Városi szüret
Van nekem ez a városszépítő vesszőparipám, amin lovagolva elméletben zöldre festem a város útjait,  falait. Most tovább folytatom a gondolatmenetet, hogy lássuk, mindennek  hogyan lehet kézzelfogható haszna is.
 
 A következő példák illusztrálni fogják, hogy nem én vagyok az  egyetlen elvetemült, aki növényeket termeszt a városban. Nekem egy 4  négyzetméteres erkély jutott, ezért fűszernövényekkel,  koktélparadicsommal és salátával próbálkozom, de igazán nem kell nagy  terület egy háztartás zöldség vagy gyümölcsigényének megtermeléséhez.
 
 A városi gazdálkodás avagy urban farming nem újkeletű dolog, 
az  I-II. világháború alatt például a háborús élelmiszerellátás akadozása  nyomán Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban is  működtek a "Győzelem kertek". Magyarországi példa a budapesti Wekerle-telep, ennek  kialakításánál  figyelembe vették a fővárosba költöző vidéki lakosság  igényeit, amikor kiskerteket alakítottak ki a kertváros-építési mozgalom jegyében. A Wekerle éppen emiatt  Budapest egyik legélhetőbb környéke.
 
 Miért?
 
 Az ezredforduló környékén több tényező is  közrejátszott abban, hogy ismét megnőtt az igény a városi kertekre: az  emberiség több mint fele városokban él (2050-re 80%-ra becsülik az  arányt), beütött a globális felmelegedés, fontos az élelmiszer és az  élelmiszerellátás biztonsága, a kínai fokhagyma és az új-zélandi alma  helyett szívesebben fogyaszt az ember magyar terméket. Jó tudni, hogy  "készül", amit megeszünk. A helyi élelmiszer mozgalom (local food  movement) például az ellátási lánc lerövidítését, a helyi termelést, a  közvetlen értékesítést propagálja, mi viszont most termeszteni akarunk.
 
 Hol?
 
 A városok körül sok helyen találhatóak kiskertek,  hétvégi telkek, ezek lényegében nem sokban különböznek a városi  gazdálkodástól, csak utóbbinál innovatívabb megoldásokra van szükség.  Művelhető földdarab, néhány szerszám, vetőmag, sok munka - ennyivel már  el lehet kezdeni.
 
 Angliában például az önkormányzati tulajdonú, bérelhető  veteményeskertek  rendszere kiterjedt és jól működik, így rengeteg családot lát el saját  termelésű, friss zöldséggel. Budapesten az újpesti önkormányzat még  márciusban hirdetett eléggé kampányszagú és  átgondolatlannak tűnő "szociális földosztást". A projekt keretében 10  millióért vásárolna földet az önkormányzat, és 10-15 vállalkozó  családnak parcellázná  fel, hogy megműveljék a rászorulóknak leadott "tized" fejében. Az irány  jó, a kivitelezés kérdéses, mivel azóta sem hallottunk újabb hírt.
A  városokban és környékükön rengeteg kihasználatlan terület, telek  található, amit művelésbe lehetne vonni. Magam is ismerek több olyan  telket, amelyek évek óta üresen állnak. Lehet, hogy a beruházó megvette a  válság előtt, aztán nem volt pénze fejleszteni az ingatlant, vagy  csődbe ment, vagy éppen az önkormányzaté, de elhanyagolják, legfeljebb a  parlagfüvet kaszálják néha. Na pont ezeket a telkeket kéne  hasznosítani. Ha előre látható, hogy egy évig, vagy akár csak fél évig  nem épül oda semmi, már érdemes lenne ültetni.
 
 Javaslat: csinálni kell egy adatbázist az üres telkekről,  akár csak Google Earth/Maps alapján, személyesen felmérni, kideríteni a  tulajt, megkérdezni, ültetni. Gerillakertész módszerrel is el tudom  képzelni a dolgot.
 
 Aztán ott vannak a tetők. A zöld tetők egyre elterjedtebbek, jól  szigetelnek, elnyelik a vizet és nem hömpölyög fél méter magasan az  utcán, lehet rajtuk kertet kialakítani. Nagy sajnálatomra a mi  társasházunk nem lapostetős, így egyrészt nincs lehetőségem esténként  ott sörözgetni, másrészt beültetni sem lehet semmivel nagyobb átalakítás  nélkül. Az ipari épületek és a panelek teteje viszont jellemzően lapos.
 
 Könnyen lehet kisebb művelhető területeket találni: lichthof,  előkert stb. 
 
