„Jót nevettünk a Bëlga jó poénján”…

2013.09.25. 09:00 Döry L.

 

Valami mégiscsak megváltozott ebben a hazában mondjuk 1997-óta. Akkoriban minden hátrányos következmény nélkül coollistás lehetett bárki a népellenes liberális közmegegyezés sarokpontjainak elismétlésével: a végtelenül provinciális provinciázás, a magyarugarozás, a rendszerváltás veszteseinek nemcsak társadalmi alávetése, de kulturális megbélyegzése, önmagunk lebalkánozása a napi szókincs bevett elemei voltak. „Ebben a nyelvben minket csak az kárpótolhatott, hogy ha magunkat lebalkánoztuk, akkor cserébe találhattunk délkeletebbre egy még balkánabb országot.”és szidalmazhattuk azt.

Ez a liberális közmegegyezés a politikai véleményipartól egészen a trendi kulturális csemegékig (Belga, Krétakör) a rendszerváltás társadalmi és gazdasági lesüllyedésére adott (persze elméletileg legtöbbször hibás, rendszertelen, indulatos) reakciókat és az azokat képviselő kisembert gúnyolta ki.

Pedig amire egykor Csurka, vagy most retorikájában Orbán, vagy a Jobbik, de akár az LMP, hogy a Munkások Újságát már ne is említsem - nem véletlenül sikerrel - hivatkozhat, az egy egyszerű igazság.

A világkapitalizmus rendszerébe a lehető legalávetettebb módon csatlakoztunk vissza a nyolcvanas évektől. A termelő kapacitások és az ezekhez kapcsolódó, a piacra jutást biztosító infrastruktúra elpusztításával. Olyan piacként, amelyet a külső hitelezés tart életben, fokozva az alávetettséget és az elszegényedést. A rendszerváltást követően az egyenlőtlen csere több évszázados mintái jelennek meg újra, a hirtelen megint a centrum-periféria viszonyba rendeződő, krónikusan tőkehiányos, mindig adósságszolgálattól fulladozó történelmi térségünkben. A társadalmi fölzárkózás ígérete a nyugathoz való integráció évtizedeiben a relatív és abszolút elszegényedés valóságává válik, leszakadássá. Egyszerűen, azért mert a világkapitalizmus hatalmi szerkezete a szabad és egységes piac eszközén keresztül semmilyen itt véletlenül megtermelt többletértéket nem hagy a periféria térségében.

Szomorú bizonyítvány, hogy ehhez képest a „kaszárnyaszocializmus” (copyright TGM) iparosító, protekcionista, emancipáló, és egyenlősítő évtizedei a nyugathoz való jóléti közelítés évtizedei tudtak lenni.

A rendszerváltás óta azonban végtelenül tájékozott politikai elitünk szerint a felemelkedés reményét az hordozza, ha a munkaerőnk (mint egyetlen megmaradt erőforrás) árát folyamatosan leértékeljük, erre telepítve rá a külső tőkét. Ne tévesszen meg senkit az orbáni „szabadságharc”. Egy nemzeti burzsoázia megteremtése érdekében vállalt mozgástérbővítés még nem jelenti a felhalmozás jelenleg ismert rezsimjéből és a globális munkamegosztásban ránk kiosztott szerepből való kiállást. Sőt - ha mint felzárkózási kísérletre nézünk az orbánizmusra - a kizsákmányolás módszereinek állami megtámogatásával a társadalmi szétszakadást erősíti is.

Egy elszegényedő ország szegényeinek nem túl artikulált szavain mindig lehet élcelődni (hogy mennyire erkölcsös, azt most hagyjuk). Azon is lehet élcelődni, ahogyan az elszegényedetteket kihasználja egy politikai kurzus, és jelszavakat ad a szájukba (nem leszünk gyarmat).

De úgy tűnik, hogy megváltozott a korszellem. A politikai manipuláción túllátnak az emberek és nem félnek kimondani a nyilvánvalót, attól tartva, hogy letahózzák őket.

A Bëlga régi módszereivel megcsinált élcelődése már nem hat. Nézzük csak ezt a  kommentet:

  • Régi Péter 2013-09-24 10:46:40

„Nagyon jó vicc volt, különösen a cukorgyáras rész. Minálunk pl. csak ezren váltak munkanélkülivé, a cukorgyárat meg lebontották, kéményt ledöntötték, egy üres telek van a helyén. Jót nevettünk a belga jó poénján."

Biztos a Bëlga röhög legjobban, amikor vicces számukat komolyan veszi egy poszt. De egy hamis beállítást sajnos akkor is helyre kell tenni, vállalva annak a kockázatát, hogy nem mi leszünk a leghumorosabb humorjóska.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr595531935

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alapvetően a magyar közéletre jellemző a fekete-fehér szemléletmód.
Már bocs, de a magyar közéletre (jobban mondra közbeszédre) az idelógiai zavarodottság, fel nem oldott kognitív disszonancia hegyek jellemzôek (hogy egyet mondjak: most akkor Orbán kommunista, vagy fasiszta?). Ez itt fekete-fehér, igen, tudja honnan jön, hova megy, és le tudja írni röviden, érthetôen. Nagyon jó kis blog, örülök, hogy fölfedeztem.
Bocs, kivéve az "Antifasizmus sucks" alapvetést. Érdemes lenne elolvasnia a blog szerzôjének ezt:

hvg.hu/velemeny/20130924_TGM_baloldalak

meg fôleg a linket a közepén:

www.rednews.hu/az-elmelet-gyakorlat/default/its-all-over-now-baby-blue-antikommunizmus-ma.html
hát ez nagyon vicces, ez az izzadtságszagú erőlködés, hogy vérrel-verejtékkel bebizonyítsátok, valami fúúúde megváltozott. most épp egy komment testén vs. béga videoklipp.

