Meddig kötelez egy alkotmány?

2011.03.23. 08:18 napon tamás

 

A miniszterelnök azt javasolta, hogy lengyel mintára az alkotmány tartalmazzon valamilyen megkötést annak érdekében, hogy az állam ne adósodhasson el túlzott mértékben. Akik még ilyen értelmű aranyszabályt bevezettek, 2011-től föderális szinten, 2018-től pedig a tagállamokban is, azok a németek. A német alkotmány 109. és 115. szakasza kimondja, hogy főszabályként az állam kiadásait önállóan fedezi, hitelfelvétel nélkül, és csak az előállított hazai termék meghatározott százalékát vonhatja be hitelként.

Lássuk, milyen érvek vannak a költségvetési fegyelem alkotmányos regulázásához.

A közadósság (az állam és az önkormányzatok fölvett hitelei és annak kamatterhei, az állam által kibocsátott állampapír és utána fizetett kamat) olyan teher, amelyet a társadalom egészének kell visszafizetnie. Elvileg a demokratikus népképviseleti rendszeren keresztül a közösség ellenőrzi, hogy mire veszi föl az állam hitelt és mit valósít meg belőle. Csakhogy sem a kormányok, sem a kormányt ellenőrző és felhatalmazó politikai közösség nem tanúsított önmérsékletet, amikor eladósodásról volt szó - részben a folyamat átláthatatlansága miatt, részben pedig azért, mert a kamatteher nem teljes egészében a hitel előnyeit élvező generációra terhelődik, hanem részben vagy egészben áthárítható a gyermekekre.

A javaslat arról szól, hogy az elszámoltatható és felelős kormány kezéből kivesszük az eladósítás lehetőségét, és a többségi döntéstől érinthetetlen alkotmányos tilalomfát állítunk. Tesszük ezt olyanok érdekében, akik a politikai közösségnek még nem is tagjai. Abból a méltányosságból kifolyólag, hogy ők nem szólhatnak bele valamibe, tehát nem is kötelezhetőek. Ez a politikai közösség időbeli határait, a beleszólás jogát forradalmi módon kiterjeszti a jövőre.

Milyen következményei vannak mindennek?

Ha a jövendő generációkat meg kell és meg is lehet attól védeni, hogy mi kötelezhessük őket arra, hogy saját fogyasztásunk árát velük megfizettessük, akkor miért ne kellene minden egyes öröklött politikai kötelezettséget, minden egyes apáktól és nagyapáktól megöröklött politikai feltételrendszert a megszületőknek és politikailag nagykorúvá válóknak újólag megerősíteni? És ha nem erősíthetik meg, akkor egy ilyen jellegű kötelezéstől miért ne kellene őket megóvni? Ezt a kérdést egyetlen alkotmányos berendezkedés sem teszi föl.

Éppen ezért bármilyen alkotmányos berendezkedés képes elvérezni egy generációs elégedetlenségen. Lesz majd generáció, amelyik nem érzi komfortosnak a szülei politikai környezetét, nem érzi legitimnek, hogy a szülei által létrehozott részvételi lehetőségekben és nyelvben élje meg politikai létét. Legkésőbb az első generáció, amelyik nem vett részt a politikai rend létrehozásában, képes lehet radikálisan megvonni a bizalmát egy politikai rendtől. Minden egy időpillanatra szűkített legitimitású alkotmány legitimitása (ha kétharmados, ha népszavazással megerősített) ilyenkor szertefoszlik. És szertefoszlik a politikai rend is. Sem a rothadt Harmadik Köztársaságnak nem volt, sem az orbáni alkotmánynak nem lesz ellene orvossága.Folytonos elsajátítás nélkül egy alkotmány, vagy politikai döntés élete megtorpan a generációk határainál, mert a modern kori politika elméletek legfeljebb valamilyen gyenge fikcióval teremtik meg a múlt, a jelen és a jövő közötti politikai kapcsolatot.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr412702020

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Elterelik a Dunát Magyarországról 2011.03.24. 19:04:59

  A hír természetesen kacsa (egyelőre). De ami késik, nem múlik, ha továbbra is így állunk hozzá a dolgokhoz.   A dunai áruszállítás fejlesztése nem magyar érdek, a hajókat kell a Dunához igazítani, nem fordítva - jelentette ki Illé...

