Majtényi László és a harmadik köztársaság csókja

2010.05.05. 08:00 napon tamás

Igen, ez egy rendszerellenes, nyugatellenes,  punk eszmefuttatás, és arról szól, hogy én utálom a Majtényi Lászlót.

Valami radikális körbezuhanás állapotában nézem a magyar társadalmat, ez itt a harmadik köztársaság (3k) csókja. Valóban, aluljáróban zacsiból árult diorízű csókja egy negyvenes némettanárnőnek, samsungtévék, és daewook szegélyezte „fejlődés”. Lehangoló. Lehangol.

Ennek politikai dimenziójaként az elmúlt húsz év hullája fölött töprengve furcsa gyászbeszédeket hallani, a kaján és a kétségbeesett hangok között figyelemreméltó szerző, figyelemreméltó alkotmányjogias fundamentalizmusában is kedvünkre kutakodhatunk. A szokásos napirend szerint a háromká bukása ellenére egészen triviális alkotmányos „alapértékek” megőrzése mellet érvel.

A gyászbeszéd szerint azért sajnálatos a háromká leszereplése, mert jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni. A tizennyolcadik századi közhelyet nem rest a szerző központi gondolatává tenni. De mi is az intézmény? Semmi egyéb, mint emberi csoportok formalizált összeműködése, mely formalizmus valamiképpen az előreláthatóság és egy procedurális fairness értékeit hivatott szolgálni. A szerző elemzésével ellentétben a háromká leszereplését nem az eredményezte, hogy az intézmények helyett az emberek uralkodtak, hanem az, hogy egy illegitim oligarchikus csoport intézményesítette magát. Az intézmény nem lesz semlegesebb és kiszámíthatóbb a személy önkényénél, ha éppen személyes felelősségvállalás nem formálja. Mert végső soron az intézményekbe vetett bizalom egy eszközbe vetett bizalom, amely feltehetőleg majd azt a célt szolgálja, hogy a társadalomtól elismerten méltányos döntés szülessen. A döntő a társadalmi konszenzus és ami mögötte van: tulajdonképpen a méltányosság kívánása. Ez akár más társadalomszervezési eszköz közvetítésével is elérhető egy közösség számára. Az intézmény nem öncél, a méltányosság és értelmezései az igazi kihívás.

Felesleges az autoriter magyar hajlamtól félteni a háromká intézményeit. Emberek uralmára áttérni közjogi rendünkben alkotmányozó többség mellett sem lehetséges. Az intézmények közvetítései nélkül egy ekkora populációra méretezett demokrácia nem tud működni. Megint csak nem dönti el előreláthatóság és önkény viszonyát az intézmény megléte, az inkább civilizációs, technikai kérdés. Ami egy társadalom minőségét formálja -  kapaszkodni a székbe Majtényi doktor! – az antik tapasztalatok óta, az olyasmi hogy a közösség egy hivatásban magára ismer. Jobb a személytelenség és a rossz döntést előreláthatóvá tevő intézmény? A háromká már megkérdőjelezhetetlen eszmény és eközben az, hogy miért vagyunk a földön és mit keresünk magyarul beszélők a Kárpát-medencében még föl sem tétetett kérdésként. Ennyit tud üzenni egy közösségnek az üresfejű doktriner semmitmondás? Majtényi doktor: big fat thank you. De akkor nem kellene nyafogni, ha nem létező generációm nem szolidáris egy gyakorlatban pusztító, elméletében igénytelen háromkával. Az én nem létező generációm ettől a szelíd oktatástól már nem fog hasra esni, ha eközben érzékeli, hogy a háromká intézményei anyagiakban és szellemiekben is mennyire szűkösek.

Az intézmények uralma nem önmagában remedímium. Attól függ, hogy működik-e, hogy egy politikai közösség bízik-e benne mint elvben. Elhiszi e ezt, hogy így inkább méltányos mint önkényes döntések születnek. A kérdés tehát legfeljebb Majtényi számára az „intézmények” vagy „emberek” kérdése. A társadalmi működés szempontjából ez inkább a „mit tartok társadalmilag visszacsatoltan méltányosnak és mit tartok méltánytalannak” kérdése. Tehát annak a kérdése, hogy milyen processzuális és szubsztantív méltányosság koncepciót használ egy közösség.

