Gönyűi erőmű: egy kis lépés hátra

2011.06.29. 08:00 beeni


A fejlett világ országai megújuló energiából igyekeznek fedezni szükségleteik minél nagyobb részét. 2010-ben például az Európa Unióban újonnan létrehozott erőművek 40,3%-a megújulóval üzemel. Eközben Magyarország egy óriáskapacitású földgáz-tüzelésű erőművet épített a Mosoni-Duna torkolatánál fekvő Gönyűre, ami a fokozottan védett Natura 2000-es területen található. Az erőmű orosz gázból fog működni, így a gázfüggőségünket is növeli.

A magyar sajtó mindezt egyértelműen pozitívan fogadta. Maga Schmitt Pál személyesen volt jelen a megnyitón. Pedig az engedélyeztetéskor - még 2008-ban, ellenzékből - Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa lemondásra szólította fel a gönyűi erőmű engedélyezőit a természetvédelmi területre gyakorolt hatása miatt. A cikk még most is megtalálható a fidesz.hu-n. Az Index cikkében pedig az egekig magasztalja az erőművet, a legújabb modern technológiára hivatkozva.

Az erőmű súlyos lég– és hőszennyező hatással lesz a védett területre. A Dunából származó hűtővizét 8 fokkal melegebben engedi majd vissza a vízbe, jelentős ökológiai változásokat okozva ezzel a folyó élővilágában. A fosszilis (szén-, kőolaj-, és földgáztüzelésű) erőművek többségéhez képest lehet, hogy a károsanyag-kibocsátása jobb, mégis jelentős nagyságrendű. Más légszennyező anyagok is megjelennek, nitrogén-oxidok, és szén-monoxid. A kibocsátott zaj és a környezetbolygatás pedig szintén vitathatatlan.

A helyzet azonban, mint általában, ennél árnyaltabb.

Az országos villamosenergia-rendszerrel, - és így az egyes erőművekkel - szemben támasztott általános követelések a következők: ellátásbiztonság – vagyis, hogy mindig mindenkor mindenki számára biztosítsa az áramot. Ez teljesül. Ám a gázforrás Oroszország, ami egyáltalán nem nevezhető biztonságos forrásnak, és ami egy Európa-szerte elterjedt fontos alapelvvel ütközik: az importfüggőség csökkentésével.

Gazdaságosság

Az erőmű kétségtelenül magas hatásfokú. A magyarországi erőművek többségénél modernebb technikát alkalmaz – kombinált ciklusú, 59%-os hatásfokkal -, az ilyen típusú erőművek nagy része már kapcsolt áramtermelésű, ami 80% fölé emeli a termelékenységet. Ilyen is található Magyarországon, a kispesti, újpesti és a kelenföldi erőmű is így működik, tehát nem igaz, amit az E-On honlapján ír, hogy a gönyűi lett a leghatékonyabb erőmű Magyarországon. Tény, jobb a kibocsátása, mint a többi fosszilis erőműnek, írja szintén az E–On: „A gönyűi erőmű hazánk uniós környezetvédelmi vállalásait és szén-dioxid kibocsátási céljait is támogatja.” - de erre a dicső tényre semmilyen adatot nem hoznak, ahogy az indexes cikk is tartózkodik a „kedvező kibocsátás” számszerűsítésétől.

Természetesen el kell ismerni az erőmű előnyeit: új munkahelyeket teremt (harmincat, konkrétan), energiahatékony és nagy teljesítményű, a szén-és kőolajtüzelésű hőerőművekhez képest. Tehát a fosszilis erőművek világában előrelépés.



Gönyűi erőmű: egy kis lépés hátra nagyobb térképen való megjelenítése>

Tényleg ez a jövő?

Felmerül a kérdés: hogy vajon nincsen-e más energiatermelési lehetőség? Miért is ragaszkodunk mi még mindig ennyire a hőerőművekhez?

