Bobby Kennedy üzenete politikusainknak
Az 1968-as amerikai elnökválasztáson valós eséllyel induló Robert ’Bobby’ Kennedy egyik kampánybeszédéből idézünk egy részt. Bobby Kennedy a választás előtt merénylet áldozata lett, így a világ soha nem tudhatta meg, hogy ezekből a gondolatokból mennyit lett volna képes megvalósítani. Szavai több évtized távlatából is érvényesek, és talán soha nem voltak ennyire aktuálisak. Örülnénk, ha bármelyik magyar politikai erő képes lenne legalább egyszer egy ilyet kipréselnie magából.
"Nem esik egybe a nemzet céljaival, és személyes megelégedettséget sem hoz magával a gazdasági növekedés puszta folytatása, a világi javak vég nélküli hajszolása. A nemzet szellemét nem tudjuk lemérni a Dow Jones-indexen, vagy a nemzeti teljesítményt a nemzeti össztermék összegével. A nemzeti össztermék ugyanis magában foglalja a levegőszennyezést is és a mentőautókat, amelyek elszállítják a halottakat az autópályáinkról. Benne vannak a különleges zárak az ajtóinkra, és a börtönök azoknak, akik ezeket betörik. A nemzeti össztermék magában foglalja a vörösfenyők kiirtását, és a Felső-tó halálát. Növekszik akkor is, ha napalmot, rakétákat és atomtölteteket gyártunk… magában foglalja… az olyan televíziós műsorok sugárzását, amelyek az erőszakot istenítik, hogy el tudják adni termékeiket gyermekeinknek.
És ha a nemzeti össztermék mindezeket magában foglalja, akkor sok mindent nem lehet általa megérteni. Nem beszél családjaink egészségéről, oktatásunk színvonaláról, játékunk öröméről. Érzékeink gyáraink élhetősége és utcáink biztonsága iránt. Nem tartalmazza költészetünk szépségét, házasságaink erejét, nyilvános vitáink színvonalát, vagy közhivatalnokaink becsületességét… a nemzeti össztermék nem méri szellemiségünket vagy bátorságunkat, sem bölcsességünket vagy tanultságunkat, sem könyörületességünket vagy elkötelezettségünket a nemzet iránt. Röviden, mindent képes mérni, kivéve azokat a dolgokat, amelyek az élet értelmét adják, és mindent el tud nekünk mondani Amerikáról – kivéve azt, hogy büszkék vagyunk-e arra, hogy amerikaiak vagyunk."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Igaz, ez nincs benne a nemzeti össztermékben, de a nyelvünket meg kéne tartanunk. Egészségesnek.
Tisztának.
A szimpatikus Kennedy-duma nem pótolja a személyes sekélységet.
Amióta szavazok, azóta így gondolom én is - aki nem, annak nem is adnék jogot az ikszelésre. Annyira természetes. Annyira természetes, hogy nem a mutatók számítanak.
Annyira evidens, hogy a "jólét" nem a pénztárca vastagsága, a "jobban élünk-e" kérdése nem a fizetésem csökkenése/növekedése relációja mentén húzódik.
Nekem mindig is mindnenekelőtt ideológiai kérdés volt: az hogy az én és (az egoizmuson túl) a hozzám hasonlóan gondolkodók (család, barátok stb.) világa melyik formációhoz közelít a leginkább. Mert hogy - jóhiszeműen - szerintünk a világnak is úgy jobb lenne...
nálunk 300Ft-ra képes volt az emberek 82%-a felkelni, és elmenni szavazni, hogy azt elveszik tőle. pedig nem, és a tapasztalatok szerint arra van egy kapialistább, és jobb jövő (lásd Szlovákia), de nem. 300Ft, eddig jut egy magyar ma.
Igen, mi magyarok sajnáljuk azt a +300Ft-ot azoktól, akik lenyúlják, ahelyett, hogy jól visszafordítanák azt a rendszerbe. Nekünk nincs Kennedy-nk, sem Obamánk, akik legalább a hitelesség látszatát nyújtanák, hogy elhiggyük, érdemes 300Ft-ot befizetni.
---
Kíváncsi lettem volna, hogy mire viszi elnökként, de úgy tűnik, mások tartottak tőle. Hát igen... ott nem életbiztosítás politikusnak lenni.
ébresztő!
Ez a választás mérföldkő volt egyébként is. Nixon teljesen más utat választott. Liberalizálta a piacot, és deregularizálta a gazdaságot, ezzel egy kb. 30-40 éves tendenciát indíott el. Az USA gazdasága, és hatalma nagyot nőtt, cserébe hatalmasra nőttek az anyagi különbségek, és megszűnt a társadalmi mobilitás.