40 év multikulti után a németeknél kiborult a bili

2010.10.19. 11:00 Kuku

Egy laikus meló után leírt, alaposan lebutított jegyzete arról, miért tetszett neki a konszolidált németek régen várt első felismerése a multikulti társadalom tarthatatlanságáról.

Azt gondolom, hogy a fejletlen országokból a fejlettek felé folyó migrációnak alapvetően mindkét fél vesztese.

Ez alól egyéni szinten lehetnek kivételek, de makroszinten szerintem így van. A forrásországban szinte kivétel nélkül önerősítő a folyamat. Az elvándorlást a vállalkozóbb kedvű, haladóbb gondolkodású, sokszor nyelvet is beszélő emberek választják, míg az ott maradóknak besűrűsödnek a gondjaik. Közösségük elveszti a megújulási képességét gazdaságilag és társadalmilag, így az egyébként kivándorlásra ösztönző árnyékok csak tovább nyúlnak.

Ha ez több generáción keresztül zajlik, akkor visszafordíthatatlanná válhat a folyamat, mivel kialakul egy tömegek által osztott, az országon kívüli cél vagy álom. Ezután már az otthon maradók sem úgy tekintenek a hazájukra, mint amit megújíthatnak (akár sok évtized alatt, ahogy pl. Európában is több évszázad alatt alakult a maivá a társadalom), a céljuk nekik is az lesz, hogy elhagyhassák. Igazi gettók alakulnak így ki, csak nem egy kerületi szinten, hanem ország méretekben. Egyre kívántabb a kitörés, és egyre lehetetlenebb. A fejlett országok is egyre nagyobb ingerenciát és felhatalmazást éreznek a beavatkozásra, ami természetesen csak tovább rontja a helyzetet, hiszen a kulturális szakadék a másik irányból is szakadék.

A fogadó országokban a helyzet teljesen más. Ott ugyanazok az emberek, akik hazájukban kiválóbbak voltak, új közegükben általában képtelenek olyan sokrétű és olyan mélységű változásra, ami ahhoz lenne szükséges hogy be tudjanak tagozódni egy fejlett országban. (Ez nem értékítélet, azaz akár jobb, tisztább, nyíltabb emberek is lehetnek mint egy echte német vagy magyar.) Ez akaratlanul is elszigeteltséget hoz, ami szintén önerősítő folyamat, már önmagában is, és még nem is beszéltünk az "őshonos" etnikum számára tálcán kínált bűnbak szerepről, amit pluszban a politikusok is jól meglovagolnak, lévén az idegenektől való félelem fékezhetetlen elemi ösztön, ami kiváló terep a számukra.

Egy multikulti világ kb. akkor lehetne működőképes, ha minden ember mellett végletekig képzett mediátorok állnának, de természetesen "nem az adófizetők pénzén". Ez természetesen lehetetlen. Így én arra jutottam, hogy legtöbbet akkor tehetünk egy afrikai országért, ha nem szólunk bele a dolgaikba. Vagy ha igen, azt elképesztően tudományosan, inkább professzorokra, mint politikusokra és érző szívű fejlett világbeli tömegekre bízzuk.

Hallottam egy történetet arról, hogy egy természetfilmes stáb a szitakötőkkel foglalkozva filmezni kezdte egy szitakötő vedlését. Nem volt elég idejük, meg jónak is látszott segíteni az órák óta vonagló, már-már sikertelennek tűnő főszereplőnek, ezért belevágtak a szitakötő félig levedlett elhalt bőrébe. Gyorsan le is vedlett, de sosem tudott repülni, mert a látszólag értelmetlen vonaglás és szenvedés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szárnyaiban elinduljon a megfelelő keringés, és kiszabadulva tele tudja pumpálni azokat a kinyíláshoz.

Valahogy így látom. Nem szélsőjobbosan, de nem is túl liberálisan.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr332382459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

van benne valami...
Merkel atto'l tart, hogy alakul a CDU/CSU-to'l jobbra 1 pa'rt, e's elvisz 15-20 sza'zale'kot.

eze'rt vett jobbkanyart a pa'rton belüli felszo'lala'sakor: a multikulti emiatt hirtelen gescheitert lett.
Az elvándorlást a vállalkozóbb kedvű, haladóbb gondolkodású, sokszor nyelvet is beszélő emberek választják, míg az ott maradóknak besűrűsödnek a gondjaik. Közösségük elveszti a megújulási képességét gazdaságilag és társadalmilag, így az egyébként kivándorlásra ösztönző árnyékok csak tovább nyúlnak."

