Soha nem érjük utol a Nyugatot
Van itten egy káros, hamis és hazug alapmítosz, amit a rendszerváltáskor elültettek, és ami azóta is folyamatosan mérgezi a közbeszédet: az utoljérjük a Nyugatot és a provincializmus mítosza.
Magyarország és a többi posztkommunista ország a rendszerváltás után az új függőségekbe betagozódva félperifériás helyzetbe került. A fejlődési modellünk az alacsonyan fizetett, de relatíve jól képzett munkaerő és a nyugat-európai piacok közelségét kihasználva a külföldi működő tőke bevonzására és a külföldieknek való privatizációra épült. Ez a modellt máig nem váltottuk le, noha a kifulladásáról és a váltás szükségességéről nem csak aggódó közgazdászok, de még maga Fletó is értekezett.
Ez a modell rögzítette a félperifériás helyzetünket. Az utolérjük a Nyugatot mítosza a jelenlegi helyzetet úgy próbálja letagadni, hogy konkrét gazdasági és hatalmi viszonyokat egy időbeli vonallá hazudja át, amin mindenki egyenlő eséllyel halad a centrumpozíció felé. Igenigen, most még gáz van, meg Magyarország kétharmada valahogy szegény lett, de ha továbbra is betartjuk a szabályokat, továbbra is úgy játszunk, ahogy azt a Nyugat elvárja tőlünk, akkor egyszercsak utolérjük. Ezt a szöveget persze már hallottuk, csak akkor az volt a ritmusa, hogy igaz, hogy most sok minden nincs rendben, meg homályos okokból itt tartózkodik a baráti szovjet hadsereg, de ha a szabályokat betartva szépen építjük a szocializmust, akkor majd a jövőben megvalósul a kommunizmus. A gyerekeidnek jobb lesz.
"Ha nem tartanátok minket folyton vissza"
A rendszerváltás utáni kemény évek ígérete is ez volt. Bírd ezt most ki, a gyerekeidnek jobb lesz. 20 év elmúltával persze egyre egyértelműbb mindenki számára, hogy minden szopás engedelmes lenyelése ellenére sem akaródzik valahogy utolérni a Nyugatot. De még Ausztriát se. És akkor jön az öngyűlölet és a vádaskodás.
Hogy ez itten egy borzasztó provincia, „Kádár népe” alkalmatlan arra hogy besétáljon a Mennyország tágra nyitott kapuján, mi kérünk elnézést.
Hogy mi felvilágosult polgárok/liberálisok/neokonok (tetszés szerint) már rég ott lennénk, ha Ti nem lennétek. Ha nem tartanátok minket folyton vissza. Ha nem rántanátok le folyton Magyarországot a mocsárba.
És hogy a magyar modell minden őszinte válságtünete nem más, mint megvetendő provincializmus.
Akár ki is engedhetnénk a gőzt
Egy későbbi kor történészei döbbenten fogják majd összeszámolni, hogy a mai magyar sajtóban milyen sűrűn fordul elő a provinciázás, az öngyűlöletnek és a képzelt kívülállásnak ez a szánalmas megnyilvánulása.
Pedig akár ki is engedhetnénk a gőzt, mert soha nem fogjuk utolérni a Nyugatot.
És amíg nem számolunk le ezzel az illúzióval, addig nem fogunk tudni pozitív közösségként tekinteni önmagunkra, Magyarországra.
Folyt. köv.
A poszt tükrözi a szerkesztőség véleményét
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Én is utálom a "valamit nem csinálunk jól" érzését. Ezért vannak nálunk sokkal szegényebb országok, ahol az emberek mégis felszabadultabbak.
Nem a Nyugathoz kellene felzárkózni, egyszerűen csak élni hagyni az embereket. Hagyni vállalkozni, szórakozni, lélegezni. Hogy meginduljon egy szerves fejlődés, szerves közösségformálás, amiből majd jutunk valahova.
Fájdalmas nézni, hogy egy faluban, ahol alig van munkája az embereknek mindenféle EU-s szabályok miatt nem adhatják el a saját terményeiket a saját falusi boltjukban, nem vihetik be a házi süteményt az óvodába, és eközben tízmilliókért újítják fel EU pénzből az iskolát olyan szabványok szerint, amelyekre valójában semmi szükség nincs. (Lásd: irdatlan pénzek mozgássérült-liftre ott, ahol ezt egy portás és egy betonrámpa is megoldaná.)
továbá: a sok elvadult, ostoba és állami pénzek újraelosztásából élő, szavazógépként agyonkényeszetett vadparaszt akarate előtt hajoljanak meg a vamaliféle prograsszív vízióval bíró liberálisok és neokonok?
szerintem igenis túl van értékelve és túlságosan ki van szolgálva a visszahúzó erő, mert a politikai "elitnek" egyik oldalon sincs elegendő intellektuális kapacitása és kultúrája.
Maga a "Nyugat" is egy illúzió amit oda képzel maga elé mindenki, a posztíró is és aztán van aki azt mondja hogy utolérjük X év múlva, van aki meg azt mondja sose.
A hülyeség ott van hogy NINCS ilyen hogy Nyugat. Ahhoz hogy kijelenthessük hogy nem érjük utol, előbb meg kéne határozni MI AZ, amit nem érünk utol.
Melyik országra gondolt a posztíró? És milyen jellemzőire? Mit az amit egyesek utol akarnának érni?
Életszínvonal? Konkrétan mit értünk ez alatt?
Gazdasági virágzás? Konkrétan a gazdaság melyik részére gondolunk?
Államadósság? Nemzetközi jelentőség? Katonai erő? Gazdasági függés? Kulturális területek? Társadalmi kérdések feldolgozása?
Mégis mire gondoltok amikor a "Nyugat" szót emlegetitek? (Azon kívül hogy valami svájci környezetbe képzeltek luxuskocsikat és luxuscsokikat.)
Nem értem, miért ne lennénk provincia...? Ez speciel egy tény, nem tudom, mi a gond vele.
irredenta stb. vagyok.A reményét vesztett ember manipulálható,terrorizálható a legkönnebben !
üdv.:Paracelsus
-fel sem tűnik:az Övéké ugyanis 365 napos !
Paracelsus
Egyébként ez a "soha nem érjük utól" már az 1800-as évek végén is jelen volt nálunk... láttam egy karikatúrasorozatot: Az egyik oldalon voltak az angol közhivatalnokok: mindegyik az állam és a polgárok kisebb-nagyobb szolgája - a másik oldalon meg a magyar közhivatalnokok: mindegyik az emberek nyakán ülő kisebb-nagyobb zsarnok, kakas a maga szemétdombján...
