Kell-e szeretni Simor Andrást?
Ha nem szereted Orbán Viktort, szeretned kell-e Simor Andrást? Pár szempont, mielőtt egy előkarácsonyi Fidelitas-partin lehazaárulóznak, vagy a Galamus csoport jótékonysági bankettjén beleszaladsz Vásárhelyi Máriába. A Fidesz új törvényt fogadna el az MNB-ről, ezt azonban az EU helyteleníti.
A nemzeti bank elcseszte
Vagy azért, mert nem követte a jegybanktörvényben előírtakat, vagy azért mert, a jegybanktörvény rendelkezései rosszak. Elcseszte, mert:
- Az MNB magasan tartja a kamatokat. Ezért drága a lakossági hitel, nagy az állam adósságszolgálata. A magas kamat nem csökkenti az inflációt, nem növeli a megtakarítást, mert Magyarországon az emberek más szerkezetben takarítanak meg, ha egyáltalán képesek rá. A magas kamat ugyanakkor drágítja a forinthiteleket, fékezi a gazdasági növekedést - immár a visszaesést gyorsítja. A drága forint miatt lett vonzó külföldi pénzben eladósodni. Ha vizsgálóbizottság vizsgálja, ki a felelős a devizahitelezés elterjedéséért, akkor annak a vizsgálatnak az MNB-nél kellene kezdődnie (852. old).
- Miközben az ország főműsoridőben adósodik el svájci frankban, úgy gondolta, hogy neki ezzel semmi dolga. A jegybanki devizatartalékba nem épített svájci frank fedezetet, ami most nagyban megkönnyítené a hitelek átváltását.
- Az MNB nem teremt forintot, amivel elláthatná a gazdaságot, csak akkor, ha előtte devizát vesz.
- A monetáris politika döntései nem számonkérhetőek a magyar nép által. A jegybanki függetlenség elve nem csak a kormánnyal szemben, hanem a néppel szemben is érvényesül.
- Az MNB-nek nincs árfolyampolitikája. Sem a külföldi befektetőnek, sem a lakosságnak nem biztosít kiszámíthatóságot. A befektetőnek ez a kockázata beépül a CDS felárba.
A kormány épp most cseszi el
Azok a szempontok, amelyekben fontos volna előrelépni, a Nemzeti Bank jelen átalakítása során érintetlenül maradnak. A kormány eddig nem kifogásolta az MNB kamatpolitikáját, a devizahitelezés Járai Zsigmondnak köszönhető engedélyezését és a nép számára átláthatatlan monetáris döntéseket. A kormány javaslata jelenlegi állapotában csupán arról szól, hogy a PSZÁF-fal olyan módon egyesüljön az intézmény, hogy a mindkettő fölötti felügyeleti jogokat egy szupertestület gyakorolja. Ennek vezetőit a kormány eddigi kinevezési gyakorlata alapján nevezné ki. Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a kormány nem a jegybanki politika hibáira reagál, hanem jó fideszes gyakorlat szerint csupán pozíciót foglal.
(az illusztráció forrása)
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Jézuska és Télapó 2011.12.23. 15:55:13
Trackback: Az új alkotmány megzenésítésére 62 milliót költ jövőre a kormány 2011.12.19. 10:27:57
Trackback: Paul Krugman: válság és demokrácia 2011.12.19. 10:09:39
Trackback: Orbán mögött meredező sztálinista zászlóerdő 2011.12.19. 09:56:32
Trackback: Matolcsy György életrajza 2011.12.19. 09:54:52
Trackback: Orbán Viktor életrajza 2011.12.19. 09:53:57
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
1. A magas jegybanki kamat, nem ok, hanem okozat.
2. A jegybanknak nem közvetlenül feladata, hogy beleszóljon abba a lakosság milyen hiteleket vesz fel, a kockázatokat viszont elemezte és közzé is tette, csak mindenki szart rá, leginkább a zemberek.
3. A forint nem terem, a pénzkibocsátás mennyisége nem a nyomdagéptől függ, hanem a gazdasági folyamatoktól. Azon persze lehet vitatkozni, hogy milyenek ezek, pont erre van a monetáris tanács.
