Mi bajunk a zsidókkal? - 62 éves Izrael

2010.05.15. 08:00 dugovics titusz

Tegnap megalakult a harmadik köztársaság első olyan parlamentje, amelyben van olyan párt, amelyik azt tarja fontosnak, hogy ne legyünk palesztinok a saját hazánkban, közben a világot nem először félreértő Horváth Csaba úgy gondolta, a szélsőjobb elleni tiltakozás legjobb módja az, ha egy izraeli zászlóval a szíve fölött megy az alakuló ülésre. Mindez ráadásul egybeesik Izrael alapításának 62. évfordulójával. Mivel ez nyilvánvalóan újabb csapás a Zsidó Világösszeesküvés részéről, foglalkoznunk kéne ezzel a területileg kicsi, politikailag így, vagy úgy de jelentős állammal, és leginkább azzal amit csinál. Bár az egész nem menő, a téma látszólagos kimerültsége ellenére mégis megpróbálunk írni róla, annak több oka is van, és ha csalódást okoz, hogy ez nem az izraeli tőke magyarországi befolyását túlparázó szalon- illetve vulgárfasizmus, akkor még időben kattints máshova.


A kétségbevonhatatlan tényen túl, miszerint erről beszélni jófajta úri huncutság, a kérdést számunkra annak kell napirenden tartania, hogy a politikai cionizmus, ami Izrael államot létrehozta, és mai napig nagyban hozzájárul fenntartásához, az utolsó aktív – azaz államot működtető  – európai soviniszta ideológia.

Az utolsó európai, mert ugyanabban a társadalmi-gazdasági környezetben született, ugyanabban a történelmi pillanatban és ugyanott, mint az európai nacionalista és szélsőségesen nacionalista ideológiák. Akkoriban, a XIX-XX. század fordulójának Ottomán Birodalmában, a mai Izrael – a földrajzi értelemben vett Palesztina – területén nem volt ennek társadalmi alapja. Izrael, az európai soviniszta ideológiák által létrehozott államformákhoz képest kevésbé totalitárius jellemvonásai (például lehet pártokra szavazni)  ellenére is ebbe a körbe sorolható.     

Másrészt a „nyugati világhoz” nemcsak a hatvan éve egyre rohamosabban távolodó európaisága köti, hanem annak újabb hatalmi pólusához, az Egyesült Államokhoz való több szempontból is aggályos kapcsoalta, valamint az euroatlanti nagypolitika elvtelen kiállása Izrael bármely lépése mellett. Ráadásul, ha valaki nem tudná, politikailag kvázi nyugaton, területileg a fentiek ellenére a Közel-Keleten található, így ez az állam a szoros kötelékek miatt körülbelül egymilliárd ember nyugati világról alkotott képét befolyásolja közvetlenül. Nagyon negatív irányba. Ahogy a nagy vihart kavart Walt-Mearsheimer dolgozat is rámutat: ez nem feltétlenül esik egybe a „nyugati világ”, illetve az USA érdekeivel. Ne legyenek kétségeink, bár a nyugat nem tart minket nyugatnak, keletről nézve Theodor Herzl szülőhelye bizony a nyugat. Addig, amíg Közép-Európa nem definiálja magát másképp, ez így is marad.

Ezek pusztán geopolitikai szempontok, az olyan morális indokokat, mint a hosszú ideje állami elnyomás ellen küzdő palesztin nép mellett érzett szolidaritás – ami világszerte baloldali szimbólummá tette a keffiyeh-t – akár ki is hagyhatjuk az érvek közül.

Könnyű belátni, hogy a téma érint minket, és beszélni kell róla, annál is inkább mert ez segít nekünk lehámozni az Izrael bírálatára rárakódott valós és erőltetetten keresett antiszemitizmust. Sőt, ki kell ragadnunk a témát ebből a kontextusból, hogy ne előre betárazott véleménnyel áljunk be a barikádok mögé. Szintén igazán fontos lenne, ha a világ zsidóságának az a része – és én úgy gondolom, ez lehet a többség – is hallatná a hangját amely nem ért egyet feltétel nélkül Izrael politikájával, csak nem akarja gyengíteni, hiszen azt gondolja, így is elég támadás éri. Megindulhatna végre egy párbeszéd általánosan elfogadott közös értékeink mentén Izraelről, a palesztinokról és a Közel-Kelethez való viszonyunkról.