Ha pl. ilyesmikre gondolunk akkor valóban azt kell látnunk, hogy az azóta eltelt több mint száz évben sem közeledtünk semmit az ún. nyugathoz. A magyar hivatalnok azóta is isten. A harmincas években egy szolgabíró szájon vághatott egy parasztot, a hatvanas években meg simán elvitethetett...
De gondolhatunk a járdára való kutyaszaratásra...
Vagy éppen arra, amit annak idején a BKVfigyelő blogon hangsúlyoztak: nyugaton természetes dolog, hogy a mozgólépcső egyik oldalán elengedik a gyorsabban menőket (sokan hozzátették, hogy keleten is) - nálunk nem. Ez nálunk nem működik...
Szóval ha az ilyen kicsi dolgokra gondolunk, akkor valóban jogosnak érezhetjük, hogy "mikor érjük már utol"... És a nagy dolgok is e kis dolgokból jönnek...
"ha a házamon nemzetiszínű zászló van,akkor minimálisan "magyarkodom" de nacionalista,
irredenta stb. vagyok."
És nem vagy nacionalista??
Gondoljatok csak a franciaorszagi zavargasokra, vagy Hollandiaban Theo van Gogh fenyes nappal, az utcan tortent legyilkolasara... Meg 5o ev, es nem is lesz mit utolerni...
Ugyhogy koncetraljunk csak magunkra es probaljuk meg jobba tenni az orszagot. El lehet kezdeni a dolgot egy olyan egyszeru gyakorlattal, hogy nem szoljuk le a magyarsagot lepten-nyomon.
Sok kicsi sokra megy.
"El lehet kezdeni a dolgot egy olyan egyszeru gyakorlattal, hogy nem szoljuk le a magyarsagot lepten-nyomon. "
De azért néha nem árt elgondolkozni azon, hogy vajon jogos volt-e a leszólás...
A valóság az, hogy kultúrák civilizációk szintje állandóan változik és azon belül részeiké is. A Nyugatnak mi valójában részei vagyunk. Ez adott dolog, akkor is, ha volt eset amikor meseterségesen megpróbéltak leválasztani. Emellett az egész messze nem csak pénzről szól, nem pénzkérdés. A mi viszonyulásunk katasztrofálisan rossz az egész ügyhöz, beleértve a fönti posztot.
(De elnézést, nem itt fogom megadni a vélaszt, mi mennyiben és miért hibás e körül és mi a teendő)
Rokonszenves amit mondsz.
Mondjuk nem ért magunkat ostorozni, a klrds csak az, hogy milyen ügyben tesszük, milyen alapon és okkal. Egyet fogsz érteni, hogy defetista kicsinyhitűségünkért nagyon megérdemeljük az ostorázást. A problémákat ahoz, hogy kijavíthassa bárki, először azonosítania kell. Nálunk most jelentős kollektív működési hibák vannak az egész közösséggel.
Azért egyféleképpen mégis. Meghozzás úgy, hogy a nyugat életszinvolnala csökken a mi szintünkre. Az fosszilis erőforrások csökkenésével erre lehet is némi esély ugyanis a nagyobb életszinvolnal jobban fog esni ha ez bekövetkezik.
Csak az a bibi, hogy ennek már nem fogunk örülni.
Nézzük csak a száraz tényeket, mondjuk a Wikipediáról (ami jóval uptodate-ebb, mint a szerző agya):
"Hungary is ranked 20th globally in International Living's Quality of Life index (2010) and 6th in an environmental protection index by GW/CAN. Until recently, it was also listed as one of the 15 most popular tourist destinations in the world." "The city ranked 3rd (out of 65 cities) on Mastercard's Emerging Markets Index (2008), and ranked as the most livable Central/Eastern European city on EIU's quality of life index (both 2009 & 2010). It attracts over 20 million visitors a year. The headquarters of the European Institute of Innovation and Technology (EIT) and the first foreign office of the CIPA will be in Budapest."
De magóg!!!
"Negyven + tizenkettő év kommunista uralom után"
Folyamatosan a komcsik vannak hatalmon? ezt nem is tudtam.
Az a szolgabíró, aki szájonvágott egy parasztot a harmincas években, az gondolom szintén komcsi volt...
"mit várunk? Klebelsberg Kuno helyett Magyar Bálintunk van."
Most is ő van? 12 év óta?
"A legnézettebb TV műsorok a Józsibarát és a Maunikasó."
Az ilyen műsorok a világ minden táján a legnézettebbek közé tartoznak. Az USÁban is, Németországban is.
"A Hatmillió Proli Országában mit akartok ?"
Most a proli az a komcsi? Mer akkor megint a szocik győznek...
igen is merjünk nagyot álmodni. De ne a "nyugathoz" képest. Hanem mérjük fel a helyzetünket, kvalitásunkat, erőforrásainkat és induljunk el. Mert az nem vezet sehová, hogy próbálunk egyszer úgy tenni, mintha nyugatiak lennénk, aztán a való élet rákényszerít a balkáni cselekedetekre, majd megint egy kicsit européerek vagyunk... MErt ebből mi lesz? Csak a kudarc. Hogy a balkánra finnyogunk, a nyugatra irigykedünk. Olyan ez mint a saját életünkben... Próbálhatunk úgy viselkedni mint a gazdag szomszéd, csak akkor eza próbálkozás emészti fel az energiáinkat.
Merjünk nagyot álmodni. Mi az hogy, nagyon is! Merjünk.De ehhez meg kell határozni az alappontot, ahonnan el kell indulnunk. És induljunk már el végre, mert az egyhelyben toporgásból nagyon elég volt.
Majd én válaszolok a saját kérdésemre: a posztíró és a "Nyugat" után ácsingózók egy fantomot kergetnek. Ez a fantom 70-es és 80-as években alakult ki, amikor a magukat szocialistának nevező országok VALAMIT már megismertek abból a világból amiből ők a 2. világháború után kimaradtak.
Európa egyik felében a korábbi polgári demokráciákat vagy régi királyságokat elsöpörte a szovjet érdekszféra kiterjesztésével járó szocializmus vagy kommunizmus, de még helyesebb lenne a "megszállt pufferállamok" meghatározás ezekre az országokra.
Na, EZEKBŐL az országokból nézve látszott az összes NEM ILYEN ország "Nyugatnak". Amiről ezek a peches káeurópai országok lófaszt nem tudtak, egy ideig elzárták előlük, később mikor már az állampolgáraik kiutazhattak és a "nyugatiak" beutazhattak, akkor is csak felszínes dolgokat ismertek meg. A külsőségeket, elnagyolt érdekességeket.