A hőerőművek rendkívül sok káros anyagot juttatnak a levegőbe. A Föld széndioxid-kibocsátásának mintegy 43%-a szénből, 38%-a kőolajból, míg a fennmaradó 19% földgázból ered. Márpedig a CO2 felelős nagyrészt a globális felmelegedésért. Továbbá a fosszilis energiahordozók készletei kimerülőben vannak, előállításuk egyre kevésbé hatékony, ennek megfelelően egyre drágább, ezenkívül helyreállíthatatlan tájsebekkel jár. Összefoglalva: nem fenntartható. Továbbá növeli a nyersanyagszegény nyugat függését a kevésbé megbízható, nyersanyagban gazdag országoktól.

A megújuló energia viszont (szél,– nap,- geotermikus) kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Nincs károsanyag-kibocsátása, ingyen van az „utánpótlás” és soha nem fogy el.
Persze a gazdasági érdek diktál, bármennyire is nem szeretnénk. A gönyűi erőmű nyugati nagy cégek biztos, rövidtávon megtérülő gazdasági vállalkozása. A megújuló energia esetén drága a beruházás, alacsony a hatásfok, és fiatal a technológia, ezért bizonytalan, és csak hosszú távon térül meg.

Van még egy szempont az erőművekkel kapcsolatban: a decentralizáció. Vagyis az, hogy ne nagy erőmű épüljön, ami nagy területet lát el, mert az veszteséggel jár. Ugyanis az energiát előállítás után fel kell transzformálni, szállítani kell, majd le kell transzformálni, ami mind óriási energiaveszteség. Ezért célszerű nagy lakossági gócpontok mellé építeni több erőművet. Ennek az elvnek sem tesz eleget.



Végezetül néhány ténnyel cáfolni szeretnénk azt az általános tévhitet, miszerint a megújuló energia nem elég az energiaszükségletünk kielégítésére. A Kisalföldi szélfolyosóra rengeteg új szélerőművet lehetne építeni, melynek működtetése rendkívül olcsó. Magyarország geotermikus energiapotenciálja kiugró, mivel a magyarországi átlagos geotermikus grádiens a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. Mégis a geotermikus energia Magyarország energiatermelésének mindössze 0,28%-át teszi ki. Igaz, az csak fűtésre alkalmas, de a készletek még így is kiaknázatlanok. A Szaharának csak 0,3%-ára épített koncentrált napenergia - erőmű - park pedig egész Európa teljes energiaellátását fedezni tudná…

Csak hát ugye a gazdasági érdekek…

Fotók: MTI (Koszticsák Szilárd), googlemaps, gonyu.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr513022987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bocs, hogy offtopik dolgokkal terhelem a kommentsávot:

meg lehet tudni, hogy a harmadik kép hol készült?

köszi. :)
bocs, csak 1szer akartam. :S
@sturnus_vulgaris: megoldottuk :)A képet a http://www.gonyu.hu-ról szedtük le, a Mosoni-Duna van rajta, minden bizonnyal Gönyűnél valahol.
A megújulókkal van egy nagyon nagy probléma, ami a földgázos erőműveknél már régóta nem, az atomerőművek közül pedig az újabbaknál már nem lép fel: nevezetesen a szabályozhatóság kérdése.
A rendszerirányításnak feladat, hogy a napszakbeli igényeknek megfelelően egy dúrván +/- 5%-on belül kell tartania az igények és a termelés összehangját, különben meghibásodnak az ipari berendezések, ami miatt perlik az MVM-et.
Mivel a szélerőműek teljesítménye(amiket a legjobban eröltetnek) a szélsebességtől köbösen függ, és a biomasszának pedig egyelőre kérdéses az energiamérlege, a geotermikus energiát pedig egyelőre nem kapcsolják nagy mértékben hálózatra, és annak is vannak alkalmazási korlátai(kőzet kimerülése), ezét a jelenleg kapcsolt megújulók( a víz kiételével) hagyományos piaci körülmények között versenyképtelenek, a szélerőművek, amiket pedig a leginkább támogatott terület, pedig a rendszerirányítás idegeire mennek.
Márpedig úgy hogy az energiaellátása nem múlhat azon, hogy fúj-e a szél, vagy süt-e a nap, a földgázos erőművek minimum tartalék szerepben kellene, illetve a hazai gyakorlat szerint az idő nagy részében a szélerőművek helyett termelnek az egyéb erőművek, mert azok az év nagy részében magyarországon részterhelésen működnek az itteni szélsebesség eloszlás-valószínüség alapján.