Nem kell félni. Ma Izrael léte már megkérdőjelezhetetlen, azok az indulatok, amelyek el akarják törölni a Föld színéről, soha nem fognak elég támogatást kapni. Nem kell félni attól sem, hogy a cionizmus vagy Izrael bírálata a zsidók világszerte élő korántsem homogén közösségével szembeni indulat lenne. Minél később kezdjük ezt meg, annál nagyobb károkat fog a fennálló helyzet okozni minden résztvevőnek és szemlélődőnek itt és ott, fent és lent.

Folyt. köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr731987258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Ráadásul, ha valaki nem tudná, politikailag kvázi nyugaton, területileg a fentiek ellenére a Közel-Keleten található, így ez az állam a szoros kötelékek miatt körülbelül egymilliárd ember nyugati világról alkotott képét befolyásolja közvetlenül. Nagyon negatív irányba."

biztos, hogy ezt elsősorban "ez az állam" teszi, és nem inkább az ezt az államot folyamatosan és durván támadó ellenséges propaganda?

őszintén kérdezem, mit gondoltok. mert az írás amúgy jó, de itt szerintem félrecsúszik az érvelés.
@La Serenissima: egész biztosan! az Izraelt támadó vélemények (és most nem pl. Ahmedinezsád teljesen más célokat szolgáló számomra ostoba propagandájára gondolok) nem előzik meg a szándékos és izraeli állami vezetők által nyíltan kimondott népirtást. A sorrend fordított. Ezekről fogunk írni még. folyt. köv.
háááááááááát.... izrael politikáját kívülről (innen...) "bírálgatni" mindig érdekes...
mert azért ez aztán tényleg egy olyan "nem vagy ott, nem tudod" szituáció. (ettől véleménye persze még mindenkinek lehet, csak ugye ahogy a cikk is, meg az 'alternatív' zsidó vélemények is írják, ezek a dolgok megnehezítik az objektív képalkotást, ellehetetlenítve a konstruktív kritikát, mivel bármi kritikai megfogalmazásra azonnal gyúanyagként csapnak le az antiszemiták aktív kis csapatai).

nu, szóval képzeljük el azt azért, hogy mondjuk Tom Lantos konkrétan meg akarná mondani, hogy mi legyen a magyar külpolitika...
Izrael léte nincs veszélyben...
ide meg képzeljük el azt, hogy Jan Slota éppen bőszen dúsít uránt a felvidéken...
@gauche caviar: Izrael több mint 1,5 millió embert üldözött el otthonából, földjeiket a nemzetközi jog által nem biztosított módon elvette, megmaradt részüket most épp körbezárja fallal, népirtást, és háborús bűnöket követ el, és folytathatnám. ezeket már több független ENSZ bizottság, és a nemzetközi bíróság is kimondta. ezekről itthon nem beszélünk, mert az antiszemitizmus, holott nyilván nem a zsidók csinálták ezt hanem bizonyos izraeliek. ez nagyon ferde megközelítés, és káros is. erről szól a poszt. lesz folytatás.

az urános jan slotáról pedig anniyt, hogy nézz utána ki az a mordechai vanunu, és mit csináltak vele amikor felfedte a titkos izraeli atom-arzenált. izrael az egyetlen (és illegális)atomhatalom a közel-keleten, és szerinted reális, hogy az amúgy elmebeteg ahmedinezsád kiírtja egy atommal a palesztinokat a libanoniakat meg jordániát is csak azért hogy izraelt megbüntesse a azért amit a palesztinokkal meg a libanoniakkal csinál? amman és jeruzsálem között a távolság 80 km.
@dugovics titusz: sajnos gósival vagyok kénytelen egyetérteni.

az arab államok is elüldözték a zsidóikat 48-49-ben. ún. etnikai tisztogatás mindkét oldalon volt, bocs.