segítek: a magyar ugar ugyanúgy magyar ugar, csak egy kicsit szegínyebb és tán jobban reményvesztett, mint a 90-es években, ha történt valami, ez történt. no meg, h minden ami nyugatról jön (demokrácia, szabad piac, liberalizmus, juujujjujjuj), az most itt a provincián valami zsigeri indulatot vált ki és a libsi woodoo bábú szurkálásában manifesztálódik.

rossz hírem van: nincs itt semmi látnivaló, a rendszer működik, a többiek meg igazán elmehetnének már képezni magukat és keccsölni.

a klipp meg rendben van, ahol lehet mutatni kell a görbe tükröt a szerencsétlen fidesznyik+jobbikos békamenetnek, hogy mennyire alternatív valóságban élnek.

peace.
@Csehszlovák Kém: Természetesen a csehszlovák kém izzadságszagú erőlködése annak bebizonyítására, hogy az elmúlt évtizedet kizárólag a szemlátomást lejárt szavatosságú, működésképtelen, neoliberális-globalista világlátás szerint lehet értelmezni az sokkal hitelesebb, mint a blogíró szövege, igen. Libsi woodoo bábú szurkálásról beszél, aki fidesznyik-békamenet woodo bábut kreál. Nagyon-nagyon hiteles.
Tényleg érdekes blog ez a Fent és Lent. Általában nem kedvelem a balosokat, de valahogy ti máshogy vagytok balosok, ti nem pofáztok nyugatiasságról, de valahogy mégis jobban emlékeztettek a nyugati baloldalra, mint a 168 Óra, persze pont azért, mondjuk a nyugati balosokat se bírom, de mégis valahogy egy kicsit érdekesebb a dolog így, hogy ilyen is van.

Valahol az a furcsa a világban, hogy a nyugati balosnak, amolyan Chomskynak, bizarr módon sok minden szimpatikus lehet a magyar jobboldalban, akár szélsőjobboldalban is.

Mondjuk ha valami félig indián latin amerikai nép lennénk, akkor simán támogatnák a mi jobboldalunkat. Az ő szemszögükből "A Rossz" a globális fehér amerikai kapitalista hatalmi elit, ergo az az ellen lázadó kis félindián latin nacionalizmusok, akik érdekeik és identitásuk megőrzésére törekszenek, alapból szimpatikusak.

Hogy egy példát mondjak, ha egy félindián latin ország nacionál-antiglobalista kormánya törekedne rá, hogy az élelmiszerelosztás, szóval a közértek ne legyenek kizárólag külföldi kézben, zsarolális potenciált adva ezzel, hanem legyen hazai is, mint a CBA, és igyekeznének helyzetbe hozni, valójában ez a Daily Kosnak meg a többi Chomsky félének teljesen tetszene.

Persze ambivalens a helyzet - túl fehérek vagyunk, túl rossz oldalon voltunk a második világháborúban és túl érzékeny téma a cigányság ahhoz, hogy a Daily Kos és társaik a magyar nacionalizmust egyértelműen "A Jó" oldalra tegyék.

Őket többnyire a hatalmi, uralmi viszonyok "egyenlősítése" érdekli, és nem biztosak benne, hogy akkor ez most globális egyenlősítés, vagy lokális egyenlőtlenítés, például a cigányok esetében.

Hosszú távon és globálisan nézve ez az egyenlősítő nyugati baloldal végtlenül káros, egy szokásos utópista mozgalom, és ráadásul már gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ez a kór az élet legalapvetőbb elemeit rágja, konkrétan a nyugati baloldal gyakorlatilag a férfiasság mint olyan ellenségévé vált, mert - helyesen - felismerték, hogy a férfias férfi alapjában véve nem gyűlöli az egyenlőtlenséget és az uralmat, sőt, szeret versengeni a státuszért, a hatalomért, valahol ez majdnem minden hatalom forrása. A felismerés helyes, értékelése hibás - ha választanunk kell az egyenlőség, uralommentesség és a férfiasság között, akkor az utóbbit kell választanunk, mert ez az emberi sőt emlősállati élet egyik nagyon alapvető eleme. Tehát a nyugati baloldaliság hosszú távon és globálisan nagyon káros.

Ugyanakkor viszont a mai magyar helyzetben a régi, elöregedett 168 Óra típusú mainstream magyar ballibhez képest szimpatikus és egészséges. Tetszik, hogy szembeszálltok a "mucsaizással".

Hosszú távon egyértelműen ellenségek leszünk, ez ellen nem lehet mit tenni és én is sajnálom. Ma, most viszont kimondottan szeretném, ha helyet cserélne mondjuk a Fent és Lent és a 168 Óra - olvasottságban, ismertségben, befolyásban, társadalmi szerepben.

Egészségesebb lenne.