ez nem igaz.
jelentéktelen a szám és te is intelligensnek tartod magad mégis itt vagy nem?
a megújulást amúgy sem tudja lent kezdeni az emberiség, kell neki egy kedvező hatás, személy, áru képében, utóbbival gondolok pl arra, h csak akkor lehetünk zöldek, megújuló energiások, ha olcsóbb lesz egy ilyen termék, és mindenki számára elérhető

szóval a kivándorlással még marad idebenn is sok értelmes ember

amúgy is: ha rohad, hát hadd hulljon
Félreértesz, én nem a fejlett országok közti migrációról beszélek, ahogy szerintem Merkel sem erre gondolt. Azért lehet ilyen vetülete is, csak az sokkal árnyaltabb, az írásom semmiképpen sem illik rá.
Nézd, azért a harmadik világot kőkeményen lerabolták a gyarmatosítás során, s ezt követően is, a fejlett és fejlődő országok egy igazságtalan, kizsákmányoló függőségi rendszerben működnek mind a mai napig. Szóval a szitakötő bőrébe már belevágtak, sőt elsősorban nem azért h segítsenek neki, hanem azért h hazavigyék játszani a gyereküknek. Ezért számomra az általad képviselt laissez-faire-izmus ("legtöbbet akkor tehetünk egy afrikai országért, ha nem szólunk bele a dolgaikba.") elfogadhatatlan.
@lapulevel:
De ha a már az embereket is elviszik wc pucolónak, akkor az nem jó, nem? Borzasztó lehet szolgának menni valahová. A magyarokon még látom hogy ha nagyon dolgoznak és jól megtanulják a nyelvet, kitörhetnek, de az is rettenetesen nehéz. Na, de tényleg igazságtalan az egész és tényleg a gyarmatosítás volt az első lépcső.
Én csak azon gondolkodtam el, hogy ezzel végleg szolgasorba kerül a donor ország is, minden álmát elveszti és így végülis ez sem jó, a kitörés lehetősége egyre kisebb, nem az országuk rendbetétele jut eszükbe, hanem az elmenekülés. Amikor itt áll a menekült a határon, és tényleg az éhhaláltól, vagy terrortól menekül, az persze olyan pont amikor be kell fogadni.
Jó cikk, de én érzek ebben egy nagy adag szociáldarwinizmust. Ami egy múlt századi, és meglehetősen elavult nézet, fő jellemzője, hogy általános biológiai törvényszerűségeket lát ott is, ahol valójában bonyolultabb a helyzet.

Először is, nem feltétlenül azok vándorolnak ki, akik okosak vagy vállalkozókedvűek. Ez is lehetséges, de ha egy ország nem teljesen elmaradott, akkor az okos és vállalkozókedvűek egy jelentős része otthon is tud érvényesülni, vagy hazamegy, miután kijárta az iskoláit.

Másrészt lehet, hogy hosszú távon jót tesz a szitakötőnek az, ha vergődik, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen állapotában a szitakötő védtelen. Teljesen ki van szolgáltatva, és igen könnyen áldozatul esik.

Egyáltalán nem biztos, hogy a fejletlen országok valaha fejlett országok lesznek. És ha azok lesznek is, egyelőre a nyomor a mindennapos. A nyomor lehet relatív is, pl. sokkal rosszabb egészségügyi hálózat, vagy a rossz infrastruktúra miatt drágább hétköznapi élet. Tehát azok az emberek, akik ma döntenek az életükről, csak a saját életükről döntenek, és talán helyesen látják, hogy számukra több lehetőség van egy külföldi gettóban, mint odahaza.

A multikulturalizmus mai formája egyébként sem multikulturalizmus. Ma csak annyit jelent, hogy toleráljuk a különbségeket. De valójában ami igazán meghatározó, az egyetlen kultúra. A nyugati üzleti kultúra hagyományainak megfelelően alakult át szinte az egész világ, és a nyugati hagyományoknak megfelelő a hétköznapi élet minden részlete. Gyakorlatilag nem nagyon van olyan sikeres ország, ami a saját útját járná. A fejlődés egyetlen útja a nyugatba való betagozódás. Ez a felfogás uralkodik Amerikában, nálunk, és feltehetően a fejletlen országokban is. A gondolat, hogy esetleg egy ország szembemehet a trendekkel, és önállóan lehet sikeres, abszolút hiteltelen. Nincs, ami otthonmarasztalja a vállalkozó kedvű és okos réteget, mert így is és úgy is a nyugatiasodás a kulcs, és akkor már miért ne csinálják ezt rendesen?