincs azt a cigány nevelés teljesen hatástalanította. Annak érdekében, hogy elkerüljék a tetteik következményseit gátlástalanul és következetlenül hazudnak. Ennek a típusnak nem célja az integráció, az értéket az ő köreikben éppen az adja, hogy képes munka nélkül élni. A munkából élő köreikben "parasztként" emlegetett dolgozó adófizető polgár számukra kerülendő megvetendő minta, csicska aki csak arra jó, hogy a rajok szükségleteit kielégítse. Cigányügyben a tapasztalataik ellenére még mindig az integráció mindenhatságáról huhogóknak azt az angol közmondást ajánlanám a figyelmükbe, hogy "You can lead a horse to water, but you can't make it drink.". (Leviheted a lovat a folyóhoz, de ihatsz-e helyette?)
@Yasashi Tanuki: igen, rengeteg ilyen veszélyes ember lehet, akik "adott" helyzetben kifosztanak, hagynak megdögleni, megerőszakolják a lányodat, feleségedet, hátbaszúrnak késsel, stb.

Ezeket a helyzeteket, embereket el kell kerülni.

Ha éjszaka egyedül vagy és egy furcsa ember megkörnyékez, ne bízz abban, hogy majd "kidumálod", menekülj.

A lány későn ismerte fel, hogy életveszélyben van.

Az hogy az "ilyenek" között sok-sok roma ember van, csak megkönnyíti a dolgodat, a kinézetből, beszédből, stb. kattanhatna a rinyarelé.
Nagy önbizalma lehetett szegénynek.
javaslom, felejtsétek el a krónikus ítélkezést, erkölcsi polcra helyezést, szálljatok ki a saját "munka és feltörekvés hőse, törvény és jog védelmezője" szerepeitekből, és kezdjetek a probléma megnyugtató megoldásán gondolkodni, amit a poszt felvetett. Akkor a saját kommentjeitekben is észrevesztek olyan összefüggéseket, mint pl hogy leírjátok, hogy mert "a cigányokat már az anyja is erre tanítja", majd máshol közlitek, hogy mindenki a saját tetteiért felelős.
Elítélitek, hogy ha valakit egész gyerekkorában arra kondicionálnak, hogy vegye el, ami kell neki, legyen agresszív a gyengébbel szemben, és a saját polgári törvénytisztelő neveltetéseteknek tökéletesen megfelelően, minden önálló gondolat nélkül elkezdtek még tíz év börtönt, majd fegyházat, majd akasztást, majd keresztre feszítést követelni az ilyenekre, ami egyrészt ugyanolyan érzéketlen hozzáállás, mint amit "büntettek", másrészt nagy biztonsággal előrevetíti egy johannesburgi vagy jeruzsálemi tipusú társadalmi berendezkedés itthoni kialakulását, ahol fehérek, feketék, zsidók, arabok, szegények, gazdagok ott és olyan eszközökkel ütik egymást, ahol és ami a rendelkezésükre áll.

Nem azért, szupermegoldás nem lesz, milliónyi pedagógus, szociológus, szociális munkás, törvényhozó, közigazgatási szakember, HR-es, cégigazgató és egyéb menedzser hosszú munkája kell hozzá, de az önálló gondolkodással azért hozzátehetünk valamit a dologhoz

ha erre a következő száz kommentben azt kapom, hogy "mert én az erőszakoskodót védem és mellé állok a tisztességes emberekkel szemben (hát még ha a balllibsizés is előjön"), akkor nem sikerült megérteni, amit az ítélkezésről és a problémamegoldásról mondtam. Ezesetben köszönöm, apátokat, anyátokat és parlamenti képviselőieteket már hallottam
@khmm...: érted, tuszkolni kell őket... szerintem javasold, h bilincseljék oda őket! Az oktatási program viszont magában jól működik, nem hibája, h nem képes lekötni, perspektívát mutatni a betuszkolt gyermekeknek...
Rendszerhiba?
Melyik társadalomban nincs meg ez a két szélső réteg? Melyik országban nincs?

A nagy liberális egyenlőségharcosok száz - többszáz - év alatt sem fogták fel, hogy az emberek különbözőnek születnek, különböző géneket örökölnek, különböző az értékrendjük, nem is vágynak arra, ami a másiké - legfeljebb a tárgyaira, de nem a munkájára, karrierjére. Vannak, akiknek az a karrier, ha a sitten kigyúrják magukat, másokat csicskáztathatnak. Miért nem lehet felfogni, hogy nem mindig más a hibágy a gyilkos helyett?
Mansonék esetében ki a hibás?
A kommunizmus ki lett próbálva, meg lett forgatva a társadalom, fölülre kerültek a tehetségtelen igénytelen prolik leszármazottai - és ismét leküzdik magukat a társadalom aljára.
Miért nem lehet a tapasztalatból tanulni és miért nem lehet igazat mondani?
@Yasashi Tanuki: Sajnos így valahogy. Ez a beludzs társaság soha nem fog integrálódni, mint ahogy a világnak semelyik részén nem tette. Ennek ellenére van egy vékonyabb, konszolidált része, a "muzsikusok". Őket a többi még nálunk is jobban gyűlöli. Azt hiszem ez tudott dolog. Több, mint fél évszázados tapasztalatom ez, mindamellett, hogy a cigányságból jó ismerőseim is voltak és vannak. Péntek azt kapta, amit érdemelt, bár én Miskei sorsára jutattam volna. A poszt írójával nem tudok egyetérteni, érdekes lett volna, ha Bándy Kata mondjuk az ő testvére. Vagy esetleg Szögi Lajos.
süti beállítások módosítása