Ebből rakták össze maguknak ezek az országok és az ezekben felnőtt generációk a "Nyugat" TORZKÉPÉT, egy hamis, hazug illuziót. Hogy "Nyugaton" szabadság van, mindenki azt mond amit akar, a kerités kolbászból van, a boltok roskadoznak az áruktól és egyáltalán, az egész egy vidám Hawaii.
Mindenki nézzen jól magába és vizsgálja meg a saját avítt, rendszerváltás előtti "Nyugat"-képét. Rá fog jönni hogy csak a saját kis tyúkszaros életének a hiányosságaihoz viszonyított előnyökből és másod-harmadkézből szerzett infókból összeragasztott papírmasé.
Az az igazi nagy baj hogy a rendszerváltás óta 20 év nem volt elég rá hogy ez a régi, vasfüggönyös, kelet-nyugati kettévágott Európa kikopjon a fejekből. Ezért és ebben nem sikeres a poszt sem.
És "amíg nem számolunk le EZZEL az illúzióval, addig nem fogunk tudni értékelhető posztokat írni a blogjainkba, Magyarországon."
Be kéne látni. A nyugat nem kíváncsi ránk, mindig is próbált kiebrudalni minket a nagy nyugateurópai buliból (lásd Mátyás ideje, hogy mást ne mondjak)
De, hogy megint Mátyással példálózzak: Amikor jött valaki, és azt mondta, hogy szarok én rátok nyugatiak, mi elég fasza gyerekek vagyunk, ha nincs szövetség lesz fekete sereg. És lőn. Siker és respekt. Mert végül is ki volt az aki lóval ment fel a Bécsi Burg tróntermébe? Persze, hoyg Kinizsi. És hová jöttek a kor művészei? Visegrádra.
És mindehhez csak egy dolgot kellett belátni. Nem vagyunk és nem leszünk európa. Kompország vagyunk, de ha már azok vagyunk csináljuk jól.
Igen, több ismerősöm azért költözött át családostól, cégestől többek között a németekhez, mert hisznek az illúzióknak. Jah.
Jól látod: MEGINT a szocik győznek. Hatmillió bunkóval nem is lehet másképp.
NAgyrészt igazad van. Ellenben a 80 után születet generációban is van egy Nyugat kép. És ez egy dologból táplálkozik: Csinálod rendesen a munkád, megvan a helyed a társadalomban, akkor elvagy életed végéig.
Sajnos ez a fajta biztonság ami ennek a generációnak az életéből hiányzik és kialakított egy új ám sokkal kevésbé torz nyugat képet
(Az angol Wikibe amúgy én gyűjtöttem egybe a fenti infókat, kár, hogy más nem előzött meg ebben.)
Elnézést kérek a cikkírótól.
Száz évvel később, az 1930-as években Magyarországon még viták voltak abból, hogy valakit nagyságosnak, méltóságosnak, vagy kegyelmes úrnak hívnak...
Ha elolvasod, pont ez az amit írtam. Hogy egyrészről igazad van. Hatmillió bunkóval nem lehet. De ha nem jön valaki, aki meghatározza a kiindulópontot, ahonnan rajtot vehetünk, akkor megint az egyhelyben toporgás marad.
És teszik- nem tetszik a kiindulópont az az, hogy hatmillió bunkó országa vagyunk. Meg a maunika sóé. ez van.
ÉS ha ezt egyszer elfogadjuk. Akkor el tudunk indulni, és a hatmillió először öt és fél lesz, majd öt és így tovább...
"És 1947 utánról beszélek.Hogy jön ide a szolgabíró?"
Miért, hogy jön ide Klebelsberg???
"Jól látod: MEGINT a szocik győznek. Hatmillió bunkóval nem is lehet másképp. "
Pedig sokak szerint a fidesz fog győzni... :)
Valsz azért költöztek át, mert a saját érdekeik úgy kívánták. Jobb megélhetést stb-t találtak, beszélik a helyi nyelvet. Nem "Nyugat"-ra költöztek, hanem Németországba.
Ennek semmi köze a "Nyugat"-hoz ami így egy szóba sűrítve illúzió, képzelt dolog, nem létezik.
Ez enm mond ellent, ugyanolyan hétköznapi témák mentén felállított illúzió: minden olyan ország, ahol nem elmebeteg módon vezetik az országot, az "Nyugat".
A "Nyugat"-nak nevezett, ködös határvonalú, de nagyjából az egykori Vasfüggönytől nyugatra fekvő országok halmazában is sok olyan ország van ahol egyáltalán nem biztos hogy olyan hejdejó az élet. Az adott országokon belüli társadalmi különbségek és feszkók erre még rá is tesznek pár lapáttal.
Amit a múltban és még ma is "Nyugat"-nak hisznek az embrek, az NINCS. Vannak egyes területeken jól és rosszul teljesítő és működő országok.
Nem kell "Nyugat"-ra szaladgálni, országon belül is lehet ilyet játszani: a pesti kommentelők közül ha költözni kéne, ki költözne szívesebben Észak-Borsodba és ki Sopronba?
"Az "átkozott Horthy -rendszer"
Na látod itt csúsztatsz. Én nem tartom átkozottnak a Horthy-rendszert, te viszont annak látod a "komcsi" időszakokat.
Én pusztán meglátom a Horthy-korszakban is a hibákat, és nem istenítem egyik korszakot sem.
És pl. az, hogy a magyar közhivatalnok az "nagy úr" az nem a Kádár-rendszer funkcijaitól eredeztethető, hanem jelen volt Horthy alatt és korábban is.
"Ez megint a "Jön a Megváltó" című illúzió... A FIDESZ nagyot tesz ha EGYÁLTALÁN képes győzni . De 52-%-os többséggel csak kormányozni tud, változást hozni nem. Az MSZP két hét alatt elérte hogy negyedmillió FIDESZ szimpatizánst megingatott. Még csak február 18.-a van....."
Hát te roppant pesszimista vagy. Te nem mersz nagyot álmodni, látom. De hogy mindebben ki a hibás, azt már tudod.
Nyilván nincs nyugaton sem kolbászból a kerítés, ezt nem is állítottam. Itt egy irigylendő dolog van, az a szociális háló.
Ez viszont már más. Ki költözne Borsodba és ki költözne BÁRHOVA inkább Soprontól nyugatra...? Csak viszonyítás kérdése.
"minden olyan ország, ahol nem elmebeteg módon vezetik az országot, az "Nyugat"."
