Húsz évig regnáló polgármesterünk szép hagyatéka volt a poller indokolatlan elterjedése, a köznyelvben Demszky-karóként elhíresült fallikus szimbólumot majd minden utcában megtaláljuk Pesten, kerületenként, sőt, van, amikor sarkonként változó kivitelben. A közismerten metrófetisiszta városvezető, felismerve a problémát, melyben a pofátlan autósok minden teret sajátjuknak éreztek, területeket kerített el az embereknek a járdán. Oszlopokkal zárták el az utat a kocsik elől. A 90-es évek elején nagy felháborodást keltett az empamó elődjénél, hogy már nem parkolhattak nyugodtan a Teréz körút kirakatai előtt. Az intézkedés - nagyon helyesen - gátat vetett az önkényes utcai fémdoboztárolás egyik legcsúnyább formájának.

A karók száma rohamosan nőtt a városban, és ma már hihetetlen méreteket ölt. Sok helyen láthatunk teljesen feleslegesen padok mögött, fák mellett, sétálóutcában kihelyezett funkció nélküli vasakat. Egy önkormányzati rendelet szerint szinte mindenhová kötelező tenni útfelújításkor. A rendelet alkotói szerint, és sajnos a tapasztalat is azt mutatja, még ma sincs olyan szinten a közlekedési morál, hogy ezt a korlátozó eszközt okafogyottá tegye.

Egy másik fontos szempont, ami gerjeszti a további burjánzást, hogy rengeteg pénzt el lehet költeni ezekre a mini oszlopokra. A legolcsóbb ilyen az ezüstszínű, kis gömbbel a tetején, ami 19.000 forint áfával, a határ innen a csillagos ég. Gondoljunk bele, mennyibe kerülhetett a Belváros főutcáján az amúgy jól kinéző, de nagyrészt teljesen felesleges formatervezett oszlopok darabja. Egy-egy ilyet teljes mértékben kiválthatna egy funkcióval vagy esztétikai értékkel bíró pad, biciklitároló vagy fa. De ha akad is valamelyik ezen készségek közül, azt is körbekarózzák, biztos, ami biztos.

A 2010-ben a nyócban, a Mária utca egy háztömbnyi hosszúságban csökkentett forgalmú utcává alakított részén 370 darab pollert helyeztek ki. Ennek ára telepítéssel együtt becsléseim szerint minimálisan 7.400.000 forint volt. Akár minden oszlop helyére ültethettek volna egy fát ezen az áron. De természetesen nincs szükség ilyen sűrű fasorra sem. A pénzkidobáson felül itt sokkal nagyobb kárt okoztak. Egy hosszú, belátható egyenest alkottak, ösztönözve ezzel a vezetőket a gyorshajtásra. A szűk utcában így 70-100-zal közlekedik az állatabbja. A mai forgalomcsillapítási elméletek szerint a legjobb, ha inkább arra készítjük fel az autóst, hogy itt meglepetések érhetik, ha nem látja be hosszan előre az utat, ha kilóghat egy kicsit egy autó, ha esetleg szembe jöhet vele egy biciklis. Így egyszerűen a saját reflexei szabnak határt a sofőrnek.

A közhiedelemmel ellentétben nem szükséges költséges tárgyak, például fekvőrendőrök kihelyezése, ésszerű tervezéssel lassulhat a forgalom.

Az oszlopok esztétikai és forgalomtechnikai rossz hatásukon túl a járókelőktől is helyet rabolnak. Emlékezzünk, először még vicces felemelni szerelmünk kezét, amikor andalgunk a Körúton, de az ötödik kereszteződésnél már nem örülünk annyira.
Ha pedig mindenképp szükséges a poller, akkor lehetne neki funkciót is adni. Több helyen a világban olyan kialakítása van, hogy kerékpártárolóként is lehet használni. Marketingeszközként sem utolsó: Amsterdamban a város egyik szimbólumává vált az xxx-es bordó oszlop. Nálunk az ebben rejlő lehetőségeket egy reklámcég látta meg, aki a vasra még egy darab vasat szerelt hamutartó gyanánt, amit később reklámfelületként próbált meg értékesíteni kevés sikerrel. Ezek a mindig teli csikkgyűjtők ma végig éktelenkednek a körúton.

Természetesen szükség van ésszerűen kihelyezett pollerekre, de a hosszútávú megoldást nem ezeknek a karóknak a permanens jelenlétében látjuk. Támogatnánk egy olyan rendeletet, nagyon szigorú betartatással, hogy amennyiben a kulturált együttélésre képtelen autós olyan járdarészre parkol, ahova nem szabad, ezzel zavarva a gyalogos alkotmányos jogát a szabad helyváltoztatásban, nos, ő olyan súlyos pénzbüntetést kapjon, hogy végleg elmenjen a kedve a további szabálysértéstől. Ahogy a haverjainak is. Indulhat a licit 200.000 forintról. Fontos lenne megérteni, hogy egy autót kerülgetni méreteinél fogva nehézkesebb, mint egy kutyaszart. Azzal ma már  mindenki egyetért, hogy a kutyatulajdonosoknak nem illik bepiszkítani a járdát. Örömteli lenne, ha a kulturált parkolás is a kultúra részévé válna és nem volna szükség mindenkit akadályozó költséges korlátozó eszközökre.