Nem vagyunk tahók a demokráciához

2012.04.25. 11:20 Tékás Lacika

demokráciadeficitezés.gif

Már megint idegesít engem valami. A szóban forgó jelenség az ezen a blogon már ekézett magyarugarozás egyik alesete. Mindennapi közéleti beszélgetésekben szokás azt állítani, hogy mi, magyarok nem vagyunk képesek demokratikus politikai rendszert működtetni a demokratikus kultúra hiányából adódóan, vagy a kifejezetten antidemokratikus berögződéseink miatt. Utóbbi kapcsán többek között a hosszú Kádár-rezsim alatt összeszedett kultúrára szokás hivatkozni. Az általános magyarugarozáshoz hasonlóan ez, a demokratikus kultúra hiányát felrovó vonal, is a Nyugat-imádat diskurzusába illeszkedik.

Mert hogy Nyugaton annyi ideje van már demokrácia, hogy őket behozni ugye lehetetlen, ők állócsillagok a demokratikus rendszerek egén. Ezen a ponton a magyarugarozó nagyvonalúan megfeledkezik a náci Németországról meg a Vichy-kormányról. De nem is kell a második világháborúig visszamennünk ahhoz, hogy nyugati diktatúrákat találjunk, gondoljunk csak a spanyol Franco-rezsimre, ami egészen 1975-ig működött.

De nem csak nyugati diktatúrákkal illusztrálható, hogy a nyugat sem egy örökös demokráciabajnok. Az ugye megvan, hogy Svájcban 1971-ben kaptak szavazati jogot a nők? Meg hogy az ötvenes-hatvanas évek USA-jában a fekete polgárjogi mozgalom olyan alapvető jogegyenlőségért küzdött, ami minden demokratikus rendszer alapja.

Szokás a Jobbik térnyerésének ügyét is felhozni a demokratikus kultúra hiányát demonstrálandó. Ha ez előfordul, akkor nyugodtan emlékeztessük vitapartnerünket, hogy az amúgy meglehetősen visszataszító szélsőjobboldali neopopulisták egész pártcsaláddal rendelkeznek Európában, és vannak olyan országok (pl.: Ausztria, Olaszország), ahol még kormányra is kerültek. Szóval az amúgy a demokratikus rendszerbe intézményesen teljesen integrálódott, de annak határait bizonyos értelemben valóban feszegető Jobbik magas támogatottságának ténye nem alkalmas arra, hogy olyan érvelés alapja legyen, ami a magyarság demokráciára való képtelenségét bizonyítja.

Csak annyit szeretnék mondani, hogy a nyugatnak is négy lába van, mégis megbotlik. Nincs az a demokratikus kultúra, amely áthatolhatatlan védőpajzsként venne körbe. Cserébe olyan antidemokratikus métely sem létezik, amely örökre belénk tudná fészkelni magát. A magyarugarozók hajlamosak elfelejteni, hogy a formális intézmények és az egyének is nagyon fontosak egy ország életében; az amúgy sem egységes és folyamatosan változó politikai kultúra nem képes egyedül meghatározni azt, hogy milyen irányba mennek a dolgok. Azok az országok is elbasszák időnként, ahol szép hosszú hagyománya van a demokráciának, nem kell saját eltévelyedéseinket túldimenzionálni.

demokráciadeficitezés2.jpg
Jó dolog, hogy vannak példaképeink, a demokrácia nevű játék bizonyos fogásait el lehet lesni innen-onnan. De ne hagyjuk, hogy bénítóan hasson ránk az a kisebbségi komplexus, ami az idealizált nyugat-kép terméke.

Nem igaz, hogy kulturálisan alkalmatlanok vagyunk a demokráciára. Nincs kifogás, munkára fel!


(A képek forrásai: obamás, Parlament)

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr354472425

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nem vagyunk tahók a demokráciához 2012.04.26. 10:00:01

Nincs az a demokratikus kultúra, amely áthatolhatatlan védőpajzsként venne körbe. Cserébe olyan antidemokratikus métely sem létezik, amely örökre belénk tudná fészkelni magát.

Trackback: “Hátha nélkülük többre mennénk” – 10 éves Kövér László köteles beszéde 2012.04.26. 00:03:27

Kövér László “köteles beszédének” üzenete ez volt: aki nem tud csatlakozni a Fidesz-kormány hurráoptimizmusához, az legjobban teszi, ha saját maga likvidálja magát a kormány útjából. A Fidesz először tagadta Kövér kijelentését és perrel fen...