Mégis, miért jó a magát nyugatos modellként megtelepítő háromká forrásvidéke? Mégis, miért lenne jó, ha a nyugatias intézményi demokrácia és fogyasztói modell, nem hazai, hanem „sikeres” nyugati alakváltozata üzembiztosan működne? Egy Svájc, egy Svédország, egy Ausztrália, tökéletesre csiszolt formanyomtatványokkal és állandó képviseleti demokratikus  „intézményesültségükben” olyan mértékben pacifikálták, sekélyesítették el az ember létezésének igazi drámáját (ez egy görög faszság, tessék utánanézni), hogy az eredeti emberi létezés lehetőségét számolják föl. Annyira az állandó béke és a túlboldogság kihívástalansága rendez, hogy az igazi győzelem, igazi vereség, igazi szerelem, igazi halál, igazi döntés, igazi tanácstalanság magányos emberi mélymunkája úgyszólván megélhetetlen.

Nincs mozgósító erejű cél, minden lázadást magáévá tesz a rendszer, perspektívátlanná tesz minden emberi erőfeszítést. Az ember tragikus karaktere elsikkad. A közösség elhivatása is elsikkad.

Tehát egyik összefüggésben az intézményi és a személyi uralmi formák hamis szembeállítása elsősorban az új kormányzástól való félelem, illetőleg az új kormányzás figyelmeztetése, fegyelmezése, arra, hogy ha nem az anakronisztikus doktrína mentén, hanem hatékonyan, az emberi felelősségre és személyes kvalitásokra is bazírozva épít kormányzást akkor demokrácia vagy haladásellenes billogokkal látható el.

Másik összefüggésben az intézményes demokrácia védelme mögött felfedezzük, hogy valójában a rosszul értelmezett, háromszáz éves (II. József – Gy. F.) nyugathoz törő, önmaga szerkezete miatt a kudarcot kódoló utolérési és viszonyítási „progresszista” „nyugatos”stratégia áll. Ma a mainstreamben a kádári kisembertől (ha van ilyen) egészen a politika centrum ideológiáit író cékategóriás bestsellerszerzőkig konszenzus, hogy azt a minőséget (társadalmi/gazdasági/kulturális) szerkezetet kell elérni, amit a nyugat él/ élt meg.

Azt nem említik, hogy a magyar progresszív retorika céljaként kitűzött modernista nyugat, hogyan nem is létezik. Üres a kapu amibe gólt kellene lőni. Hogy hogyan és miként azt itt rengeteg irodalom felidézésével megpróbálhatnám elmesélni, itt most annyi legyen elég, hogy a nyugati „progresszió” alapvetően materialista és pacifikáló tökéletesedése végbement és ezek után éppolyan tanácstalanul áll az emberi sorsra vonatkozó ismét konokul felmerült kérdés előtt, mint annak előtte. Mert sem a termelő, sem a szolgáltató kapitalizmus, sem a liberális intézményi biztonság, sem a modernista, sem a posztmodern értékparadigma nem válaszolja meg az emberi feladat keménységét és szenvedélyét, az ember igazi gondjait föl nem veti, hanem szánalmas módon alulbecsüli az életet, és szánalmas módon alultételezi az emberi sors feladatait. A merő anyagi bővülés és béke sosem volt az igazán intenzív emberi feladatok melegágya. A nyugat egyszerűen túlidomította az embert és szerencsétlenségünkre, majdnem még a természet gyáva morálunkat próbára tevő, igazán önkényes és botrányos erőit is.

Kis hallgatás. Szusszanásnyi szünet. Tessék inni egy pohár vizet.

