Ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen?

2013.11.07. 07:00 komoroczki tunde

nepesedesi.jpg

A Népesedési csomaggal a kormány továbbra is a felső-középosztály javára csoportosít át forrásokat, a társadalom egyéb része felé tett gesztusok a közelgő választásoknak tudhatók be. Nem valószínű, hogy nőni fog a gyermekvállalási hajlandóság a lakosság nagyobb részének nem kedvező családi adókedvezmény fenntartásával és kiszélesítésével, a társadalmi különbségek viszont egyre csak erősödnek.

Ma Magyarországon általános meggyőződés, hogy sokkal több gyereknek kéne születnie, elöregszik és fogy a lakosság: a népszámlálási adatok szerint 2011-ig 10 év alatt egy Debrecen méretű várossal lett kisebb a népesség, a szülőképes korú nőkre jutó születések átlaga 1974 óta folyamatosan csökken, jelenleg 1,3 körül van. Az elöregedés okozta fő probléma az, hogy egyre kevesebb aktívnak kell eltartania egyre több időset. Ráadásul európai összehasonlításban is kiemelkedően sok nálunk az inaktívak aránya, és bár a kormány részéről történtek kísérletek egyes inaktív csoportoknak a munkaerőpiacra való visszavezetésére (pl. idéntől a rokkantsági nyugdíj helyébe vagy rehabilitációs ellátás vagy jóval szigorúbb feltételek mellett igényelhető rokkantsági ellátás lépett), összességében megoldatlan maradt az elöregedő társadalom problémája, nem beszélve a jelenleg egyre fenntarthatatlanabbnak látszó nyugdíjrendszerről. A demográfusok szerint ahhoz, hogy a lakosság legalább középtávon fennmaradjon, a születési arányszámnak közelítenie kellene a 2.1-et. Erre azonban utoljára 1978-ban volt példa, a jelenlegi tendencia mellett tehát az itt élők gyors fogyásával számolhatunk. Bár a magyar trenddel szemben a világ népessége folyamatosan nő - 40 év alatt duplájára nőtt az emberiség és 2050-re a jelenlegi ütemmel számolva eléri a 10 milliárdot -, a magyar kormány elsősorban a Magyarországon élők gyermekvállalási hajlandóságának elősegítésére tesz kísérletet, nem pedig a nagyarányú bevándorlás ösztönzésére. Mindezt teszi amellett persze, hogy próbálja hazacsábítani a külföldre távozott magasan kvalifikáltakat (a képzetlen munkaerőt tehát nem tekinti veszteségnek), illetve próbálja fékezni a kivándorlást többek közt a diákok röghöz-kötésével és pár milliós költségvetésű kampányvideókkal.

A gyermekvállalási hajlandóságot pedig az új Népesedési csomaggal fokozná a kormány. A 2014-es költségvetési törvénytervezetben megjelent program összesen 2 dolgot nevesít: már nem csak a személyi jövedelemadóból, hanem az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is le lehetne vonni a családi adókedvezményt, illetve tartalmazza a diákhitel-tartozások részleges elengedésének tervét. A korábban köztudatba bedobott gyed extráról egy szó se esik, egyéb, gyermekvállalásra ösztönző lépésről szintén nem lehet benne olvasni.

Gyarapodó középosztály?

