A BKV-t továbbra sem zavarja, hogy sózzák a járdákat

2011.01.19. 08:00 baum

Egy korábbi posztunkban beszámoltunk róla, hogy a BKV alvállalkozóin keresztül, megszegve a 346/2008-as kormányrendeletet továbbra is sózza a megállókban a járdákat. Képi bizonyítékokat is bemutattunk, majd átküldtük a BKV-nak a posztot, azzal, hogy várjuk a kivizsgálás eredményét.

Válaszoltak, amiből nagyjából kiderül, hogy nem nagyon akarnak foglalkozni az üggyel, nem nagyon zavarja őket, hogy alvállalkozóik szabályt sértenek. Egy dologban nagyon határozottak, abban, hogy a felelősséget elhárítják maguktól.

Hivatkozva a Társaságunkhoz 2010. december 29-én érkezett elektronikus levelére, az Ön által feltett kérdésekre a BKV Zrt. a következő tájékoztatást adja.
A BKV Zrt. kezelésében lévő területeinek, így a busz- és villamosmegállóknak a síkosságmentesítését alvállalkozó végzi. Az alvállalkozóval kötött szerződés szerint az alvállalkozónak alkalmazkodnia kell a környezetvédelmi szabályokhoz, azok figyelembevételével és maximális betartásával kell végeznie a síkosságmentesítést.
A BKV tudomása szerint az alvállalkozó a szerződésben meghatározott módon, a jogszabályoknak megfelelően, a környezetvédelmi szabályok betartásával végzi a síkosságmentesítést. Ennek betartása az alvállalkozó feladata és tudomásunk szerint nem is tér el ettől, amennyiben bebizonyosodik, hogy a BKV alvállalkozója nem az előírt módon jár el, a BKV megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a felvételen szereplő munkás valóban a BKV alvállalkozójának munkatársa, úgy a szóváltással kapcsolatos vizsgálat, illetve a további lépések megtétele a szolgáltatást végző alvállalkozó, azaz a munkáltató feladata.
A BKV megállóinak síkosságmentesítését a PQS International Magyarország Kft. végzi.
Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.
Budapest, 2011. január 13.
Üdvözlettel:
                                         BKV Zrt. Ügyfélszolgálat

Néhány kérdés azért fölmerül a válasszal kapcsolatban, nyilván ez költői marad, hiszen ha a közlekedési vállalat továbbra is ilyen szellemben válaszol rájuk, akkor az annyit ér, mint a szarnak egy pofon.

Tehát a BKV elfogadja az alvállalkozók állítását, hogy azok nem sóznak, annak ellenére, hogy a napi tapasztalat ennek az ellenkezőjét mutatja? A BKV mit tett az eset kivizsgálására? A szabálysértést vajon továbbra is folytatni fogják, a kérdést azzal letudva, hogy nem az ő felelősségük, hanem a megbízott cégeké?

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr712581106

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Forradalmi változások a demokratizálódó BKV-nál februártól, ezt hozza 2011! 2011.01.19. 15:49:36

- Tarlós úrral meg Kocsis Pityuval rendbe fogjuk tenni idén a dolgokat! Demokratizálni kell a BKV-t! - mondta arcán boldog mosollyal újságírói kérdésre válaszolva Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ ifjú vezérigazgatója, aki azt sem tartja k...

Trackback: Forradalmi változások a demokratizálódó BKV-nál februártól, ezt hozza 2011! 2011.01.19. 15:49:10

- Tarlós úrral meg Kocsis Pityuval rendbe fogjuk tenni idén a dolgokat! Demokratizálni kell a BKV-t! - mondta arcán boldog mosollyal újságírói kérdésre válaszolva Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ ifjú vezérigazgatója, aki azt sem tartja k...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"amennyiben bebizonyosodik, hogy a BKV alvállalkozója nem az előírt módon jár el, a BKV megteszi a szükséges intézkedéseket.
Amennyiben a felvételen szereplő munkás valóban a BKV alvállalkozójának munkatársa, úgy (...) a további lépések megtétele a szolgáltatást végző alvállalkozó, azaz a munkáltató feladata."

1. megteszi a szükséges intézkedéseket = mossa kezeit
2. a fenti 2 "amennyiben" szabadon választható alternatívát képez, amelyiket óhajtjátok - a lényeg, hogy Weiner elvtárs nem tud a telefonhoz jönni...
Szerintem keresd meg az alvállalkozót!
télleg nem a bkv dolga. ezért adták ki gebinbe.
hanem a közterület-fenntartókat kell rászabadítani a sózókra, hogy szabályszegés, bírság! ja, hogy ők éppen a bkv járatokon ellenőriznek?
hááát...
ÓÓÓÓÓ szent környezetvédelem....
Biopapírzsepibe törlöm vérző orromat,amit a biosózott megállóban eltaknyolva vertem be...