Nem azt állítom, hogy a közpolitikai intézményrendszer feladata lenne az ember feladatának megválaszolása (mert az ég alatt helyét meglelő emberi közösség formálja ki úgyis „politeiáját”). De azt igénylem, hogy egyetlen idomító, védő, óvó és őszintétlen, embert csonkító békéjén keresztül pedig elnyomó közpolitikai intézményrendszer sem távolítsa el az embert saját feladatának felismerésétől. Mert ha ezt a hatást kellő figyelemmel szemügyre vesszük, nagyon is úgy tűnik, hogy altruisztikus és humánus jelszavai mögött a nyugati társadalmi modellnek ez az igazi hivatása.

A Nyugattól választ kapni gondjainkra önámítás. A Nyugat egész stratégiája ennek az igazi kérdésnek az elhazudása. A Nyugat most éppen tanácstalan, vagy még rosszabb: saját nyomorát nem is érzékeli.

Az igazi kérdést nekünk magunknak kell úgyis föltenni és… szeretnék pátosz nélkül beszélni: nekünk is kell kurva egyedül megválaszolnunk. Ez alól nem nagyon szokott lenni fölmentés.

Gyanús harmadikutasos „némethlászlósos” javaslatnak tűnhetik az enyém, pedig szerényen: csak a bátorságról szeretett volna szólni. A bátorságról és a nem a nárcisztikus önszeretetről.. Ennek a  bátorságnak van híján Majtényi és ezzel a gyávasággal próbál saját életünk megélésétől eltántorítani.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr131965083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Má meginten hipertrofikusan idegenszós kusza, antigrammatista szöveg lett. búspicsába.

hallgassátok ezt:

www.youtube.com/watch?v=9P9i7KWtBko
@napon tamás: jó ez.
Előbb kérdezte valaki itt tőlem, hogy mit olvasok, akkor ez most balos vagy nem, '68-as balos, vagy mi, nehéz volt röviden elmagyarázni, pontosabban nem is sikerült még. :D
ajjajaj...

1. a nyugat beszel pacifikalasrol meg joletrol, de az egesz nem mukodo mechanizmusokon alapszik. strukturalis krizis van, ez, hogy a nyugattal az lenne a baj, hogy az emberek jodolgukban nem tudnak mit kezdeni magukkal, egyszeruen nem igaz.

2. meghogy a termeszetet is kis hijan elunalmasitotta az ember, es ez azert baj, mert az elet igy nem eleg kalandos? A termeszetvaltoztatasi modszerek szinten halalosan mukodeskeptelenek, csak idobe telt, amig felgyultek a mellekhatasok.

3. Kikerem magamnak azt, hogy azert lenne bajom a rendszerrel, mert igy tul sok az anyagi boseg meg tul nyugalmas az elet. Mindezt a rendszer igeri, de nem tudja adni is, es ahol adja, ott mas regiok szenvedese aran adja.

Amikor emberek doglenek bele a banyaba, ahonnan a femeket szerzik a mobilhoz, akkor szerintem ez a problema, es nem az, hogy esemesben "szeretlek"-et kapni nem az igazi. Van eleg szenvedes es elnyomas a vilagban ahhoz, hogy ne abba kelljen belekotni, hogy valahol, valakiknek jol megy, es mason is agyalhatnak, mint a tuleles letdramaja.

4. Eleve, azt mondani masokrol, hogy a boseg elkorcsositja oket, es jobb lenne az erkolcseiknek, ha nehezebben menne a tuleles, jellemzoen olyan elitek szoktak, akiknek ez erdeke. Lasd peldaul puritan szovegek a (kabe) 19 szazadi angliabol arrol, hogy a fizeteseket bizonyos szint alatt kell tartani, mert ha a munkas ne mdolgozik napi 12 orat, meg neadjisten marad ideje elvezni az eletet- BUN BUN BUN.

5. Ez az egesz letdrama-szoveg eleg visszataszitoan altalanos, es konnyu lenne akarmit behelyettesiteni, mint ilyet (eet valodi ertelme) - pl a rassz kuzdelmet a fennsobbsegert, a szolgamoral meghaladasat (tehat szolidaritas barmilyen formaja = nem meno), vagy mondjuk az abszolut alarendelodes tetszolegesen valasztott vallasnak vagy szektanak ("a dianetika valaszt ad a kenyelemben kiuresedett letu tomegeknek").