Ez viszont egy korrekt megfogalmazás, és érthető is, nem?
Prolik, cigányok és lila agyú "entellektüellek " között. A munkahelyemen mind megfordul....
A pesszimista egy jól tájékozott optimista.
"Bizony az "átkozott Horthy rendszer" a baloldal hivatalos titulusa volt 40 évig és most is az ."
Szerintem most nem mondja így senki, csak te képzeled :)
De mondjuk a fidesznek '90-ben az volt az egyik szlogenje, hogy "soha többé szolgabírót"... :)
"Antall részben a Horthy -nosztalgia hangsúlyozásába is bukott bele."
Ez így van. Ez hiba volt.
"A magyar közhivatalnok egy kiszolgáltatott kis senki. Szabad a tanárt verni, a könyvtárost elküldeni az anyjába , stb."
Nem a tanár és a könyvtáros a tipikus magyar közhivatalnok, úgyhogy ne csúsztass megint :)
Egyébként, ha olvasod más blogokat, akkor láthatod, hogy én nagyon szigorúan venném a tanárveréseket.
Na, az meg volt a kádárizmus alatt itt is, majd csak figyeld meg, mit hoznak ki ebből az aktuálpolitikai kommentezők :)
Az a szociális háló pl az Egyesült Államokban most az egyik legvitatottabb téma. Ugyanis annak az egyik eleme az egészségbiztositás ott pl. nincs. De pl nyugdij sincs... Kissé torz bemutatása az ottani állapotoknak, de lényegében rámutat a lényegre , ezért ajánlom megtekinteni a Sicko (2007) cimű filmet
Bocs. Nyugat Európáról beszéltünk.
De egyébként meg annál inkább aktuális az előző két kommentem. Nem voltunk, nem leszünk sose nyugat. De ezt legalább csináljuk jól.
nem lenne szerencsésebb ha mi, büszke magyarok, nem egy démonizált "Kelet" elől akarnánk mindenáron egy idealizált és nem létező "Nyugat"-ra menekülni hanem lennénk azok amik: KÖZÉP-európaiak?
Jó lenne visszatérni a visegrádi kezdeményezésekhez. Ha mindenáron geopolitikába akarjuk elvinni, akkor ez lenne a mi helyünk, fentről a cseh-lengyel, lentről a szlovén-horvát vonallal kiegészítve.
Ezt a nyugatozást meg ott kéne már hagyni a múlt században ahova való.
Sosem voltak igazán kenmény évek. Az országot eladósító kádárakolhoz szokott tömegekben valakik mindig tettek arról, hogy felpuhuljanak a takarékossági megszorítások (volt itt taxissztájk, vonatozóssztrájk, egyemistasztrájk, ami csak kellett)
A következő ciklusok aztán mindig gondoskodtak róla, hogy esztelen osztogatással feledtessék az előzőt ("Nektek itt minden ingyen van, megérdemlitek, mert fasza csávók vagytok" alapon)
Nem igaz.
Te a 2. világháború után nemszocialista útra lépő, ygakorlatilag a saját korábbi államformájukat megtartó, a romokból a Marshall segéllyel kiganajozott és 40 év alatt rekonstruált országok társadalmi és gazdasági részleteit veted össze az exszocialista blokkra jellemző eltérésekkel, és az előnyöket tulajdonítod "Nyugat"-nak.
Ugyanaz a csapda, amiről fentebb írtam :)
Ha benne élsz, akkor rájösz, hogy minden "nyugati" demokráciában az az általános nézet, hogy a a politikusaink egy fabatkát sem érnek.
Erről szól a választás.
Én pl. már többet javasoltam, hogy egy politikus egy ciklusban bátran ügyködjön. A második 4 évbe viszont c sak ugy mejen bele, hogy elváálalja, hogy alapállapotban a 4 év után 4 év börtönnel sujtják. (Tudom demagóg, de ezt itt felénk "nyugaton" is minden ismerő teljesen helyénvalónak látja :-) Pedig lehet hogy szerinted itt minden mukodik (szerintem alig van különbség az ott és itt között)
Érdekes, nem?
Igy van szerintem is ez a lényeg, Magyarország attól olyan amilyen , hogy se nem Svájc, se nem Görögország, stb.
Nagyobb hangsúlyt kéne adni, hogy a saját karakterünket erősitsük végre és na Nyugatot akarjuk unalmasan utánozni.
A közérzet nem ezektől a dolgoktól függ. Szép tiszta utcák még a szegénységben (de nem vagyunk azok!) is lehetne szívet gyönyörködtető. Virágokat az utak mellé, illetve ki ki a maga portája elé. Utakon udvarias nyugodt vezetési stílus, segítőkészség stb. A problémák kimondása ne járjon egyből rasszista és náci megnyilvánulássá!A cigány mentalitás terjedésének magyarság körében megfékezése, koldusok begyűjtése és valami termelő kommunába szervezése meg kellene, hogy történjen. (kis földet adni nekik szervezetten, szállást orvosi ellátást megoldani, azzal, hogy az állam és a társadalom segítségére szorulnak pár jogot is meg lehetne vonni ideiglenesn, mint egy elvonón) Család barát adórendszer, (az szaporodjon, aki fizet), nemzettudat erősítése, anélkül, hogy ész nélkül átfordulnánk minden kisebbség ellenesbe pl. észnélküli antiszemitizmus. Pár nagy tolvajnak életfogytot kiosztani, Egységes 20%-os adókulcsot bevételarányosan!!! (azaz ne lehessen eltüntetni költséggel, iparűzési adó szerűen) cégnek, magánszemélynek egyaránt. (Lehetne 2 lépcsőben, először a magánszemélyek majd a cégek vagy fordítva, ezzel egy időben adóamnesztia)
Sikertörténetek reklámozása, hogy másokat is biztasson cselekvésre.
Ha valaki magáénak érezné ezt az országot és hatalmat kapna csodák történnének
Persze amíg a végtelen nagypofájúság, dolgozni nem akarás, intézményesített adócsalás és korrupció, a folyamatos panaszkodás, a bármiféle üzleti és fogyasztási kultúra hiánya, a nyugati árszinvonal a balkáni fizetésekkel, az öngondoskodás hiánya, a városi paraszt és a lecsúszott proli rétegek habzó szájú tusakodása, az idegen nyelvek ismeretének hiánya, az igénytelen és gátlástalan elpornósodás, a betokosodás és a xenomorphizmus hatja át a mindennapok sikamlós, a többségnek csupán a túlélésről szóló monoton váltakozását, addig egy jó kis hörgős mondjonlen és takarodjozáson kívűl nem képes másra e nép. És amíg mindenki azt hiszi, hogy ő földesúr vagy valamiféle hercegnő, és csak azért dolgozik a westendben ruhaboltban eladóként, vagy a mcdriveban az ételkiadónál, mert valami fatális tévedés áldozata, és ezért undorral végzi a munkáját, addig a mindennapok keserűségéből sincs kiút e vérverejtékes, ütemes önszopatásban fulldokló nemzet számára.