Egyébként arról, hogy mi változott meg: szóval én még emlékszem rá, hogy ha 1995-ben egy jobb pesti kocsmában pálinkát kérsz, így néznek, hogy mekkora egy rántott paraszt vagy. 2005 körül már versenyeztek, hogy kinél van több fajta mézes-ágyas. Annyira jó érzés volt elmenni egy kolbász-pálinka fesztiválra 2007 körül, és látni azt, hogy nem ciki, magas presztízsű helyen van (Vár), a fél közönség jól öltözött, egyszerűen a magyarság és a magyar elit kezdett kevésbé öngyűlölő lenni.

És ezt nem a politikai vagy éppen médiaelit csinálta. Ez csak úgy... lett.

Roppantul kíváncsi lennék rá, hogy nektek milyen érzésetek van, ha elmentek a Szlovák útra a Vári cukrászdába. Egyfelől nagyon igényes a cucc, amit csinálnak. Másfelől kőjobbos hely. És ez szerintem valahol összefügg - ezt a szintet nem lehet profitorientáltan elérni, a csávót büszkeség hajtja, leginkább nemzeti büszkeség. Harmadrészt sűrűn jár oda egy igen feltűnő és igen ronda transzvesztita és egyszer sem verték meg. A jobbosságból ez ne következik. Nagyon kíváncsi lennék rá, hogy nektek ez hogy jön át.
@Shenpen:

Ez Kádárék hozadéka.

A 70-es években a magyar idegenforgalom igyekezett a német turistának német kajákat biztosítani, a német meg nem akarta és követelte a magyar kaját, hiszen ő azért jött, hogy megpróbálja a helyit. A magyar meg csodálkozott a hülye németen, hogy képes a magasabbrendű német kaja helyett a selejtes magyart enni.
@Csehszlovák Kém:

Valami megváltozott. Pl. az együttes színvonala. Lefelé zuhant.
@Gyingizik: Kár, hogy nem a hitelességgel kapcsolatban válaszoltam, hanem tartalmi észrevételt tettem. Természetesen nekem még a posztíró véleménye is hiteles, noha azzal nem értek egyet, nota bene írkálhat hülyeségeket, engem nem zavar, te meg egyetértesz vele. No és? Ezt hívjuk szólásszabadságnak és demokráciának, látom, ezt még neked kicsit gyakorolni kell, bármennyire is megy már az óvodás színvonalú behelyettesítés szépen becsúsztattad a kék fröccsentet trapézt a kék színű üreges labdacsba, kapsz egy simit. Tehát felőlem te is és a posztíró is értelmezheti a világot úgy, ahogy szeretné, lelketek rajta, csupán arra hívtam fel becses figyelmetek, hogy szar dolog egy párhuzamos valóságban élni és a valóságról tudomást nem venni.

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: igen, ezt írtam.
@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: na igen, meg az életszínvonal is - köszönhetően a dalban kigúnyolt személyeknek...
@prolab:

Az életszínvonal kb. 2000 óta megy le. Jó lenne ha tényleg csak a kigyúnyolt személyek lennének ezért a hibásak.

De ettől független tény: a dal szar.
Ezzel a számmal az a legnagyobb baj, hogy egyszerűen szar. A magyar nemzeti hip-hop vicces volt, ez nem az, csak a görcsösség érződik rajta.
hát ez igen gyenge eresztés lett. de így is jobb egy klasszissal, mint az alföldi rockoperája. kár, hogy már nem tudnak újítani a belgás srácok. mondjuk ebbe sok 40 körüli tinédzser beleszalad manapság. nem veszik észre magukat, vagy torz az önképük? nem értenek máshoz? mindegy, unalmas az egész örökifjú bagázs... pedig még a belga el is megy. de hogy 15-20 éve ugyanazok a trendi 40es, 50es "fiatalok" vannak minden bokorban... az egy kicsit röhej.
@Csehszlovák Kém: no, aztán mi az egyetlen és igazi valóság? te tényleg tudod? kár lenne magadban tartanod!
Megint ott vagyunk az ezerszer megunt kérdésnél. Szabad-e viccelni azon, hogy leépült például a cukoriparunk, szabad-e viccelni a tönkrement, nyomorult embereken, meg az ő indulataikon? No és lehet-e például a romákon, a melegeken, stb? A helyzet az, hogy erre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, úgy nem, hogy az egyiken lehet, a másikon meg nem. Kedves liberálisok, tessék ezen elgondolkozni.
„A világkapitalizmus rendszerébe a lehető legalávetettebb módon csatlakoztunk vissza a nyolcvanas évektől. A termelő kapacitások és az ezekhez kapcsolódó, a piacra jutást biztosító infrastruktúra elpusztításával. Olyan piacként, amelyet a külső hitelezés tart életben, fokozva az alávetettséget és az elszegényedést. A rendszerváltást követően az egyenlőtlen csere több évszázados mintái jelennek meg újra, a hirtelen megint a centrum-periféria viszonyba rendeződő, krónikusan tőkehiányos, mindig adósságszolgálattól fulladozó történelmi térségünkben. A társadalmi fölzárkózás ígérete a nyugathoz való integráció évtizedeiben a relatív és abszolút elszegényedés valóságává válik, leszakadássá. Egyszerűen, azért mert a világkapitalizmus hatalmi szerkezete a szabad és egységes piac eszközén keresztül semmilyen itt véletlenül megtermelt többletértéket nem hagy a periféria térségében.”

