48 - 18 - 56

2010.11.16. 08:00 istvanffy

A modern magyar nemzetnek három nagy igazi, alulról jövő forradalma van: a 48-as, a 18-as és az 56-os. Mind a magyar nép szabadságvágyának elemi erejű kirobbanása volt, miközben mindhárom forradalom élére került vezető - Kossuth, Károlyi, Nagy Imre - döntései több esetben helytelenek voltak.

Ezek közül kettő a nemzeti ünnepeink közé tartozik, ami egy relatíve friss fejlemény: a Kádár-korszakban március 15-e nem volt munkaszüneti nap, 56-ról pedig egy őszinte szót nem lehetett nyilvánosan ejteni. Harmadik forradalmunk, a 18-as Őszirózsás kanonizálása továbbra sem történt meg. A kommunista hagyomány a Tanácsköztársaságot heroizálta, a szélsőjobboldal pedig jelenleg is kitartóan próbálja összemosni a trianoni tragédiával, sőt időnként egyenesen az okaként próbálja feltüntetni a demokratikus forradalmat.

Mindhárom forradalmunk rövid ideig tartó nemzeti konszenzust hozott létre. A 48-as forradalom és szabadságharc élménye megteremtette a modern magyar nemzetet. Az utólag terjesztett hiedelmekkel szemben általános konszenzus uralkodott 18 őszén is. A közhangulatot érzékelteti, hogy a főrendek részt vettek a trónfosztásban és a köztársaság kikiáltásában, vagy hogy a később jobboldali hőssé vált Prohászka Ottokár püspöki körlevélben szólított fel az Őszirózsás forradalom támogatására. 56-ban pedig a különböző programokkal újraalakuló pártoknak idejük sem volt egymásnak esni az orosz lánctalpak megérkezése előtt.

Nagy forradalmaink célkitűzéseiben három újra és újra visszatérő pillért találunk: Magyarország önrendelkezésének, az állampolgári szabadságjogoknak és a társadalmi igazságosság követelését.

A korabeli helyzetnek megfelelően a nemzeti önrendelkezés követelései 48 tavaszán a független magyar minisztériumok, a nemzeti hadsereg, és a Nemzeti Bank, 18 őszén a független Magyarország, a Habsburgok trónfosztása és a köztársaság, 56-ban a szovjet csapatok kivonulása, a Varsói-szerződésből való kilépés és a Kossuth-címer visszaállítása voltak.

A szabadságjogok terén 48 a választójog kibővítését, sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és az egyházak egyenjogúsítását, 18 általános választójogot, egyesülési- és gyülekezési szabadságot, 56 pedig teljes vélemény- sajtó- és szólásszabadságot, többpártrendszert, általános, egyenlő és titkos választásokat akart.

A társadalmi igazságosság programja 48-ban a nemesek adózása, a papi tized és az ősiség eltörlése, az úrbéri viszonyok megszűntetése, 18-ban a földosztás, a nyolc órás munkanap, a gyermekmunka betiltása, a munkanélküli-segély bevezetése, 56-ban pedig a beszolgáltatások megszűntetése volt.

Mindhárom forradalmunk győzelmet aratott itthon, és mindhárom forradalmunk a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és a külföldi beavatkozás miatt bukott el.

48-ban és 56-ban az orosz hadsereg verte le a felkelt magyar népet, 18-ban a román és a csehszlovák invázió, illetve az oroszok által pénzelt kommunisták roppantották össze a köztársaságot. Egyik alkalommal sem számíthattunk nyugati segítségre: 48-ban a nyugati hatalmaknak az volt az érdeke, ha egyben marad az Osztrák Birodalom, 18-ban viszont már a felosztásában voltak érdekeltek, és aktívan támogatták a románokat és a csehszlovákokat, 56-ban pedig nem kockáztattak volna egy atomháborút Magyarországért.

Bukásuk után minden forradalmunkat visszarendeződés követte, de azokat a progresszív társadalmi célokat, amelyeket elsőként fegyverrel vívott ki magának a magyar nép, egyik esetben sem lehetett elfejtetni. A követelések minden esetben megtalálták a maguk útját, hogy az első kedvező történelmi helyzetben megvalósulhassanak. 48, 18 és 56 előbb felsorolt céljai közül ma már valamennyit kipipálhatjuk.

48, 18 és 56 Magyarország önrendelkezéséért, a polgári szabadságjogok biztosításáért és egy igazságosabb társadalomért küzdött.

Ezek a célok olyan közös minimumot jelentenek, amelyek fölötte kell hogy álljanak a politikai oldalak mindennapos harcainak.

Forradalmaink jelentik azokat a nagy kitörési pontokat, amelyekhez viszonyítani tudjuk, kik vagyunk politikai közösségként, köztársaságként.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr292449313

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Egy tisztességes forradalmat kéne csinálni! 2011.04.28. 15:23:02

A Fent és Lent blog szerint három nagy, alulról jövő forrdalamunk volt az elmúlt néhány évszázadban, a 48-as, a 18-as és az 56-os. Minhárom után bekövetkezett egy rövid, nemzeti konszenzuson alapuló társadalmi helyzet, amelynek hosszútávú hatása volt a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"48, 18 és 56 előbb felsorolt céljai közül ma már valamennyit kipipálhatjuk."