Ezek a szabályok pl. engem halálra idegesitenek, és leginkább Madách -tól a Falansztert juttatja eszembe.
Bár vannak, akik ezt szeretik...
megtanulnam megbecsülni a saját országomat, jó kis lecke volt.
de látom a hibákat is, azokat kéne likvidálni, de legalább törekedni rá, és akkor megszülethetne egy se nem kelet, se nem nyugat, kultúrájában, mindenségében egyedülálló kis-nagy ország.
Érdekes módon jópár állam halad sikeresen abba az irányba a volt szoci blokkból.
A felzárkózás valójában ott kezdődik, hogy igényes vagyok-e arra a munkára, amit végzek, vagy folyamatosan azt hangoztatom nagy garral, hogy "majd ha megfizetnek". A szar munkáért soha nem fognak mást fizetni csak szart.
@dH2K: nos, itt a pont.
Érdekes módon az értékes munkavállalóihoz akár anyagi előnyök juttatása árán is ragaszkodnak a munkáltatók, még a válság idején is.
yarisugi es ez a hozzászólás mindent elmondott, amit itt el lehet mondani.
Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egyébként a lemaradásunkon 1919-ben ( azóta többször is, de ezt most nem sorolom )nagyot lökött a távolságon egy Kohn-kun Béla nevű népcsoport. (Na így lesz ebből izézéss.)
Amire még "spongyát" is lehetne tenni, ha ugyanez a népcsoport ezt ezért egyszer ugyanúgy bocsánatot kérne, ahogy a nem ehhez a népcsoporthoz tartozóktól folyamatosan megkövetelik a bocsánatkérést azért, amiért már nagyon sokszor bocsánatot kértünk, velük ellentétben.
Kérem figyelembe venni, hogy az adott népcsoportot nem határoztam meg, tehát nem zsidóztam.
Továbbá magával az alapigazsággal egyetértek, a "nyugatot" sose érjük utol. Ehhez ki kell mondani ezt is és tényleg arra koncentrálni, hogy mi itt faszántosan éljünk a lehetőségeinken belül.
Vagy költözzön mindenki Nyugatra.
Vagy le kéne szakadni erről a kissé már unalmas utánfutós nyavajgásról és végre csinálni valamit magunkkal.
Már megbocsáss.
A gond ott van, hogy ez nem véletlenül alakult így. Ha valamit elő akarsz állítani, valami értéket TERMELNI, Magyarországon szarrá vagy szopatva. Mik a slágerszakok az "egyetemeken"? Kommunikáció, pénzügy, külker, közgáz, ilyen szarok. Mindenki pályázatíró, menedzser, titkárnő (akarommondani menedzserasszisztens) és egyéb ilyen here munkákat akar kapni, egész egyszerűen azért, mert másból az APEH, az ÁNTSZ és egyéb hivatalok miatt qrva nehéz megélni.
Gyakran elmondom ezt a példát barátaimnak:
tegyük fel, hogy van 50 millió forintom, mit kezdjek vele? Mondjuk tehetséges cukrász vagyok, némi családi hagyománnyal a hátam mögött. Nyissak cukrászdát (mondjuk Budapesten, nem Bécsben)? OK. Megveszem a bérleti jogot, átépítek mindent HACCP szerint, és még akkor ott a kockázat, hogy jó helyen vagyok-e, kialakul-e a megfelelő közönség, mivel kaszál el az ÁNTSZ, talál-e valami apró szabálytalanságot az APEH, amiért mondjuk 1 hónapig lehúzhatom a rolót, stb, stb.
Ha ugyanakkor felveszem a fehér kesztyűmet, és a lóvét egy aktatáskában odaadom egy portfóliókezelőnek, akinek mondjuk még jó kapcsolatai is vannak, akkor ugye ÁNTSZ, munkaügy kizárva, és mindenféle "tiszta" adóelkerülési trükköket alkalmazhatok.
Tehát minden arrafelé mutat, hogy bepiszkolni a kezedet holmi termelő munkával, az NEM MENŐ. Ezt a példát látják a fiatalok is, persze, hogy nem elégedettek egy butikos állással.
Ha azt látná, hogy a jómódú ismerősei mind egy-egy kisvállalkozásból kinőtt közepes vállalkozást vezetnének, illetve megbecsült tanárként, orvosként dolgoznának, rögtön más kép alakulna ki benne.
A magyar provincializmus persze létezik, virtigli képviselői a "provinciális"-ozó neokon, neolib stb. modernizátorok.
Miközben azt hiszik magukról, hogy a Nyugat képviselői a mucsai magyar ugaron, aközben valójában ők az igazi "echte ungarische" jelenségek ebben az országban: koldus, paraszt, munkás, tanár, vízvezetékszerelő, docens itt is van meg nyugaton is, saját országát provinciázó és egy elképzelt csodavilággal ("Fejlett Nyugat") azonosuló értelmiség viszont főleg itt van. Nem az Erősch Pischta az igazi népiesch-zsírmagyar hungarikum, hanem mondjuk Spiró György. Kertész Imre ugye határeset, őt már jól le lehet zsidózni, de azért nem jó ellenpélda, mert történetesen a magyar mellett a zsidó egy másik olyan nép, aki szereti az öngúny, önostorozás, öngyűlölet műfaját (ami náluk is idegbeteg módon keveredik a kiválasztottság tudatával, akárcsak a magyaroknál). Ennek végiggondolása egyébként új távlatokat nyithat, nemcsak a magyarugarozó, hanem az idegenszívűző társaság számára is.
A mellékelt videó pedig pöpec.
Az biztos, hogy a parlament felett van egy valaki/szervezet aki ilyen szinten tartya az orszagot.
De hibasak meg a politikusok is, mert ok csak a penzuket veszik fel es nem erdekli a sajat orszaguk sorsa.
Szegeny Szechenyi tepne a hajat.
A masik dolog pl: itt angliaban nem lehet a parlamenti kepviseloknek sajat cege es tagja sem lehet egy maganvallalkozasnak. De vmi tanacsot adhat vagy vmi hasonlo.
