A médiabotrány mint nyilvános akasztás

2012.06.25. 07:30 Tékás Lacika

Vadiúj sorozatot indítunk "Dr. Bibó" címmel, amelyben olyan társadalomtudományi szövegrészleteket mutatunk be, amelyek rövidek, élvezetesek és szerintünk sokat mondanak el a világunkról. Sorozatunk képzeletbeli főhőse, Dr. Bibó legalább akkora sikerrel találja meg a társadalmi jelenségek háttérében lévő okokat, mint Dr. Bubó az erdő állatait gyötrő problémák gyökerét.
Stohl.jpgMai, első rendelésén Dr. Bibót arról kérdeztük, hogy milyen társadalmi funkciója van az olyan történetek nyilvános bemutatásának és végigkövetésének, mint a Schmitt-ügy, a Stohl-ügy vagy a Zuschlag-ügy. Dr. Bibó egy pillanatra elgondolkodott, majd határozott mozdulattal levett egy lila könyvet a polcról, keresgélt benne egy kicsit, majd olvasni kezdte:  

"Itt fontos megjegyezni azt, hogy a deviánsok, törvényszegők és a rend felügyelői mindig vonzzák a nyilvánosságot. A múltban az ítélkezés, valamint a büntetés mindig a a piactereken zajlott, az elítélteket kiállították a nyilvánosság elé, így lehetővé tették a tömeg számára, hogy közvetlenül részt vegyenek az eseményben.

Ma természetesen a deviáns személyt nem hordozzák körbe a piactéren, nem is állítják a farsangi hangulatú tömeg elé a Tyburnben, viszont érdekes megfigyelnünk azt, hogy a jogi rendszer változását segítő "reform" szinte teljesen egybeesett az újság tömeginformációs eszközzé válásával. Ez talán nem más, mint a történelemben tapasztalható véletlen egybeesések egyike, de az is igaz, hogy az újság (és manapság a rádió és televízió) ugyanazt a fajta szórakozást biztosítja, mint hajdanán a nyilvános akasztások vagy a szombati látogatások a helybéli börtönbe.

Az általunk hírnek nevezett információ jelentős része deviáns viselkedésekről és azok következményeiről szól, és nem könnyű dolog megmagyarázni, hogy ezek miért hírértékűek, vagy miért is kellene a figyelem középpontjába kerülniük. Talán a közönség  pszichológiai perverzitását célozzák, amint azt a jelenség elemzői már sugallták, ám ugyanakkor pontosan tájékoztatnak a társadalom normatív szabályairól is. Képletesen, a moralitás és az immoralitás a vesztőhely előtt találkozik, és e találkozás eredménye a kettő között meghúzott határvonal."

Dr. Bibó - Vége - aláírás.JPG

(Az idézet forrása: Erikson, Kai. T 2011. Önfejű puritánok - A deviancia szociológiájának tanulmányozása. In: Rácz József (szerk.) Devianciák. Budapest: Új mandátum könyvkiadó: 49-50)
(képek forrása: Stohl, a zárókép eredetije, Bálintnak meg köszi a photoshopot!)

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr524603198

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A médiabotrány mint nyilvános akasztás 2012.06.26. 09:30:01

Az általunk hírnek nevezett információ jelentős része deviáns viselkedésekről és azok következményeiről szól, és nem könnyű dolog megmagyarázni, hogy ezek miért hírértékűek.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jó is volt a piactéren botozás annak idején, kár volt beszüntetni.
Angliában az 1800-as évek végéig hivatásos állatkínzók szórakoztatták a népet, a legsikeresebb számuk az volt, amikor felhevített vasrudakat dugtak kóborkutyák végbelébe. Ehhez képest, szerintem semmi baj sincs a mai bulvár szórakoztatással, illetve a közönség pszichológiai perverzitásával.
Árulj el nekem egy nagy titkot Lacika. Ez a blog miért éppen a IMF lájkolóihoz méri a saját lájkolói számát?
Az IMF egy népszerű halivúdi sztár, akit dicsőség beérni, vagy az ellenség maga és lájkokban le kell győzni? Mi a megettes gondolat?

Ami a posztot illeti, a nagy francia forr.-nál brazil szappanopera helyett egész délután nyakaztak éveken át a köztereken, a helyi csőcselék legnagyobb megelégedésére, egyszerűen feldobta a napjukat a guruló fejek látványa.
@poszt:

"az újság tömeginformációs eszközzé válásával"

*

Tömeginformációs, mi? Nem inkább tömegtájékoztatási eszköz? Vagy tömegmédia? Mass media esetleg?
@sárkányfő:

"Árulj el nekem egy nagy titkot Lacika. Ez a blog miért éppen a IMF lájkolóihoz méri a saját lájkolói számát?"

*

A válasz egyszerű. A blogger lemaradt annál a brosuránál, amiben a pártközpontból azt írták, hogy az IMF duplarossz :)
süti beállítások módosítása