Raadasul ha nem is ezt akartad kihozni, de ugy tunik a szovegbol, mintha a szegenyseg automatikusan nemesbitene - vegulis akkor a harmadik koztarsasag is az emberek nemesbitesen dolgozott, eljen, lobbizzunk tobb megszoritasert a "Szenvedni Szep, Jol meglenni Alantas" szovetseggel!

Eleve, emberekbe belekotni azert, mert van mit enniuk es mas problemaik vannak, mint amik szerinted fontosak lennenek, elitista faszkodas.

A blogon talalkoztam Alinskyvel, mintha alapnak emitelttetek volna, es neki van egy olyan ideaja, hogy nem er lenezni mondjuk egy negyed munkasait azert, mert jobb munkakorulmenyeket es jo fizetest kovetelnek vilagforradalom helyett. Emlekszik meg valaki erre?
@qscgu

Nagyon jó irányú felvetések, köszönöm.

1. tehát te is úgy látod, hogy a nyugati létmód egyik fő célkitűzése, egy társadalmi béke és egy problémaminimalizálás. A kérdés az, hogy ez vajon sikeres-e, vagy csak részlegesen, illetve milyen okokból sikertelen. Én úgy látom, hogy természetesen, van majd egy természettől vagy valamilyen „haragvó Istentől” deus ex machinaként bekövetkező kataklizma, ami kimutatja a nyugati program leglényegesebb hiányosságát, hogy fenntarthatatlan. Vagyis ahhoz, hogy a társadalmi békét elérje, rengeteg erőforrást kell felélni, innen az expanzív természete. Tehát a nyugati létmód szerintem is kudarc lesz, ezen a fronton is, de egyenlőre sikeresen korrigálja magát válságról válságra.

2. nem „kaland”ról és valami felesleges luxusérzésről van szó. Hanem arról, hogy az ember karakterét - fiziológiai és morális karakterét - nagyban alakította a természettel való küzdelem, vita, érintkezés. Ha a természeti tapasztalattól zárjuk el az embert, akkor saját lényeges részétől zárjuk el. Attól, hogy szembesülhessen az igazságtalanság, az erőszak vagy a nagyvonalúság erőivel a maguk nyerseségében, ez a természeti tapasztalat.

3. nem tom neked melyik rendszerrel mi bajod. Éld meg a nyugati akadémiai semmitmondást és szöveggyártást, éld meg az egész életpályát túlbiztosító társadalmi rendet, éld meg saját eltervezettségedet. Ehhez képest igen, van munkanélküliség és minden társadalomnak van perifériája, de ez a krízisövezet összemérhető angolával, vagy a harminc éves háború európájával? Ha valóban lenne nyomor akkor lenne felforgató erejű forradalom. Kísérjük vigyázó szemmel a görögöket…de nincs forradalom sehol, ez arra bizonyíték a redisztribúció igazságtalanságai, valahogy mégis elfogadottak, vagy elfogadtatták.

4. a szellemi forrásvidék az nem a hanyatláskori róma puritán reakciós értelmisége, vagy 17 századi angol rajongók, szerintem, hanem a német-romantikus kultúrszkepszis, nietzsche, spengler, heidegger de leginkább kései francia értelmezői tán Bourdieu. És érdemes arra figyelni, hogy az ő érvelésük nem a jólét ellen és az erkölcs védelmében savonaroláskodik, hanem irritálva vannak a nyugati közbéke alapjainak szánt filozófiai hazugság-hagyománytól igazából erre tesznek föl kérdéseket miközben a technikalizáció is élményük. Elitisták, igen de ez egy attitűd nem egy pedig érvek és meggyőződések konglomerátuma. Meg hát akkor még mindig el kellene magyaráznod, miért rossz bácsik az elitisták.

