Van nekem ez a városszépítő vesszőparipám, amin lovagolva elméletben zöldre festem a város útjait, falait. Most tovább folytatom a gondolatmenetet, hogy lássuk, mindennek hogyan lehet kézzelfogható haszna is.

A következő példák illusztrálni fogják, hogy nem én vagyok az egyetlen elvetemült, aki növényeket termeszt a városban. Nekem egy 4 négyzetméteres erkély jutott, ezért fűszernövényekkel, koktélparadicsommal és salátával próbálkozom, de igazán nem kell nagy terület egy háztartás zöldség vagy gyümölcsigényének megtermeléséhez.

A városi gazdálkodás avagy urban farming nem újkeletű dolog, az I-II. világháború alatt például a háborús élelmiszerellátás akadozása nyomán Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban is működtek a "Győzelem kertek". Magyarországi példa a budapesti Wekerle-telep, ennek kialakításánál  figyelembe vették a fővárosba költöző vidéki lakosság igényeit, amikor kiskerteket alakítottak ki a kertváros-építési mozgalom jegyében. A Wekerle éppen emiatt Budapest egyik legélhetőbb környéke.

Miért?

Az ezredforduló környékén több tényező is közrejátszott abban, hogy ismét megnőtt az igény a városi kertekre: az emberiség több mint fele városokban él (2050-re 80%-ra becsülik az arányt), beütött a globális felmelegedés, fontos az élelmiszer és az élelmiszerellátás biztonsága, a kínai fokhagyma és az új-zélandi alma helyett szívesebben fogyaszt az ember magyar terméket. Jó tudni, hogy "készül", amit megeszünk. A helyi élelmiszer mozgalom (local food movement) például az ellátási lánc lerövidítését, a helyi termelést, a közvetlen értékesítést propagálja, mi viszont most termeszteni akarunk.

Hol?

A városok körül sok helyen találhatóak kiskertek, hétvégi telkek, ezek lényegében nem sokban különböznek a városi gazdálkodástól, csak utóbbinál innovatívabb megoldásokra van szükség. Művelhető földdarab, néhány szerszám, vetőmag, sok munka - ennyivel már el lehet kezdeni.

Angliában például az önkormányzati tulajdonú, bérelhető veteményeskertek rendszere kiterjedt és jól működik, így rengeteg családot lát el saját termelésű, friss zöldséggel. Budapesten az újpesti önkormányzat még márciusban hirdetett eléggé kampányszagú és átgondolatlannak tűnő "szociális földosztást". A projekt keretében 10 millióért vásárolna földet az önkormányzat, és 10-15 vállalkozó családnak parcellázná fel, hogy megműveljék a rászorulóknak leadott "tized" fejében. Az irány jó, a kivitelezés kérdéses, mivel azóta sem hallottunk újabb hírt.

A városokban és környékükön rengeteg kihasználatlan terület, telek található, amit művelésbe lehetne vonni. Magam is ismerek több olyan telket, amelyek évek óta üresen állnak. Lehet, hogy a beruházó megvette a válság előtt, aztán nem volt pénze fejleszteni az ingatlant, vagy csődbe ment, vagy éppen az önkormányzaté, de elhanyagolják, legfeljebb a parlagfüvet kaszálják néha. Na pont ezeket a telkeket kéne hasznosítani. Ha előre látható, hogy egy évig, vagy akár csak fél évig nem épül oda semmi, már érdemes lenne ültetni.

Javaslat: csinálni kell egy adatbázist az üres telkekről, akár csak Google Earth/Maps alapján, személyesen felmérni, kideríteni a tulajt, megkérdezni, ültetni. Gerillakertész módszerrel is el tudom képzelni a dolgot.

Aztán ott vannak a tetők. A zöld tetők egyre elterjedtebbek, jól szigetelnek, elnyelik a vizet és nem hömpölyög fél méter magasan az utcán, lehet rajtuk kertet kialakítani. Nagy sajnálatomra a mi társasházunk nem lapostetős, így egyrészt nincs lehetőségem esténként ott sörözgetni, másrészt beültetni sem lehet semmivel nagyobb átalakítás nélkül. Az ipari épületek és a panelek teteje viszont jellemzően lapos.

Könnyen lehet kisebb művelhető területeket találni: lichthof, előkert stb.

A problémát leginkább az jelenti, hogyan oldjuk meg, hogy ne más szüreteljen helyettünk, és hogy ne rongálják meg a veteményest. A magasfeszültség nem bizonyult törvényes módszernek.

A korábban már emlegetett függőleges kertek szintén alkalmasak a kertészkedésre, persze egyszerűbben művelhetők, ha lépcsőzetes kialakításban gondolkozunk. A függőleges városi üvegházak rendszere egy érdekes elképzelés a helykihasználásra, de a kritikusok szerint túl drága a megvalósítása.

Kapáljunk közösen!

De hogyan kellene hozzákezdeni? Együtt, egy közösségi kertben! Közösen könnyebb kialakítani a megfelelő területet, a résztvevők tanácsokkal és munkával segíthetik egymást. A kert közösségszervező erővel is bír. A kert jó. Mondjuk itt van egy lehetőség ennek megszervezésére.

A parkok részeként is lehetne közösségi kerteket kialakítani, az ésszerű köztérhasználat jegyében. A termény szép és finom, a virág meg csak szép.

Ki ajánl fel először egy üres telket?

UPDATE: Van egy igencsak aktuális kezdeményezés, a 7Kert, ami meglepő módon Budapest 7. kerületében szeretne közösségi kertet létrehozni. Holnap, azaz május 13-án csütörtökön 18.30-kor lesz egy lakossági fórumuk, szervező a BÖSKE, egy erzsébetvárosi civil szerveződés.