Milyen alkotmányt szeretnél? - Második rész

2010.10.11. 12:30 napon tamás

(Első rész itt.)

A politikai szervezet megalkotása a hatályos alkotmányban is a demokratikus rend mellett kötelezi el magát, maga a demokratikus akaratképzési elv azonban, éppen közhellyé silányultsága miatt számonkérhetetlen, továbbá egyéb értékekkel (mint a jogállam vagy a jogbiztonság) való ütközése esetén megoldhatatlan értékvitákat szül. Csak az alkotmányjogi common sense mentette meg a fogalom használhatóságát, de korántsem mindenkinek az érdekeit és törekvéseit elismerve.


A többségi akarat korlátai

A demokrácia, Arisztotelész elhíresült jog-összehasonlító tipizálásában „korcs” államformaként került osztályozásra, szemben azzal, amit helyes politikai rendként, „politeiaként” definiált. Érdemes a fogalomnak ezzel a terheltségével is számot vetni. A felhatalmazás, a jogegyenlőség és a saját sorsát közösen alakító képesség, továbbá a delegált hatalom ellenőrzése, az amit tartalmilag a demokrácia fogalma a hatályos rendben lefed. Nem jelenti a „nép” abszolút módon szuverén rendelkezését. Helyesen vannak olyan értékek és jogok az alkotmányban, amelyet a többségi akaratnyilvánítás sem vonhat meg. Ez a viszony azonban tisztázatlan.

A demokrácia fogalma helyett értelmesebbnek tűnik a központi és önkormányzati hatalom viszonyában a politikai test (nemzet) és a tényleges, lokális politikai közösség (város, község) tekintetében a „saját ügyeiben egyenlő tagjai rendelkeznek/döntenek” előírást szövegszerűsíteni, amely a szuverenitás külső korlátait is lezárja és a szubszidiárius hatalmi formák akciószabadságát is védi, amelyekre a „demokratikus jogállam” formula üressége nem képes.

A hatályos alkotmány a többségi elvű törvénykezés elől nem zár el olyan, nem a közösségben való részvételtől, hanem az emberi minőségtől adott emberi jogokat, mint a lelkiismereti- és vallásszabadság. Ezt csak úgy lehetséges kivédeni, hogy a mostani kusza alapjogi katalógus helyett az alkotmány külön tárgyalja az elvonhatatlan emberi jogokat és az elnyerhető/megvonható állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

 

Visszahívhatóság - egy lehetséges verzió

Az akaratképzés lényeges eleme lehetne a visszahívás gyakorlásának lehetősége. A visszahívás intézménye funkciójában egyébként kiválthatja a közvetlen (referendum, népszavazás) akaratnyilvánítási formákat. Ezt eddig a kormányzati stabilitás igényére hivatkozva zárja el a választási szabályozás a választóktól. Ahhoz, hogy a visszahívhatóság működhessék, a választójog két klasszikus – egymással szembefutó – elvének újszerű kiegyenlítésére van szükség.

A képviselet (szigetországi hagyomány) és az arányosság (holland, izraeli választási rendszer) elvei, csak úgy elégíthetőek ki, ha mind az egymandátumos választókerület, mind a kompenzációs lista intézményét fölszámolják. Megyei szintű többmandátumos választókerület esetén megőrizhető a közvetlenség és képviselet kritériuma, mind pedig a részvételhez (és nem csak a választókerület népességéhez) igazított számú képviselő delegálása. Amennyiben a választási részvételt elérő visszahívó aláírás gyűlik össze, a választókerület összes képviselői helyére új választást lehet kiírni (a választási ciklus középső két évében).

(A javaslat matekja röviden: Pl kétszáz fős képviselőház képvisel hétmillió választásra jogosultat, a megyei többmandátumos választókerület populációja így kiadja, hogy a megyében potenciálisan kiosztható mandátumok száma pl.:10, 60%-os választókerületi részvétel esetén a 10 mandátum 60%-a kerül kiosztásra: 6, 3 háromfarkú, 2 kétfarkú és 1 egyfarkú. A háromfarkúak kormányt alakítanak az országos eredmények alapján. A ciklus második évében a választókerület lakossága olyan elégedetlen a háromfarkúakkal, hogy a kerület választópolgárainak 60%-ának aláírását képesek összegyűjteni, de ebben az esetben nemcsak a három, hanem a két vagy egyfarkúak mandátumaira is ciklusközi választást kell kiírni. Nem biztos (bár lehetséges), hogy egy egy kerület kormányt buktat, de mindenképpen korrigál. A kontroll folyamatosabb, a képviselők folyamatos fölhatalmazási küzdelmet vívnak a kerületükért, nem csupán frakciójukhoz lojálisak, a szélsőséges büntetőjellegű választási magatartás csökkenhet.)

Egy alkotmány által is írt közjogi szerkezet alapvetően ilyen és hasonló pontokon mérődik meg. Sajnálatos lenne, ha az alkotmányról szóló vita csak Isten vagy a Szent Korona szerepeltetése körül rajzolódna ki. Fontos, hogy egyértelmű igényeket fogalmazzunk meg. Egy öntudatos közösség minimális ismérve, hogy fontos érdekeit megfogalmazza és harcol értük. Kedves magyarok, ki mit szeretne látni az alkotmányban?

