Biciklis forradalom Budapesten

2012.05.14. 08:02 Kuku

A 2010-ben civil közadakozásból felállított kiskörúti kerékpárszámláló a tavaly májusi 1600-as rekord után egy évvel már napi 3000 kerékpáros közlekedőt mért egy irányban.  A békés budapesti bringás forradalom átcsapott a gátak felett.

Egész Európában emelkedik a kerékpárosok száma, de az évi 70-80 százalékos budapesti növekedési ütem olyan, mintha valaki 3 másodperc alatt futná le a százat. Lehetetlen, mégis igaz. Nem könnyű összehalászni a külföldi adatokat, de London, Berlin vagy Párizs sem tudja tartósan meghaladni az évi 10%-os átlagot, miközben mi évek óta 50% felett vagyunk. Persze Berlinben ötször több kerékpáros van, mint Budapesten, de az ő növekedési időszakukban sem volt soha 20%-nál nagyobb éves változás.

Budapest bringa boom-jában azonban nem csak a gyorsaság egyedülálló. Döbbenetes, hogy mindez teljesen alulról jött, szinte a körülmények ellenére. A felsorolt nagyvárosok eredményei mögött komoly és évtizedes hivatali erőfeszítés áll. Brüsszelben például a vágyott kerékpárosok hiányában az egész várost átalakították, de azok az új utakat csak mostanában kezdik használatba venni. Nálunk évekig szinte semmi sem történt. Néha volt egy egy kerékpáros beruházás, ami többnyire járdák elvételét jelentette a gyalogosoktól, illetve az úttesten való kerékpározás lehetőségének elvételét a biciklistáktól. Az eredmény egy egészen fura rendszer lett, ahol járdákra szocializált biciklisták veszélyeztetnek gyalogosokat, majd a járdáról váratlanul és láthatatlanul a kereszteződésekbe érve saját magukat.

 

A változás első jele a kiskörúti 1,5 kilométeres kerékpársáv volt, ahol először hallgattak a kerékpáros szakmára, és nem a leggyengébb ellenállás (gyalogosok) rovására történt fejlesztés. Az ígéret és megvalósulás között így is 5 év telt el, közben háromszor is meghiúsulni látszott a beruházás. Az Andrássy út kerékpársávjának és parkolójának BKK által végrehajtott idei cseréjére  6 évet kellett várni. Öröm persze minden fontos átalakítás, de felvetődik a kérdés: ha a számok alapján a magyar fővárosban akarnak leginkább biciklizni, nem kellene a városvezetés ölébe hullott lehetőséget teljes erővel kiaknázni? Ami sok városnak 10-20 éves távlati cél, az Budapesten 2-3 év alatt megtörténhet. Sajnos még nagyságrendi különbségek vannak a tervek, ráfordítások és a kerékpárosok számának növekedési üteme között.

Reméljük végül elkapják a fonalat. Vannak kedvező jelek is. Például a kerékpárkölcsönző rendszer, és annak kiépítésével együtt tervezett belvárosi átalakítások rengeteg embert ültethetnek nyeregbe, ha minden jól megy, és ez már nem húzódik évekig. A most zajló trendet elsősorban a mintaadás és mintakövetés táplálja, egy pozitív spirál indult be. Az új beszállók környezetében újabb emberek ismerhetik meg a városi kerékpározás sokféle előnyét, ráadásul az egyre inkább láthatóvá váló utcai bringás tömeg is felhívás a kipróbálásra. Ebből kiindulva 2-3 évig még lendületből is biztosan erős növekedés várható. A 8-10%-os forgalmi arány átlépése azonban nagyon nehéz az útfelületek arányos újraosztása, vagy legalább kerékpárosbarát átalakítása nélkül. A részidőnk világcsúcs, de ha a végén is ezzel a lendülettel szeretnénk célba csapni, akkor a városnak is fel kell gyorsulnia a lakói szemléletváltásához.

fotók: cyclechic.hu és kdezsoe

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr104505043

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.05.14. 09:48:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: Biciklis forradalom Budapesten 2012.05.14. 08:51:01

