Az ukránok baromi jól rendeznek EB-t

2012.06.23. 07:31 volankombi

DSC_0346.JPGMásfél héttel a német-dán selejtezőmérkőzés előtt jöttünk rá, hogy tulajdonképpen ki is mehetnénk a meccsre: relatíve közel van - 590 kilométerre -, relatíve olcsó a jegy - 30 euróról indul, nekünk végül 60-ért sikerült venni, ami ugyanolyan helyre szólt és ugyanolyan árban van, mint egy magyar válogatott selejtezőn egy hasonló hely -, van autónk, ráadásul egyikünk sem járt még Ukrajna Kárpátokon túli (nekik: inneni) területén, úgyhogy a kaland és a felfedezés öröme is együtt járhat a hétvégi élő meccsnézéssel. Rövid szervezés (Daninak ezúton is hálásan köszönjük!) és hosszadalmas emailezés után megvolt a négy utazó, a jegy és a szállás, így már csak az indulást kellett várni. Ekkor jött ki az Indexen az első beszámoló az állapotokról az ugyanott játszott német-portugál után, amitől még érdekesebbé kezdett válni a történet: vajon mi is fogunk-e lovas szekérrel nyomulni? Mit fognak hozzánk vágni az ukrán rendőrök? S még megannyi kérdés, melynek megválaszolását izgatottan vártuk a tovább terjengő mailfolyamban.

Nincs összehasonlítási alapom, hiszen életemben először - és valószínűleg utoljára - járhattam Európa-bajnokságon, éppen azért, mert bár így sem nagyon olcsó mulatság, de végre egyszer Kelet-Európában tartották, így nyilván megfizethetőbb a történet, mint a holland-belga rendezés volt vagy a francia lesz. Hazafele jövet viszont már hol röhögve, hol szörnyülködve olvastuk az Index második beszámolóját, s bár amúgy is írni akartam valamit lembergi élményeinkről, ekkor éreztem úgy, hogy ezen a blogon is helye lehet: nem elég ugyanis, hogy a szünetekben a Magyar Televízió stúdiójában rendszeresen kicsinylik nálunk minden szempontból lényegesen hatalmasabb keleti szomszédunkat, ezek a beszámolók olyan sötét képet festenek az ukrán rendezésről, mintha a művelt Nyugatról érkező szurkolóknak kábé a poklokat kellene megjárniuk, hogy élőben élvezhessék csapatuk játékát. Természetesen én csak egy helyszínen s csak egy meccsen jártam, de bizonyos állításokat így is képes, és kénytelen vagyok tételesen megcáfolni Ághassi Attila helyszíni riportjaiból. Rendhagyó útibeszámolónkban tehát most összehasonlítjuk tapasztalatainkat az Index tudósítójáéval.

1. "Pontosabban ezt a főutat úgy ahogy sikerült csak megépíteni, helyenként óriási kátyúk vannak rajta. Ahogy a városban is. A villamossín és a macskaköves út között olykor hatcentis különbség is volt." - Ághassi Lengyelországon át érkezett Lvivbe, úgyhogy ezúton ajánljuk neki a záhonyi átkelést, onnan egyenesen visz a teljesen kátyúmentes, magyarországi színvonalú nemzetközi út. Persze csak kétszer egy sávos, úgyhogy kerülgetni kell a kamionokat, dehát ez így van itthon is Nyíregyháza után. Az utazás nettó hét-hét és fél óra volt a budapesti Avar presszótól a szállásunkig, pedig egy picit el is tévedtünk. A belváros teljes mértékben macskaköves, ami baromi menő szerintem, és teljesen jól karban van tartva - semmi baja nem lett a kocsinak.DSC_0299.JPG

2. "A stadion a pusztában áll, tömegközlekedve képtelenség elérni." - nem igaz. A stadion a város szélén áll, mert nem rombolták le a belvárost a kedvéért, amit talán elnézünk szegény ukránoknak. A tömegközlekedés ingyenes a stadionig, a buszok muzeális értéket képviselnek ugyan, de teljesen jól haladnak. Ághassi szerint ezután két kilométert kell sétálni, ami igazából mindkét irányból kb. egy-másfél, és lehet útközben sört venni. A Puskás Ferenc stadionhoz körülbelül ugyanennyit kell sétálni a metrómegállótól, és ott sincsenek parkolók a közelben.

3. "A szemfüleseknek egyszerűbb volt a helyzetük. Egy német rendszámú lovasszekérre felpattant vagy tizenöt helyi drukker." - sajnos ilyet nem láttunk, persze poén lett volna, de, mint említettem, szükség sem volt rá.

4. "Ukrajnában kevés kávézó ismeri a netet" - Nem tudom, milyen felszerélessel vágott neki a szerző, de Lembergben mindenhol működik a mobilnet. A szállásunkon kiváló internetünk volt.

5. "Jól néz ki mindegyik [stadion], legalábbis az egyszeri szemlélőnek, és nem szakembernek." - ezután hosszas értekezés következik a sajtósoknak kialakított infrastruktúráról, amitől kissé úgy tűnik, hogy szakember egyenlő sajtós. Az egyszerű szurkoló számára azonban nemcsak jól néz ki, hanem jól is épített és szervezett: a harmincegynéhányezres stadionban a szünetben egy perc alatt be lehetett jutni a mosdókba, amik tiszták voltak, öt perc alatt lehetett sört kapni, és a "restricted view"-becenevű jegyünkkel tökéletesen láttuk a (nagyon fasza) pályát, valamint a túloldalon legalább ezer embernyi helyen terpeszkedő néhány száz sajtóst és VIP-et.