Valahol ugye ez a veleje ennek a szösszenetnek.

Ha megengeditek elmondok pár gondolatot ezzel kapcsolatban.

1. Rohadtul fel tudom húzni magamat azon, hogy persze mindennek csak és kizárólag külső okai vannak, és a világkapitalizmus minden reggel arra ébred, hogy jaj, megint hogy tudnánk még többet elvenni ezektől a disznó magyaroktól.
2. Senki nem fogott senkinek a fejéhez pisztolyt, hogy ennyi és ennyi hitelt vegyen fel, sem országos sem családi szinten. De a magyar már csak ilyen jó befektetéseket csinál, hitelből épít völgygátat és dombalagutat és abból vesz plazmatévét, és így tovább.
Csak azt ugye senki nem merte megmondani az elmúlt 20 évben ennek a kádári tömegnek, hogy bevezettük ám a kapitalizmust, emberek!Ezentúl nem a miénk a gyár vigyük haza, hanem a teljesítménnyel arányos díjazás következik.
Félalmetes a jövőkép. Még csak 45 vagyok, életemben bevezették a kapitalizmust, most meg visszahozzák a szocializmust, államosítanak, beavatkoznak stb. Csak pislogok, komolyan.
És szégyellem magam, mert most már ráadásul az én generációm van helyzetben, mi basszuk el.
Hova vezet ez, mondjátok meg hova?
Sikerült elérni, hogy nem csak a szüleink egy kádári generáció, hanem azok is, akik a rendszerváltás után születtek, mert azok meg nem tudják, mekkora szar volt az. És elhiszik, hogy majd állam bácsi megoldja.
Ultra gáz. Ultra gáz, ultra gáz.
Két mai friss hír az előzőhöz:

NGM: A piac miatt a csúsznak a pénztárgépek
Az átállás nem jó ütemben halad, mert a kormány a piacra bízta a gyártást.

A tankönyvkiadást is államosítják
Kormányhatározat lett az „egységes, nem piaci alapon működő és központi irányítású” rendszerről.

Csípjetek meg...
Hát szabad viccelni a Békemenettel? Nem szabad! Aki a Békemenettel viccel, az a rezsiharcot szabotálja, az a bukott baloldal szekerét tolja, az a gyarmatosítók lakája. Ha-za-á-ru-ló!

A poszt egészen lapos bogárista ostobasággyűjtemény. A magyar jobboldal sirámai akkor is viccesek, ha Orbán szájából halljuk a parlamentben, de ha a Belga adja elő ungabunga-jelmezben, akkor duplán vicces. Ezt a szánalmas országot már csak röhögve lehet elviselni.
Szétröhögtem az agyamat!
Kommentelők, vicc az életetek. Ja, és bármiből lehet viccet csinálni, de nem bárkinek.

Szenzációs a szám!
Hajrá!
Több kedvenc részem is van pl. a "de a krumplit hagyjátok itt nekünk....." ott a hangjuk is őrület.
@Sir Galahad: szabad-e abba beleszólni, hogy más ember mivel viccelhet? Nem. Ezen tessék elgondolkodni.
@probajanos: a "szar" ide kevés. Ennyire megőrülni pedig nem lehet görcsösen.
@Sir Galahad: ...és ugye ott a másik ezerszer megunt kérdés: szabad-e tigrist ölni?
negyedszerre nézem a klippet, nagyon vicces
Két dolog ami a jelenséggel kapcsolatban elég érdekes.

Egyrészt, hogy ez az egész dolog tulajdonképp ugyanarról szól mint anno a Kádár-rendszer, akkor is volt egy élcsapat aki arra érezte hivatottnak magát, hogy elhozza ide nekünk Mucsajra a kultúrát. Csak akkor a kommunizmus fényes szeleit akarták elhozni ide a bennszülötteknek Keletről, a mostani csapat pedig az Liberális Európai Kultúrát nyugatról. És ez az egész nem sokkal különbözik attól, amikor a gyarmatosítók elvitték az indiánoknak a kereszténységet.

