Fölindulnak-e a testvéri luxembourgi tankok?

2011.01.27. 09:30 napon tamás

Közhely: Magyarország évszázadok óta birodalmi erőtérben mozog. Ebben a birodalmi erőtérben alakult politikai nyelvünk a hazafi-áruló, labanc-kuruc kétértékű logikája szerint, amit föl-fölcserélve alkalmazunk kölcsönösen egymásra.

A magyar politika a XX. század második felében igazából csak egyszer artikulálta azt, hogy egyik birodalmi erőtér vasreszeléke sem kíván lenni: 1956-ban. Nagy Imre kilépett a Varsói Szerződésből és semlegességet deklarált a bipoláris világrend ütközőzónájának közepén. Lehet azzal érvelni, hogy nem mehettünk volna szembe a szovjet elvárással, ezért nem deklaráltuk a nyugati világhoz való tartozásunkat, mindenesetre tény: 1956 öröksége, amelyet általában a '90-es átmenet vezérfonalává tett, a semlegesség katonai és a blokkonkívüliség politikai alternatíváját hagyta volna örökül. A kádári, ismét birodalmi csereügylet időleges látszatelőnyöket szerzett ugyan, de elveszített vissza nem pótolható erőforrásokat. Olyan károkat okozott, amelyek túlélték az őket szülő a politikai rendszert: ilyen demográfiai nyomorúságunk és a számunkra már nem tapasztalható talmi „fejlesztések” ellentételezését jelentő államadósság. A '90-es átmenet pedig (valós és hamis érvekre hivatkozva) elárulta '56 külpolitikai örökségét.

A megkérdezetlenek uniszónója nyomatékosította: nekünk euroatlanti integráció kell. Az ebben megmutatkozó pártpolitikai egyetértést hamiskásan húsz éven keresztül mint idióta pártrendszerünk egyetlen erényét emlegettük. Pedig gyanús is lehetett volna: itt valamit erősen eldöntöttek. És még mielőtt valaki azzal vádolna, hogy az integráció szükségességét kétségbe vonom, nem, ami itt el lett döntve, az egyfajta, brüsszeli ihletésű integráció, aminek már akkor és mostanság is igen nyomatékosan egyetlen célja volt: a Baltikumtól a Balkánig terjedő országok tengelyének közép-európai integrációs alternatíváját megsemmisíteni.

Most már esetleg megkérdezhetjük: miről is van itt szó, biztos úr?

Tényleg arról van szó, hogy csak a magyar politikai elit és közvélemény van arra kondicionálva, hogy ebben az elavult birodalomhoz való viszonyban gondoljon el egy alapvetően egyenrangú partnerségen alapuló, szupranacionális érdekközösséget? Akkor ez valóban lábszagú és provinciális.

Így és ezért kérdezzük kurucosan: és akkor mi van, jönnek a tankok? (Amely kérdés egyfelől azt az állítást rejti magában, hogy az európai unió szerintünk sem olyan, mint a Szovjetunió, hisz tankokat nem küld, másfelől azt az állítást is magában rejti, hogy mi még kurvára a Szovjetunióval vetjük össze.)

Ezért hivatkozik a miniszterelnök az EP-ben az alávetettség négy évtizedére?

Ezért fogalmaznak sejtelmesen brüsszelpártiak úgy, hogy "de hát itt egy klubról (WTF!) van szó amelynek vannak íratlan (WTF!) szabályai"?

Nos, induljunk csak ki ebből az utóbbi megállapításból. Az Európai Unió nyíltan és számonkérhetően csak olyas értékeket deklarál, mint a jogállamiság, a transzparencia, az intézményesség. Ha valaki klubról beszél, csak azt eufemizálhatja, hogy az Unió erősebb kutyái saját elveiket nem tisztelve önkényeskednek.

Az EP képviselői komoly arccal politikai ultimátumot intézhetnek egy kormányhoz, hogy az vonjon vissza egy törvényt bármilyen tényszerű, formális jogi minősítés megtörténte előtt.

Pedig bármilyen jogállami és intézményes eljárásban bízó ember megvárná, amíg az arra illetékes intézmény (Bizottság, később az Európai Unió Bírósága, de nem az EP) a felsőbb normával való ütközést (EU alapító szerződés, EK-rendelet, irányelv) kimondja. Innentől beszélhetünk jogsértésről. Ha én EP-képviselő lennék, bíznom kellene az Unió intézményrendszerében, hogy az saját eljárásrendjében a normaegyezést biztosítani tudja.

És talán itt látható, hogy miről van szó. Az unió működtetői nem hisznek a saját struktúráik intézményes valóságában és informális/klubszerű/bizantikus-birodalmi hatalmi kommunikációt folytatnak. Európa nem egy európai, hanem Borgia-udvarszerű hatalmi hálózatot működtet. Nos, hát ennek drukkoljon, aki akar, a helyi Döbrögik elleni meccsben.