4. A monetáris politika nem népszavazás kérdése, sehol a világon. Szép is lenne ha Gizikék döntenének róla.
5. Az MNB-nek nem árfolyampolitikája van. Az MNB-nek van két fő feladata, aminek végrehajtása nyilván hatással van az árfolyamra is, de az okot és az okozatot nem szabad összekeverni.
"A magas kamat nem csökkenti az inflációt...A magas kamat ugyanakkor drágítja a forinthiteleket, fékezi a gazdasági növekedést..."
Ez utobbi ketto viszont pont, hogy csokkenti az inflaciot. Tehat a magas kamat megiscsak inflaciocsokkento hatasu.
"Az MNB nem teremt forintot, amivel elláthatná a gazdaságot"
Az MNB elsodleges celja az arstabilitas. A gazdasag elenkitese csak masodlagos feledat. Penznyomtatassal serkenteni a gazdasagot inflaciot okoz es hosszu tavon nem is mukodokepes. Monetaris politika nem alkalmas tartos novekedes eleresere.
"A monetáris politika döntései nem számonkérhetőek a magyar nép által"
Hala istennek!
"Az MNB-nek nincs árfolyampolitikája."
Ez is nagyon helyes, Lenyegeben sehol mashol a fejlett vilagban sincs (leszamitva egy-ket rovidtavu piaci beavatkozast, mint pl az SNB). Az arfolyamcel/sav egyetlen hosszutavu hatasa (mar ha sikerul egyaltalan hosszu tavon fennntartani) az, hogy az inflacio meg fog egyezni a kulfoldi inflacioval, amire viszont az MNB-nek semmmi rahatasa nincs.
1. A magas kamat elkerülhetetlen a magas állampapírhozamok miatt. (ld. kedves politikusok, akik teljesen kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytatnak)
2. A jegybanknak volt devizatartaléka, csak a kedves politikusok a seggére vertek.
És a devizahitelezéssel egyébként nem lenne ennyi gond, hogy ha az ország valutája stabilabb lenne. (ld. kedves politikusok)
3. Még csak az kéne, hogy elkezdjen forintot nyomtatni. De jó is lenne a két számjegyű infláció. Ez nem az USA, ettől úgy elszállna a forintárfolyam, hogy csakúgy nyekkennénk.
5. van. A jegybank célja a 3%-os infláció (inflation targetting), azaz az árstabilitás.
4. Még csak az kéne, hogy a nép döntsön a monetáris politikában.
+1. Róna Pétert meg felejtsük már el. Régebben azt hittem, hogy csak egy talpnyaló, de mára kiderült, hogy inkább idióta. Már pár év elhülyülés és Bogár mellett fog turnézni.
És most, akár ki is tilthatsz :)
Ha rákeresel, akkor látod, hogy a BUBOR az utóbbi két hónapban jelentősen megugrott. Már a kamatemelés előtt elkezdte. (ld. végtörlesztés).
Pont a magas kamat ösztönzi a megtakarítást. 2-3%-ért a tököm se viszi sehova a pénzt, mivel nem annyi, hogy érdemes legyen vacakolni vele. Milyen más szerkezetben takarítanak meg? Én úgy veszem észre nálunk az emberek eléggé régimódiak. Takarékbetét vagy matrac.
az MNB és a PSZÁF összevonása egy nyilvánvaló célt szolgál, megszerezni azt a 31-32 milliárd euronyi devizatartalékot, amiből 4 milliárd átcsoportosítása megoldaná a költségvetési hiánnyal kapcsolatos összes problémáját a kabinetnek.
ennyi.
Nyilván egy jóval nagyobb mennyiségű tartalékkal könnyebben és hatékonyabban tudna a jegybank esetlegesen beavatkozni a devizapiacon a forint védelmében, de a jelenlegi tartalék mértéke még így is rekordszintű. Az más kérdés, hogy ilyen csodálatosan átgondolt és kiszámítható gazdaságpolitika mellett még ez is kevés...