Trackback: Sarc: adókat vetnek ki a települések! 2011.03.23. 17:35:22

Újabb vészharang kondult! Ezúttal a baloldali média veri félre, mondván, hogy a kormányzati elvonások miatt új adók kivetésére kényszerülnek az önkormányzatok.  "A magánszemélyek kommunális adója elnevezésű sarcot az önkormányzat saját h...

Trackback: A kétharmad „kirúglak, ha ellentmondasz” ámokfutása elérte Esztergomot is 2011.03.23. 17:30:49

   Történt ugyanis, hogy miközben Tétényi Éva Gödöllőn részt vett egy konferencián, távollétében Baloghné Mezei (Ágacska, mert a Tuskó Hopkins név már egy világhírű klasszikus regény hőseként foglalt, a bunkó titulus még túl korai lenne ...

Trackback: Schmitt Pál újra munkában 2011.03.23. 17:03:21

Akinek még lenne kétsége afelől, hogy Schmitt Pál feladata valójában nem más, mint hogy a megfelelő pillanatban elvonja a média figyelmét a kormány sumákolásáról, annak itt az ideje, hogy újragondolja a dolgot. Miközben a Parlament ódon falai között ép...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hú de nyakatekertre sikeredett a vége.

Ne keverjük össze, a belső politikai döntéseket, törvényeket, alkotmányt, egy kifelé eladósodással.
Igen, amit ma meghozunk törvényt, azt nem csak a gyermekeink, de a következő kormány is meg tudja változtatni.
De a rengeteg hitelt nem lehet egy szavazással eltörölni.
Két problémám van egy ilyen alkotmányban rögzített állameladósodási-stop tétellel.

Az egyik az az, hogy, ha józan megfontolásból nem törekszenek a kormányok nem eladósodni akkor mennyivel fogják ezt tenni azért mert valami le van írva valahová? Legfeljebb törvényt sértenek... Volt már ilyen.
(de mondjuk, egye rossebb emiatt írjuk le, hátha jól megrémülnek...)

A másik problémám - Japán példájára hajazva - van egy háború vagy valamilyen természeti csapás - medencében vagyunk - innen-onnan megszalad a víz, kicsit tocsog az ország tönkre megy nem kevés infrastruktúra vagy mondjuk Paksot le kell állítani mert öreg kiesik az áram 40%-a.
Akkor is mutogatunk az alkotmányra? Vagy építünk?
A következő generációnak mi a jobb? - a gyertyafény meg szemétdomb vagy ha megvan az infrastruktúra - igaz annak ára van.

Gyakorlati szempontból szerintem nincs jelentősége a dolognak.
@kubatov_kommunista:
Ez úgy működik, hogy ameddig nincs gebasz, addig szépen csökkented az adósságot, hogy legyen mozgástered.
Amit te próbálsz sugallni, az kb. olyan, mintha felvennék egy kölcsönt, de soha nem akarnám visszafizetni.
Kölcsönt átmeneti problémákra szokás felvenni, átmeneti időszakra, nem pedig azért, mert miért ne költsünk többet.
@különvélemény: nem akarok én semmit sugallni, én csak felvetettem egy kérdést.
Másrészről meg soha semmi körülmények közt eszembe se jutott, hogy a kölcsönt nem kell visszafizetni. De vissza kell fizetni.

Én csak azt akartam mondani, hogy elméleti dolognak tartom nem hiszek benne.

