Az oktatási rendszer „reformja” kapcsán nem általában egyetemfoglalásra van szükség, hanem a részvétel lehetőségének megteremtésére, mint amilyen a tegnapi Hallgatói Fórum volt. 

Egyetemfoglalás vagy Hallgatói Fórum?

Egyre szaporodtak az egyetemfoglalást követelő hangok, akik a lángoló autókban és egyetemekben látják az egyetlen megoldást, és értetlenül állnak a diákság passzivitása előtt. A legbénább az, amikor a kettő egymás mellett jelenik meg: „máshol már rég egyetemet foglaltak volna”/”már csak az egyetemfoglalás segíthet”. Díszítésként pedig néhány 68’-as firka vagy képsor s mindenki mindent ért: a szerző és hallgatóság alámerül Párizs lila ködében és gondolatban leköpi a magyar ugart.

Nem ezen szimbólumok hangulatteremtő funkcióját vonom kétségbe, még kevésbé az általuk kiharcolt vívmányokat. Én is tüntettem és foglaltam egyetemet Párizsban (ha nem is 68’-ban, de 40 évre rá), és amellett, hogy fasza volt, hiteles volt mind az eszköz, mind a cél. De jelenleg ez a romantika amellett, hogy teljesen elszakadt a valóságtól, totálisan kontraproduktív is, hiszen egy apolitikus, évtizedeken át a szolidáris érdekérvényesítés helyett a kiskapukeresésbe kényszerített társadalomban felcseperedett generációtól nem várható, hogy hirtelen radikális akciókba kezd. 

Ebből az következik, hogy költözzünk külföldre, dőljünk kardunkba, vagy terroristasejtként működjünk tovább, szembemenve és fennakadva a többség apolitikusságán? Nyilvánvalóan nem. A tüntetés hagyományos formái kimerülőben, a kormány cinikussága határtalan, az igény jogos, hogy valami történjen. De nem lehet öt lépést átugrani. Rengeteget tanultunk az elmúlt időszakban. Szervezni, tüntetni, sajtózni, közösen döntéseket hozni. Közben sokat tanultunk a saját társadalmunkról és annak passzivitásáról is. Ezen azzal tudunk változtatni, ha fokozatosan megteremtjük a részvétel lehetőségét. Ha képesek vagyunk bevonni embereket, mozgalmat építeni, kialakítani egy olyan politikai kultúrát, ahol nem ciki politikailag aktívnak lenni. Ahol közösen nemcsak megvitatjuk a közös ügyeket, hanem képesek vagyunk nyomást is gyakorolni. Ha bebizonyítjuk, hogy elérhetünk sikereket a megosztó, cinikus hatalommal szemben.

Mire való a Hallgatói Fórum?

Fontos, hogy ez ma Magyarországon nem forradalmat, hanem fokozatos építkezést jelent. Az oktatási rendszer „reformja” kapcsán nem általában egyetemfoglalásra van szükség, hanem a részvétel lehetőségének megteremtésére, mint amilyen a tegnapi Hallgatói Fórum volt. A fórum egy „miniparlament”, ahol szervezett keretek között megvalósulhat a közös vita és véleményformálás. Ugyanakkor a közös döntéshozatal is. A szájtépésen túl tehát döntést hoz a fórum arról, hogy mit fog tenni, meddig megy el követelései érvényesítése érdekében, mi a következő lépés. Ezáltal válik a folyamat részvételivé. Az Occupy-módszerek és kézjelek – még ha bohózatnak is tűnnek – persze szükséges eszközei a vitának. De a lényeg, hogy lehetővé válik az arról folytatott vita: mit tegyünk? Az elmúlt egy évben egy rakat szakmai konferencián, kerekasztal-beszélgetésen kritizálták a kormány tevékenységét, de a jelenlévők mint érdeklődők és nem mint cselekvők voltak jelen. A tegnapi ÁJK-s foglalással és a Hallgatói Fórummal igazából ez változott meg. Közösen döntöttünk, hogy meddig maradunk bent, mit követelünk a kormánytól, és hogyan folytatódjon a szerveződés. Senki nem tudta előre, hogy mi lesz a végkifejlet, ugyanakkor arra mindenki hatással lehetett.

A HÖK elhatárolódik a hallgatóktól

Ezért egyszerre groteszk és érthető a HÖK (felső vezetésének) reakciója. A hajdani állampárthoz és állami szakszervezethez hasonlóan azt az elvet vallja, hogy „mi képviselünk titeket”, ezért ti ne szóljatok bele semmibe. WTF? Ráadásul előbbiekhez hasonlóan a HÖK is monolit tömbként van jelen, monolit tömbként szavaz. Közel annyira legitim, mint ahogy a Kommunista Párt legitim volt, hiszen megnyerte a választásokat - más kérdés, hogy csak rá lehetett szavazni. A HÖK szavazatai ráadásul ezáltal egyben megvásárolhatóak is, a korrupció esélye nagyobb. Ezzel szemben olyan mozgalomra lenne szükség, ami a diákok aktív részvételén alapul, ahol utóbbiak hoznak döntéseket, fogalmaznak meg követeléseket, és delegálnak képviselőket. Ennek alapjai a hallgatói fórumok és a helyi sejtek szervezése.

A tegnapi nap tanulsága az, hogy Hallgatói Fórumot az érintettek szabadon tarthatnak. A(z időközben újraalakult) Hallgatói Hálózat 2006-ban és tavaly júniusban is fórumot szervezett, de az egyetemek vezetése lezáratta az épületeket. A tegnapi fórumot senki sem jelentette be, utólag azonban maga a miniszterelnök is üdvözölte az akciót. Emellett az ÁJK dékánjának magatartásából is látszott, hogy belátja: érdemes megengednie, hogy a felsőoktatásban illetékesek, hallgatók és tanárok fórumot tarthassanak, amely pótolja a törvény előkészítésének mulasztásait, célokat fogalmaz meg, és képes azokért kiállni. A tiltások fényében két napja a fórum szervezése egy ambiciózus lépésnek tűnt, a reakciókat látva azonban ma már a további akciók természetes kiindulópontjaként tekinthetünk rá.

a szerző a tegnapi Hallgatói Fórum egyik szervezője és a Hallgatói Hálózat tagja.