Nézzük csak meg, hogy legutóbb mikor is kényszerült kamatot emelni az MNB?
November 30-án, miután az egyik hitelminősítő bóvliba tett minket.
Miért? A csodás, sosemlátott gazdaságpolitika miatt.
És akkor jönnek itt összeesküvéssel, támadással.
Legutóbbi támadást is a forint ellen maga az országgyűlés követte el.
Talán megbízható, felelős gazdaságpolitikát kellene folytatni. De nem. Azt ezektől én már nem várok.
Igaz, nincs még vége, VAN még lejjebb.
Mostanában pedig azzal foglalkozik Zsigánk, hogy jóváhagyja azt költségvetést, ami néhány hét múlva össze is dől.
Mi az EUR-hoz kötödünk, azzal sírunk azzal nevetünk, és kedves kormányaink azt az árfolyamot tudják havonta elbaltázni
A devizahitelezéssel kapcsolatosan meg hagyjuk már a felelősség tologatását. Unalmas már.
- az alapkamat az nem az isteni kinyilatkoztatás. utoljára talán 1980-ban volt ez valódi eszköz. 2011-ben ez egy többé-kevésbé egyszerű matematikai képlettel kiszámolható érték, kevés paraméterrel és mozgástérrel. puszta információs szerepe van, mint egy hűmérőnek. ha a hőmérő -20 vagy +60 fokot mutat, és te a hőmérőt szidod, hát akkor jó nagy marha vagy. márpedig ezt tetted.
- a pénzteremtés legalább kétoldalú fegyver. az, hogy idehozod mindenféle indoklás nélkül, egyoldalúan, az Virág elvtárs szintje. a magyar költségvetési politikát 15 évre visszamenőleg ismerve bőven nem igaz, hogy itt pénzt kellene teremteni. ez is hülyeség.
- a monetáris politika nem számokérhető: mondd ezen mennyit agyaltál? ennek kb. annyi az értelme, mint a gravitációt népszavazásra bocsátani. meg azt, hogy operáljon-e egy orvos, vagy ne. ez egy szakma, és egy kurva értékes dolog, amit kurva könnyű elbaszni. persze, hogy nem engednek oda kóklereket és laikusokat.
- nincs árfolyampolitika: te jól le vagy maradva, az a Bretton-Woodsi rendszer, ami 1973-ban dőlt össze. egyetlen jegybank sem folytat aktív árfolyampolitikát 2011-ben. ez is tiszta baromság.
na kb. ennyi. töltsd értelmesebben az idődet, mert ezzel csak égeted magad.
Én nem látok a kettő között minőségi különbséget. Vagy szóljon bele mindkettőbe, vagy egyikbe se. Inkább egyikbe se, de akkor meg diktatúra. Sehogy se jó ez :)
1) hogy kikúrjon a szocikkal
2) hogy a bankok szarosra kereshessék magukat, különös tekintettel a fideszt finanszírozó OTP-re.
Sittre vele!
Te is jobban tetted volna ha csendben maradsz.
a forint az forint, nem bárhol a világon lévő valuta és a forint kockázatait az árfolyamsávos politika mérsékelte
nem az aktív pénzteremtés csinálja az inflációt (mert a kerbankok is pénzt csinálnak a semmiből), hanem, ha a pénz mennyisége sokkal jobban bővül mint a jószágok mennyisége.
"Hala istennek!"
Akkor viszont beszéljünk magyarul: a jegybanki "függetlenség" nem demokrácia, hanem autokrácia!
az alapkamat pontosan azért eszköz, hogy az mnb ne lekövesse a gazd. folyamatokat, hanem törvényi céljait (http://opmi.hu/PHP-3/Elemzesek/Anyagok/MNB_jegybanktorv_hu.pdf)elérje. Tehát egy eszköz, amit rosszul használ, mert csekély inflációs siker mellet nagy gazdasági fékként hat.
Az eredményekkel viszont el kell számolni: ha az orvosnak egy rutinműtét alatt sorra halnak meg a betegei, a leváltás jogosságának felismeréséhez nem kell orvosi diploma.