Trackback: Kövér László szerint az ellenzéknek nincs helye a parlamentben 2012.04.26. 00:01:42

Ezt mondta Schmitt lemondása után: “… az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek ebben az országgyűlésben.” Mit lehet erre válaszolni? Talán azt, hogy az MSZMP Központi ...

Trackback: Kövér László az újságírókról: “néhány nyikhaj, senkiházi, utolsó tollforgató terrorista” 2012.04.25. 23:59:53

  “Kövér László csacsiságokat beszélt, nyilván feszült volt” – reagált a HVG főszerkesztője a házelnök hisztijére. Éppen csak azt nem tette hozzá, hogy Kövérnek talán megjött, attól annyira feszült, és azért illette az újságíróka...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

…Pedig úgy van: „nem vagyunk képesek demokratikus politikai rendszert működtetni a demokratikus kultúra hiányából adódóan, vagy a kifejezetten antidemokratikus berögződéseink miatt”.

Ez nem „magyarugarozás”, hanem egyszerű társadalomfejlődési kérdés. Nyilvánvaló, hogy a magyar társadalomtörténet különbözött az Északnyugat-Európaitól – és nem csupán a Kádár rendszer alatt, hanem mindig is. (Megj.: A Kádár rendszer is épp azért tudott olyan jól működni, épp azért fogadták el annyian, mert nagyon jól megfelelt az általános magyar mentalitásnak. Hagyta, hogy az emberek magánélete intakt legyen, nem várt el tőlük sem közösségi aktivitást, sem döntésképességet, sem tervezést – de most nem a kádárizmus a téma…)

Ha nem számolunk a magyar mentalitás demokratizmus-deficitjével, akkor újra elkövetjük azt a hibát, amit a rendszerváltáskor is: feltételezzük valami nem is létezőről, hogy az működni fog.

Mert mi is a demokratikus mentalitás? Az, hogy „hajlamunk van arra”, hogy a közösség dolgaival aktívan foglalkozzunk, mivel belátjuk azt, hogy ez az egyéni érdekünk is. Az, hogy képesek vagyunk közösségként is olyan célokat kitűzni és követni, amelyek általánosan elfogadottak. Az, hogy természetes és megszokott számunkra, hogy a saját dolgainkat magunk intézzük és hogy nem várjuk a csodát felülről, továbbá az is, hogy ne várjunk el olyan szolgáltatást, amelynek mi, a polgárok közössége, előzetesen és folyamatosan nem termeljük ki az anyagi alapjait.

…Mondd, kedves Tékás Lacika, hol vagyunk ettől?

Nem az a kérdés, hogy demokrata mentalitású-e a magyar nép, hanem az, hogy miképpen tehető azzá. Attól, hogy kijelented: „Nem is vagyok törpe!”, még nem nősz meg…

…De foglalkozzunk egy kicsit az általad a nyugati demokrácia-deficitre felhozott példákkal is!

Először is: olyan, hogy „a nyugat”, nem is létezik. Van Északnyugat-Európa, van Dél-Európa és van az USA. Ráadásul: egy adott országon keresztül is húzódhat (mentalitás tekintetében) pl. az északnyugati-déli határ (pl. Franciaország esetében).

Aztán: a náci Németország mindössze 12 év volt egy nép lassan 2000 éves történelméből és ennek a 12 évnek igen-igen jól meghatározható okai és előzményei voltak. (Ezekre most, ha megengeded, nem térnék ki, de tudok neked irodalmat ajánlani…) A németség mentalitás-történetére általánosságban éppen a demokratizmus, az „egyenlő szabadok közössége”-szemléletmód volt a jellemző – gondol csak a protestantizmusra.

Svájc dettó – ott a nők szavazati jogáról csak annyit, hogy 1971-ben annyi történt, hogy onnantól Appenzell kantonban is részt vehettek a félévenkénti Népgyűlésen és ott szavazhattak a helyi kérdésekben, annak ellenére, hogy sem kalapot („Huad”) nem viseltek, sem pedig a rövid kardot („Schwaart”). Szóval: ez inkább egy etnográfiai kuriózum, mintsem az „svájci demokrácia-deficit” bizonyítéka…:-)))

A Vichy-kormány semmiképp sem tekintendő „szabad választásnak” – ha az lenne, akkor a mi kedélyes 1944. őszi nyilasuralmunkat is annak lehetne tekinteni, hiszen itt is-ott is a Waffen SS és a Gestapo hathatós segítsége állt a dolog hátterében.