A Fidesz-KDNP középosztályként emlegeti a szerinte megerősítendő társadalmi réteget, és ehhez asszisztál többek között az adóterhek csökkentésével. A jövedelmi viszonyok és fogyasztói kosár viszonyát megvizsgálva viszont azt lehet látni, hogy az alsó közép- és középréteg egy jelentősebb részének lecsúszásával az elmúlt 3 évben nőtt a szegének aránya (ld. itt és itt), a felső-közép réteg és jómódúak lakossághoz mért aránya nem változott, számuk viszont csökkent. Kovács Tamás és Novoszáth Péter egy közös tanulmányukban úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon (és az Európai Unióban) a pénzügyi és gazdasági válság hatására szélesebbre nyílik a társadalmi olló, a középosztály pedig egyre inkább elvékonyodik, lecsúszik és ez a réteg egyre mélyebb szegénységbe kerül. Nem erősödik tehát a középosztály, legfeljebb a felső-közép réteg és jómódúak aránya stagnál. Ráadásul a 2011-ben bevezetett családi adókedvezmény eddig kizárólag azt a társadalmi réteget hozta helyzetbe, amelyik el tudott helyezkedni a munkaerőpiacon és volt rendszeres piaci jövedelme. Egy gyerek esetén ugyanis a bérből és fizetésből élőnek 2011-ben ahhoz, hogy maximálisan ki tudja használni az adókedvezményt meg kellett keresnie minimum havi bruttó 109 ezer forintot (tehát még a garantált bérminimumot kereső munkavállalók is kiestek a célcsoportból), két gyerek estén 154 ezer forintot, három gyerek esetén pedig legalább 487 (!) ezer forintot, tehát ha jóval az átlag jövedelem (228 400 forint) felett keresett a szülő, akkor ösztönzött az állam a kettő mellé egy harmadik gyerek vállalására. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma számításai szerint 550 milliárd forintot juttatott a kormány a kedvezményt igénybe venni tudó családoknak az elmúlt 3 évben, de a gyermekvállalási hajlandóságot tavaly szinte alig, idén pedig már egyáltalán nem sikerült meglendíteni. A 2014-re tervezett változások az ideihez képest az egy gyermekesek esetében semmilyen anyagi többletet nem jelentenek. A két gyerekesek tekintetében a legalacsonyabb jövedelmi kategóriához tartozóknak, három gyerek esetén pedig bruttó 600 ezer forintos keresetig minden jövedelmi csoportba tartozó számára pozitív változást hoznak, de úgy, hogy minél magasabb a jövedelem, annál jobban jár a munkavállaló amíg el nem éri a fizetése a havi 400 ezer forintot - ennél magasabb kereset mellett ugyanis csak kismértékben, de még mindig nő a nettó bevétele a 2013-as évhez képest. De összességében nem csak a családi adópolitika nem kedvez a legalacsonyabb jövedelműeknek: az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, illetve a 2012-es adójóváírás kivezetése az alacsony keresetű munkavállalókat sújtotta jelentősen és a magasabb jövedelműek bevételét növelte.

A munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudók számára juttat ugyan a törvényhozó meghatározott formában gyermeknevelésre fordítandó segélyeket (pl. gyermeknevelési támogatás a gyermek 8 éves koráig 28 500 forint, alanyi alapon járó gyermekgondozási segély 28 500 forint), de a családi adókedvezmény adóalapból való levonása egyértelműen az átlag jövedelem felett keresők számára csoportosított át forrásokat.

Szavazatszerző gesztusok

Hiába költ a kormány az európai átlaghoz képest egyébként kiemelkedően sokat a családtámogatásra (GDP 2,8%-át), kritikusok a rendszer egyik lényegi hibájának tekintik, hogy azt túlnyomórészt a készpénzes juttatás teszi ki, míg a természetbeni juttatás (családi napközik, bölcsődék, óvodák) kevés. A Népesedési csomagban megfogalmazott családi adókedvezmény pedig megint csak pénzbeli juttatás, ami várhatóan továbbra sem fogja megdobni a gyerekvállalási hajlandóságot, az eltérő társadalmi rétegekben ugyan azon okok miatt nem. Az alacsonyabb keresetű családok, mint láttuk, viszonylag kevéssé profitálnak az adókedvezményből. A juttatás alacsony mértéke tehát náluk nem teszi lehetővé, hogy csak az egyik szülő dolgozzon – így elementáris segítség lenne a munkaerőpiacra visszatérni kívánó szülő számára, ha bölcsődébe, óvodába tudná adni a gyermekét. Az egy keresetből is megfelelő életszínvonalon élő családok esetében pedig az anyagi juttatások mellékesek a gyermekvállalás szempontjából, sokkal lényegesebb, hogy milyen lehetőségei vannak az általában képzett szülőnek a munkaerőpiacra való visszatérésre, aminek velejárója, hogy a gyermeknevelés terheit az állam megfelelő intézményekkel segítse. A Nol.hu nyomán a KSH adatai szerint ezer 3 év alatti gyermekből 135-nek jut bölcsődei férőhely, és bár jövőre már kötelező lesz az óvoda, ott sincs elég férőhely.