izraelt el kell érte itélni, normati've, igen, persze, i'télkezzünk, de nem mellesleg Mo., Lengyelo., Csehszlovákia, Jugoszlávia is pont ekkoriban (közvetlenül 45 után) végzett a Szövetséges hatalmak által igazolt, sőt kifejezetten támogatott "etnikai tisztogatást"...csak a tágabb kontextus véget.
@La Serenissima: az arab országok, amelyek banánköztársaságok, a Sykes-Picot paktum által létrehozott soha korábban nem létező államok. Vezetőik és volt vezetőik nagy része ostoba báb. több tízezer arab zsidót üldöztek el, de nem 48ban, hanem jóval később. nem ez volt az egyetlen hibájuk. egyébként inkább az arab társadalmak taszították ki őket magukból, mert agressziónak vélték izrael tisztogatását. az ok okozati összefüggés nagyon fontos, bár nem legitimál.

a baj az, hogy izrael mai területén, ahogy a posztban is linkeltem alig éltek zsidók.

en.wikipedia.org/wiki/Historical_Jewish_population_comparisons#Population_in_1900

az arabok és a zsidók közötti ellentétek soha nem voltak ilyen jellegűek, az európai etnikai tisztogatások miatt bevándorolt zsidók üldözték el az arabokat, nem azok akik korábban is ott éltek. ez a baj.

történelem órát sajnos nincs hely itt tartani, és nem is ez a lényeg. ajánlom rostoványi zsolt a témában világviszonylatban egyedülállóan részletes és objektív könyvét, az a címe, hogy "együttélésre ítélve".
"az ok okozati összefüggés nagyon fontos, bár nem legitimál... az európai etnikai tisztogatások miatt bevándorolt zsidók üldözték el az arabokat"

ezzel teljesen egyetértek. a zsidók az európaiak áldozatai voltak, a helyi arabok meg az áldozat zsidók áldozatai. okot és okozatot lehet feltételezni itt, bár valóban nem legitimál ez semmit.

csakhogy a történelem nem is az igazságról, a legitimitásról szól, és kergetni azt bizonyos ponton túl veszélyes is (szerintem).

igen, kevés zsidó volt izrealben 1900-ban, de pozsonyban is alig voltak szlovákok meg kváron románok ugyanekkor, azt mégse szeretem azokat, akik visszakövetelik e városokat...
Ha valaki szeretné mélyebben megismerni az 1947-49es izraeli "etnikai tisztogatások" (szerzőt idézve) gyökereit, mechanizmusait, annak lelkesen ajánlom Ilan Pappe: The Ethnic Clinsing of Palestine c. komoly kutatómunkáját.
Ilan Pappe izraeli születésű zsidó,a Haifa University történész professzora volt, néhány éve már Angliában él és tanít. Egy mondat a könyvéből: "... such a painful journey into the past is the only way forward if we want to create a better future for us all, Palestinians and Israelis alike." (Pappe 2007:xvi)

Nyersfordításban: Csak egy fájdalmas utazás a múltba az egyetlen út előre, ha egy jobb jövőt akarunk teremteni mindannyiunk számára. palesztinoknak és izraelieknek egyaránt.
@Matróz: igen ezzel abszolút egyetértek és biztos vagyok benne, hogy a megszállás és elnyomás megszüntetése után nyílik is erre lehetőség, ez minimum feltétel. nehéz feladat, de saronig (az ezredfordulóig) erre volt reális esély, ekkor viszont sajnos elfogyott a politikai akarat az izraeli fél részéről, de talán ez rövid úton helyreállítható. ezért a felelősség most izraelt ,mit a sokkal erősebb felet és megszállót terheli. az izraeli társadalom, ha másképp nem, nemzetközi nyomásra, létrehozhatja ezt a politikai akaratot. meg kell érteniük, hogy saron hamisan ígért nekik biztonságot, mert az nem létezik a megszállás fenntartása mellet. utána jönnek a palesztinok feladatai.
az utolsó európai soviniszta ideológia a magyarok antiszemitizmusa cigányellenesége és kárpát medencei szupremáciára való törekvése. szerencsére az ország helyzetéből adódóan nem túl aggasztó, amikor eljön az ideje letörlik majd a térképről.

és akkor már hülyeségeket sem tudsz majd írni a zsidókról és Izraelről...
@Közöd???: gratulálok. mindezek ellenére elég jól beszéled a nyelvünket.