Járai felelőssége a cikkben említve van, de egy mindenkori kormány mnb konliktus jelenlegi felvonásában, plusz Simor elnökúr extra nagy devizahitelügyi elkúrásai miatt, a címadás arra a téves közhangulatra reagál, hogy Simor lenne ebben a meccsben a jófiú
Ha hitelpénzt nyomsz be a piacra, az ugyanúgy higíthatja a fizetőeszközt, mint a pénznyomás. Viszont az utóbbit nem kell kamatostul visszafizetni.
Nyilvánvaló, hogy egy áruhiányos gazdaságba pénz nyomva gerjesztődik az infláció... de ha pl. beruházások ellenértékeként jelenik meg, már nem feltétlenül igaz ez a dogma.
2) Az MNB nem teremt pénzt. Jó, hogy nem teremt, az nagy inflációt jelentene. Egyébként van az EU kerettörvényében egy szabály, hogy a nemzeti bankok nem kölcsönözhetnek közvetlenül az államtól pénzt. Ennek indoka pont az, hogy a nemzeti bankok ne nyomtathassanak pénzt, ne csináljanak inflációt a kormány igényei szerint. A kormány persze, hogy szeretné elinflálni a hülyeségeit, de szerencsére az MNB ellenáll ennek.
3) Ugye nem gondolod komolyan, hogy a nép kontrollálja az MNB-t? Itt vagy te is, milyen hülyegyerek vagy, képzeld el, ha még nálad is hülyébbek szólnának bele a dologba!
4) Az Index miért a hülyéket emeli ki?!
"Ha hitelpénzt nyomsz be a piacra, az ugyanúgy higíthatja a fizetőeszközt, mint a pénznyomás."
A hitelpénz, mint virtuális pénz megszűnik akkor, amikor visszafizetik. A nyomtatott pénzt viszont nem sozkták elégetni az infláció csökkentésére.
ezt SEM a népharagra bízzák, hanem bíróságra, és orvos szakemberekre.
a hatalmi ágak megosztásának elvét követi. ugyanakkor a hatalmi ágak megosztása nem azt jelenti, hogy 4 évenként külön kéne választani parlamentet, köztársasági elnököt, jegybank elnököt, főbírót, főügyészt és hasonlót.
ha ez lenne, akkor ma mindet Orbán Viktornak hívnák. mert ugye ahol kétharmad van...
viszont pontosan ezért, ha nyomtatnak X mennyiségű pénzt, akkor az még virtuálisan meghatszorozódik, ekkora inflációt okoz, ebbe gondolj bele!
Gyanítom, hogy ha az ügy vége is nyerés lett volna, akkor senki sem írt volna hálaleveleket a "felelősöknek" (akik persze semmi esetre sem azok, akik a hiteleket felvették, nem, nem). Most, hogy az ügylet szopóágra került, megfizettetik mindenkivel és megy a nagy nemzeti felelőskeresés.
A jegybanki alapkamat a betegség része. Súlyos áldozatokat hozunk vele, egy nem abszolút értékű célra (infláció) hivatkozva, ráadásul rossz hatékonysággal. Néhány idézet:
"A magyar gazdaságban azonban annyira elterjedt a külföldi devizában történő hitelfelvétel, hogy a kamatpolitika elvesztette azt a szabályozó szerepét, hogy a hitelkeresleten keresztül hasson a gazdaságra. A hitelkereslet döntően devizában áll fenn, illetve devizában elégítik ki."
"Valóban annyival rosszabb az ötszázalékos infláció a háromszázalékosnál, hogy érdemes az infláció letörése érdekében súlyosbítani a gazdasági visszaesést, növelni a munkanélküliséget? Történelmi példák sora bizonyítja, hogy néhány százalékkal magasabb infláció mellett is fejlődhet a gazdaság. Az infláció letörésének lázas igyekezete növeli a költségvetési hiányt, amelynek következménye az infláció növekedése, a káros társadalmi hatásokról nem is beszélve."