Emellett ezzel az új erőművel a rendszer hatásfoka összességében javult, mivel a hatásfoka a kombiciklus révén sokkal jobb a régi erőművekénél.
Emellett jelenleg a gáztüzelés a kombiciklus és a kapcsolt termelés révén az egyik legrugalmasabban és hatékonyabban felhasználható energiaforrás.

Ráadásul a nemzetközi energia ügynökség (IEA)
szerint az új gázkitermelési technológiák révén
elérhetővé vált földgázforrások miatt a Föld gázkészleteinek élettartama(készlet/termelésé) kitolódott 60-ról kb 250 évre, így földgáz, mivel fajlagosan feleannyi CO2 keletkezik a felhasználása során, mint a szénnek, hatékonyan segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben, és főleg az olyan országokban lehet magas a lehetősége, ahol hozzánk hasonlóan alapvetően bizonytalan a megújuló energiaforrások termelése. És mivel nincsenek nagy vízerőműveink, amik kiegyensúlyozhatnák a szélerőművek termelését, mint az osztrákoknak, vagy a norvégoknak, ezért mi alapjában véve nem bővíthetjük nagyon a megújulók kapacitását a technikai problémák megoldásáig.
@EXO:

Kedves EXO!

Igazad van (remélem nem baj, hogy tegezlek:) ) azokban amit írsz. Való igaz, hogy a mai magyarországi gyakorlatban ez az erőmű egy előrelépés. sajnos. de a lehetőségekhez, kortárs technikákhoz képest már nem az. Nem csak a valóban problémásan beüzemelhető megújulókhoz képest, hanem a decentralizált, és a kapcsolt áramtermelésű földgáztüzelésű erőművekhez képest sem. Ezért én továbbra is úgy látom, hogy ez egy "kis lépés hátra". Valóban nem baj, ha van ilyen a magyar energiatermelésben, ha mondjuk bezárna az átadása után egy súlyosan szennyező széntüzelésű erőmű, kifejezetten javítás is lenne, valóban. de tudtommal ilyen nem történt.

Igaz az is, hogy a megújulók beüzemeléséhez nagyon sok tőke, és támogatás kéne. de ha megnézzük, hogy mennyi ideje van hátra a kőolajnak - a szénnek és a földgáznak kétségtelenül több, de hosszútávon már azok sem fenntarthatóak - és pláne a bolygóra gyakorolt ökológiai hatásukat, én úgy látom, hogy ezek a támogatások és beruházások szükségesek mielőbb. Példának szerintem jó az Adrar-Aachen projekt, ami ugye az algériai Ardar környékén felállított napenergia-erőmű-parkból egy Európán át vezető Aachenig tartó vezetéken juttatna el megbízható, fenntartható, 0 kibocsátású energiát. Igaz, hogy a beruházás összege valami felfoghatatlanul nagy szám , nem is tudom pontosan mennyi (milliárd euró), mindenesetre ugye az ellátásbiztonság rendben lenne, hiszen a sivatagban mindig süt a nap. szóval én azt mondom, hogy érdemes az ilyen jellegű beruházásokra akár ennyi pénzt is áldozni, bármennyit, mert a saját bolygónk megmentése azt hiszem megér bármennyi pénzt. Másrészt pedig a fosszilisek kimerülése következtében előbb-utóbb nem lesz más választásunk...
@beeni:
Kedves Beni!