A Népesedési program másik eleme a diákhitel részleges elengedése. 4 milliárd forintot szán erre a kormány, az [origo]szerint a Diákhitel Központ utoljára 2010-ben összesített adatai alapján 10 év alatt 319 ezren vettek fel hallgatói kölcsönt és ők összesen 197,7 milliárd forinttal tartoztak 3 éve. A kormány által erre szánt összeg, még ha 3 év alatt valamennyivel apadt is a tartozások mértéke, hiszen az adósok 96%-a rendszeresen törleszt, gesztusértékűnek mondható. Diákhitel tartozást csak a felsőoktatásban tanulók igényelhetnek, vagyis akiknek megvan a kellő kulturális tőkéje ahhoz, hogy továbbtanuljanak, de az anyagi háttér részben hiányzik.

A költségvetési törvénytervezet Népesedési csomagja fejezeténél nevesített két elem, a családi adókedvezmény és a diákhitel-tartozás részleges elengedése újszerű gesztusok a kormány részéről a lecsúszó félben levő, a jövedelmüket tekintve alsó- és középrétegek felé. Olyan gesztusok, amelyek alapvetően keveset tesznek hozzá a gyermekvállalási hajlandóság növeléséhez, de üzenetértékűek, ennél fogva szavazatszerző-jellegűek. A 2014-es költségvetés tekintetében nem hagyható figyelmen kívül, hogy jövőre választásoknak nézünk elébe, ráadásul hallottuk már 2006-ban Orbán Viktortól, hogy a kampányban hagyjuk figyelmen kívül, amit mond. Ennél fogva nem csak az a baj a fenti a koncepcióval, hogy költséges és a gyerekvállalás szempontjából nem hatékony, hanem az is, hogy egy olyan társadalomképe illik bele, amiben egy szűk réteget jut kulturális és egzisztenciális javakhoz. A látványos lépések a jelenleginél súlyosabb elszegényedéstől rettegő elszegényedő tömegek felé (a fenti adókedvezményeken túl a rezsicsökkentés, devizahitelesek megsegítése - amiről nem tudjuk még, hogy végül a bankokkal kötendő megállapodás melyik társadalmi rétegnek fog kedvezni, de a téma folyamatosan napirenden van, az alsó közép és közép-réteg egy jó részének pedig van devizaadóssága) az alsó-, közép-, felső közép és jómódúak egy látszólagos és ideiglenes társadalmi koalíciójának megteremtését szolgálják. Ezek a gesztusok ugyanis mit sem változtatnak a meglevő munkaerő-piaci és társadalmi struktúrán, ideig-óráig nyugtatják az anyagi bizonytalanságban élők kedélyeit, amiért cserébe a kormány szavazatot remél.

Kiváltságos elit, túlélésre ítélt tömegek

A Fidesz-KDNP fenti lépéseiből tehát a következő olvasható ki: több pénzt hagyni egy szűk elit zsebében és ezzel ösztönözni a gyermekvállalásra, illetve szinte kizárólag túlélésre predesztinálni tömegeket, a két pólus között levőket pedig magára hagyni -  a választási költségvetésben viszont   gesztusokat tenni e réteg felé. Mindez pedig nem jelent mást, minthogy a hatalomgyakorló lemond a magyar társadalom egyre szélesebb hányadáról egy szűk kiváltságos réteg javára. Az elszegényedésre és munkaerőpiacra való beilleszkedni nem tudásra a kormány nem akar reagálni. Semmire sem lesz megoldás, hogy az óvodát 3 éves kortól kötelezővé teszi, amikor nincs elég férőhely. Sőt hosszútávon katasztrofális következményekkel fog járni, hogy akikkel nem tud mit kezdeni az oktatási rendszer, azokat már 16 évesen hagyja kiesni. Látszólagos intézkedés, hogy a törvényhozó iskolalátogatáshoz köti a családi pótlék kiutalását. A mai magyar oktatási rendszer ugyanis a megfelelő kulturális és társadalmi tőkével rendelkező középrétegre van szabva és nem tartalmaz sem megfelelő ösztönzőket, sem felzárkóz(tat)ási elemeket a munkásosztálybeli/hátrányos helyzetű tanulók iskolarendszerben való érvényesülésére, a kormánynak azonban az elmúlt 3 évben nem volt akarata ezen változtatni. Tudható, hogy a mostani rendszer fenntartásának a leginkább várható következménye, hogy az iskolában teljesíteni nem tudó gyerekek a szakképzetlen, munkaerőpiac változásainak leginkább kiszolgáltatott munkások tömegeit fogják gyarapítani.