 A problémát leginkább az jelenti, hogyan oldjuk  meg, hogy ne más szüreteljen helyettünk, és hogy ne rongálják meg a  veteményest. A magasfeszültség nem bizonyult törvényes  módszernek.
A korábban már emlegetett függőleges kertek szintén alkalmasak a  kertészkedésre, persze egyszerűbben művelhetők, ha lépcsőzetes  kialakításban gondolkozunk. A függőleges városi üvegházak rendszere egy  érdekes elképzelés a helykihasználásra, de a kritikusok szerint túl  drága a megvalósítása.
 
 Kapáljunk közösen!
 
 De hogyan kellene hozzákezdeni?  Együtt, egy közösségi kertben! Közösen könnyebb kialakítani a megfelelő  területet, a résztvevők tanácsokkal és munkával segíthetik egymást. A  kert közösségszervező erővel is bír. A kert jó. Mondjuk itt van egy  lehetőség ennek megszervezésére.
 A parkok részeként is lehetne közösségi kerteket kialakítani, az  ésszerű köztérhasználat jegyében. A termény szép és finom, a virág meg  csak szép.
 
 Ki ajánl fel először egy üres telket?
UPDATE: Van egy igencsak aktuális kezdeményezés, a 7Kert, ami meglepő módon Budapest 7. kerületében szeretne közösségi kertet létrehozni. Holnap, azaz május 13-án csütörtökön 18.30-kor lesz egy lakossági fórumuk, szervező a BÖSKE, egy erzsébetvárosi civil szerveződés.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ha az a család nem fogyaszt szinte egyáltalán zöldséget vagy csak nagyon mellesleg akkor csak csak de pl. gyümölcsö esetén ezen a klímán szint SF.
Kis területen a paradicsom és a paprika viszonylag jó hatékonysággal termelhető de egy erkélynyi területről egy család nem sok lecsót fog ebédelni.
Az első kép tetőkertje már értelmes méret.
Mégegyszer támogatom minden szempontból jó hobbi, esetenként tényleg tetemes parlagok vannak a városban és a zöld növény mindíg coolabb mint a szürke beton.
2. A szennyező anyagokat hogyan fogjátok távol tartani a növényektől. A saláta pl. mekkora koncentrációban fog a belvárosban mondjuk fémeket, szerves vegyületeket felvenni?
3. A kényszer szülte világháborús megoldásokat hogyan fogjátok alkalmazni a mai városi környezetben? Minden belvárosi virágládába káposztát ültettek?
4. Magyarországon lenne elég terület a zöldség (és más növény) termesztésére, nem ez a baj. Lehet persze úgy is gondolkodni, hogy minek fizessük meg tisztességesen azt a buta parasztot, mikor csak a földet túrja? Csak éppen ennyi erővel rendezzük be minden udvaron a helyi kis kohókat, mint azt Mao elvtárs is javasolta. Végül is milyen jó lenne helyben megtermelni az ajtó kilincseket is, hiszen egy életre elég kilincset lehet önteni viszonylag kis területen, elég hozzá 2 nm. :-)
Az ilyen kiskertek nem hiszem, hogy a termelő parasztok ellen vannak, inkább hobbi, költségtakarékosság, plusz tudom mit eszek, mivel locsoltam, kezeltem a növényeket.
A balkon elég a fűszernövényeknek és esetleg egy-két különlegességnek, jelentős mennyiség ott nem terem.
A bemutatottak közül legfeljebb a tetőkert oldható meg nálunk, onnan talán nem lopják el a cigányok. :(
Ez konkrétan engem is érdekelne. Nem sok lehetőségem van, csak erkély, de azt használnám szívesen ilyen célra. De a Bajcsy levegője azért picit aggaszt. Magamtól arra jutottam, hogy better safe than sorry, egy dolog hogy szívom napi 24 órában, de másik dolog ha kifjezetten olyan ételt fogyasztok, amiben nagy koncentrációban felhalmozódik a cucc. Ha van valami konkrét infót tartalmazó weblap, ami segíthet abban, hogy milyen forgalmú környék milyen hatással van a termesztésre és mit lehet tenni a károsanyag-minimalizálás érdekében, megköszönném. Más azért egy nagyforgalmú hely erkélye, mint egy csendes kisutca üres telke vagy pláne a kertvárosi Wekerle...
Pár évvel ezelőtt egy erdélyi lány szakdolgozata foglalkozott (meg még pár cikk) egy erdélyi nagyváros levegőjének szálló por összetételével (mikroszemcsék). Hát, érdekes volt olvasni. Maradjunk annyiban, hogy még sok kilométerre a különféle üzemektől is egészen magas koncentrációban talált egészen érdekes anyagokat benne.