"...és a Kossuth-címer visszaállítása..."???
"a később jobboldali hőssé vált Prohászka Ottokár püspöki körlevélben szólított fel az Őszirózsás forradalom támogatására."

Lőrinc László Püspök a vérzivatarban címmel vizsgálja, hogyan viszonyult az 1918-as őszirózsás forradalomhoz, majd az azt követő Magyar Tanácsköztársasághoz Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök. A cikkíró szerint máig kérdés, vajon miért támogatta a főpásztor mindkettőt: „Taktika, meggyőződés és hangulat egyaránt szerepet játszhatott ebben.” Lőrinc László emlékeztet rá: Prohászka Ottokár „a Tanácsköztársaság ideje alatt naplója szerint továbbra is úgy vélte, hogy ’vállalhatjuk a forradalom elveit’, de ezzel egy időben az új politikai garnitúrát ’csürhének’, ’bestiálisnak’ nevezte. Mindeközben keresztényi alázattal viselte, hogy kilakoltatták a püspöki palotából, melyet kultúrpalotának szántak, de laktanyaként pusztítottak le a vöröskatonák.”
1918-at csak akkor fogjuk megérteni, ha sikerül feldolgozni 1920-at.

Trianon agyonnyomja azt a korszakot. Pedig az egész magyar polgárosodást a reformkortól elkezdve Trianon tükréből kellene vizsgálni.
Kedves posztíró! A magyar köztársaság úgy vállalhatatlan, ahogy van. Amikor az ország nehéz helyzetben volt, mindig jött valami baloldali lángelme vagy népboldogító, aki megmondta az embereknek, hogy mi a jó nekik. És valahogy mindig kommunista kommunista diktatúra lett belőle.
A köztársaság állítólag a "népfelség elvén" alapul. Mikor nyilatkozott úgy a magyar nép, hogy köztársaságban kíván élni? Nem úgy történtek ezek a "kikiáltások, hogy valaki fölment egy ablakba és onnan megmondta a népnek, hogy ez lesz és kész, tetszik vagy nem?
Mondjon már valaki egy tehetséges, példaértékű politikust a megszámlálhatatlan magyar köztársaságok történetéből! Károlyi? Kun? Rákosi? Kádár? Marosán? Gyurcsány? Kovács? Horn? Orbán?
Tényleg, hányadik köztársaságban élünk egyáltalán? Számon bírja ezt tartani valaki?
"Tényleg, hányadik köztársaságban élünk egyáltalán? Számon bírja ezt tartani valaki,"
1. 1849 Kossuth-kormányzó-ELNÖK
2. 1919 Károlyi-NÉPköztársaság
3. 1946. feb. 1-től 1949 aug. 20.
4. 1956-os forradalom pár napja
5. 1989. okt. 23-
1. Kossuth, mint Kormányzó egy köztársaságban? 1849-ban nem volt köztársaság Magyarországon.
1. 1918 károlyi-féle népközt.
2. 1919. tanácsközt.
3. stimmel
4. 1949-1989 népközt. 1956-ban nem volt szó az államforma kérdéséről.
5. 1989. közt.

A két kommunista köztársaságról hogyhogy megfeledkezünk? Ugyanúgy a borzalmas republikánus hagyomány része, mint a többi.
@aeidennis:
"A két kommunista köztársaságról hogyhogy megfeledkezünk? Ugyanúgy a borzalmas republikánus hagyomány része, mint a többi"
Tök más műfaj.
Amúgy "Királyság" és "Királyság" között is van különbség. Rendi monarchia, abszolút monarchia, parlamentáris monarchia, király nélküli királyság. Lehet kezdeni számolni!
Amúgy én monarchista vagyok, de legitimista! A szabadkirályválasztókat jobban utálom, mint a republika híveit! :-)
Örvendek! Jómagam szintén. Pénteken este 18 órától koccintunk Habsburg-Lotharingiai Óttó magyar trónörökös születésnapja alkalmából a Ferenc József sörözőben, Nagymező utca 12.

www.regnumportal.hu
monarchista.blogspot.com
facebookon: regnum! Királyságban gondolkodunk csoport.

Egy katolikus magyar nemes.
Ez az 1918-as "őszirózsás forradalom" gyalázat volt! Szégyelje magát, aki ezeket dicsőíti!
Én csak most, egy évvel később találtam erre a posztra. Advent táján, amikor mindenhol kigyúlnak a fények, megtörténik az a gyalázat, hogy Károlyi szobránál lekapcsolják a villanyt. Szégyellje magát a főváros vezetése!
Teljesen egyetértek a posztíróval. Mindhárom köztársaságunk kikiáltását egy borzalmasan szűk látókörű politikai elit bukása előzte meg. Büszke vagyok rá, hogy a '89-es köztársaság kikiáltásánál jelen lehettem, és szomorúan látom a jelenleg folyó köztársaságtalanítási folyamatot.
Most éppen Károlyi visszaemlékezéseit (Hit, illúziók nélkül) olvasom, több mint 30 évvel ezelőtt olvastam utoljára. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel, mi is vezetett Trianonhoz.
@Szaracén: Éljen az őszirózsás forradalom! Éljen a köztársaság!
Írásom Prohászka Ottokár és az őszirózsás forradalom kapcsolatáról:

pashcutter.blogspot.com/2012/03/az-oszirozsas-puspok.html

Vigyázat, sajátos szemlélet! :)
süti beállítások módosítása