Városi szüret

2010.05.12. 08:00 gorbacsov

Van nekem ez a városszépítő vesszőparipám, amin lovagolva elméletben zöldre festem a város útjait, falait. Most tovább folytatom a gondolatmenetet, hogy lássuk, mindennek hogyan lehet kézzelfogható haszna is.

A következő példák illusztrálni fogják, hogy nem én vagyok az egyetlen elvetemült, aki növényeket termeszt a városban. Nekem egy 4 négyzetméteres erkély jutott, ezért fűszernövényekkel, koktélparadicsommal és salátával próbálkozom, de igazán nem kell nagy terület egy háztartás zöldség vagy gyümölcsigényének megtermeléséhez.

A városi gazdálkodás avagy urban farming nem újkeletű dolog, az I-II. világháború alatt például a háborús élelmiszerellátás akadozása nyomán Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Németországban is működtek a "Győzelem kertek". Magyarországi példa a budapesti Wekerle-telep, ennek kialakításánál  figyelembe vették a fővárosba költöző vidéki lakosság igényeit, amikor kiskerteket alakítottak ki a kertváros-építési mozgalom jegyében. A Wekerle éppen emiatt Budapest egyik legélhetőbb környéke.

Miért?

Az ezredforduló környékén több tényező is közrejátszott abban, hogy ismét megnőtt az igény a városi kertekre: az emberiség több mint fele városokban él (2050-re 80%-ra becsülik az arányt), beütött a globális felmelegedés, fontos az élelmiszer és az élelmiszerellátás biztonsága, a kínai fokhagyma és az új-zélandi alma helyett szívesebben fogyaszt az ember magyar terméket. Jó tudni, hogy "készül", amit megeszünk. A helyi élelmiszer mozgalom (local food movement) például az ellátási lánc lerövidítését, a helyi termelést, a közvetlen értékesítést propagálja, mi viszont most termeszteni akarunk.

Hol?

A városok körül sok helyen találhatóak kiskertek, hétvégi telkek, ezek lényegében nem sokban különböznek a városi gazdálkodástól, csak utóbbinál innovatívabb megoldásokra van szükség. Művelhető földdarab, néhány szerszám, vetőmag, sok munka - ennyivel már el lehet kezdeni.

Angliában például az önkormányzati tulajdonú, bérelhető veteményeskertek rendszere kiterjedt és jól működik, így rengeteg családot lát el saját termelésű, friss zöldséggel. Budapesten az újpesti önkormányzat még márciusban hirdetett eléggé kampányszagú és átgondolatlannak tűnő "szociális földosztást". A projekt keretében 10 millióért vásárolna földet az önkormányzat, és 10-15 vállalkozó családnak parcellázná fel, hogy megműveljék a rászorulóknak leadott "tized" fejében. Az irány jó, a kivitelezés kérdéses, mivel azóta sem hallottunk újabb hírt.

A városokban és környékükön rengeteg kihasználatlan terület, telek található, amit művelésbe lehetne vonni. Magam is ismerek több olyan telket, amelyek évek óta üresen állnak. Lehet, hogy a beruházó megvette a válság előtt, aztán nem volt pénze fejleszteni az ingatlant, vagy csődbe ment, vagy éppen az önkormányzaté, de elhanyagolják, legfeljebb a parlagfüvet kaszálják néha. Na pont ezeket a telkeket kéne hasznosítani. Ha előre látható, hogy egy évig, vagy akár csak fél évig nem épül oda semmi, már érdemes lenne ültetni.

Javaslat: csinálni kell egy adatbázist az üres telkekről, akár csak Google Earth/Maps alapján, személyesen felmérni, kideríteni a tulajt, megkérdezni, ültetni. Gerillakertész módszerrel is el tudom képzelni a dolgot.

