Disclaimer: Ez egy szupport-cikk, ami elítéli a felvonulás betiltását. 

Kissé hirtelen, de azért várható lépés volt. Az utóbbi években a melegfelvonulás az egyik olyan kiemelkedő identitáspolitikai eseménnyé nőtte ki magát (nem csak nálunk, lengyel, cseh, szerb, román, bolgár stb. barátainknál is), ahol az országos nyilvánosság szintjén a liberális ideológia a szélsőjobbal összecsap. Melegfelvonulás nélkül a szélsőjobb identitáspolitikai pozícióját eggyel nehezebb lenne az országos nyilvánosságban felmutatni és megerősíteni. A széljobb hordák megjelenése pedig kiváló alapot nyújt a ’mint a harmincas években’ típusú liberális érvelésekhez. Szóval minimum logikus, hogy a Fidesz ezt a szép alkalmat egyik félnek se kívánja biztosítani. A módszer pedig az utóbbi hónapok fényében szinte természetes.

Világért nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy azoknak az embereknek, akiket napi nyomorok sújtanak amiatt, mert egymást szeretik, ne járna, hogy demonstrálják, hogy joguk van ehhez. És hogy ne lenne mindannyiunk ügye, hogy elérjük azt a helyzetet, amelyben ez természetes. De az utóbbi évek melegfelvonulás-történetei azt mutatják, hogy ezekre az alkalmakra olyannyira más, a régió egyéb gazdasági és politikai problémáival kapcsolatos tétek tevődnek rá, hogy azok alatt az országos politikai nyilvánosság szintjén a melegek saját problémái már nem is látszanak. Jobban mondva: csak annyiban látszanak, amennyiben azokat valakik valami másra felhasználják - vö. egy másik identitáspolitikai sztár-téma, a „cigánykérdés” felhasználásaival a magyar politikai pártok érdekei szerint.

A melegfelvonulás így vált egyfelől a demokrácia és multikulti jelölőjévé, s ezzel együtt a társadalmi részvétel és egyenlőség kérdését a szabadság és emberi jogok szőnyege alá besöprő liberális diskurzus egyik alapvető példájává. Ráadásul Nyugaton is van, tehát ha itt is van, akkor az már majdnem a Nyugat. A liberálisok szerint csak azért nem az, mert nálunk széljobbos hordák támadják meg rendszeresen a rendezvényt. Tehát a melegfelvonulás önmagában jele és példája annak, miért tart itt ez az ország ahol tart, hogy nem érett meg az elit által bevezetendő reform Kánaánra, mert folyamatosan ott pislákol benne a fasizmus, amit pedig el kell nyomni.

A másik oldalon ugyancsak kiváló céltáblát nyújtott a melegfelvonulás, hiszen a strukturális lehetőségek hiányáért kompenzáló szélsőjobbos ötletnek nem csak a nemzet, de a férfiasság is a lényegéhez tartozik. S a férfiasság-kompenzációra nehezedő súlyokat (úgymint nem tudod eltartani a családodat, mert nincs munka) megéri egy identitáspolitikai szinten a buzikkal behelyettesíteni, mert ott van esély a konfliktus felvállalására.

 

A melegfelvonulás körüli érzelmek megfejtéséből mindkét oldalon megérte kihagyni azt a strukturális feszültséget, amely a melegfelvonulás körüli konfliktust a saját ügyükben felhasználó politikai blokkok között fennáll. A liberális oldalnak arról jó beszélni, hogy a demokráciát fasizmus fenyegeti, és arról nem, hogy itt egyesek egy ideje a saját életlehetőségeiket tekintve egyre kevésbé rúgnak labdába. A szélsőjobbnak arról jó beszélni, hogy az, hogy nem rúgunk labdába, a magyarság, azaz a zsidók, a cigányok és a buzik miatt van, és nem egy olyan gazdasági kontextus miatt, amin a gárdás masírozás nem tud változtatni. 

Sajnos a melegfelvonulás szervezői nem nagyon voltak hajlandók figyelembe venni ezt a dinamikát annak érdekében, hogy a demonstráció jelentését a demonstráció valódi céljához közel tartsák. Minél magasabbra csaptak a politikai hisztéria hullámai a felvonulás körül, ők annál hangosabban képviselték a demonstráció nyugati, konfrontatív mintáját, ami az itteni körülmények között csak olajat öntött az ő ügyüknek egyébként ártó tűzre.

Ebben a folyamatban most elérkeztünk arra a pontra, hogy a melegfelvonulás témáján is lejátszott kártékony konfliktus jelenlegi nyertese a sikeres monopolizáció sokadik gesztusaként magát a tüntetést is betiltja. Az a hang, ami eredetileg arról szólt volna, hogy a melegek is éppúgy lehessenek boldogok, mint bárki más, most a tüntetés témáját kisajátító politikai hangokkal együtt lesz lefojtva. Reméljük, hogy ez arra lesz esély, hogy egy a hazai körülményekhez pontosabban bemért, eredményes megszólalás következzen utána.