Tegezhetsz, ha értékeled, hogy én nem úgy állok hozzád, mint a hazai politika és szakemberállomány, aki kapásból lehülyézi a népet, de cserébe szeretném, ha végiggondolnád és megpróbálnád a világképedbe beilleszteni amit mondok. Nem azt mondom, hogy te a teljesen rossz oldalon állsz, nem egy fekete(mármint túl drága, megbízhatatlan) zöld és egy fehér(hatalmas készletű és szabályozható nukleáris és gáz, olaj, és szén) hagyományos technológiák között akarok neked különbséget tenni, hanem egy csak árnyalni akarom a rálátásod.
Az én látásmódom szerint ugyanis a zöldipar mögé is kapzsi befektetők állnak be, akiket nem az igazi hatékonyság, hanem a támogatások érdekelnek, aminek érdekében minden alkalmat megragadnak a népszerűségük növelésére, és nem a hatékonyságot a tényleges fenntarthatóságot tekintik szenük előtt, miközben elhallgatnak valóban hatékony módszereket, és bizonyos esetekben minimális számú munkahelyet létrehozva terhelik a költségvetést.
Az területek, amiken végigmegyek a következők lezsnek: készletek, financiális,gazdaségi,energiamérleg,elhallgatott megoldások.

Az elsőt a készleteknek szentelem(ezen az egyik legsúlyosabb a hiány)
A készleteket tekintve egyik fosszilis forrás sem áll olyan rosszúl mint amennyire lefestik, bár az olaj ára középtávon, míg nem reagál a világgazdaság újabb készletek bekapcsolásával és takerékosabb technológiákkal, az egekbe kerülhet néhány évre.
Az olajkészletekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog a kitermelhető készletek ár és technológiabeni időfüggvénye. A 70-es évek elején, amikor a világon először kezdték számolgatni, hogy a készletek hány évre elegendők, akkor úgy találták kb 30 évre. Most itt vagyunk 2011-ben és a keszletélttartam dúrván 43 év az akkorinál jelentősen magasabb fogyasztás ellenére. Nem azt mondom, hogy a végtelenségig folytatódhat ez(csak még 60-100 évig), de szénhidrogéniparra jellemzőek a következő módon lejátszódó üzleti ciklusok:
a kereslet eléri a termelési kapacitás
határait;
a beruházások felgyorsulnak és volumenük növekszik és új készleteket tárnak fel;
az energiafelhasználók növelik a hatékonyságot;
egy 4-8 év alatt túlkapacitások keletkeznek a termelésbe lépő új készletek és az alacsonyabb fogyasztású autók révén;
és utána 15-25 évig ismét elfogadható az olajár és készleteink megint kitolódnak.
Ez már lejátszódott a 20-as a 40-es a 80-as években, és mostanában is ez megy.
Nem azt mondom, hogy ez a végtelenségig húzható, hanem hogy nincs akkora probléma mint ahogyan lefestik, főleg mivel olajpala és olajhomok formájában durván 3-7-szer annyi olaj van mint a jelenleg készletnek vett olajmennyiség, ráadásul ez nagyrészt az USA-ban és Kanadában található, akik nem OPEC tagok.
Források:
en.wikipedia.org/wiki/1980s_oil_glut
en.wikipedia.org/wiki/Unconventional_oil
en.wikipedia.org/wiki/Oil_Megaprojects
Annak igazat adok, hogy ez tényleg nem tesz jót a bolygónak és az ára egy ideig még magas lesz, de több időnk van ténylegesen hatékony zöldtechnológiák kifejlesztésére, mint ahogyan sokan gondolják.
A gázzal kapcsolatban annyit, hogy mostanra arra számítottak, hogy az USA egyre súlyosabb importfüggő lesz, de ehhez képest az kitermelési technológiák révén az elműlt években a gázpalatermelés révén a bolygó készleteit valószínüleg megtöbbszörözték, és importfüggetlenné váltak.
A szén a klímaváltozást tekintve egy veszélyes cucc, viszont itt jönnek majd képbe azok a financiális és rendszerszabályozási dolgok, amik miatt sok országban a megújuló technológiát egyszerűen nem pénzelik, mert a biztos és stabil árú energiaellátást többre értékelik. Elsősorban Kínárol van szó, ahol aztán megnézik, mire költik a pénzt és jelenleg a világ legnagyobb szénpöfékelői.