Aztán ott vannak a tetők. A zöld tetők egyre elterjedtebbek, jól szigetelnek, elnyelik a vizet és nem hömpölyög fél méter magasan az utcán, lehet rajtuk kertet kialakítani. Nagy sajnálatomra a mi társasházunk nem lapostetős, így egyrészt nincs lehetőségem esténként ott sörözgetni, másrészt beültetni sem lehet semmivel nagyobb átalakítás nélkül. Az ipari épületek és a panelek teteje viszont jellemzően lapos.

Könnyen lehet kisebb művelhető területeket találni: lichthof, előkert stb.

A problémát leginkább az jelenti, hogyan oldjuk meg, hogy ne más szüreteljen helyettünk, és hogy ne rongálják meg a veteményest. A magasfeszültség nem bizonyult törvényes módszernek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A korábban már emlegetett függőleges kertek szintén alkalmasak a kertészkedésre, persze egyszerűbben művelhetők, ha lépcsőzetes kialakításban gondolkozunk. A függőleges városi üvegházak rendszere egy érdekes elképzelés a helykihasználásra, de a kritikusok szerint túl drága a megvalósítása.

Kapáljunk közösen!

De hogyan kellene hozzákezdeni? Együtt, egy közösségi kertben! Közösen könnyebb kialakítani a megfelelő területet, a résztvevők tanácsokkal és munkával segíthetik egymást. A kert közösségszervező erővel is bír. A kert jó. Mondjuk itt van egy lehetőség ennek megszervezésére.


A parkok részeként is lehetne közösségi kerteket kialakítani, az ésszerű köztérhasználat jegyében. A termény szép és finom, a virág meg csak szép.

Ki ajánl fel először egy üres telket?

UPDATE: Van egy igencsak aktuális kezdeményezés, a 7Kert, ami meglepő módon Budapest 7. kerületében szeretne közösségi kertet létrehozni. Holnap, azaz május 13-án csütörtökön 18.30-kor lesz egy lakossági fórumuk, szervező a BÖSKE, egy erzsébetvárosi civil szerveződés.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr841992469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az ötlet jó, de sajnos a többségnek derogál a földtúrás. Kertvárosban lakom, a többség füvesít, inkább csak az idősek termelnek ezt-azt. A szomszédom (40körüli, munkanélküli) pl közölte a 78 éves, aktívan kertészkedő nagyimmal, hogy ő "pesti lány", nem tudja megkülönböztetni a karalábét a paradicsomtól, ezért inkább vakarja a hátsóját egész nap, várja a segélyt, a gaz meg megeszi a kertet.
Az ötlet jó és szimpatikus is de az "igazán nem kell nagy terület egy háztartás zöldség vagy gyümölcsigényének megtermeléséhez" kijelentés nagyon meredek.
Ha az a család nem fogyaszt szinte egyáltalán zöldséget vagy csak nagyon mellesleg akkor csak csak de pl. gyümölcsö esetén ezen a klímán szint SF.

Kis területen a paradicsom és a paprika viszonylag jó hatékonysággal termelhető de egy erkélynyi területről egy család nem sok lecsót fog ebédelni.