"Az alapkamat a kéthetes jegybanki kötvény kamata. A kötvényt az MNB erre feljogosított partnerei vásárolhatják, többségük magyarországi bank, de van köztük külföldi is. Jelenleg négyezermilliárd forintot tartanak kéthetes kötvényben. Erre a pénzre a magyar gazdaság működtetéséhez nincs szükség, arra az amúgy is rendelkezésre álló pénzmennyiség, az úgynevezett monetáris bázis szolgál, ami jelenleg 3200 milliárd forint."
Kun János
www.es.hu/?view=doc;21321
www.es.hu/?view=doc;25357
hvg.hu/hvgfriss/2011.08/201108_miert_magas_az_alapkamat
Valamilyen szinten érvényesülnie kell a társadalmi kontrollnak is... de megfogalmazásod alapján tényleg az a fajta demokrácia lenne a leghatékonyabb, amelyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom képviselői szakmai szintről kinevezett szakemberek... viszont a társadalom által választott képviselők széleskörű ellenőrzési-, felülvizsgálati és vétójoggal rendelkeznek.
Azt is elmondhatjuk, hogy az infláció és a defláció önmagában nem rossz... csak a "dugóhúzóktól", az öngerjesztő spiráloktól kell óvakodni.
1) j. és sim. ugyanazt csinálták. simor egy kicsit ugyanabbul
2) napon tamas 2011.12.19. 12:47:05
Nem "rossz", hanem kockázatos, kivéve ha stabil devizabevétel alapján tudsz törleszteni. És még akkor is ott van a bankok kockázatáthárító magatartása, a paraméterek egyoldalú változtatási lehetősége.
Más lenne a helyzet, ha pl. a MNB leánybankja az általa kinyomott (kattintással generált) forintpénzt jegybanki alapkamattal helyezné ki.
@Martian: Ne haragudj, de szamomra ez az allitas ertelmezhetetlen. Egy demokracia nem azt jelenti, hogy minden (szakmai es egyeb) kerdest a nep dont el.
Nem emlékszem se kormánypárti, se ellenzéki oldalról ellenkezésre. Sem pedig a mostani "utólag nagy okos vagyok" típusú civil véleményekre sem. Jómagam figyelmeztettem a rokonaimat, hogy csak óvatosan. Persze a vége az, hogy én fizetem a végtörlesztésüket (konkrétan), és én fizetek majd meg mindenkivel együtt a végtörlesztés áráért (CDS felár, későbbi visszafizetés).
A "behülyítés" nem igazán az. Egy kockázatos ügyletet vállaltak fel, és rosszabbik végén jöttek ki. Valami azt súgja, hogy ha nyertek volna rajta, senki sem akarna egy kis plusz pénzt fizetni a költségvetésbe, merthogy bukás esetén a buktájukat az fizeti (illetve mindenki). És valami azt súgja, hogy te sem folytatnál keresztes hadjáratot a "felelősökért" ebben az esetben. Pedig ha az behülyítés volt, akkor attól teljesen függetlenül az, hogy bejön-e a kockázatos ügylet.
"A magas kamat (..) nem növeli a megtakarítást, mert Magyarországon az emberek más szerkezetben takarítanak meg, ha egyáltalán képesek rá."
Ez már elnézést, de akkora kapitális baromság, ahogy van. Az, hogy az emberek többsége hülye, és dunyhában takarít meg, arról maximum az oktatás tehet, senki más. A maradék nemhülye népesség viszont legalább bankbetétben tartja a megtakarítását, annál többet, minél magasabb a kamat.
Hát erre a rövid válasz az, az, hogy de nem! mégsem mindenáron való az infláció elleni küzdelem.
www.jstor.org/pss/25652728
www.columbia.edu/~mw2230/NBERIT.pdf
www.canadianbusiness.com/blog/business_briefings/44982--the-end-of-inflation-targeting
Pontosan ezt mondom én is... a törvényhozó- és végrehajtó hatalom eleve legyen szakértői, csak a széles ellenőrzési- és vétójogkörrel rendelkező képviselők legyenek választottak.