5. Persze, hogy általános, mert nem itt szerettem volna állástfoglalni. A létdráma „szöveg” talán azt akarja mondani, hogy az igazságtalan tragédiák, vagy hogy az ember halandó lény, kellő intenzitással lehessenek egy ember életét formáló kérdéssé. Mert ha nem akkor fogyasztó-termelő állatként hosszabbítja meg saját halálát méltóság, szépség, öröm és fájdalom nélkül. Persze, hogy schopenhauertől nietzschéig kikukázhatsz, hülye élet értelme magyarázatokat, de az igazi létdráma sorvezetőket eldobálva végigbillegniazonna kérdésen és komolyan meggondolni annak lehetőségét, hogy TÉNYLEG lehet, hogy nincs is értelme, és aztán akár üres szerinted fölötted az ég, akár teli van istennel, vagy egy istennel ebben a folytonos dinamikában autentikus válaszokat adni az élet leckéire. Ölhetek-e? kell-e segítenem a szenvedőn? Elvárhatom-e a szeretetet, racionális mintázottságú-e a világ? satöbbi
huha, nem gondoltam volna, hogy valaszolsz... eleve, ejjel harom utan talan nem is kene kommenteljek. kosz, hogy nem vetted trollkodasnak.

1. nem tudom, van-e celja a nyugatnak, vagy csak pont ugy jottek ossze a dolgok, a technika meg a kapitalizmus logikaja, hogy ugy sikerult, hogy a jo eletre valo, mindenhol megtalalhato vagyat itt most egy idore sikerult eleg jol kielegiteni. Nem hiszem, hogy mas rendszerek (vagy egtajak :) ) elvbol a tarsadalmi beke meg a problemaminimalizalas ellen lennenek, vagy minel alacsonyabb eletszinvonalat akarnanak...

tulajdonkeppen hasznos lenne a tarsadalmi beket elvalasztnai az eletszinvonaltol, mert az utobbi nagyban fugg az eroforrasoktol, az elobbi meg inkabb annak a kerdese, hogyan intezik az emberek egymas kozott a dolgaikat. nem akarok giccses-primitivistaba lemenni, de a busmanok pl. eleg bekesek, forrashiany ide vagy oda.

2. hat szerintem igazsagtalansag, eroszak es nagyvonalusag emberi fogalmak, es sajnos eleget latok magam korul (foleg az elso kettobol). Komolyan, az emberiseg boven fedezi az igazsagtalansag - es eroszakigenyem tobbszoroset.

a termeszet mint olyan nem moralis, az csak ugy van.

Mondjuk olyan szempontbol ertem, amit mondasz, hogy ha a fenntartasunkat szolgalo mechanizmus eleg bonyolult es atathatatlan, akkor olyankor is biztonsagban erezhetjuk magunkat, amikor valojaban nem vagyunk (pl most), es el lehet puhulni meg jelentektelen dolgokkal foglalkozni... de akarmi is lesz a vilaggal, azert visszasirni mondjuk a kozepkort, mert akkor meg tudtak, mi az igazi felelem, es par szarazabb ev ehinseghez vezetett, meg mindig kicsit kegyetlennek tunik.

Szerintem ha mar valaki megszuletett, a mi hozzaallasunk az kell legyen, hogy segitsuk ot tulelni, es a moralis nevelese csak ezutan johet, akkor is, ha mondjuk a felelem a kardfogu tigristol vagy az ehinsegtol lehet, hogy nemesitene. Es lehet, hogy csak traumatizalna egy eletre.

Tudom, hogy ha rajtad mulna, te sem lehetetlenitenel el embereket csak azert, hogy valodi problemaik legyenek, de gondolom, hogy az ilyen stilusu beszedben nem latod a problemat, ezert hegyeztem ki egy kicsit a dolgokat.

3 ja, hat ha csak a fejlett orszagokat nezed tenyleg jo a helyzet, en az egesz vilagot ertettem, ahol a szar helyzetben levo orszagok tobbnyire nem azert allnak szarul, mert ok rontottak el, hanem mert ok az elnyomott periferia. szoval ha a nestle az indiai gyerekhalandosag novelese aran bevetelre tesz szert, akkor nem az a baj, hogy az europai reszvenyesek (akik valoszinuleg igy konkretan mar nem leteznek, de most egyszerusitek) tul finom kaviart esznek konzervbol, es nem kell sajat kezukkel megfejjek (vagy mi) a halakat jeges sziberiai folyokban, hanem az egesz _a_r_a_. Es ha az o gazdagsaguknak ilyen ara van, akkor erted, miert irritalo ugy tenni fel a kerdest, mintha az "állandó béke és a túlboldogság kihívástalansága" lenne a vilag legnagyobb problemaja.