Az első kép tetőkertje már értelmes méret.
Mégegyszer támogatom minden szempontból jó hobbi, esetenként tényleg tetemes parlagok vannak a városban és a zöld növény mindíg coolabb mint a szürke beton.
1. Egy családon mit értesz? 2 ember? Akkor is kellene valami kézzelfoghatóbb annál, mint, hogy egy család zöldség szükségletét meg lehet termelni kis területenis. Mekkora az a kis terület? Mondjuk a 2 embernek az éves zöldség ellátásához elég 10 nm terület?
2. A szennyező anyagokat hogyan fogjátok távol tartani a növényektől. A saláta pl. mekkora koncentrációban fog a belvárosban mondjuk fémeket, szerves vegyületeket felvenni?
3. A kényszer szülte világháborús megoldásokat hogyan fogjátok alkalmazni a mai városi környezetben? Minden belvárosi virágládába káposztát ültettek?
4. Magyarországon lenne elég terület a zöldség (és más növény) termesztésére, nem ez a baj. Lehet persze úgy is gondolkodni, hogy minek fizessük meg tisztességesen azt a buta parasztot, mikor csak a földet túrja? Csak éppen ennyi erővel rendezzük be minden udvaron a helyi kis kohókat, mint azt Mao elvtárs is javasolta. Végül is milyen jó lenne helyben megtermelni az ajtó kilincseket is, hiszen egy életre elég kilincset lehet önteni viszonylag kis területen, elég hozzá 2 nm. :-)
@68nyara: Naja, ez a "család zöldségszükséglete" elég tág fogalom, mert a reggelihez kelló 2 paprika 3 paradicsom még csakcsak megterem a balkonládában, de a mázsa krumpli, 20 kiló hagyma kevéssé. A gyümölcs meg kb esélytelen. A szennyezés, hm, nem hiszem, hogy rosszabb a balkonon, mint a tengerentúlról hozott, zölden szedett paradicsom.
Az ilyen kiskertek nem hiszem, hogy a termelő parasztok ellen vannak, inkább hobbi, költségtakarékosság, plusz tudom mit eszek, mivel locsoltam, kezeltem a növényeket.
A viszonylag kis terület olyan 100 m2 körül van. Ezen megterem egy átlagos család zöldségszükséglete (tömegtermékek, pl. krumpli nem!).
A balkon elég a fűszernövényeknek és esetleg egy-két különlegességnek, jelentős mennyiség ott nem terem.
A bemutatottak közül legfeljebb a tetőkert oldható meg nálunk, onnan talán nem lopják el a cigányok. :(
@68nyara: "2. A szennyező anyagokat hogyan fogjátok távol tartani a növényektől. A saláta pl. mekkora koncentrációban fog a belvárosban mondjuk fémeket, szerves vegyületeket felvenni?"

Ez konkrétan engem is érdekelne. Nem sok lehetőségem van, csak erkély, de azt használnám szívesen ilyen célra. De a Bajcsy levegője azért picit aggaszt. Magamtól arra jutottam, hogy better safe than sorry, egy dolog hogy szívom napi 24 órában, de másik dolog ha kifjezetten olyan ételt fogyasztok, amiben nagy koncentrációban felhalmozódik a cucc. Ha van valami konkrét infót tartalmazó weblap, ami segíthet abban, hogy milyen forgalmú környék milyen hatással van a termesztésre és mit lehet tenni a károsanyag-minimalizálás érdekében, megköszönném. Más azért egy nagyforgalmú hely erkélye, mint egy csendes kisutca üres telke vagy pláne a kertvárosi Wekerle...
@Dike: A tudom mivel locsoltam, stb. részhez kis megjegyzés: Nem tudod milyen anyagokkal érintkezik (ok, a szántóföldön sem nagyon tudják). De pl. egy városban a szálló porból kicsit nagyobb az esélye mondjuk az ólom, gyűrűs szénvegyületek, korom, stb. bekerülésének a talajba, növény felületére, stb.

Pár évvel ezelőtt egy erdélyi lány szakdolgozata foglalkozott (meg még pár cikk) egy erdélyi nagyváros levegőjének szálló por összetételével (mikroszemcsék). Hát, érdekes volt olvasni. Maradjunk annyiban, hogy még sok kilométerre a különféle üzemektől is egészen magas koncentrációban talált egészen érdekes anyagokat benne.
@68nyara: Ok, én kertvárosban lakom, itt van a kert, szóval az ólom téma pl nem érint. Viszont pár kilométerre van a battai finomító, fogalmam sincs, hogy onnan pl kikerülhetnek-e olyan szennyezőanyagok nagy koncentrációban, amik károsak. De pl az eső ugye itt se kristályvíz :(
Hát nem tudom... Én is kertvárosi vagyok, de ha a belvárosban laknék nem biztos hogy a 4nm-es erkélyemet ilyen célra használnám fel. Akkor inkább elmennék a piacra. Mondjuk ez egyéni vélemény, tehát nem a cikk íróját szeretném ezzel fikázni. Kinek mi.. :)