Olyan hosszú lesz ez, hogy az első részt elküldöm most, majd következik folytatása, egyelőre belefáradtam :)
@EXO:

Az olajhomok, és olajpala kitermelésnél rosszabb bányászati mód a világon nincs. Legyalulják a földet hatalmas területeken, vagy csak felmelegítik, és egy kátrányos massza marad vissza. Elszennyezik a vízbázisokat, bitumen hull az égből, gázzal melegítik a kibányászott terméket, majd miután kiengedtek a légkörbe sokszor annyi co2 mint bármelyik más módszernél, ezt a kátrányos szart fél USA-n végigszállítják. Mi is történt a Yellowstone Nemzeti Parkban pár napja?

A helyi lakosság kezd bepöccenni, mert nem kívánnak egy bitumenes holdbéli tájon rákban megdögleni. Majd kap a többi kanadai, és amcsi is bőven a légszennyezésből, és akkor meglátjuk hogyan folyik tovább a kitermelés.

Az EU szabályok szerint olajpala, olajhomok alapú olaj nem jöhet be az EU-ba. Vajon miért?

A mélytengeri fúrás drágább az olajpala, olajhomok kitermelésnél. Gondolom nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy megértsük a kockázatát ennek a kitermelésnek a Mexikói öböl fiaskó után. Főleg ha nem a Mexikói öbölben, hanem a világvégén, a sarkkörön túl kívánnak furkálni.

A gázpala kitermelés ennél picit szofisztikáltabb. Itt a kitermelés helyszínén szétfúrnak mindent sokkal több kúttal mint a hagyományos módszereknél, rákkeltő anyagok tucatjait pumpálják bele a földbe. Ezeket az anyagokat teherautók százai viszik oda. A lokális légszennyezés a többszöröse a hagyományos kitermelésének. Itt is elszennyezik a vízbázisokat. A lakosság itt is tiltakozik, mert megbetegednek a víztől, és a szennyezett levegőtől.

A környezetvédelmi törvény hatálya alól kivették az USA-ban ezt a kitermelési módot. Vajon miért?

Nagyon remélem, hogy maradnak a hagyományos kitermelési módok, mert még azok is sokkal "jobbak", mint ezek az új, és roppant modern technológiák. Az energiamérlegről nem is beszélve.

A megújulók gyártási kapacitásban sehol sincsenek még. Sajnos ez a valóság.

Nincs más hátra, mint szembenézni a valósággal, és konstatálni: mindenhol csökkenteni kell az energiafelhasználást, egyébként leromboljuk az élhető világunkat.
@énisszeretlek: Egyrészt, olajhomokot nem bányásznak Yellowstone-ban, az csak nayg távolságú vezeték , az olajpalakitermelés, ami az USA-ban van, és az is másfelé, pedig egyszerűen jelenleg áll.

Emellett az olajhomok kitermelés energiamérlege szerint a befektetett energia durván 4-6 szorosát nyerik ki, és a belevitt földgáz fajlagosan sokkal kevesebb CO2-őt bocsát ki, mint a kinyert olaj, így a felhasználásra(well to weel)(kútból kerékig) jutó fajlagos CO2 kibocsátás növekedés a hagyományos készletekéhez képest mindössze max 10%.
Másrészt az új technológiák révén a kitermelési költségek is a világgazdaság által tartósan kifizethető 60-80 dolláros tartományban vannak.

