Dohánylobbi vs. közérdekű adatok

2011.07.15. 08:15 gorbacsov

"A dohánylobbi erősebb volt" - tette egyértelművé Balsai István, hogy a dohányadó emelésének megfúrása most akkor korrupciós ügy-e vagy sem. Az. A kormány javaslatát a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére előbb Hörcsik Richárd módosítása csökkentette, majd az alkotmányügyi bizottság, élén Balsai Istvánnal különösebb indoklás nélkül törölte.

A EU Magyarország számára 2018-ra írta elő a dohánytermékek adótartalmának minimális szintjét (a cigaretta árának 60%-a illetve 1000 szálanként 90 euró), a gazdasági minisztérium javaslata ehhez akarta közelíteni a jelenlegi adókat. Hörcsik Richárd indítványára csökkentették az emelés mértékét, ami elsősorban a vágott dohány, de kisebb mértékben a cigaretták adótartalmát érintette volna. A módosítást Lázár János is támogatta, a frakció meg szépen megszavazta június 27-én. Van egy nagyon vicces mellékszál is a történetben, ahol két jobbikos képviselő, egy orvos és egy gyógyszerész azt javasolja, hogy a vágott dohány jövedéki adóját szociális okokból teljes mértékben töröljék el.

Az első korrupciós egyenletben szerepel a sátoraljaújhelyi gyárral valamint hódmezővásárhelyi és szegedi tulajdonosokkal rendelkező, a vágott dohány piacán jelentős szereplőként ismert Continental Dohányipari Zrt., Hörcsik Richárd sátoraljaújhelyi egyéni képviselő és Lázár János hódmezővásárhelyi egyéni képviselő, Fidesz frakcióvezető. Végül és főleg van benne valahol egy csomó pénz is, aminek hatására átment az adóemelés mértékének mérséklése.

A második korrupciós egyenletről semmit sem tudunk, de gyanús, hogy még több pénz lehet benne, mivel 20 milliárdos adóbevételről lett volna szó jövőre, ami részben a dohánycégeket terhelte volna, attól függően, mennyit terhelnek át a fogyasztóra. Biztosan szerepelnek az egyenletben az alkotmányügyi bizottság tagjai és dohánycégek is.

Az egész dolog attól lett igazán gyanús, hogy senki nem mond és látszólag nem tud semmit. 20 milliárd forint adóbevétel ment a kukába, de nem tudjuk, mi alapján, pedig ez már kimeríti a közérdekű adat fogalmát. Az Index alaposan foglalkozik a témával, az egyik videójukban sikertelenül próbálják kideríteni az Alkotmányügyi Bizottságban, kinek az ötlete volt az adóemelés visszavonása. Balsai, a leendő alkotmánybíró a sajtó kérdéseit fideszes cinizmussal a "TASZ" szó ismételgetésével hárítja el (2:30-nál).

Tehát Balsai szerint a közérdekű adatok megismeréséhez a többek között erre szakosodott Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet nyomásgyakorlására van szükség. Kérni kell, ha nem adják, perelni kell, mert a közérdekű adat tulajdonképpen nem tartozik bárkire, mindenkire, inkább csak azokra, akik döntéshozó helyzetben vannak. Ha nagyon muszáj, akkor ki lehet deríteni. De nem szívesen adják.

A TASZ szerencsére kéri, sőt, bárki kérheti, amint az a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 19-20. §-aiban szerepel.

Az alábbi három kérdést teszi fel a Balsainak küldött levél:

1. Kérem, hogy tájékoztassanak arról, hogy ki, illetve milyen szervezet működött közre a módosító javaslat kidolgozásában!


2. Kérem, hogy tájékoztassanak arról, hogy a Bizottság vagy bármely tagja felé a dohányipar képviselői (gyártó cégek, Magyar Dohányipari Szövetség) kezdeményezett-e találkozót, illetve sor került-e ilyen találkozóra!


3. Kérem, hogy küldjék meg részemre a módosító javaslat előkészítésével kapcsolatos összes bizottsági dokumentum másolatát, beleértve a Bizottság által készített- és a külső forrásból származó anyagokat!

A kérést 8 napon belül el lehet utasítani, 15 napon belül kell válaszolni. Ha nem adják, perre lehet vinni a dolgot, ebben az esetben TASZ be is nyújtja a keresetet a bíróságon. Nem az első ilyen alkalom lesz.

Kíváncsi vagyok, kapunk-e választ a feltett kérdésekre, vagy a dohánylobbi titkai erősebbek a közérdekű adatok megismerhetőségénél.

Végül egy-egy ok az optimizmusra és a pesszimizmusra.

Miért kellene kiadni az adatokat?

(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.

Miért tagadhatják meg?

(7) A közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozhatja továbbá az Európai Unió jogszabálya az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is.

Az alkotmányügyi bizottság lépése tartalmi módosítást jelentett, ami házszabályellenes. Ezek után adópolitikai érdekre hivatkozva eltitkolni az adatokat szinte magától értetődő.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr883067416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2 700 000 honfitársunk szerint ők alkalmasak a haza vezetésére... Ennyi.
@NYJetsTD: Abból már lekopott cca. 1 millió. Sajnos, még így is túl sok maradt, ez tény.
Megdöbbentő Balsai arroganciája és a többiek szervilis hozzáállása, miszerint "megszavaztam, mert ezt mondták, jóllehet én sem tudom, hogy miért".
szegyen. gyalazat. szanalom. es meg van olyan ember, aki ezeknek a fergeknek hisz. az hol el?!
süti beállítások módosítása