DSC_0362.JPG

6. "A tizennegyedik Karpati Lviv még csak ötezer nézőt sem vonzott, még inkább kétségbeejtő, mi lesz a stadionnal. A világbajnokságra épült johannesburgi 94 ezres stadion is csak rohad, mióta megépült." - gondolom, az lesz, hogy megveszi valami oligarcha, mint a Sakhtart, és csinál belőle egy jó csapatot, ha már készen kapta a stadiont. A johannesburgi stadionnal nem érdemes összehasonlítani a dolgot, elvégre ott kevésbé érdemes ilyesmibe fektetni, nem lévén BL a közelben.

7. "Az ukrán rendőrök kifejezetten barátságtalanok, és állandóan lóbálják a gumibotjaikat." - erről legyen elég csak a következő kép, kommentár nélkül:1rendorlviv.jpg

8. "Mindkét országban nagy szeretettel fogadják a szurkolókat, kisebb csoportokban megállnak a bárok előtt, ahol éppen angolok vagy németek énekelnek. Pacsiznak, együtt énekelnek velük. A szurkolók túlnyomó többsége is barátságos, szívesen kifestik a járókelőket, és teli torokból éltetik Ukrajnát, Lengyelországot." - végre valami, amiben egyetérthetünk.

9. "Mindkét országban vannak felárak, de amíg a taxin ez a lengyeleknél 20 százalék körül van, odaát 300 százalék." - sőt, nagyjából mindenen ennyi van, nemcsak a taxin. De könyörgöm, ki sopánkodik ezen, amikor még így is 300 forintba kerül a sör és 1000-be egy kiadós ebéd? Előre szólok, hogy Franciaországban 5 euró a normál ára egy sörnek, úgyhogy lesz lehúzás rendesen... A stadionhoz közel már felmegy 600 forintig is az ár, hűha, tisztára, mint a Szigeten.

10. "... amíg Lengyelországban egy kollégiumi szobát ki lehet venni 15 ezer forintért, Lvivben már inkább csak 20 ezerért. (...) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió kommentátora a Hollandia–Németország meccs előtt fél évvel már nem jutott szállodához – egyet sem építettek meg abból, amit ígértek –, kétszobás lakásban laktak, amelynek árát nem merték elárulni." - mu-ha-ha. Másfél héttel a meccs előtt foglaltunk az interneten 70 euróért egy ötven-hatvan négyzetméteres, kétszobás apartmant a belvárosban, egy Bajza utcához hasonló utcában - nem fejenként. Összesen. Hogy mit sefteltek az MTVA-sok a számlával, azt nem tudjuk, de a dánok, akikkel összehaverkodtunk az utcán, azt mondták, hogy Harkiv kicsit olcsóbb, mint Lviv.DSC_0284.JPG

11. "A teljes belváros a világörökség része, miután megkapták a büszke címet, rögtön össze is omlott egy patinás épület. Azóta is torzóként áll a városban a helye." - szóval ez persze egy jó sztori, amit nem igazol forrással a szerző, ugyanakkor nagyon jellemző arra, hogy hogyan viszonyulunk mi, magyarok, keleti testvéreinkhez. A városban rengeteg felújított régi épület van, persze nem mindegyiket sikerült, de állnak, és fantasztikusan jó atmoszférája van az egésznek: a Monarchia-beli épületegyüttesek körül nagy parkok és szovjet építmények. Összességében az volt az érzésünk, hogy sokkal inkább hasonlít Lemberg Budapestre, mint Bukarestre, mégis, az ilyen történetek az olvasó számára azt a benyomást keltik, mintha egy rohadó helyen kéne tölteni az időt, nem pedig egy hangulatos kelet-európai nagyvárosban.DSC_0316.JPG

Honnan ez a didaktikus, tendenciózus fikázás és lesajnálás a magyar sportsajtóban egy olyan ország irányában, amely fényévekkel jár előttünk a futballban? Mi például a Ferencvárosunkat sem vagyunk képesek rendesen eladni, míg nekik több csapatuk rendszeres BL- és Európa Liga-résztvevő. Miért nem tudunk örülni annak, hogy két régióbeli ország képes kivitelezni azt, amire nekünk esélyünk sem lehet, hiába pályázgatunk? És miért próbáljuk meg mindenáron sötét, civilizálatlan vidéknek ábrázolni a nálunk keletebbre lévő országokat?

Persze, hogy sok rosszat el lehet mondani az ukrán közállapotokról és infrastruktúráról, de nekünk a pozitív csalódás volt az igazán sokkoló: minden várakozásunkat fölülmúlta Lemberg. Fantasztikus, igazi fesztiválhangulat uralkodott abban a két és fél napban, mikor ott jártunk, az emberek nem egyszerűen barátságosak, hanem roppant szívélyesek és segítőkészek voltak (persze azért örülök, hogy nem Kassai hibája után jártunk Ukrajnában), és azzal mentünk haza, hogy ide még vissza fogunk térni. Na persze lehet, hogy akkor már nem lesz olyan barátságos mindenki, mint most, az EB alatt.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr664604788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

okfejtésed éles mint a penge, világos, mint a nap. egyet azonban ne feledj. a tévé és a rádió riporterei dolgozni mentek oda és nem turistáskodni. ami nektek turistaként tök jópofa, az nekik nem biztos. ennyi csak a lényeg.
Hi. Mi is voltunk Lembergben az Eb-n, minden úgy van ,ahogy leírtad. Az ukránok tök jó fejek voltak, olcsó sör, kaja stb. Szóval tök jó volt.