Ezeknek a társadalompolitikai eszközöknek tehát két vetülete van: egyrészt része annak a szerkezeti átalakításnak, amely során a Fidesz kiépíti és megerősíti a saját/nemzeti burzsoáziáját. Ennek velejárója az eleve kiszolgáltatott rétegek még kizsákmányolhatóbbá tétele, így csak még inkább kiéleződnek a lakosság egyes rétegei közti ellentétek. Másrészt a kisebb egzisztenciák felé tett gesztusok a választások előtt a Fidesz(-KDNP) politikai támogatásának elnyerését szolgálják. A nemzeti burzsoázia (jómódúak, felső-közép rétegek) és a kisebb egzisztenciák (középrétegek, alsó középrétegek) társadalmi koalíciója azonban csak ideiglenes és látszólagos. Az egész rendszer a kevesek jólétét szolgája a lakosság többségének a kárára. Hajrá Magyarország.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr255614263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Na, ez butaság, ilyen kulákirtós szövegekkel nem lehet sehová se jutni.
Tünde drága!
Ha már a cigány szót nem veszi a szájára, akkor legalább a romát használhatta volna annak bemutatására, hogy a náluk tapasztalható 3-3,5 reprodukciós ráta hogyan maszkolja el a magyar etnikumra jellemző 0.9-1 körüli értéket, 1,3-ra tornászva azt országos szinten.
Kedves Tünde,

Ha jóindulatú vagyok és feltételezem, hogy nem akar demagóg lenni, akkor felejtse el azt, hogy magasabb adózott jövedelem = felső-középosztály. Mindenki pontosan tudja, hogy a magyar felső-közép legnagyobb része adócsalásos alapon működik. Alig van pl. olyan vendéglős, aki haveroknak számlát adna, ne venne "fal" számlát és ne a sufniban töltögetné utána a zárjegyes üveget a kínaitól vett nem zárjegyesből stb. Az orvosok szintén adózatlan hálapénzből. Az autószerelők szinte alig hallottak számláról. A húsipar kb. 20%-át vallja be a valósnak. És így tovább. Nem láttam még olyan nagyobb informatikai céget, ahol a bevallott fizetés mellé ne lenne "borítékos".

Sajnos nagyon sok helyen, nem csak itt, olvasom ezt a logikát, hogy magasabb BEVALLOTT jövedelem = magasabb jövedelem = felső rétegek, gazdagok.

Ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy szándékos demagógiáról van-e szó vagy emberek tényleg ennyire naívak, ennyire nincsenek vállalkozó haverjaik? Tényleg van ember Magyarországon, aki nincs vele abszolút tisztában, hogy 10 BMW-ből max. 1-et ha vettek adózott, bevallott jövedelemből?

Ha abból indulok ki, hogy nem szándékos demagógia, akkor miért nem ismerkedik meg valaki az élettel, mielőtt gazdasági cikkeket ír? Miért nem megy le valahova, ahova a gazdagok járnak, régebben a Dokk volt, valami hasonló helyre, és próbálja megsaccolni, hogy ott az emberek hány százaléka néz ki annak a típusnak, aki a jövedelmét az utolsó forintig bevallja?

Magyarországon nem a magasabb bevallott, adózott jövedelemmel rendelkezők a kiváltságos elit. Ők is, de annak csak egy kis része. Tízszer, hússzor annyi gazdag van, aki minimálra van bejelentve.

Ha van egy olyan szűk réteg, akik sokat is keresnek és azt becsületesen be is vallják, akkor az teljesen helyes, ha a kormány igyekszik őket "tenyészteni", mert nem árt, ha több olyan ritka fehér holló lesz, aki sikeres is és becsületes is egyszerre. Ezekből az emberekből elég nagy hiány van ugyanis.
@Shenpen: és akkor még én is kissé naív voltam, mert aki az élet sűrűjét ismeri, az azt mondaná, hogy az elit nagy része nem csak hogy nem vallja be a jövedelmét, de helyből illegálisan is szerzi meg - "teherautóról leesett" mobilok árusítása a boltban és így tovább. Szinte már idealistának számít az is, akik "csak" adót csal, de lopott áruval mondjuk nem foglalkozik. És akkor tényleg a BEVALLOTT jövedelem alapján határozzuk meg, hogy ki a kiváltságos elit? Bocsánat, de ez egyszerűen röhej.
Tündike drága, vessen már egy pillantást erre a Nol cikkre:
nol.hu/belfold/20131109-kotenger_gyermekasszonyai

És ha kérhetem, miután megemésztette, próbáljon még egyszer nekifutni a témának.
süti beállítások módosítása