Bűnmegelőzzünk helyben?

2013.12.06. 07:00 tintas

Ha egyszer elegetek lesz egy félórára a híroldalakra teljes testfelületükkel rátehénkedő reklámokból, amelyeken veszettül keresed a kis fekete X-et, hogy végre hozzájuthass ahhoz, amiről aztán percek múlva rájössz, hogy jobb lett volna el se olvasni. Vagy azért, mert idióta faszság, ráadásul napok múlva kiderül, hogy még nem is igaz, vagy pedig olyan kiakasztó hír, amitől legszívesebben saját magad rúgnád tökön, hogy inkább az fájjon, mint a feljebb lévő heréd, az agyad...

... akkor nézz rá egy kicsit a következő oldalra: http://www.helyibunmegelozes.hu

Nem akar mindent megmagyarázni a bűnözéssel kapcsolatban, de legalább egy olyan portál, ahol például az Ároktői bandáról úgy lehet olvasni, ahogy már nagyon régen nem informálódsz egyetlen másik híroldalon sem.

arokto.jpg

A Pesti srácok jobb posztjait idéző kutatómunka jellemzi, amikor a blogoló nem azt jelenti, hogy az egykori karfás fotelből okos kultúrantropológusok 19. századi blődségeihez hasonló gondolataikat saját nyelvi leleményeikkel kívánják eredetivé és jelentékennyé varázsolni. Inkább arról van szó, hogy nem szégyellik az újságírásban nem ismeretlen kutatómunka jelentőségét felhasználni és annak eredményeit hasznosítani egy cikk megírásakor.

Az ároktői banda működésének feltérképezésekor rendkívül jól modellezi, hogy miként változott a csoport működése és az együttműködési problémák hogyan vezettek rosszabb tippekhez és sikertelenségekhez.

Jó példa az alábbi részlet:

"A rablóbanda fénykorának az első 5 rablást nevezhetjük. A tippek megbízható forrásokból származnak. A görbeháza-bagotai rablás kivételével nem futnak lukra. A zsákmány jelentős, csak készpénzben több mint 7,5 millió forinthoz jutnak. A banda összetétele viszonylag állandó az I., II., III., IV. rendű vádlott (a IV. rendű vádlott nem vesz részt a bagotai rablásban). Eddig tartanak a megbízható tippek. Az I. rendű vádlott egy Audiba invesztál, mely az addig használt Opel Corsát váltja majd fel. Az ezt követő időszakban a banda kezd kifogyni a megbízható tippekből, ezért új tagokat is befogad, új tippadókra is hallgat."

Persze nem szabad elhallgatni a problémákat, mint a tippadókkal, orgazdákkal kapcsolatos információk felületes megfogalmazása. Egy-egy helyszínt megnevez a szerző, de csak akkor, ha saját tételének megfelel, miszerint veszélyesebb helyszínt is bevállalnak, ha a tipp megbízható, viszont nem rendszerezi, hogy a fővárosi elkövetések pontosan mely részeken történtek az egyes kerületekben. Noha környezetkriminológiai szempontból épp annak lenne jelentősége, hogy a jobb kezes utcák sűrűjében lévő célpontok, vagy egy-egy ilyen lakóövezet szélén, több sávos autóút mentén lévő házakba próbálnak inkább betörni alapvetően nem fővárosi helyismerettel rendelkező bűnözők.

A racionális döntéselmélet és kockázatminimalizálás elméleti keretként való használata önmagában jó, de hasznosabb lenne árnyalni, hogy pontosan mennyiben lehet igaz egy különböző preferenciákkal rendelkező bűnöző esetében. Nehogy az átlag olvasó azt higgye, itt egy igazi neoklasszikus közgazdász zabigyerekét látja, akinek a fenti képen szereplő személyekről rögtön a homo ökonomikusz jut eszébe, és nem egy olyan bűnelkövető, aki tisztában van foglalkozása veszélyeivel (lásd börtön), de a kapcsolatain keresztül folyamatosan fenn tudja tartani magát. Én ugyan nem tudom milyen szintű figurákról van itt szó, de nem hiszem, hogy fajsúlyosakról.

svájci szökésükről meglévő információk alapján, kivéve ha valaki nem belvárosi kekszenfelnőtt, naptól több ezres redőnnyel eltakart népművelő, senki nem gondolhatja komolyan, hogy a kinti magyar prostituált valamelyik neoprotestáns egyház kölcsönös segítséget hirdető oldalán talált a banda két tagjára és nem szervezett bűnözői kapcsolataikat használta fel ez a két jóképességű arra, hogy elszökjenek. Megjegyzem, abból a házi őrizetből, ahova már szeptember óta bírói döntés alapján kötelezően rájuk lehetett volna tenni a nyomkövetőt. Ugyanis rajtuk azért nem volt lábra erősíthető nyomkövető lábperec, mert szeptember előtt a bűnelkövető eldönthette, hogy kéri-e. Azóta ez megváltozott, és ma már bírói mérlegelés kérdése (értsd: telepíthető-e az adott házba, van-e áram, nincs-e olyan zavaró dolog a környéken, ami leárnyékolhatná). Na most a létező törvények alapján egyszerűen a bírónak döntenie kellett volna, hogy rátegyék-e? Ezt sikerült elfelejtenie mindenkinek. Most viszont, miután kipattant az országos hiszti, hogy bűnözők szabadon flangálnak, a kormánypárt egyik jó képességű tagja (hagyjuk a neveket… lásd Bödőcs Tibor: "Krúdy Gyula nevét kéne ismerni") a létező szabályok alkalmazása helyett új törvényt szeretne. Már megint ott tartunk, hogy írjuk ki valami jól látható helyre (Alaptörvény, BTK, belvárosi református templom tűzfala), hogy minden komoly bűnelkövetőre rakjuk rá kötelezően. Ez az ékes bizonyítéka annak, hogy jelenlegi pártunk és kományunk törvényt írni már tud, de annak alkalmazása (értsd: ahhoz saját magukon kívül mással is szót kéne tudni érteni, mondjuk egy bíróval) ugyanúgy problémás számára, mint bármelyik hasonló belátással és képességekkel rendelkező alsó tagozatos kisiskolásnak ebben az országban.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr485676386

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.