Franco-rezsim: ebben épp a fentebb emlegetett „többosztatú Európa” mutatkozik meg. Spanyolország mentalitás-történetében sem erős a demokrata szál (illetve: Észak-Spanyolország, Katalónia egy kissé más sztori, mivel az a terület erősen polgárosodott a XIX. sz.-tól…). Spanyolország azért jó példa nekünk, magyaroknak, mivel ott is egy „felülről végrehajtott”, átgondolt és jól kordában tartott társadalom-demokratizálás folyt le a ’70-es évektől.

USA és a feketék: Az USA is kétosztatú –de ezt te is jól tudod… Az igazi , immár „megélt” polgárjogi deficit ott az ’50-es-’60-as években Délen jelentkezett, a polgárjogi mozgalmak is oda koncentráltak és a vezető aktivistáik is onnan jöttek. Ráadásul az is bonyolítja a képet, hogy ott kevesebb, mint 100 év alatt kellet egységes nemzetet összehozni két, gyökereiben radikálisan különböző társadalmi csoportból: a főképpen angolszász szellemiségű fehér – és a sokáig nem is emberként kezelt afrikai népesség között. Amikor arról beszélnek, hogy a „fehér társadalom” nem bánt egyenlőként a feketékkel, akkor ennek nem csupán az említett társadalmi hagyományok voltak az okai, hanem az is, hogy mentalitás, társadalmi ismeretek és társadalmi készségek terén a fekete amerikaiaknak pótolniuk kellett a rabszolgaságban eltöltött évszázadok alatt szükségképpen kimaradt „elsajátítanivalót”. És éppen akkor kezdődtek a polgárjogi mozgalmaik, amikor tömegesen kezdtek szert tenni a társadalomalakításhoz szükséges ismeretekre. (Ebben komoly szerepet játszott a II. vh. is, ahol a fekete katonák olyan közösségi tapasztalatokra tettek szert, amikre korábban nem volt alkalmuk… De ez egy nagyon hosszú téma…) Megjegyzem: sok tekintetben hasonló ehhez a magyarországi cigányság helyzete, esete is – de ezt most tényleg ne nyissuk ki!
@piefke: "Ez nem „magyarugarozás”, hanem egyszerű társadalomfejlődési kérdés." A társadalomtörténetet ne keverjük össze a politikai kultúrával. Én amellett érveltem, hogy a társadalomtörténeti események nem ivódnak bele kitörölhetetlenül a politikai kultúrába, illetve a politikai kultúra szabályozó képessége egyéb tényezők (pl.: egyének, formális intézmények) által behatárolt.

A példákhoz köszönöm a kiegészítéseidet, természetesen így árnyaltabb a kép, de ez igazából magán az érvelésen nem változtat. :)
@piefke: A Vichy-kormányos ellenvetésedre annyit reagálnék azért, hogy a Rubicon ezt írja a Vichy-kormányról:

"A francia állam felelőssége és a Vichy-kormány

A francia Államtanács (Conseil d’Etat) 2009 elején hozott döntésében elismerte a Vichy-kormány felelősségét a második világháború alatti emberiségellenes bűntettekben. Az Államtanács határozata a francia közlönyben is megjelent. Ez volt az első hivatalos, állami szintű elismerése annak, hogy franciák is követtek el gyilkosságokat, és részt vettek a deportálásokban. A határozat kijelenti, hogy a deportálások jogi hátterét a kollaboráns francia kormány teremtette meg, és a felelősség nem hárítható a náci befolyásra. Ez az álláspont azért is érdekes, mert a háború utáni kárpótlás idején a francia kormányok a morális és anyagi felelősség határának kijelöléskor tagadták a fenti álláspontot.

1942 és 1944 között több mint 75 ezer zsidót deportáltak Franciaországból, közülük 11 ezer gyerek volt. Alig néhány százalékuk élte túl a háborút."

www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_francia_allam_felelossege_es_a_vichy_kormany/
@Tékás Lacika:

"A társadalomtörténetet ne keverjük össze a politikai kultúrával." - a politikai kultúra a társadalomtörténet egyik "következménye".

És: a társadalomtörténeti események nem ivódnak bele kitörölhetetlenül a politikai kultúrába? DEHOGYNEM: azok határozzák meg azt!