Szoval ha otthon se a sajat cegeiket igazgatnak a parlamenti kepviseloink akkor talan picit mi is bentebb lennenk.
Japan-ban is jartam mar ott meg reg ongyilkosok lettek volna, az egesz orszaghaz egyszere, ha ok ezt csinaltak volna az orszaggal mint a magyar kormany.
Egy kerdes csak a parlamentnek: Miert?
Magyarország mindig is periférián volt. A fejlődés centruma, motorja soha nem nálunk volt.
Persze voltak periódusok, amikor egy-egy kiemelkedő uralkodó pár évtizedre felvirágoztatta az országot.
De alapvetően a török idők óta szopóágon vagyunk. Idegen uralkodóink, levert függetlenségi háborúink, következetesen a rossz oldalon vágóhídra hajtott honfitársaink, elcseszett szocializmus kísérletünk nyomorították szarrá az országot.
Már Ady is magyar ugarról, feudális ótvar szellemiségről ír - ma pedig nem kevés nosztalgiával tekintünk a Monarchia korára. Az idő sok mindent megszépít.
Ezen nem sírni kell, ahogy állandóan tesszük, hanem ahogy a cikk is mondja: elfogadni.
Ez itten kérem a periféria, a másodvonal, minden téren félúton a kelet és a nyugat között. Változtatni ezen nem tudunk. Persze kardunkba ne dőljünk, állandóan közeledni kell a centrális helyzetben lévő országokhoz, de a távolság belátható időn belül megszűnni nem fog.
Persze, lehet akkor is ez a szemüveg lesz rajtad.
Egyszer meg kéne próbálni levenni.
a posztban van par hiba (bar osszessegeben jo): en magamban mar 1996 korul mondogattam, hogy nem ugy fog Mo felzarkozni, hogy mindenki egyre inkabb, hanem darabra. ha valaki emguti a szintet, tudasban, hozzaallasban, nyelvtudasban, akkor rogton kap EU-s allast. az egyharmad elerte, megkapta. a masik ketharmad meg rinyal, mikozben nincs megfelelo iskolaja (es ide szamit a bufe-ruhatar szakos kepzes is egyetemi szinten!), nyelvet nem beszel (es ide szamit a kinyogott nyelvvizsga ugyanehhez a diplomahoz is!), szemleleteben meg a fonok a legnagyobb ellenseg, es buszke ra, hogy hol es hogyan csalja el a munkaidot meg a munkat.
itt csak az a remeny marad, hogy a ketharmad nem termelodik ujra. de ez sem nagy remeny, latva a mai huszoneves generaciot. meg ujabb 20 ev.
"mindenki lop" "nekünk úgyis mindegy" "nincs itt fejlődéscentrum" stb.
TE LOPSZ ÉS NEKED MINDEGY.
Csak tenélad nincs fejlődéscentrum és sohase is lesz.
Érdemes megnézni egy világatlaszban a GNP adatokat, van a fejlett nyugat 20000-30000$/fő, aztán egy nagy űr, jön Kelet-Európa 3000-6000$/fő, aztán a harmadik világ 0-1500$/fő.
Egyszerűen nem ugyanabból a kártyapakliból kapjuk az osztást, ez a világ rendje ;-).
Nekem sincs több időm ezen vitatkozni, egyrészt mert tény, másrészt pedig csak megint megizzadsz.
Természetesen engem is mellbevág, ha undorral szolgálnak ki az általad felsorolt helyeken, de azért a tiedéhez hasonló egyoldalú következtetésekre nem ragadtatnám magam. Azért egyoldalú, mert:
1. A munkájukat undorral végzők nagy része elég rövid időn belül megváltozna, ha az őket alkalmazó cégnek (annak tulajdonosának) lenne kultúrája, tartása. Tudod, bámennyire taszító legyen egy zombi BKV-ellenőr, attól még a BKV-t nem ők vitték csődbe. Ugyan mit üzensz azoknak a felszolgálóknak, akiket a vendéglős azért büntet, mert nem őrizte meg az palack kupakját, ugyanis eggyel kevesebb palackot lehet csapvízzel újratöltve ásványvízként ismét eladni; az árufeltöltőknek vagy a pénztárosoknak, akiknek munkaköri kötelezettsége túlóróban a lejárt szavatosságú élelmiszereket újracímkézni. (Ezek egyáltalán nem urban legendek.)
2. Ez a "végtelenül nagypofájú, dolgozni nem akaró, intézményesített adócsaló" kép eltakarja a legalább annyira létező vállalkozó, kockáztató és egyáltalán nem önmaga, hanem mások által és a sajátos magyar jogrend által "szopatot" réteget. Minden APEH revizor 20 év óta tapasztalja, hogy a többmilliós ÁFA tartozások alanyai tömegével olyan magyar kisvállalkozások, akiknek alvállakozóként benyújtott számláit a multi fővállalkozó mondvacsinált kifogásokkal nem fizette ki; és ismertek azok a fővállalkozók is, akik ezt nem kivételesen, hanem bejáratott üzletviteli modellként művelik. Az APEH révén a PM, a mindenkori kormányok és képviselők is értesülhettek róla. Ennek dacára a felmarkolható költségtérítések maximalizálásával elfoglalt törvényhozóknak 20 éve nem jutott eszébe a jelenség ellen hajszálnyit is tenni. - A játékhoz pálya is kell. Lehet, hogy szerinted ez csak kifogás. Szerintem meg azok sokasága bizonyítja, hogy nem az, akik itthon csak tengődtek, de amikor úgy adódott, nyugaton az ottani bennszülöttek által is irigyelt karriert csináltak.
3. Iszonyú nagy különbségek vannak ám még Mo-n belül is az emberek mentalitása között, és nem csak rétegek, de földrajzi megoszlás szerint is. (Mégha a mindenütt azonos média keményen erodálja is ezeket a különbségeket) Ezért igen ellenszenvesek nekem a tiedéhez hasonló durva általánosítások.
Ahogy elnézem, tőled nem nagyon verítékeznék, nem vagy egy mentális kihívás.
Az északi népek pedig jóval kevésbé halvérűek, mint amennyire a sztereotípiák próbálják meg érzékeltetni (a svédeknél rengeteg gyönyörű nőt láttam, a finnek pedig híresek a szabadelvűbb hozzáállásukról, ami a szexualitást illeti, max. kevésbé kérkednek vele, mert nem annyira adnak a látszatra, valószínűleg náluk kevésbé hékony a pletyka-faktor is emiatt).
A stílus maga az ember, tudod.
Senki nem tagadja meg, s csak azt adja, mi önmaga, kis barátom.