Az ár pedig tudod mit fejez ki? Hogy a befektett összes energia(tőke, emberanyag, gépek legyártása, folyamat energiaigénye) és a nyersanyag értéke alapján megérik az adott erőfeszítések az adott energiahordozókért.
Ez tudod miért lényeges? Mert ez kifejezi azt, hogy a jelenleg favorizált megújuló üzemanyag fajták valószínüleg sokkal rosszabb energiamérlegűek, mivel a mezőgazdasági gépek által elpöfékelt üzemanyag gyakran hasonló nagyságrendű, mint a kinyert mennyiség, csak hát ugye akkora támogatást adnak rá...
Az olajhomok pedig érdekes mód megél magától a piacon
@beeni: @énisszeretlek:
Az energiamérlegről annyit, hogy az ár a kereslet-kínálat viszonyok mellett hosszabb távon kifejezi az energiamérleg viszonyokat is, ugyanis a társadalomnak az energiahordozótermelésnel az nem éri meg, hogyha a tőkebefektetéssel együtt nincs nettó nyereség egy adott energiahordozó kinyeréséből.
Abban egyetértek, hogy hosszabb távon valamilyen szimbiózist kell kialakítanunk a bolygó eltartóképességével , viszont ezeknek a versenytorzító támogatásoknak és nem hatékony megoldásoknak olyan pénznyeléshez vezetnek, amik olyan energimérlegű tevékenységeket konzerválnak, amik ha teljesen azon múlna az energiaellátás, akkor nagyon nagy bajban lenne a költségvetés.
Az energiamérleg és az ár másik szemléletes összefüggése például a jelenlegi elektromos autók áraiban és technológiájában mutatkozik meg. Tudod miét kerül egy kis méretű, viszonylag normális hatótávolságú elektromos autó az új benzineshez(2-3 millió) minimum kb 4-5 millával többe? Mert az akumlátorok kibányászásához és gyártáshoz hatalmas mennyiségű energia kell(plusz jókora nehézfémszennyezés jön létre, főleg a villanymotorokhoz szükséges neodynium és dyopsyum bányászata közben, ezeknek lassan aranyára van). Így rengeteget kell menni, még a magyarországi benzin és villamos meghajtásbeni üzemanyagköltség különbség(benzin:2000Ft/100km,villany:500Ft/100km esetén is durván 250-300 ezer km-ert kell megtenni, hogy visszahozza az ár, ami egy átlag juzertől 10 év alatt is szép teljesítmény(jó messze kell laknia a munkahelyétől).
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a villamos autókhoz kibányászható neodynium mennyiség lényegében megakadályozza a villamos autósítás, emellett az ellátás függősége sokkal sulyosabb, mint az olajnál, mert a bányászat 90%-át Kína adja, míg az olajtermelés 90%-át dúrván 15-20 adja..
@énisszeretlek:
Mellesleg még egy konkrét esetben sem mutaták ki, hogy elszennyezték volna a helyi ivóvizbázist a gázpalakitermeléseknél(direkt így van kialakítva a technológia), pedig már többezer kút létesült.
@EXO:

"Egyrészt, olajhomokot nem bányásznak Yellowstone-ban,"

Ilyet senki nem állított. Ez arra vonatkozik, hogy az olajpalából kinyert anyagot is szállítani kell, és éppolyan gondot fog okozni a vezetékek elszállása, mint amit most a Yellowstone Nemzeti Parkban.

"az csak nayg távolságú vezeték , az olajpalakitermelés, ami az USA-ban van, és az is másfelé, pedig egyszerűen jelenleg áll."

Az USA felé akarnak építeni vezetékeket Kanadából, erről vonatkozik a megjegyzés.

"CO2 kibocsátás növekedés a hagyományos készletekéhez képest mindössze max 10%."

Ez mese. Természetesen ebben gondolom benne van van a teljes rekultiváció is. Megnézném ki rendelte meg ezt a tanulmányt.