A másik probléma az ezzel, hogy a Nagy Európai Liberalizmus nagyjából tökig van a szarban. A világ műhelye már rég nem Európa, de már nem is az USA, hanem a kicsi kínaiak. Európa mára már lényegében minden gazdasági és katonai jelentőségét elveszítette, és nagyjából pont ugyanakkora szarban van mint az itteni bennszülöttek, csak mivel ők velünk ellentétben előtte pár száz éven át végigrabolták a világot, így picivel nagyobb tartalékot tudnak épp felélni. A csapatból lassan egyedül a németek nyerségesek, de azok is csak addig, amíg az USA jóárasítva megveszi a termékeiket. Ha az USA szarba kerül, akkor a németeknek is annyi. Ez pedig csak idő kérdése.
Ps. Ehhez még hozzájárul, hogy Európa korfája pont olyan szar, mint a miénk. A hiányt pedig bevándorlókkal tudják pótolni. Ami addig, amíg innen vándorol ki a bennszülött nem annyira rossz, de ha afrikából érkezik az utánpótlás, akkor jó eséllyel a mai liberósok unokái nemtől függően csadorban vagy hosszú szakállal járnak majd.
@arany_ember: No azért csak volt itt egy hivatalos, uralkodó, közgazdaságtani retorika, amit minden politikusnak át kellett venni Antalltól Hornig ugyebár. Ez a szabad piacos, neoliberális közgazdaságtan, ahol ugye a gonosz, élősdi, rosszgazda államnak mindent át KELL adni a jóságos külföldi "befektetőnek". Merthogy annak van tőkéje, az államnak meg nincs. Ehhez képest ugye az állam hitelből feltőkésítette a privatizálandó gyárakat, a "befektető" meg töredékáron megvette szintén hitelből. Talán az USA gazdasági válságát - ami ugye a keleteurópai periférián többszörös erővel hat - sem a magyarok idézték elő a svájci frankos hitelfelvétellel. És még lehetne részletezni: pl. a rendszerváltás és az EU ígérete az volt, hogy az EU felhúzza a fejletleneket (ld. nálunk korábban csatléakozók Görögo, Port stb.), de kelet európával nem történt semmi ilyesmi. A görög munkanélküli jelen pillanatban is annyit kap kézhez (800 euro) mint itt egy csopvez egy kisebb cégnél, aki kidolgozza a belét. Jól van ez így? A szabad piacos modell bizonyította működésképtelenségét kelet európában, még jó, hogy van egy kis államhatalmi koncentráció.
@Kettes: Ha már említetted Bogárt, mi a véleményed Bauer Tamásról? Az ő közgazdaságtani elvei működőképesek?
@Szalmási Áron: Haláltáboros zsidó viccek? Akkor azt is szabad? (Ki lehet pl. adni, lehet belőle profitot szedni?)
@Kettes:

Birkamenet szánalmas volt. Az ellentétje, a Fogyókúramenet is.
@Gyingizik: Igen, szerintem lehet. A vicc lehet izlestelen, de az izlestelenseg nem jogi kerdes.
Gyingizik:

Soha senki nem tiltotta meg az államnak, hogy szabályozzon. Minden lehetősége megvolt rá, és arra is, hogy értelmes döntéseket hozzon. Hozott? Nem. A magyar politikai elit kritikán aluli teljesítményt nyújtott az elmúlt 25 évben. Ugyanezt a magánszférában nem követhetné el, mert ott van következménye.

Ez is pont azt mutatja, hogy az állam alkalmatlan. Szabályozni sem volt képes, majd irányítani meg jól tud majd, mi?
@arany_ember: Tipikus államellenes neoliberó szöveg. A gazdaság irányítására adott volt egy hivatalos közgazgadságtani retorika (szabad piacos, államhatalmat korlátozó). Ebben a hitvilágban a piac szabályozza önmagát, a rohadt, élősdi állam pedig jobb ha kussol, ő a "legrosszabb gazda". Erről kiderült nem így van, az USA-ban se működött - ld. 2008-as válság. Akkor mi a francról beszélünk? A politikus asszisztált ehhez, az biztos, hogy kritikán aluli volt a teljesítménye. De pl. hogy "Minden lehetősége megvolt az államnak hogy szabályozzon" ezt ma már csak a hozzád hasonló csőlátású hvg-s, magyar narancsos arcok hiszik el. Pl. Jegybank, ami független (volt) a legitim magyar kormánytól (értsd országgyűléstől > választóktól) viszont az Európai Központi Bank (értsd Wall Street) viszont adhatott neki utasításokat (választói felhatalmazás nélkül, külfödről).
Az állami szférában nincs következmény, a magánban viszont van? Én is hallottam ezt a legendát, az olyan vállalkozók terjesztik akiknek bénaságuk miatt nem megy a cége, ezért frusztráltságukban a "rohadt élősködő" államra mutogatnak. A 2008-as válság kirobbantóit, a felelőtlen hitelezőket felelősségre vonták? Hitelminősítőket rossz prognózis miatt felelősségre vonták? Míg pl. az Állami Számvevőszék ha kijön ellenőrizni egy hivatalba, mindig talál magának vkit, akire ráhúzhatja a hanyag gazdálkodást.
@Gyingizik:

Isten bizony nem akarok személyeskedni, de a megnyilvánulásodból a következő dolgokat gondolom, és azt gondolom, hogy ez tipikus:
- szerintem fiatal vagy, nem éltél a szocializmusban
- valószínűleg nem a versenyszférában dolgozol
– nem sokat jártál külföldön, nem biztos, hogy érted, miként élnek az emberek egy igazi demokráciában, egy egészséges pici kapitalizmusban
– arról nem is beszélve, hogy ott hogy működik ésszerűen és logikusan egy államapparátus

Persze, van példa erős államra, nagy újraelosztással, de ahhoz erkölcs is kell, de sajnos nem vagyunk még ehhez felnőve. Addig pedig lehet kísérletezni, de összességében és hatékonyságban rosszabbul járunk, az biztos.
Mert ezzel konzerváljuk az emberek kényelmét, akik majd továbbra is az államtól várják a megoldásokat.

Szerintem ezeket a gondolatokat pont azok dicsőítik, akik soha nem mérték meg magukat a munkaerőpiacon, soha nem volnának versenyképesek sehol máshol a világban.

(Bizonyíték erre, hogy a kormányban nincs senki, aki a maga erejéből bárhol és bármikor sikeres lett volna bármiben, ami összemérhető és forintosítható a világban. Kivéve, hogy kevésbé utálja őket az ország egyik fele, mint a másik. Bár így utána gondolva, ez forintosítható...)