"...magán az érvelésen nem változtat." - pedig épp azért írtam, hogy változtatni kellene az érvelése(de)n, mert az nem vett tekintetbe alapvetően meghatározó tényezőket.
@Tékás Lacika:

Nem a Vichy-kormény bűnei voltak kérdésesek, hanem az, hogy mennyire volt "önálló francia akarat" a Vichy-kormány.
@piefke: Svájccal tévedsz, 1971-ben hozták meg a törvényt, amit Appenzell 1990-ig (!!!) blokkolt, vagyis a nők egész Svájcban 22 éve szavazhatnak.

"All Swiss citizens aged 18 years or older have been allowed to vote at the federal level since women were granted suffrage on February 7, 1971. All adult citizens have been able to vote at the canton level since November 27, 1990, when Appenzell Innerrhoden, the last canton to deny universal suffrage, was compelled by a federal court decision."

Szerintem a Kádár-rendszer nem a magyar lelkület terméke. 1956 és 1965 között lezajlott az polgáratlanítás, amely igazából 1947-ben kezdődött, és a megmaradt proletár-földműves, alapvetően kulturálatlan tömeggel megköttetett az a társadalmi alku, hogy ti nem ugráltok, mi viszont jól tartunk titeket. Ezek az emberek, az ő szüleik pár évvel előtte még, jobbágyok voltak, és ez a mentalitás él tovább, nyilván, ők szeretik a felülről igazgatást.

Abban igazad van, hogy nem kellene A Demokráciát majmolni, mert olyan nincs.
@piefke: "Nem a Vichy-kormény bűnei voltak kérdésesek, hanem az, hogy mennyire volt "önálló francia akarat" a Vichy-kormány. " Tudom, a Rubicon idézet is arról szól. :)

"a társadalomtörténeti események nem ivódnak bele kitörölhetetlenül a politikai kultúrába? DEHOGYNEM: azok határozzák meg azt!" A kapcsolatot nem tagadom. Azt viszont igen, hogy ez egy egyszerű, direkt és visszafordíthatatlan folyamat lenne.
Ugyan senki nem állította, hogy nyugatabbra évszázadok óta dúlna a demokrácia, no meg a Jobbikot is vicces csöppet összemosni az osztrák (olasz, holland stb.) szélsőjobbal, de sebaj, szalmabábnak jók lesznek ezek. :)
Mint időnként megtudom civilizált, nyugat-európai ismerőseimtől: Az más...

Majd néznek rám sértődötten, amikor megemlítek még pár, a posztban felsoroltból kimardt „apróságot” (pl. angol, svéd homoszexuálisok elleni törvények, lobotómia, kasztrálás, stb.). Általában okítólag emelik fel ujjukat, és hivatkoznak a magyarok - egyébként sok tekintetben randa - viselkedésere a zsidókkal, de amikor megemlítem nekik a hasonló holland példát, már fájdalmasan felhúzzák szemöldöküket, és elkönyvelnek menthetetlennek.
Pedig csak a saját történelmüket nem akarják ismerni, kivéve a szépet és jót, míg tőlünk elvárják a tiszteletet magasröptű eszmeiségük előtt.
@Bélabáttya: jaja, ezt ismerem. Ha fel mersz hozni bármi kellemetlenséget az agyontápolt "nyugat" kínos kis történelméből, nyomban lenáciznak.
Egyébként az általad említettek mellett, ha a gyarmatosítás szépségeitől nagyvonalúan el is tekintünk, akadnak ám érdekességek szép számmal. Pl. kevesen tudják, hogy a zsidók sárga csillaggal történő megjelölését az angolok kezdték alkalmazni a középkorban.
A magyarugarozókról elég gyorsan kiderül, hogy csak az állampolgárságuk magyar. Mellettük maradt még néhány kriptokomcsi, akinek reménytelenül át van mosva az agya internacionalizmussal. Ezek szoktak ott lenni a gyurcsány performanszokon, az élősködők menetén, meg a buzifelvonuláson.
Kérdés, hogy a demokráciát jogos-e összekapcsolni a "fejlett" jelzővel... vagy netán érdemes azon elgondolkodni, hogy a képviseleti demokrácia vajon nem más-e, mint a társadalmi/hatalmi bizalmatlanság "intézményesített tünete"?