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr442357127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kezd unalmas lenni a vorosiszap tema tullihegese. A politikai konzekvenciakat kivancsian varom viszont.
Milyen alkotmányt?
Modernet, nem avíttat, nem Istenit, hanem polgárit, nem Szent Koronást, hanem liberálist, svájci sapkást, vagy kalapost inkább.
Nem múltbélit, hanem a jövőbe mutatót.
kizárt, hogy egy pártrendszerre alapozó alkotmány támogatná a népképviseletet, mivel a pártok az eddigiek szerint inkább pártérdekeket képviselnek, szóval ezt a részt mindenképpen törlöm
és ma is azt javaslom, tegyük alkotmánnyá az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát (aláírtuk elvégre)
@blokkos: Szent Korona és Isten nem avítt hanem jövőbe mutató a svájci sapka meg kiment a divatból és régen is csak pár hülye hordta.

Ennek a postnak a címével ellentétben semi köze az alkotmányhoz, ez a választási rendszerekről szól, amit nem kell alkotmányban rögzíteni/és amit mégis alkotmányban rögzítettek a conservatívok/

A szerző által leírt választási rendszer a bonyolult élettől elrugaszkodott rendszerek díszpéldánya lehetne, nem is értem, hogy lehetett ilyen hülyeséget flashelni.

Egyetlen logicus gondolata a visszahívhatóság választási rendszerrel történő párosítása. Erre szerintem egy olyan döntő többségében egyéni választókerületeken alapuló rendszer lenne alkalmas, ahol a parlamenti helyek kb 2/3-át egyéni választókerületekből lehetne megszerezni, a másik 1/3-át pedig az adot választókerületben keletkező töredékszavazatok alapján a 2ik legtöbb szavazatot kapó jelölt jutna be, ily módon a listás képviselők is kötödnének a választókerületükhöz.

A visszahívási küszöb jó elgondolás, nekem valami magasabb érték/ mondjuk az adott evk-ban választásra jogosult szavazók 60-70%-ának igenlő szavazata/ jutott eszembe, de a részvételi arányhoz kötése sem utolsó gondolat. Bár akkor is kell egy érvényességi küszöb + mellé egy többségi döntés is. Ha 50%+1-gyel visszahívható lenne a képviselő az sorozatos leváltásokhoz vezethetne, ami nem jó.
Bár az időközi választások részvételét nézve nem hiszem h gyakran elérné a küszöböt.
Én olyan alkotmányt szeretnék, amelynek megalkotásába nem szólhatna bele

(1): az a Pozsgay Imre, akinek semmiféle államjogi ismerete nincs a jól kipróbált kommunista gyakorlaton túl, aki már minden pártformációt kipróbált (a liberálisokon kivűl), de sehol sem tudott maradandót alkotni, aki a néhai Furceva asszony igaz magyar barátjának nevezte magát, aki az unalmas közhelyek embere, aki iratait kijuttatta az USA-ba, majd onnan kellett azokat vissza is hozni, aki a Magyar Köztársaság semmire sem érdemes de sokszorosan bukott politikusa;

(2): Schöpflin úr: aki a mi keserves negyven esztendőnket kibicként nézte végig kellemes angliai otthonából, akinek fogalma sincs a magyar valóóságról;

(3): Boros Péter, aki a harmincas évek "békebeli" magyar világát sirná vissza 2010-ben, aki egy szocialista vendéglátóipari vállalat megbizható vezetőjének ugyan megfelelt, de kormányfőnek nem;

(4): Pálinkás professzor, aki a maga szakterületén, az atomfizikában lehet, hogy nagyot alkotott, de nem mindig jó az, ha atomfizikusokat odaengednek a politika asztalához.

Olyan alkotmányt szeretnék, amelyben egyetlen szó sincs a múltról, de a jövő tekintetében eligazit. Olyat, amely nem kacsingat a mindenható egyházakra. Olyat, AMELY ÁLTAL MINDENKI VALÓSÁGOSAN EGYENLŐ LESZ A TÖRVÉNY ELŐTT!!
(folyt)

És végül: nem az a köztársagái elnök fogja majd aláirni, aki a magyar nyelv felkent őrzőjének képzeli magát, de unokái nem tudnak magyarul.

Most aztán lehet azt mondani, hogy túl sokat akarok...
@Dr Milton:
Vedd észre, hogy a visszahívással nem csak az a gond, hogy "eredményes" v. sem a szavazása, hanem az is, hogy egyáltalán milyen feltételekkel lehessen kiírni!
Mert arra mérget vehetsz, hogy MINDEN lehetséges alkalommal be fog próbálkozni az "ellenzék" a visszahívással - KÖZPÉNZEN! Jó megoldás lehetne, hogy ha nem járnak sikerrel a kezdeményezők, akkor legalább fizessék ki a szavazás költségeit...

A magam részéről egyébként fogalmilag képtelenségnek tartom az olyan választók részvételét a "VISSZA-hívásban", akik már eleve ODA SEM küldték azt a képviselőt! Csak hát ugye a titkosság miatt kizárt annak megállapítása, hogy kik is ők valójában - innentől pedig a "VISSZA-hívás" (mint olyan:) nem lehetséges.
Igen meg kell határozni a visszahívhatóság kérdését is. De ez nem képviselőkhöz kellene, hogy tartozzon, henem lakossági kezdeményezés, tehát aláírásgyűjtés. Az meg nem kerül pénzbe.

Amúgy szerintem a választási rendszer iyletén átszabása fontosabb, mint a visszahívhatóság.
süti beállítások módosítása