Rendszerszintű érzéketlenség

2014.05.05. 11:35 baum

trafik.jpegSokat morfondíroztam azon, hogy mely jelenség mutathat rá leginkább Magyarország jelenlegi állapotára. A rendszerre, amelyben mindannyian élünk. A baltás gyilkos kiadása, vagy a felcsúti kertvégi stadion jó eséllyel pályázhatott volna a címre, de a múltkor belebotlottam abba történetbe, ami tökéletesen jellemzi közállapotainkat.

Van egy kis trafik valahol Budapesten. Egyemberes trafik, egyedülálló anya vezeti, van gyereke, kisfiú, őt neveli. A trafik igazi trafik volt. Újsággal, csokival, dohánykiegészítőkkel és cigivel természetesen. Intézmény volt, közösségi hely, ahová az ember már csak azért is jár, mert kedvesek vele, mert figyelnek rá, mert gondosan felkészültek a feladatra, és ha tanács kell valamely termékkel kapcsolatban, akkor megkapja. Ahol, ha harmadszorra mész, már pontosan tudják, hogy mit fogsz vásárolni, és ha ugyanabból jön olcsóbb, de ugyanolyan jó, akkor kérdés nélkül is felhívják rá a figyelmet. Jártak ide háziasszonyok, zenészek, hajléktalanok, fiatalok, tudatos vásárlók, akik tudták, hogy az ilyen helyeket fent kell tartani a nagy üzletláncokkal szemben, mert az ilyen helyek a titkai annak, hogy Magyarország ne csupán emberek közös élettere legyen, hanem közösség is.


Minden bizonnyal évtizedekig tartott volna ez az idilli állapot, ha nem jön közbe a Nemzeti Dohányboltok rendszere. Az asszony pályázott dohánybolt koncesszióra, de nem nyerhetett, Túl sok volt a hatalomhoz dörgölődző haver, akik ugyan nem értettek ahhoz, hogy mit jelent kereskedni, nem tudták azt, hogy ennek is kell legyen kultúrája, viszont a pénzt annál inkább látták benne. Meg is született a verdikt: a trafik nem árulhatott többet cigarettát. Kérdeztem tőle, hogy akar-e a nyilvánosság előtt beszélni igazságtalan sorsáról. Azt mondta nem szabad, mert az önkormányzattól bérli a helyiséget, és ha sokat ugrál, akkor a végén még kiteszik onnan. Lefordítva a dolgot az történt, hogy nem csak megalázó helyzetbe hozták, de még félelemben is tartották őt.

Az asszony először elkenődött, majd erőt merített magából, és azt mondta magában. Szeretnek itt, szeretik a trafikot, megpróbálunk túlélni. Néhány hónappal utána már lelkesen beszélt arról, hogy a környékbeli Nemzeti Dohányboltok vérszemet kaptak, nagyon drágán árulják a cigipapírt, a cigitekerőt, a hüvelyt, meg a különböző kiegészítőket, ezért a vevők ismét visszaszoktak a trafikra, vagy el sem mentek.

Aztán kiderült, hogy a Nemzeti Dohánybolt üzlet mégsem azt jelenti, hogy számolatlanul ömlik majd a pénz, hiába lopták el az egész iparágat. Erre összedugta a fejét a hatalom, a maffiaszerű attitűdöket mutató és immár Nemzeti Dohánybolt tulajdonos baráti körével és kitalálták, hogy idéntől már csak a Nemzeti Dohányboltokban lehet majd a dohányzáshoz kiegészítőket vásárolni. Vagyis cigipapírt, a cigitekerőt, a hüvelyt, meg minden egyebet.

A trafikos asszony most nem tudja mi lesz vele. Talán még küzd, talán feladja. A cél egyértelmű, a végrehajtás hideg és kegyetlen: addig fogják fojtogatni a még megmaradt igazi trafikokat, míg végleg ki nem pusztulnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr646119789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pontosan ebből látszik, hogy mekkora kamu indok volt a dohányzás visszaszorítása.
:(

Erre nem igazán lehet mit mondani, csak az hogy igazad van.
nem maffiaszerű hanem az MAFFIA
egyébként így igaz.

ebből is látszik, hogy nem elég magyarnak születni és arrogáns módon utálni a zsidókat továbbá személyre szabottan törvényeket hozni és ellopni egy piacot - kereskedni is tudni kell.
fideszcigók
Csak szólok, következő a pia lesz, hamarosan. Egy cikluson belül nem merték meglépni.
süti beállítások módosítása