Másrészt az is kérdés, hogy a demokrácia egyenlő-e a jelenlegi képviseleti rendszerrel... azaz van-e (demokratikus) élet a parlamentarizmuson túl... vagy éppenhogy azon túl kezdődik az igazi demokrácia?
@Tékás Lacika: Ilyen bocsanatkerese volt-e a magyar demokraciaban a szalasiek tettei miatt? Nekem nem remlik. Magyaran az, hogy valaki nem elfeledni akarja a mult buneit, hanem szembenezni vele, szerintem demokratabb, megha nehanyan valamifele furcsa logika folytan ez alapjan velik bizonyitani az ellenkezojet.
@sivatagi n.: pontosan az ilyen enfelek/tefelek miatt nehez a demokraciaban elorehaladni. Amig az emberek a mas velemennyel rendelkezoket ilyen-olyan jelzokkel becsmerlik, addig nem fog a budos eletben ertelmes kommunikacio kialakulni akar mikrokozossegekben, pedig a demokracianak ez az alapja.
@Tékás Lacika: Nem igaz, hogy kulturálisan alkalmatlanok vagyunk a demokráciára. Nincs kifogás, munkára fel!
Szólj Orbánnak!
@Martian: a kerdes abszolut jogos, de azert kepviseleti demokraciak kozott is van kulonbseg.
Pl itt van az egyre inkabb kozpontosulo magyar rendszer, ahol minden a fejunk (fejetek, nekem most nem sok kozom van hozza) folott dol el, illetve vannak meg olyan rendszerek, ahol jobban szet van kenve a felelosseg/dontes. Onkormanyzati autonomia, es szomszedos fogalmak.
@Dr. Táskás Tóni: kurvara nem Orbannak kell szolni, hanem a szomszednak. Orban ellenerdekelt fel, de a tobbi diszpinty is.
(zarojelben tennem hozza, hogy en azert hagytam el ezt az orszagot, mert ugy erzem, hogy az en eletemben, sot a gyermekeim eleteben ott prosperalo demokratikus rendszer nem lesz, es ez ellen csak egy csepp vagyok)
@moTmeN: +1 megelőztél, és sokan vannak, túl sokan..
@moTmeN: Pedig volt. Még Kertész is bocsánatot kért később emiatt hogy azt állította hogy nem.
Igazából a nyugati demokrácia nagy vonalakban pont ugyanarról szól mint a Kádár-rendszer - a rendszer teletömi a polgár hasát, ő pedig cserébe nem akarja megdönteni azt. Sőt, még felajánlja a cirkuszt is a népnek - szavazhatnak hogy 2-4 tökéletesen ugyanolyan pártból - amik mögött valószínűleg ugyanazok a támogató cégek állnak - melyik irányítsa az országot, megadva ezzel az irányítás illúzióját. Persze, igazából nem nagyon irányítanak senkit - szerencsére, ehhez ugyanis az átlagpolgárnak mind a képzettsége, mind az inforációi, mind az ideje kevés.
@midnight coder:
Érdekes, amit írtál.
Érdekesen értelmetlen.
@Dour ® (ius murmurandi): Sajnos, ennél egyszerűbben nem tudom megfogalmazni.
@midnight coder: Linket raja, mert ha volt, az olyan merfoldkove a magyar tortenelemnek, hogy az internetnek tele kellene lennie vele!
@midnight coder: Es ezt az informaciot mely orszagban elve sikerult osszegyujtened?
Az utolso mondat tetszett. Mert igen: nekunk kell rendet rakni.
Egyebekben, ami itt megy az nagyon nem demokracia. Az emberek jo resze ezt tudja. Ezert szuletnek ilyen posztok is. Es a Fidesz ennek ellenere a legnepszerubb part. Hogy ez genetika, megalkuvas, konformizmus, egy kudarcos nemzet kisebbsegi komplexusa, vagy egyszeru tomeges ostobasag (esetleg mas), azt dontse el mindenki maga.
A fenti faktorok barmelyiket megnevezni kisebb tevedes, mint azt hinni, hogy ez igy, ahogy van, rafer a civilizalt vilag terkepere.
" Nincs kifogás, munkára fel ! "

Ezmiez ?
Megint valami polgári körös fideszkampány van ?

Hova kell menni békemenetezni ?
@moTmeN: Amióta létezik olyan, hogy telekommunikáció, nem kell feltétlenül jelen lenned valahol ahhoz, hogy nyomon kövesd az eseményeket.