És azon kívül, hogy szerintem így a szakadékba rohanunk, az az 500 000, akinek ez így nem tetszett és megmérettette magát és kvázi kivándorolt, azok az ország legtehetségesebbjei, legvállakozóbbjai, akik a legtöbbet tehették volna ezért az országért.

Igaz, ők neoliberók valahol a lelkük mélyén, mert azt gondolják, hogy oda megyek, ahol HAGYNAK dolgozni és megvalósíthatom magam, emberi életet élhetek, nem kell mindenféle akadályokon átmenni (ÁLLAM), aki meg még hirdeti is, hogy erősödni akar.

Én személy szerint nagyon sajnálom, hogy így alakult, de ha a nagy része így gondolja, és jó lesz, hogy a maradék ül a langyos pisiben és elég neki, hogy abban a hitben él, hogy mindenről a neoliberók/a Wall Street/ a bankok/ a világ tehet, pedig mi vagyunk a szívcsakra, akkor így lesz.
Bocs hogy ily sokat késtem a válasszal. Szerencsére nem kell túl sokat merengenem vele, mert Boros Imre közgazdász írt egy cikket a témáról. Két részben linkelem be:

Első rész:

Búcsú a neoliberálisoktól

Bajban vannak a globalizációhoz ideo­lógiákat szolgáltató híres külföldi közgazdászok, de újabban a ha­zaiak is. Ezt már az imádságos könyvüknek számító hetilap is nyilvánvalóvá tette, amikor címlapján olvadó csokiként ábrázolta a gazdasági neoliberalizmus „tankönyvét”.

Magyarország mintegy három évtizede kezdte el a „felzárkózást” a világpiachoz, azaz akkortól igyekszik szinte mindenben megfelelni a globalizálódó nemzetközi tőkének. Ezt a törekvést szolgálta minden esetben a hazai gazdasági ideológiák gyártása is. Egész hadsereg szerveződött erre az egyetemek, a média, a politikai pártok „hozzáértőivel” kiegészülve. Több mint három évtizede él már a „többet fogyasztunk, mint amennyit megtermeltünk” című népnevelő dogma. A többletfogyasztásért pedig ugyebár vezekelni kell, erre szolgált a megszorítások hosszú sora. Elvenni a néptől két módon is lehet. Egyrészt csökkenteni a béreket és juttatásokat, illetve rászabadítani az inflá­ciót. Bár mind a kettőre volt példa, de az infláció (a szegények külön adója) mindenképpen megérte a három évtizedet.
Az 1985 óta rendelkezésünkre álló adatok tanúsága szerint az elmúlt huszonnyolc évben soha sem süllyedt három százalék alá a fogyasztói árak emelkedése. Ráadásul ebből a huszonnyolcból tizenkettőben két számjegyű inflációval büszkélkedhettünk, és volt öt olyan évünk is, amikor a pénzromlás mértéke a húsz százalékot is meghaladta.
Az eddigi legalacsonyabb szintet, vagyis 3,9 százalékot 2011-ben mérték. Bár ennek az évnek még nincs vége, de joggal remélhetjük, hogy az idei árszínvonal-emelkedés bőven a háromszázalékos szint alatt marad. Az inflációs gazdaságpolitika, mint a hazánkba telepedett multinacionális szektor javára történő jövedelem-újraelosztás, de úgy is, mint a hazai neoliberális gazdaságpolitika talapzata, elporladt végre. Híveinek tábora azonban továbbra is hirdeti az igét. Persze mindig találnak valamilyen látszólagos bizonyítékot arra a hamis állításra, miszerint többet fogyaszt az ország, mint amennyit megtermelt. A rendszerváltás előtti években a létnívót romboló áremeléseknek mindig a növekvő eladósodás lett a következménye. Az eladósodás tehát nem a túlfogyasztásból adódott, hanem az adósság hanyag kezeléséből. Akkoriban a külföldi adósságot kezelő jegybank bár „kreatív” könyveléssel eltüntette a keletkező lyukakat, időnként azonban mégis kibújt a szög a zsákból. Az óriási méretű spekulációs bukásokat például 1974-ben és 1978-ban már nem lehetett a szőnyeg alá söpörni, mert a fizetési mérleget is romba döntötték. Az 1974-es árfolyambukás hatását a következő három évre elosztva zúdították a népre különféle áremelkedések formájában. S persze a „többet fogyasztottatok, mint termeltetek” dogma jegyében. Az 1978-as – akkor sokkolónak számító – spekulációs bukásból adódó veszteség pedig 1979 júliusában zúdult a társadalomra tízszázalékos átlagos áremelkedés képében.
A bajra figyelmeztető pénzügyminisztert pedig átültették a tervhivatal elnöki székébe.
Téved, aki azt hiszi, hogy a rendszerváltás a legcsekélyebb változást is hozta a dogmarendszerben. Éppen ellenkezőleg, jöttek a megszorítások, az áremelések, a valuta sorozatos leértékelése, dühöngött az infláció. Mindez úgy, hogy közben rohamosan emelkedett a hazai munka termelékenysége és már sokkal kevesebben állítottak elő jóval több értéket hazánkban. Az árszínvonal és a valuta stabilitá­sáért első helyen felelős Magyar Nemzeti Bank immár három évtizede fennen hangoztatja magasztos célkitűzését, hogy küzd az árak stabilitásáért. És ezt a célt az elmúlt negyven évben Tímártól Bartháig, Surányitól Bodig, majd ismét Surányin és Járain keresztül egészen Simorig, mindig mindenki a kamatok magasan tartásával vélte elérni. Persze a magas kamat mellett maradt a magas infláció is. De biztosítva volt a gazdagon terített asztal a növekvő államadósságot finanszírozó külföldi befektetők részére. Jórészt ennek tudható be a magyarországi bankrendszerben észlelhető diszfunkció is, vagyis az, hogy a pénzintézetek nem akarnak kölcsönözni a hazai vállalkozásoknak.
Második rész:

Miért is tennék, ha zsírosra kereshetik magukat a magyar államon, illetve a „devizahiteles” túszokon. Miért adjanak pénzt a hazai vállalkozásoknak, ha a jegybank még likvid tartalékaikra, de az anyabankjaik pénzére is gálánsan fizet, persze a hazai adó­fizetők terhére. A sors (és főleg a kétharmados választói akarat) úgy hozta, hogy rövid másfél év alatt bebizonyosodott, nem magas, hanem csökkenő kamatok mellett lehet hatékonyan az infláció ellen küzdeni, ha az infláció valós okozóit is megtaláljuk. Sikerült végre megfejtetni a rejtélyt, hogy az inflációt nem a kiáramló és reálértékben növekvő bérek és a reálértékükben növelt nyugdíjak okozzák, hanem a monopolhelyzetüket rendre kihasználó multinacionális cégek. Két újabb dogma is megdőlt tehát. Azaz szó sincs arról, hogy hazánkban bérinfláció lett volna valaha az elmúlt harminc évben, éppen ellenkezőleg. Amit az inflációval elvettek a bérekből és a nyugdíjakból az éppen az infláció révén került a monopóliumokhoz extraprofitként. Az elmúlt években viszont megfordult a folyamat, és ezzel együtt szép sorjában dőlnek meg a neoliberális dogmák. - See more at: www.magyarhirlap.hu/bucsu-a-neoliberalisoktol#sthash.Z6QDEyDx.dpuf
Gratulálok. Kérdezz meg egy másodéves közgazdaságtan hallgatót és ír egy esszét erről a badarságról tételesen megcáfolva az egész baromságot.

A legszebb, hogy a szocializmus ideje alatti áremelkedésért is a külföldi monopóliumok voltak a felelősek. Nem a gazdasági berendezkedés, a mesterséges árak és az, hogy mindenki mindent kilopott a közösből! Á!

Ronda külföldiek, a multik, fujj!

Erre még várom a választ:
Isten bizony nem akarok személyeskedni, de a megnyilvánulásodból a következő dolgokat gondolom, és azt gondolom, hogy ez tipikus:
- szerintem fiatal vagy, nem éltél a szocializmusban
- valószínűleg nem a versenyszférában dolgozol
– nem sokat jártál külföldön, nem biztos, hogy érted, miként élnek az emberek egy igazi demokráciában, egy egészséges pici kapitalizmusban
– arról nem is beszélve, hogy ott hogy működik ésszerűen és logikusan egy államapparátus

Kösz. :)
@arany_ember: Köszönöm a személyem iránti érdeklődést. 38 éves vagyok, tehát éltem a szocializmusban. Főállásban közszférában dolgozom, másodállásban magánszférában. nem tudom, hogy "sokat" jártam-e külföldön . Jártam Ausztriában, Svájcban Olaszországban, Németországban, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Lengyelországban, Szerbiában. Nem dolgozni, nyaralni. Utolsó kettő felvetésedre nem tudok mit válaszolni, mert nem kérdés volt, hanem előzetes feltevés.
@arany_ember: Közgazdászos példádra: csak annyiban tudja "megcáfolni", mint ahogyan pl. a kommunizmusban egy marxista-leninista filozófus is meg "tudta" cáfolni mondjuk az egzisztencializmust vagy a keresztény konzervativizmust, mint túlhaladott irányzatot. (A marxizmus leninizmus dogmái alapján).
15 éves voltál a rendszerváltozás idején. Csak szép emléked lehet a szocializmusról gyereknek nagyon jó volt lenni akkor. Tényleg, én is akkor voltam. Tudom. (46) De ne sírd vissza.

A közgázos téma úgy látom nálad hit kérdése, nem tudok mit kezdeni vele.

Én próbálok ezekben a kérdésekben a józan paraszti eszemre hallgatni. Bár elméletileg értek hozzá, van egy mesterfokú közgáz diplomám.

Továbbra is azt látom és tapasztalom, hogy az állam bármihez nyúl, bármit csinál az szarul működik. Kurva szarul.

Szarul szabályozott anno (ld devizahitelek, stb) és most is (ld dohánykereskedelem). De most még többet akar, bankokat, olajcéget, gáztározókat, energiaszolgáltatókat stb.

Béna az állam, mert kontraszelektál, a sameszok ülnek pozícióban (akkor is és most is) akik hülyék és nem értenek hozzá.

Ebből össztársadalmilag biztosan egy nagy szar jön ki.

Tudod ez olyan mint a Magyar Posta. Szar, megbízhatatlan, drága, de lehet ott zoknit venni!