A lényegre térve: azt a fölöttébb paradox dolgot veszem észre már jó ideje, hogy Magyarország relatív szegénysége ellenére a felzárkózás rengeteg vonatkozása közül pont azokban nem állunk annyira rosszul, amelyek jellemzően sok pénzbe kerülnek. Itt az elmúlt 20 évben hatalmas fejlődés történt (még ha annak eredményei nem is egyenletesen oszlanak el).
A lemaradásunk valamiért éppenhogy azokban a műfajokban a legkétségbeejtőbb (sőt még igen erősen fokoztuk is!), ahol szinte ingyen vagy viszonylag kevés pénzből is el lehetne érni akár jelentős - elsősorban közérzetben, de előbb-utóbb pénzben is mérhető - javulást.
Pl: autó mint vagyontárgy birtoklásával kapcsolatos statisztikákban nagyjából megközelítjük az átlagos nyugati szintet, noha az autó drága dolog; autóvezetői kultúrában sehol nem vagyunk, pedig igazán nem kerülne sokba.
(Sajnálom, hogy idáig fajult, de én szarok arra, aki az álintellektusa mögé bújva hiszi azt, hogy intellektus.)
De egyszer majd talán felfogod ezt is.
Nem holnap lesz, ahogy elnézem.
1. Egyáltalán nem kell a nyugatot majmolnunk, el kell fogadnunk, hogy mi itt vagyunk Közép-Európában, ezen nem tudunk változtatni, legfeljebb ha arrébb vándorlunk. :) Mellesleg nyugaton is van szegénység, meg van sok bevándorló, akikkel igen sok gond van.
2. Azzal a vélekedéssel sem értek egyet, hogy ez a mai "életszínvonal" a közép-európai átlag, ez a fasza, ezen ne változtassunk. Változtatni kell, mert Magyarország lehet még élhető.
@átlátó: Igazad van, bár a stílusoddal nem értek egyet, de Magyarországnak elég sokat ártott az a bizonyos csoport.
És ennek legfőbb oka pedig az, hogy a magyar emberek lusták, és önzőek. Ez tény.
Amíg minden fiatalt arra próbálunk rávenni, hogy munkakezdés helyett járjon még nyugodtan 7-8 évig főiskolákra, amíg sok ember vállalkozó akar lenni, hogy napi 1-2 órával keresse magát halálra (adócsalással és a többi), amíg az emberek 95%-a korrumpálható, addig semmi fejlődés nem lesz itt.
Sajnos mi magyarok nem jöttünk még rá arra, hogy ahhoz, hogy igazán jól éljünk, sokkal többet kéne dolgozni. De nyafogni könnyebb.
Magyarországon nem létezik valódi párbeszéd. A pártok beszélnek. Na nem egymással, csak úgy bele a szócsövükbe.
Az önmarcangolás, önostorozás, az hogy hamut szórunk a fejünkre, mert a nyugat vívmányai nem nagyon működnek nálunk, nem segít.
A dacos kuruckodás a "nyugat" ellen, úgyszintén haszontalan. Ennél egy fokkal rosszabb a bezárkózás, elzárkózás.
Ma erről nincs szó. Őszinte csodálattal tekintünk a gyarmati múlt gazdagságából és az új legális gyarmati kapcsolataikból degeszre hízott népekre. Ne feledjük, hogy azok a társadalmak(angol,francia, német) nem önmaguk megnyomorítói, határaikon belül, egymás közt él a bizalom az emberek közötti kapcsolatokban. Így voltak, és így képesek ma is az expanzióra. Régen katonai eszközökkel, ma főleg gazdasági úton és okos megosztó politikával.
Pl.: bárkinek is eszébe jut manapság Magyarországon szlovákul, szerbül vagy románul tanulni? Majmoljuk az angolt, franciául, spanyolul tanulunk, de nem értjük a saját szomszédainkat.
Panaszkodunk a provincializmusra, arra hogy Európa szélén vagyunk elzárva a jó üzleti lehetőségektől. Közben elsiklunk afölött, hogy egy gazdaságföldrajzilag előnyös térség közepén tanyázunk, ami jelenleg darabokra van törve a nemzeti sovinizmus és kölcsönös előítéletek hatására.
Sokan helyeslően "Nagy-Magyarországoznának", valaki esetleg kapizsgálva a dolog értelmét csak egyszerűen "Szentkorona-tanozna".
Én csak annyit mondanak a nyugatmajmolóknak: Közép-Európa.
Másrészt azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az USA-nak milyen az állapota jelenleg, s milyen lesz. Sokak szerint ők is szépen mennek lefele, államadósság, egészségbiztosításból kimaradt emberek, ők is túlfűtik a klímát, stb.
Ezek az elemek mindig kimaradnak a vágyakozásból, mintha csak a reklámokból indulnánk ki, hogy milyen is a Nyugat....
Ahhoz előbb le kellene rohanni és kizsákmányolni a fél világot, ahogy ny-európa tette, majd magyarázni nekik a demokráciáról.
Másképp nézve mi célunk azzal, hogy "utolérjük" a nyugatot? A jelenlegi gazdagságukat annak köszönhetik, hogy gyarmatosították a fél világot és összerabolták a magas természetes műveltségű népek kincseit és a mi országunkat is 1100 éve folyamatosan próbálják elpusztítani, miközben mi védtük őket tatártól, töröktől, mi harcoltunk végig helyettük egy rakás keresztes háborút a Közel-keleten és még sorolhatnám a végtelenségig. Atilla királyunk korában a világ aranykészletének közel 80%-a itt volt a Kárpát medencében a hunok birtokában, innen rabolták szét azután az európai martalócok szerte Európába. Európa nyugati fele civilizációt épített és mások feletti parazitaságból gazdagodott meg, miközben a magyaroknak sok évezredes szakrális szerves műveltsége volt (és van ma is a hagyományaiban) és a magyar nemzet soha nem akart senki kárán meggazdagodni, senkit sem leigázni sem fegyverrel, sem pénzeszközökkel. Igazságos, emberhez méltó, békés, munkára, egyenlő esélyekre épül társadalmunk volt, amit mindig is irigységgel és pusztító szándékkal nézett a "civilizált" nyugat - lásd pozsonyi csata 907-ben, lásd a Muhi csatát 1241-ben, amikor a nekünk védelemért rimánkodó német-római császár végül hátba támadta IV. Bélát kihasználva a tatárok ütötte nagyon mély sebeinket. Mi ezt a mély erkölcsű társaságot akarjuk bármiben utolérni, akik most is csak azon törik a fejüket miképpen lehet a pénzbirodalmi eszközökkel végképp kiirtani a magyarságot a Kárpát medencéből? Mátyás királyunk koráig mi voltunk maga Európa és ma is azok vagyunk, hiszen csak összezsugorodott a területünk, átmosták az agyunkat, elvették a történelmünket, de ettől még élünk, itt vagyunk és fel fogunk ébredni évezrede folyó egyre bódultabb álmainkból. Gondoljuk már át tényleg akkora hatalmas érték az embertelen nyugati civilizáció a mi ősi szerves műveltségünkkel szemben?