"Az ár pedig tudod mit fejez ki?"

Igen sajnos tudom. És azt is tudom hogy mit nem: az externális költségeket amit, a cég soha nem fog kifizetni, a társadalom többi része viszont igen.

Továbbá az etanolról, és a biodízelről egy szót sem szóltam. Pont ez mutatja, hogy híján vannak a folyékony üzemanyagoknak, és ezzel kívánják pótolni. Ezen üzemanyagok borzalmas környezeti és társadalmi hatásairól is lehetne írni egy tucat könyvet. Hogy ez is szar, és főleg a kukoricából készült etanol energiamérlege kb. 1, abban is egyetértünk.
@EXO:

Az ivóvízbázisokat pedig tönkreteszi:

www.citizenscampaign.org/PDFs/fracking-news/Buried%20Secrets_%20Is%20Natural%20Gas%20Drilling%20Endangering%20U.S.%20Water%20Supplies.pdf

És az EPA is lassan be kell hogy ismerje, amit sok ezren éreznek az egészségük romlásán keresztül:

www.citizenscampaign.org/PDFs/fracking-news/EPA_%20Chemicals%20Found%20in%20Wyo.%20Drinking%20Water%20Might%20Be%20From%20Fracking%20-%20ProPublica.pdf

Már csak a kinyerési folyamat során is több tízezer m3 vizet használnak fel, és nyomnak bele esetenként 80-300 tonna rákkeltő szart. Ez nem vízszennyezés?
@énisszeretlek: @beeni:
a gázpalakitermelés során tipikusan 1-2km mélyre fúrnak, a vízbázist pedig legtöbbször a néhány száz méter mélyen lévő rétegek adják, amik legtöbbször vízzáróval el vannak választva a kitermelés rétegétől
www.youtube.com/watch?v=CM8Lh7SAm6A
A technológia úgy alakították ki, hogy a vízbázis elszennyeződését lehetőleg megakadályozzák.
@énisszeretlek: @beeni:

Most pedig azokat az elhallgatott tényeket hangsúlyoznám, amiknek bizony naygon erőteljes köze van ahhoz, hogy én a megtévesztett és gyakran jóhiszemű zöld tömegek mögött olyan üzletemberek használják ki az emberek megvezethetőségét akik csak a saját megoldásaik/technológiáik elterjedését próbálják kikényszeríteni, és valójában halálra rémülnek attól, ha valaki előállna egy olyan megoldással, ami tényleg praktikus és kifizethető, és onnantól kezdve nem lehetne támogatást kérni a saját dolgaikra, ennek a mai világban 3 ordító példája van.

