A Negyedik Köztársaság ismét akcióba lépett: péntek este érdekes dolgok jelentek meg több székesfehérvári üzletközpont, hipermarket, drogéria polcain. A Boltbalopás névre keresztelt akció a lopás fordítottja: nem kiviszel, hanem beviszel az üzletbe bizonyos dolgokat.

Köszönjük aaron-nak a beszámolót!

 Az apró, teljesen haszontalan és jelentéktelen tárgyak néhol rikítottak a polcokon, néhol pedig szolidan megbújtak egy-egy kenyérpirítóban. A gondosan bezacskózott kacatokon az arra járó vásárló - vagy éppen árufeltöltő - az alábbi feliratot vehette észre: "Ez is fölösleges, de ez legalább ingyen van!"

Az egyik boltban én voltam az elterelő (aki úgy csinál, mintha lopni szeretne, és ezzel felhívja magára a biztiőr figyelmét, miközben a másik két ember belopja a cuccokat), és konkrétan velem az 50-es nő biztonsági őr beszélte meg, hogy neki melyik koton tetszik jobban és miért (reklám: a durex classic-ot ajánlotta, ha érdekelnek valakit a "tapasztalt nők"), meg hogy milyen sokan lopnak. Tehát a terv működött.

Az apróságokat a boltok dolgozói - értetlenül és mérgesen -, jobb esetben pedig a vásárlók - érdeklődve és elgondolkodva - találták meg. Néhányan nyilván nem értették, hogy mi értelme van ennek, de bizonyára voltak olyanok is, akiket elgondolkodtatott a miniatűr limlomok miértje.

Gondoljunk csak kicsit bele: nap mint nap hány olyan dolgot veszünk meg, amire nincs is igazán szükségünk. A fölösleges dolgok milyenségét személyisége, életkora válogatja: lehet 180 centis plazmatévé - mert ugye a 72 nem elég; lehet a harmadik kenyérpirító - mert mi van, ha 6 pirítóst akarok enni egyszerre; vagy lehet a minden második diszkóskurván megtalálható válogatott hamis "dolcsegábáná, guccsi, luivutton" cuccok, hiszen ami nem márkás, az nem is menő, de ami igazi, az túl drága. (Az utóbbi termékek célcsoportja nem nagyon hiszem, hogy elgondolkozik ezen.)

Természetesen ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ne nézzünk tévét, ne együnk, vagy éppen ne vegyünk fel ezentúl övet - mindössze úgy gondolom, szórakozzunk, öltözködjünk, reggelizzünk, egyszóval fogyasszunk úgy, hogy azzal ne az adott áruházlánc igazgatóját, márka kitalálóját, hanem sokkal inkább önmagunkat, illetve közvetve a környezetünket szolgáljuk.

Persze meg lehet nyugodtan venni a 10 ezres helyett a 35 ezres kabátot is, csak azért, mert rá van varrva, hogy "adidasz", hiszen tényleg, jól néz ki, nagyon menő, csillivilli. Csak az a kérdés, melyik véd meg jobban, amikor elered az eső.

A történethez szervesen hozzátartoznak persze a "kulisszatitkok" is: remek szórakozás fordítva viselkedni egy üzletben. A háromnegyed óra alatt közel 200 kütyüt "belopó"  mintegy 20 fiatalt nem fogadták szívesen - már ahol észrevették őket. Volt, ahol tolvajaspiránst faragtak belőlük, de persze hiába pakoltatták ki velük a zsebeiket a hátsó raktárban. Előfordult olyan is, hogy egy haragos biztonsági őr az éppen kifelé tartó 4K!-sok alatt egyszerűen megállította a mozgólépcsőt. Mindenesetre komolyabb atrocitás - amire egyébként jogalap sem lett volna - nem történt, így elégedetten térhettek haza a Negyedik Köztársaság legnagyobb vidéki csoportjának csinált tolvajai.