Be kell látnunk, hogy az emberek érzelmei általában mindig oda húznak, ahol az erő rejlik. Meghódított országokban nem sokáig él a hazaszeretet.
Ezeket, az embereket, kik már oly erősen függnek a központi hatalomtól, már hiába bízzák meg azzal, hogy időről időre megválasszák e hatalom képviselőit: szabad akaratuknak ez oly fontos, ám oly ritka gyakorlásában nem képes meggátolni gondolkodási, érzelmi, cselekvési képességének fokozatos elveszítését s azt, hogy lassacskán az emberi szint alá ne süllyedjenek! 952. old.
Hozzáteszem még, hogy hamarosan már arra is képtelenek lesznek, hogy még meglevő jelentős és egyetlen előjogukat gyakorolják…
Valóban nehéz elképzelni, hogyan is tudnának jó vezetőt választani maguknak olyan emberek, akik végképp leszoktak önmaguk irányításáról: az is teljesen hihetetlen, hogy egy szolga nép valaha is képes lenne liberális, energikus és bölcs kormányt megszavazni.
Mai valóságunkat köszönjük meg a Szovjetuniónak, és az Ő helytartóinak, a szocialista pártnak.
Én úgy gondolom pl Németország közel sem mondta azt hogyha költekezünk akkor majd jó lesz nekünk! Vagy hogyha ara szavazunk aki a 14. és 15. havi bért is megígéri akkor az ő útjukat követjük!
Vagy a svédek azt mondták hogy kezdjük meg az árokásást mert az "nekik is nagyon bejött"!
Németország amúgy sem ez a tipusú állam így nem hinném hogy "ezt mondta volna"!
A svédekről meg példát vehetünk mert összefogásban élenjárók!
Sőt!!
Láthatólag Csehország vagy Lengyelország jól megértette a "javaslatukat" mert szépen halad nekik a szekér!
Az írásodban, úgy érzem, a klasszikus tévút jelenik meg! Vagyis hogy nem mi vagyunk a hibásak hanem mások vittek minket a "rosszba"!
Szerintem inkább kéne végre észrevenni hogy felelősek vagyunk az ország gazdaságáért és még ha nincs is tökéletes párt de igenis ne a lőzungok alapján döntsünk hanem gazdasági programokra szavazzunk és ha azt nem tartja be a párt vagy hazudik akkor hagyni kell a fenébe azt a pártot!!!
Előttem vannak azok az adatok, amelyek 1960 után vásárlóerő-paritásban mutatják meg az osztrákok hozzánk viszonyított meggazdagodásának viharos tempóját.
Ha az osztrákoknál az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 100, akkor nálunk, ez 1960-ban 77, 1997-ben már csak 23. Vagyis ma az osztrákoknál négyszer szegényebbek vagyunk, mint 37 évvel korábban. Ekkora tragédia ezer év alatt nem történt a magyarsággal. Ez a példátlanul gyors relatív csökkenés közel egyenletes, de mégis az utóbbi húsz évben gyorsabb, mint az első tizenötben volt.
Hála a politikai vezetés "eredményének"!
a sikerekben gazdag folyamatban az ott élő zsidóság és németség jelentette a motort. A polgári fejlődéstől rettegő uralkodó rétegnek még a lakosság jelentős részét is, mindenekelőtt az úri középosztályt sikerült a zsidóssággal szembefordítani, majd a németek kitelepítése mellé állítani. Ma Közép-Európa népe nélkülözni mind kénytelen azt a két etnikumot, mely a leginkább jelentett volna társadalmi és gazdasági alapot a Nyugathoz, való csatlakozáshoz.
Az Európa Unió elitklub tablója
Anglia: 1919-ben a világ szárazföldjének és népességének egynegyedét uralta és rabolta ki gyarmatbirodalomként. Azt megelőzően saját mezőgazdasági lakosságát földjéről elüldözte, hogy ott birkalegelő legyen, szövőipara számára, majd a városba özönlő munka ”kerülőket” (évi nyolcvan-százezer főt felakasztatott). Az Ír sziget lakosságának felét kiirtotta, más fél millió ír lakost Amerikába üldözött. A skótok között a tatárjáráshoz hasonló népirtást követett el. Indiában tízmilliók pusztultak el az angolok áldásos kulturális missziója nyomán.
Belgium: Az anyaország nyolcvanszorosát igázta le Közép-Afrikát kíméletlenül, kifosztották, a kényszermunkára fogott lakosságát gyilkolták, megcsonkították, hogy munkára kényszeríthessék.
Franciaország: későn lépett be a buliba, így ő Oroszországba, a Balkánra, Törökországba tőkekiviteli uzsorával, és kisebb gyarmatokkal kereste kenyerét.
Hollandia: az anyaország hatvanszorosát gyarmatosította, és a kereskedelmi hajózás, a gyarmati fűszer behozatala Európába üzletágat mondhatta magáénak.
Németország: Széttagoltsága okán kimaradt a buliból, az újra felosztás követelésével, két világháborúval, gázkamrával építette az európai kultúrát.
Olaszország: széttagoltsága és háborúi miatt, melyet az őket is gyarmatosítani próbáló Spanyol és napóleoni európer Franciaország leigázott, kimaradt, és késői „sakál jellegű próbálkozásával” Etiópiát hódítja meg 1936-ban, és Hitler elvtárs kénytelen megtámogatni Észak-Afrikába, sok ezer tankját, nehéz teherautóját, felszerelését elveszítve.
Portugália: a fűszer és a rabszolga kereskedelem, a nemesfém behozatali konjunktúra szintén a gyarmatok szerzésére ösztönözte, de serege és királya elpusztult, így maga is Spanyol uralom alá került. (a hóhér akasztása, és az európai szolidaritás másik arca).
Spanyolország: Mexikó és Dél-Amerika kirablásában jeleskedett, de az óriási mennyiségű arany és ezüstkincsből templomokat, katedrálisokat épített iparfejlesztés helyett, így hiába volt első, hamar alulmaradt a versenyben.
Ez úri klub tényleg példaértékű!