Az első terület a nukleáris energiával kapcsolatos ködösítés: a veszélyességét ugyanis viszonyítani kellene a következő tényezőkhöz:
Csernobil egy olyan kísérlet volt, ahol széndékosan leállították a védelmi rendszert, emellett azt a szovjet blokktípust nem látták el containmenttel, a Three Mile island-i balesetnél a Containmant teljesen felfogta a leolvadt reaktort..
A Fukusimai baleset különlegessége pedig az, hogy miután a reaktor egy 9-es rengéstől sem dőlt össze, csak megrepedt a hűtőkör, a tartalék keringető dízelgenerátort öntötte el a cunami. Ezentúl úgy fognak gondolom tervezni, hogy ez ne okozzon gondot, másrészt Paksot egy földrengés után nem önti el a cunami:)
Emellett az újabb atomerőműkonstrukciók már jól szabályozhatók is(gyorsan reagálni tudnak a változó igényekre, emellett megfelelően hosszú idő alatt leírva az áruk verhetetlen, kivéve azokat a helyeket, ahol alacsony a földgáz/szén szállítási és/vagy kitermelési költsége(nem sok).
Emellett például az atomerőművek teljes élettartamának energiamérlege(főleg hosszabbított 50-60éves élettartammal) verhetetlen(tükrözi az ára is), és az új generációs reaktorokkal a korábbi erőművek hulladékát fel lehet használni, és azok majd egységnyi tömegű uránból több tucatszor annyit tudnak energiát tudnak majd kitermelni.
Így az uránhoz képest többszörös mennyiségű és atomfegyver gyártására nem használható tóriummal együtt az egész emberiség energiagényét évezredeken át ellátni képes készletekkel rendelkezünk nukleáris energiával.
És akkor még nem is beszéltünk a tengervíz természetes oldott urántartalmáról, ami a jelenleginél néhányszor(5-10-szer) magasabb uránár esetén gazdaságosan kitermelhető, és kb a jelenleginél 15-20%-al magasabb áramár esetén több tízezer évre való készletet jelent(a nukláris termelés árában jelenleg kb 5% a fűtőanayag, az áramárban pedig kb 45%-a termelői ár:így még 10szeres uránár esetén is csak kb15%-al nőne az áramár).
Emelelett ha a biztonság miatt nagyon agggódnak, akkor vannak azok a reaktortípusok, amik kicsit drágábbak, de eddig még semmiylen komoly baleset nem volt velük. Ott van pld a CANDU, amit direkt úgy fejleszették ki a kanadaiak, hogy gyenge műszaki háttérrel is lehessen üzemeltetni, és olyan országoknak épülnek rá az atomerőművei, mint Románia, Argentina és India, akik a 70-es években nem a kutatói kapacitásukról voltak híresek, amikor megkapták a reaktorokat, mégsem volt egy komolyabb baleset se velük.

A maradék kettőt még leírom.
Érdekes olvasni, hogy a cikk írója a geotermikus megújuló erőműveket használná. 2 évig dolgoztam geotermikus fűtésrendszerek kiépítésében. Egy normál fűtésrendszer árának minimum 5x-e, ezen kívül, hogy konkrétan beszéljek, a lényege egy fordított hűtőszekrény, ez a hőszivattyú aminek átlag ára 2 és 5 millió Forint, induló áramfelvétel igénye 3 x 24 amper. A föld alatt kering a fagyállós víz, ami a fúrt kutak szondáján megy át, itt felvesz a víz pár fokot, nem viccelek ilyen 8 - 10 fokos vizek mennek be a lakásba, ahol ez a hőszivattyú összegyűjti és összeadja a hőt.

Namár most el tudja képzelni valaki mennyi áramot zabál egy ilyen gép? A gatyáját ráköltené egy átlag ember. Ezért nem érdemes erőművet építeni belőle.

A napelemeket egyszerűen leírhatjuk, hogy 15-20 év alatt ki lehet őket dobni és erősen mérgező, maróés vegyi-pusztító alkatrészeket tartalmaz amit az atomerőművek huladékaival azonos helyen kell(ene) tárolni.

A szélerőművek elterjedt példányai pedig a légmozgást rendkívül befolyásolják.

De ez nem azt jelenti, hogy nem jó... Hiszen vannak már sokkal hatékonyabb szélerőművek.

Szóval az eddig kifejlesztett ésmegújuló eneriaforrások mindegyike vakvágány vagy beleszól a természet rendjébe. Ugyanolyan káros mint a többi.

Soha nem értettem, ha a nap fölös hőt termel az óceánban ami utána hurrikánként csap le és szintén káros, miért a föld alatt turkálunk, ennyi pénzből miért nem építenek a nagyok óceán-kollektorokat ahol helyben termelnék is az áramot például?
Ezt miért nem veti fel senki? Hiszen ezzel nagy nyereséget tudnának beszedni az energiát eladó cégek és segítenénk is a környezetet. Ha már hőt vonunk ki szondákkal, akkor miért nem a sarkkörök körül és akkor segítenénk a visszafagyasztást például?

Ezek csak az én ötleteim, de ha hasznosnak találja valaki, adja tovább ne csak én papoljak róla.
süti beállítások módosítása