Ha a magyar fővárosban akarnak leginkább biciklizni, nem kellene a városvezetés ölébe hullott lehetőséget teljes erővel kiaknázni? Ami sok városnak 10-20 éves távlati cél, az Budapesten 2-3 év alatt megtörténhet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt a az évi 70-80 százalékos növekedési ütemet jól sejtem, hogy a kiskörúti számláló alapján állítod? Vagy rosszul sejtem, és egy átfogóbb felmérés alapján?
Érdekes módon, aki már nem tud autót fenntartani vagy napi szinten járni vele és/vagy BKV-val nem akar járni, kerekezik. Válság idején ez igen meglepő.
@Iza Béla:
Szabad szemmel láthatóan nem a legszegényebbek bicikliznek Budapesten. Állj, ki egy órára, nézd az arcokat.
De ha úgy lenne, akkor is fontos, hogy mernek. Mert 2000 körül 10 emberből 10 azt mondta, hogy Budapesten biciklizni életveszélyes.
De egyébként miért is fontos, hogy a benzinár miatt vagy hitből bringáznak?
@amervihákim:
Sajnos a főváros nem ontja az adatokat. :(
A kiskörúti számláló kb. 15-20%-kal (és egyre jobban) alulmér technikai okok miatt. Úgy döntöttem, érvelésre ezt a számot használom, amíg nincs más mért adat.
De valóban lehetséges, hogy csak mondjuk +40-50%, de ennél szemre sem hinném hogy alacsonyabb lehetne.
@Kuku: Más okokból viszont felülmérheti a növekedést.
Én pl. annyira megkedveltem a kiskörúti sávot, hogy most már általában az Erzsébet híd + Kossuth Lajos utcát is arra kerülöm, így egyre többször számláltatom meg, pedig nem lettem több biciklis.
Amúgy a növekedés tényleg szép, és jól látható, de ezek a számok nekem kicsit azért gyanúsak.
@Kuku: A legszegényebbek eddig sem autóval jártak...

"De egyébként miért is fontos, hogy a benzinár miatt vagy hitből bringáznak?"
A motiváció és a hosszú távú gondolkodás miatt. Most egy bicikli felé terelő hullámon vagyunk, amely maga az autózás költségnövekedése. Ez kiszámíthatatlan, bár kétségtelenül kedvező. Most érdemes meglovagolni ezt a hullámot, mert sokan akkor is a nyeregben maradhatnak, ha az autózás körülményei kedvezőbbé válnak. Ez azért fontos, mert:
- a kerékpár helyigénye az autóhoz képest kicsi (ez független attól, hogy mivel hajtod az autót)
- a kerékpározás egészségügyi hatásai költségvetésileg kedvezőek (ez is az autó hajtóanyagától független).
Tehát ha most nem szokják meg az emberek, hogy kerékprral lehet és érdemes közlekedni, akkor egy villanyautós technikai robbanás esetén nehezen lehet majd megmagyarázni nekik, mert ugye az "nem füstöl". Na ezért fontos.
@Iza Béla: nem túl valószínű egy villanyautós technikai robbanás, mivel az aksikhoz szükséges ritkaföldfémek miatt olyan drágák lesznek ezek a verdák, hogy csak az addigra 4000 forintos benzinnel lesznek versenyképesek, a maximum ami ebből kijön az az elektromos biciklik (amit itt németországban pl már orrba-szájba nyomatnak, mint a XXI. század városi közlekedési eszköze /és itt a városi alatt az elővárosokból bejövetelt értik/). de aki meg elektromos bringával csapat, az már jóval nagyobb eséllyel vált "hagyományos" bicajra (vagy vesz egy "sima" biciklit IS).
@GaZe: "A levegőnél nehezebb repülő szerkezet építése nem lehetséges."
"A hanghatárt nem lehet áttörni."
"Nem lesz szükség a világon 5-nél több számítógépre."
"640 kB memóriában minden szükséges program elfér."
"Ilyen távolságból egy elefántot sem tudnának elta..."
@Iza Béla: ???
Az h a ritkafoldfemek arai exponencialisan novekednek mert 90%uk Kinaban talalhato, aznem fikcio hanem a napi valosag.
@GaZe: ...és az áruk 2 év alatt a hatszorosára emelkedett. És? Ettől még lehet rá megoldás. Pl. más villanytechnológia alkalmazása. Lehet, hogy Új-Zélandon már megcsinálták, csak egyelőre a kiwikre szereltek kerekeket és azokon rodeóznak. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a villanyra találni fognak valamilyen megoldást.
@Iza Béla: jah, ha ilyen fikciozassal lehet ervelni, akkor persze, termeszetesen, minden lehetseges :)
@GaZe: Pl. a tüzelőanyag-cella mióta fikció? Csak még nagy, nehéz és drága.
"Lord, won't you buy me a color TV"
Mikor is ment ez? Kb. 50 éve?
süti beállítások módosítása