Hülyék gyülekezete. MÁV detto. Mit tudott az állam 23 év alatt itt csinálni? SEMMMIT. Akkor hagyja ezt a dolgot, teremtse meg az igazságos verseny feltételeit és azokat foggal-körömmel tartassa be.
Ne üzemeltessen postát meg vasútat.
Azt csinálja ami a dolga. Ha itt élsz, Te is tudod, milyen idióta bürokrácia, idiótaság logikátlanság, lustaság van az államapparátusban, az önkormányzatoknál, mindenhol.
Semmit nem tudsz elintézni 2013-ban az internet világában.
Bármihez nyúlnak szarrá válik.

Az a baj, hogy volt egy szar gazdaságpolitika korábban, amit egy másik szar követ. CSak az évek közben az én életemből mennek el.

Csak ez a legújabb még a rendszer alapjait is megkérdőjelezi. Ez a tragédia.

Ez a ma zajló folyamat a jövőnket eszi meg. Majd meglátod. Csak kár, hogy a percek a Te és az Én életemből mennek el, azaz a Mi életünkből.

Amúgy egyszer olvass el valamit Milton Friedmann-től, meg fogsz lepődni, mennyire egyet értesz vele!

Hiába neoliberál, az a józan paraszti ész.

Nem a stadionépítés válság idején (és hogy korrekt legyek a völgyhíd a dombokon)

Még egyszer mondom: a mai kormányzatból ki vannak tiltva, akiknek van egy kis józan paraszti eszük. Soha senki nem dolgozott a versenyszférában.
Kis olvasnivaló:

Az idiótabiztos állam csak abban az esetben valósulhat meg, ha az állam viszonylag kicsi, szabályozottan és átláthatóan működik, és hatékony. Az az állam szolgálja a közjót, amelyik ilyen, ennél nem kell több vagy más. A közjót az emberek és a társadalom állítják elő (és ezzel ők definiálják), az államnak mindössze az a dolga, hogy megkönnyítse és szolgálja a közjó előállítását a megfelelő intézményrendszer fenntartásával, amelynek a versengő pártok és a versengő nyilvánosság az első és legfontosabb kritériumai.

Az államot (és az azt képviselő ilyen meg olyan embereket) nemzetmentő szerepben feltüntetni a nemzet hanyatlásának első, de annál biztosabb jele. Ha egy államnak (illetve az államot kisajátító politikai frakciónak, erős embernek) víziója van, netán nemzetet akar menteni, abból rövidesen tömegmészárlás lesz. Röviden, az államot a helyére kell rakni végre, ami azt illeti -- más okból --, az egész, egyre versenyképtelenebb Európában is. A mi eszményünk a szabad társadalom és a szolgáló állam.

A kapitalizmus a legracionálisabb -- had nevezzem így -- filozófia. Vagy életmód. Irigyelt nemzetté nem lehet másképp válni - hangsúlyozom, nincs az az Isten, hogy másképp lehetne --, csak a lehető legjobban, leghatékonyabban megvalósított kapitalista filozófia alapján (ki hiheti komolyan, hogy néhány tucat karrierpolitikus és bürokrata agya helyettesítheti egy innovatív társadalom potenciáját?). E kapitalista filozófia persze alkalmazkodik a néplélek adott állapotához, de csak annyira, amennyire a működése szempontjából muszáj.

A magyar népben órási tartalékok rejlenek egy hatékony kapitalista rendszer működtetése szempontjából, mert 1. annyira az elején jár még ennek az útnak, 2. az egoizmusnak olyan tartalékai vannak benne (amelyet most az állam kihasznál az alávetésében), hogy a kapitalista individualizmus szabályozott etikai környezetében ez rendkívüli innovációs erőt tudna mozgásba hozni -- összehasonlíthatatlanul nagyobbat, mint pl. a túlfegyelmezett német társadalomé. Rendszer és individualizmus kettős spiráljában kell gondolkodnunk, aki ebből kilép, főleg ha egy egész nemzet teszi ezt, akár a kötélhez is nyúlhat.

A kapitalizmus az autonóm egyén és a koordinált társadalom filozófiája, amelyben az államnak -- jó esetben -- csak szolgálói szerep jut. A legsikeresebb kapitalista embertípus és a legsikeresebb, leghatékonyabb társadalmi közeg az, amelyben az emberi integritás, a tehetség/oktatás, és a kedvező szokások egysége együtt jelentkeznek, és megtermékenyítik a kultúrát. A jól szabályozott kapitalizmus képes a leginkább az elesettek és hátrányos helyzetűek felemelésére, a társadalom integrálására, a politikum hatékony felhasználására.

Továbbá:
kiszamolo.hu/gondolatok-a-munkarol-es-a-penzrol/

kiszamolo.blog.hu/2013/09/20/az_adocsalo_vallalkozok_es_a_kozalkalmazottak

Én valahogy így gondolnám az országot. Ezeket sulykolnám és mondanám az embereknek. Mert ezek egyenes és érthető gondolatok.

Szerintem – bár vannak köztünk – nézeteltérések, ezekkel talán Te is egyet tudsz érteni. Ha igen, akkor pedig már nincs más hátra, mint ezek szemszögéből megvizsgálni náhány közelmúltbéli intézkedést. Leszedve róla a politikai/nemzeti/stb mázt

Mert ha ezen gondolatok ellen vannak, akkor mindannyiunk ellen vannak, és csak a jelenlegi elit pozícióját erősítik. Mert ők máshoz nem értenek, csak a tömegek hülyítéséhez.