Egyébként meg adósság-visszafizetés mindenáron, mondjuk egy generáció alatt - Románia (1989) /természetesen nem csak erről szólt 1989/
Szerintem is kisse elrugaszkodott a gondolatmeneted.
Eloszor is szerintem sem art ezt lekorlatozni legalabb, akkor legalabb tudjuk, hogy valamilyen mestersegesen lefektetett hatart atleptunk, de persze jobb ha nem lepjuk at, legalbb direkt nem, a koltsegvetesben. Olyan ez mint a menetrend a MAV-nal. Ha nem lenne, nem tudnank, hogy kesik a vonat. Tervezni nem szabad egy bizonyos szint fole. Attol meg utolag lehet, hogy sikerul atlepni, a tenyleges koltsegek es bevetelek alapjan, mondjuk mert elonti az ar az egesz Karpat-medencet, de akkor legyen hajtoero arra, hogy visszatornazzak a megszabott hatar ala a kovetkezo evben.
Tokom tele az egesz kormannyal es az alkotmanyi baszakodasaval, de ezt a reszt en nem kritizalnam.
Ha belegondolsz, ez nem csak a jovo generaciojat erinti rosszul. Latsd, mostani helyzetet.
Nagy altalanositasokba politikai legitimitas, generaciok meg hasonok teruleten kar belemenni ebbol az egy dologbol, plane ilyen iranyban, ami kedvezo a kovetkezo generacionak is, nem fekete vagy feher ez sem. Van amiben egyik altalanositas mukodik, van amiben a masik, de leginkabb keveredik. A kovetkezo generacio kulonben sem egy hatarvonal menten jon, hanem folyamatosan keveredik, masreszt ha megszunteti es szetrombolja a jelenlegi rendet, akkor nem a semmibe teszi, hanem letrehoz egy masikat, egy olyat ami alkalmas az akkori korok igenyeinek kielegitesere. Hulyeseg is lenne bebetonozni ezer evekre szabalyokat, nemde? Nem is tesszuk meg egyelore, bar ne adjunk tippeket a presztizspolitikusoknak.
Majd ha nem tetszik a kovetkezo generacionak az eladosodottsag korlatozasa, akkor megszuntetik.
Jo nagy bajt hozva a sajat fejukre.
De addig is csak jol jarnak, ha mi, a jelenben igyekszunk az onmersekletre.
@kubatov_kommunista: Amúgy tök igazad van. Másrészt itt az is a lényeg, hogy ugyebár az alkotmányozásnak a törvényalkotás adja meg a tartalmat. Az a probléma amit te felvetsz vajon milyen törvényben fog testet ölteni??
@Jofiu: Egyetértek. Minden egyes kis apró részlete zavar a Fidesz-kormány tevékenységének, de ez az egy úgy hangzik, mint aminek valami értelme is lehet. Valószínűleg összefügg ez az EU-s "tükörtevékenységgel". Meg a történelmi pillanattal, ami most itt az EU-ban azt jelenti, hogy több államnak is extra tartozásai lettek a 2008-as válság miatt, és ebből gondolom ugyanúgy belügyi politikai konfliktok vannak, mint nálunk is, tehát széles körben támogatott ötlet lehet, ezáltal valamiféle kis apró legitimitást összekapar a Fidesz is magának elnökként....

Nem baj, ha a következő nemzedékeknek vagy hogyhíjjáknak van ombudsmanja, ill. ha a természeti értékeket is részben a jövőre vetítve óvjuk, ill. ha hosszútávú stratégiákat sikerül kivitelezni pl. a szegénység alakulásával vagy az iskolázottság szintjével kapcsolatban. Ezek a jövőre (is) vetített, a következő nemzedékeknek (is) jó dolgok, mint ahogy az eladósodás-adósságszolgálat is. Ha eladósodunk, az mindenképp ugyanúgy érinti a jövőt, mint ha nem adósodunk el. Valamelyiknek mindenképpen lenyomata lesz X év múlva is.

Ha az említett természeti katasztrófa miatt meg szükség lenne hirtelen nagyobb dózis hitelre, az meg inkább olyasmi, mintha a katonaságot kellene bevetni, tehát nem alapállapot, hanem mondjuk szükségállapot. Hogy ennek a szabályozását hogy érdemes megoldani, azt nem tudom, valószínűleg sima alkotmánymódosításos szabállyal. (Tehát nem kell egy olyan külön szervezet, aki folyamatosan csekkolja ezt a helyzetet, meg egy állandó vezetői jogkör, stb., mint ahogy az a honvédelemnél van.)
süti beállítások módosítása