4. hat a nemet-romantikus kulturszkepszisben annyira nem vagyok otthon, ugyhogy az elitizmusrol ugy altalaban, meg mondjuk nietzsche felol, fogok beszelni.

Elitista az, aki beleszuletik egy privilegizalt szubkulturaba, vagy mondjuk feltorekszik oda, es utana ugy veszi, mintha az ott meghatarozott ertekek meg eletcelok meg stilusok egyreszt mindenkinke elerhetoek lennenek (gondolj csak a nemes/paraszt ellentetparra, amik most moralis meg viselkedesbeli dolgokat irnak le (nemesul viselkedett), de a kozepkorban definicio szerint eselye se volt nemesul viselkedni egy parasztnak, nem voltak meg a forrasai hozza - az elitstilusok azert is olyan nehezen tanulhatok, hogy fennmaradjon az osztalyahtar, persze ez nem magyaraz meg minden bonyolult dolgot, inkabb pl. etikettre vonatkozik), masreszt meg univerzalis ertek lenne az, amiben pont o hisz, igy ha o hedonista, a vallasos tomeg idiota manipulalt csurhe, ha meg o alapozza az eletet moralitasra vagy idealokra (ami lehet politikai is), a nep meg libertin, akkor ok allatiak meg csak a testnek elnek stb.

Az, hogy mindkettejuknek megvannak az okaik arra, hogy azt higyjek, amit hisznek (tortenelmileg meg szociologiailag), nem merul fel, es nem latja teljesen embernek az atlagembereket.

amikor azt hallom, hogy az emberek tul jol elnek, mint disznok a valyu elott (es ha nem ezt mondod, akkor is hajlamos vagyok ezt hallani, mert annyian beszelnek igy), akkor egy Bokros-bajszos egyetn kepzelek el, aki jobban tudja, hogyan kene elniuk ezeknek a proliknak, mint ok maguk.

nyilvan ha valakit masszivan agymosnak evekig, akkor lehet, hogy ennek az eredmenyei nem lesznek szimpatikusak, de amit az ilyen szovegekbol hianyolok, az annak az elismerese, hogy mindezen rendszerszeru korlatozas alatt egy igazi ember van, annak minden meltosagaval.

5 meg mindig nem ertem, hogyan elhetsz 2010-ben ugy, hogy igazsagtalan tragedia-hianyod legyen. Linkeljek, vagy mi? Es mi koze ennek az elet ertelmehez? Elhetek cinikus eletet egy kegyetlen es abszurd vilagban (szerintem sokan abszolut ezt teszik), es elhetnek egy idilli szigeten, ahol jol mennenek a dolgok, es ettol meg nem alacsonyodok allatta, es jodolgomban is sok moralis dontest hozhatnek, pl ez a kit szeretek, kihez vagyok lojalis - jatekot abszolut jol lehet erzelmi zsetonokkal is jatszani. meltosag, szepseg, orom, fajdalom... gondolkozas a halalon meg az isten viszonyan mindehhez... ezt az ehhalaltol jo messze is atelhetem.

szerintem a fogyasztas-termeles elidegenito hatasa egy dolog, de azt mondani, hogy az egyetlen masik alternativa a szenvedes, es csak az tenne minket emberre... hat veszelyesnek es ertelmetlennek tunik. Praktikus okokbol sokak csak az agyatlan dolgozas (tizensok ora sweatshopban pl) vagy a valodi szenvedes/ehenhalas kozott valaszthatnak, de ebbol azt levezetni, hogy onmagaban a szenvedes tesz emberre, megalapozatlan logikai ugrasnak tunik.

------------------------------------
Az egesz cikk mintha a kadar-rendszert ostorozna... es az sem volt olyan biztonsagos, amilyennek hazudta magat, vegso soron meg fenntarthato sem.
süti beállítások módosítása