El kéne döntenünk mit akarunk,seggreülni a leteposott hóban,vagy sózni...
De magyar szokás szerint az alvállalkozó alvállalkozója,meg a melós is csíp egy kicsit a sóból,így mire oda jut a megállóba már "light" lesz...

Én úgy tudom autópályknál gond a túl sok só.
ki nem szarja le hogy mit hol sóznak....megállókat, ahol darab élő növény,fa sincsen...vagy inkább korcsolyáznál a betonon?
Jó reggelt!
Tilos sózni, ahol fás szárú növényt érhet.
Akinek több szabadideje van, majd megkeresi a pontos paragrafus/bekezdés helyet hozzá!
A sok sötétzöld meg addig essen s€ggra a buszról leszállva örömében ...
@Kukacospista: Nem tudom, észrevetted-e, de a sós latyak még jobban csúszik, mint a hó. A megoldás a lapát és jégtörő használata, ezekhez pedig nem kell só, csak dolgozni kellene.
Nem a megálló növényeit veszélyezteti... Nem akarok demagóg lenni, de azért tovább kellene tudni jutni a megállón. Azon túl is van élet!
És a talajvízbe, talajba bekerült só, már nem csak a megállókat veszélyezteti...
A cikk lényege nem is ez, és nem ezen kellene rugózni, én is tapasztaltam, hogy sok helyen ropog a talpam alatt a só. Itt arról van szó, hogy van egy jogszabály, amit ha a fővárosban sem tudnak betartatni ahol létrehozzák őket, akkor mit várunk az ország más részein?!
sotet emberek... hallottatok mar arrol, hogy nem csak sot lehet leszorni ilyenkor? mint ahogy normalisabb helyeken ezt is teszik? es nem csak a novenyeket teszi tonkre a so. a cipodet is pl. de amugy meg bekerul a csatornarendszerbe, onnan meg szetmegy mindenhova. menjetek haza es sozzatok ott, barmok.
@skaven: Elég nagy barom vagy te...
A kalcium-klorid sem sokkal jobb ám, az is ugyanúgy klorid, korróziót okoz, kivirágzik a cipőn, stb. Viszont sokkal drágább.
A kőzúzalék nem elég hatékony és még nyáron is ott lesz.
Valamit meg kell szórni, mert, ha valaki beesik a busz alá, annak csúnya vége lesz...
baum
Azokon a képeken illetve videon amit beraktál, nem látszik semmi ami jogszabályellenes lenne. Tétova már leírta, hogy kizárólag fás szárú növények közelében nem lehet sózni. Ha a megálló le van burkolva, akkor 2 méter magasan is besózhatják.
környezetvédök
Valóban a sós lé kárositja az élővilágot, de ne feledjétek el, hogy az már higitott formában kerül a talajba, és csak aztán a nővényhez. És biosz órákról tudjuk, hogy a nővények ásványi anyagokat is felszivnak a gyökérzetükön keresztül köztük sót is. A lényeg, hogy ne a növényre szórják közvetlenül.
Az alternativ anyagok lássuk be egyenlőre drágák a hazai cégeknek, ami a törvényen is látszik. /pl. útat lehet sózni továbbra is, ami mellett a járdára szétszórt só nevetséges mennyiségű/
@norgul: az a baj, hogy teljesen rosszul van megfogalmazva a rendelet. Nem egyértelmű, de Illés Zoltántól kezdve, az előző kormány szóvivőjéig úgy értelmezték, hogy járdát egyáltalán nem szabad sózni.

Az lenne az üdvözítő, hogy a törvényhozás végre dolgozzon ki egy olyan törvényt, vagy rendeletet, vagy formailag mindegy is mit, ami határozottan lefekteti, hogy tilos sózni.