Amúgy, ez a nagy békesség ami a fejlett európai államokra volt eddig jellemző ahogy szűkül a pénztárca és omlik össze az EU, bizony változni fog. És az EU-ban is teret nyernek majd újra a szélsőségek. Hitlerék sem akkor győztek amikor nagy volt a jólét.
@midnight coder: en itt, Koppenhagaban nem latom jelet annak, hogy omlana ossze az eu.
A telekommunikacio torzit, kulonosen ugy, hogy akkora meretben zudul rank az informacio, hogy igazabol csak azt az fogadja be az ember, ami szamara kedves. A kozvetlen kornyezetebol talan tisztabb kepe van az embernek, mint mondjuk egy 2000 kilometerre levo helyrol, szerintem.
@midnight coder: Van benne valami...de azt hiszem az emberek zome be is erne enyivel.
@sárospataki lány:
"Szerintem a Kádár-rendszer nem a magyar lelkület terméke. 1956 és 1965 között lezajlott az polgáratlanítás, amely igazából 1947-ben kezdődött, és a megmaradt proletár-földműves, alapvetően kulturálatlan tömeggel megköttetett az a társadalmi alku, hogy ti nem ugráltok, mi viszont jól tartunk titeket. Ezek az emberek, az ő szüleik pár évvel előtte még, jobbágyok voltak, és ez a mentalitás él tovább, nyilván, ők szeretik a felülről igazgatást."

Ó, ez mekkora a tévedés. A kádár-rendszerben a jó kis dzsentri-urambátyám világ élt tovább. A "kérlek gusztibátyám, hogy van a kedves feleséged gusztibátyám"-at felváltotta a "kérlek guzmicselvtárs, hogy van a kedves feleséged guzmicselvtárs" - ennyi történt...
Csak most mások lettek a "dzsentrik"...
Nekem eszembe jut erről a Kék villám című film. Ebben ugye a leleplező dokumentumot a főhős barátnője viszi el az egyik tévéállomásra. Éppen adná oda az ismert leleplező riporternek, amikor belép az ajtón az ügynök, hogy efbiájsziáénemzetbiztonság!, a kazettát lefoglalom, nem játszhatják le; de le fogjuk játszani, adja ide kisasszony; ne adja oda neki, ez bizalmas dokumentum stb. stb.
Persze, a nő odaadja, a tévé leadja, a dolog kiderül... az igazság és a demokrácia győzedelmeskedett...

Na most nem azt akarom modani, hogy ténylegesen a valóságban is ezt történik minden ilyen esetben - de legalább a filmen ezt látja az amerikai állampolgár, hogy ilyen lehetséges!

Nálunk ugye a nyolcvan évig titkosított autópályaépítések vannak stb. stb.
Akkor hiszem el, hogy képesek vagyunk demokratikus rendszert üzemeltetni, ha Orbánt sikerül elzavarni feudális tákolmányával egyetemben. Addig, hadd gyanakodjak.
@milyen szép a Vértes, ó:

Már bocs, de te meg relativizálsz, "mer' "nyugaton", még a szélsőjobb sem olyan provinciális sodribunkó, mint magyarországon", ami meg hülyeség. A Jobbiknak és a nyugat-európai szélsőjobb pártoknak eszmerendszerének szép nagy közös metszete van (EU- és bevándorló ellenesség, nemzeti mítosz-gyártás stb...stb...) Általában az antiszemitizmusban amiben különböznek, de ez sem szentírás, mert bezzegnémetorszában a különféle nemzeti radikális pártokon túl, még mindig sokan kedvelik az osztrák bajszos csókát - különösen a volt keletnémet területeken.

Egyébként meg a széljobb térnyerésénél jobb indikátora nincs is a kormányzó pártok balfaszkodásának. Ha ezen pártok népszerűsége emelkedik akkor a kormányzó erőbiztos lehet abban, hogy valamit nagyon, de nagyon rosszul csinál. (Emúttnyócév, ugye...)
Ja igen, a blog egyébként nagyon tetszik, több főoldalas poszt tükrözözte többé-kevésbé az én véleményem is. Most sincs másként.
@Terézágyú:

Ami azért minőségi különbség, lássuk be. Ezek a dzsentrik távolról sem azok a dzsentrik voltak. Kb. amikor a prolicsalád megnyeri a lottóötöst.
@Terézágyú: akkor te értsd úgy, hogy maradt az urambátyám, polgárság nélkül. Az is szörnyű.
@nu pagagyí: Hát egy darabig még gyanakodhatsz.
süti beállítások módosítása