Tankok ettől még nem jönnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr802613326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Túltengő jelzők, bölcsészkedés, sokat sejtet, keveset mond.
@Kayaff:
"A haldokló vezér nem Roslin hanem a renegát Cylon Six (Melanie vagy ki) akit Athena dob a Lomtárba a gyerkőcével kapcsolatos kisebb félreértés kapcsán. Na amikor ő haldoklik akkor pont Cottle buksiját látja, és az is stimmel hogy meghal mielőtt elérnék a Földet. Roslin meg simán strandol a nukleáris homokban a végén.."

Pontos jelzők, tárgyszerűség, szerény felvezetés, ütős befejezés és, tenném hozzá: erős téma
@napon tamás: Mekkorát vágtál vissza hogy bevágod egy sorozatblogos (napon tomika olyat BIZTOSAN soha nem nézett:D bejegyzésemet 2,5 évvel ezelőttről. Kb. annyira adekvát a kapcsolati elem mint a blogbejegyzés gondolataiban.

Persze, attól aki szerint attól lesz borzasztó átütő egy gondolat/szabadasszociációs gyakorlat, hogy elsüt néhány magic buzzwordot (56, Nagy Imre, Kádár, Brüsszel, Birodalom.. bizantikus! :D :D ), mit várjon az ember. :)
Sokszor eszembe jut a két unió közti párhuzam nekem is. Állítólag a "pluralizmus" meg a "tolerancia" nyugati uniós "érték", ennek ellenére ha valaki más utat képzel el egy probléma megoldására, mint a KözpontiAgy, akkor jön azonnal a fejmosás. És nem kell hadsereg, vannak más, kifinomultabb eszközeik. Ez szerintem egyfajta demokratikus fasizmus.
@aeidennis: Szerintem a párhuzam az EU és a SZU között azért nem áll meg, mert az előbbibe mi léptünk be önszántunkból, és bármikor kiléphetünk önszántunkból. Ha összességében nem jó, nem kell tagnak lenni, ennyi. Vö. ezzel a SZU tagfelvételi folyamatát ;)
@Kayaff:
no de hát nem voltunk tagjai a SZU-nak ugye.

Nem értem az ellenérzéseidet. Nem akart senki ütős posztot írni, csak egy jelenség áttekintése kapcsán javasoltam, hogy ne csak belső történelmi esetlegességeinket vegyük számba, hanem az európai projekt hazug, öntételezésével szembefutó gyakorlatát is. Miután nem csak a jelen az egyetlen idődimenzió gondoltam pár mondatban utalok a huszadik századi kontextusára is az alávetettségnek. Leírtam, hogy Nagy Imre (Melanie vagy ki) mert oda tartozott. Semmi mágia.
@Kayaff: Ha megnézed a történelmet, csodálkozni fogsz, Litvánia, Lettország és Észtország is "önként" csatlakozott a Szovjetúnióhoz. Az eu-val kapcsolatban én nem hallottam más érvet csak azt, hogy nincsen más választásunk, mint csatlakozni. A gazdasági kényszer is kényszer.
Nincs az írással semmi bajom, csak nem ártott volna a végére egy bekezdés erejéig azt is megemlíteni, hogy azért nem támogatod a mostani média törvényt.

Egyébként az EU a kis Ausztriát össze-vissza szívatta, mikor ott szélsőjobber kormány alakult (hangsúlyozom, jogosan) az olaszoknak meg elnézte Berlescuni hülyeségeit. Nem érdekalapú szövetség ez, hanem gazdasági alapú.
bocs, értékalapú , nem érdekalapú
Nem értem, miért nevezed azt politikai ultimátumnak, hogy azt mondják, hogy vonjuk vissza a médiatörvényt. Nincs mögötte semmilyen fenyegetés, "mert különben" kezdetű tagmondat.
És egy parlament nem arra való, hogy kifejezzük a nemtetszésünket valamivel kapcsolatban a felszólalásainkban? Én ha az ep-képviselőmre szavazok, akkor azt akarom, hogy ő igenis szólaljon fel ilyen ügyekben, legyen az bármelyik Európai országban. Ugye pont ez volna az, hogy az EU egy politikai közösség. Cohn-Bendit érvelése szerintem rendben volt: hogyan képviselheti az emberi jogokat az EU más országokkal szemben, ha belül megsérti azokat, ill. az EU az emberi jogok tiszteletére (is) jött létre.
Az is zavar, amikor valaki felszólítja Kínát arra, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat? Vagy nagy országokat lehet kritizálni, de kicsiket nem, mert akkor rögtön le akarod őket dominálni?
Értem én, hogy gazdasági érdekek vannak emögött (bár talán ebben pont a zöldek koherensebbek, mint pl. a szocialisták), meg hogy vannak országok, amiket nem basztatnak (azért ha jól emlékszem, Berlusconi kapott a parlamentben kritikát, amikor Olaszország volt az elnök), de ezt nem ártana szétzálazni, mert így szerintem kusza. Az érvelésed talán akkor áll helyt, ha az EU-t csak mint államközi szerződés-együttest nézed, nem mint politikai közösséget.

Király a blog amúgy, azért veszem a fáradságot!
süti beállítások módosítása