A talajba kerülve azért káros, mert elvonja a vizet, és ez a veszély még akkor is fennáll, ha nem közvetlen a növényekre szórják.
@baum: " talajba kerülve azért káros, mert elvonja a vizet"

Ha nem tűnt volna fel, a fél ország víz alatt van...
@norgul: Húha... biztos, hogy ezt tanultátok biológia órán? Karthágót nem azért sózták be a rómaiak, hogy ott még fű se legyen?
Nemcsak fás szárú növényzet környezetében tilos sózni, hanem védett vízbázison is.
Régen fogta a szaki a lapátot és ellapátolta a havat. Az összegyűjtött havat meg beleszórták a Dunába.
De hát azóta sokat fejlődött a világ...
@norgul: Mellesleg a Margit-híd pont a sózás miatt rohadt szét. Remélem a főkefe ezt az újat is sózni fogja.
1. Jelentsd fel a vállalkozókat. Aztán ha a BKV-nak van felelőssége, akkor legfeljebb őket is megb*szk*dják.

2. De ha nem só, akkor mi? Van megfelelő anyag a síkosságmentesítéshez, ami helyettesíti a sót? Mert a síkosságmentesítés kötelező, ha nem teszik, az is törvénysértés! Ha egy nyugdíjas a BKV megállóban szenved combnyaktörést, azzal jobban megszívják. Erről valahogy mindig olyan nagyvonalúan szeretnek megfeledkezni. Még a környezetvédelmi minisztérium is elismerte, hogy a rendelet rossz, ahogy van, de a fákat védeni kell ugye.

Együnk hódot!
@Gerzsonka: Lapát, jégtörő, homok, hamu, apró kőzúzalék. Ez utóbbit a nyugati szomszédunk előszeretettel alkalmazza, persze ők össze is söprik tavasszal.
@Gerzsonka: Ja igen, csupán csak sózással (lapátolás/söprés nélkül) nem lehet síkosságmentesíteni, a sós latyakon még könnyebb elcsúszni, mint a friss havon. -7 fok alatt meg jéggé is fagy.
@magyar bucó: Őőőő... Elmagyarázom inkább, jó?
A só nem úgy vonja el a vizet, mint a szivagy, hogy felszippantja, hanem úgy, hogy az élő szervezetekben lévő vizet szívja ki a sejtekből, mivel a víz arra megy, amerre nagyobb a koncentráció.
Magyarul nem lesz kevesebb a belvíz, ha kiszórunk pár vagon sót, viszont a növényzet egy része ki fog pusztulni, ezt @aeidennis: már írta is.
Ezzel azt akarom mondani, hogy nincs semmi köze a só vízelvonásának a víz alatt álló országhoz.
Bocs, ha nem voltam elég érthető, de nem annyira értek a biológiához sem, meg a felnőttképzéshez sem.
@Spikk: Én viszont értek a kémiához és a biológiához is. Ugyanaz a hatás, ami a jeget olvasztja, okozza az ozmózist is, ezért nincs egyik a másik nélkül. A kalcium-klorid drágább, de a növényeknek az sem jobb.
@otapi: Persze, a latyak jobban csúszik, mint a friss hó, de az csak vidéken van. :)
A letaposott hó viszont sokkal jobban csúszik, mint a latyak.
@magyar bucó: Persze, csak ennek nincs sok köze a belvízhez. A jeget a fagyáspont-csökkenés (híg oldatok törvénye) okozza, lényege, hogy az adott kristályrács a közötte előforduló más részecskék miatt csak alacsonyabb hőmérsékleten tud kialakulni. Az ozmózis, ami miatt a növények kipusztulnak a sótól (meg a talajban élő sok más élőlény), azért jön létre, mert eltérő a koncentráció a sejtben és azon kívül, ami nyomáskülönbséget okoz, az oldószer így inkább az egyik irányba megy át (míg az oldott anyagok nem közlekednek). A sótól tehát a sejt víztartalma eltávozik a sejtből, így az elpusztul. Desztillált vízzel meg szét lehet repeszteni a sejteket, mert az meg bemegy és szétfeszíti a sejtet.
Nem nagyon látom a két jelenség összefüggését, meg szerintem meg is vannak egymás nélkül, a fagyáspont csökkenéshez egy oldat kell, az ozmózishoz meg kettő, amik között kell lenni egy félig áteresztő rétegnek (sejtfal, sejthártya) is, viszont nem feltétele az alacsony hőmérséklet.
Szóval ezt az összefüggést kifejthetnéd, mert bár nem értek hozzá, érdekel a dolog (tudod, jó pap...).
@magyar bucó: No, legalább abban meg tudunk egyezni, hogy a latyak csúszós. Innen kiindulva pedig azt kellene belátni, hogy Mari néni a latyakon is el tud csúszni és el tudja törni a combcsontját. Így perelhet is, mivel a járda síkos volt.
Ennyit a sóról. Helyette lapát, jégtörő, homok.
süti beállítások módosítása