Nem a hetvenes évek zenéivel van a baj, sőt. Nem ez a tét most. A következő néhány évben komoly vizsgán esik át Magyarország.

Rászántam az életemből másfél órát a Sláger-rádióra. Ráadásul a Sláger-rádió utolsó másfél óráját. Bekapcsolódnom éppen Cher egyik dalába sikerült, ahol az idős amerikai művésznő diszkó-ritmusra éppen egy elegáns hajlítást mutatott be géphangon. Hagytam, sodorjon az ár. Nem volt könnyű. Bochi, az Isten, éppen a Light my Fire c. tényleg fasza számot ajánlotta az ORTT egyetlen női tagjának (érted ugye?!, kacsintott ki az éterből bundesliga frizurája alól). Fel is kaptam a fejem, mi van? Kompenzálnak? Doors a Slágeren? Hát nem. Valami feldolgozás, a dal vége felé, egy talán nem is oly régen hallott gép-hajlítással.

Jöttek a fülembe, mondhatni sorjáztak a Sláger slágerek, és az elmúlás hangulata megfogott engem is. Oly sok éven keresztül kísért minket az adó. Sőt, ki se lehetett kerülni. Ha bement az ember egy közértbe, vagy úgy alakult, hogy muszáj volt egy plázába, elkerülhetetlenül áramlott, kavargott a levegőben ez a selypítős, hallgatóit hülyének néző és/vagy helyén kezelő permanens hangfolyam. Mennyi és mennyi kínos sorbanállás az Ace of Base-sel, mennyi ideges szemkontaktus nyugalomra vágyva az újságosállvány felé (ahol persze nagyrészt Győzike nézett vissza a Blikk címlapról). 

Nem lesz többet. Képzett hangú, gyönyörű artikulálással és szép magyar kiejtéssel megáldott hírolvasó ismerősöm mesélte, hogy járt arrafelé castingon. Mondták neki, hogy jó-jó, de nem tudja egy kicsit dallamosabban, egy kicsit vidámabban mondani, hogy 40 halott a bagdadi piacon? Nem tudta. Nem kellett. Így megy ez. 

És elhallgatnak. Nem elvették tőlük a frekvenciát a közhiedelemmel ellentétben, hanem csak az történt, hogy nem hosszabbították meg. Nehéz eldönteni, hogy melyik volt előbb a tyúk, vagy a tojás. Az igény volt-e előbb erre a rádióadóra, vagy csak leszedálták hallgatóikat az elvárt szintre. Valószínű árnyalt a kép, de a felelősség nem a hallgatóé, ez biztos.

A jövő? Nehéz kérdés. A Sláger helyére kerülő Neo Fm mögött egy, a Sziget-szervező Gerendai Károly érdekeltségű cég áll, és az évtizedes Szigetes tapasztalatokból gondolhatjuk, hogy a minőség és a populárisság érdekes egyvelege jöhet létre. Persze a dráma az lesz, ha az istenadta nép gazdaságilag bebuktatja a vállalkozást. Akkor bebizonyosodik, hogy tényleg visszafordíthatatlan folyamat indult el Magyarhonban, amire nem figyeltünk időben.