És igen nem a nép rosszabb mint máshol hanem a kormány, más országban is vettek fel hitelt arányaiban ugyan ennyit, csak ott nem voltak rákényszerítve a deviza hitelre. ezért kell a felelősöket megkeresni, ha sehol sem lett belőle ekkora baj és nem vagyunk sem rosszabbak sem jobbak egy népnél sem, akkor ebből az következik hogy itt kormányzati elbaszás történt.
Én ilyet nem írtam, tesó.
szokás szerint a magyar kerbankok érdekeit tartotta szem előtt, amikor pedig a helyzet előállt nem reagált adekvát módon (megfelelő szerkezetű deviza tartalék)
a jogszabály az mnb nélkül meg sem születhetett
Én egyébként máshogyan emlékszem a jogalkotás körülményeire, a politikai magyarázattól eltekintve (Bokros csomag felszámolása), a gyakorlati konvertibilitáson keresztül az FDI áramlás felgyorsulását kényszerítették ki a multinacionális cégek, elsősorban az akkor politikailag igen jól pozicionált General Electric.
A Giannonni Woodford áltaános modelleket vizsgál és történeti példákat is hoz igen (US) de a te állításodra kiolvashatóak a releváns részek
In our examples, the optimal rule also differs from a simple inflation target (and even
from many simple examples of “flexible inflation targeting” rules discussed in the literature)
in that the optimal target value for the modified inflation forecast should vary over time,
depending on current and recent past macroeconomic conditions.
BoE reakciója azért figyelemreméltó. És a jelent tárgyalja az írás nem 30 éves tendenciákat, de ha a font gazdasága olyan rosszul teljesítene akkor már kukába dobták volna a fontot.
De ez az iras egeszen mas aspektusbol szemlelei a kerdest, mint ami a magyar helyzet megertesehez kell. Nekik az az alapfeltevesuk, hogy a piac alapvetoen bizik a Fed-ben, illetve annak azon kepessegeben, hogy szukseg eseten alacsony inflaciot biztosito monetaris politikat tud folytatni. Tehat lenyegeben a hosszutavu inflacios varakozasok elszallasatol nem kell tartani, mert a piac tudja, hogy a Fed mindig kello erovel fel fog tudni lepni, ha szukseges. Egy ilyen kornyezetben erdemes azt vizsgalni, hogy bizonyos helyzetekben nem az inflation targeting az optimalis jegybanki politika.
Magyarorszagnak nem adatott meg ez a luxus. A jelen helyzetben egy eroskezu jegybanki politika hianyaban csak pillanatok kerdese lenne, hogy a kamatok (es a forint arfolyamok) menthetetlenul elszalljanak. Azon meg gondolom nem fogunk vitatkozni, hogy helyes lenne-e egy olyan monetaris politika, aminek a kovetkezmenye 2500%-os allampapirkamat es gyakorlatilag ertektelen forint...
igen, namost az MNB feladata pont annak megállapítása, hogy a gazdasági helyzet mit enged meg. És ha Simor és az MNB úgy látta, ez a blog meg amúgy, akkor úgy pusztán kinyilatkoztatás alapján nem fogok ennek a blognak hinni.
A biztonsági ráta az a tényleges pénz, pl. nyomtatott pénz, és a virtuális pénz arányát szabályozza.
az igaz, hogy az inflációs nyomás egy része az infl. várakozás, de ezek letörése egy olyan őszinte jegybanki (és fiskális) politikával is működik, amelyik reális célokat tételez és a célok helyességéről is meggyőzően beszél.
Amúgy alapvetően fordítva ülünk a lovon. Az árszínvonal csak egy szimptóma (és sokféle tendenciát jelezhet előre) a fő cél PONT NÁLUNK!, hogy a gazdaság növekedési lehetőségeivel korreláló és azt elősegítő pénzmennyiség legyen, kitermelhető kamattal. Akkor is ha ennek van inflációs következménye. btw magas kamattal sem sikerült közelebb kerülni az inflációs politika céljaihoz.
Ezzel en ket problemat latok. 1. az MNB-nek NEM ez a celja (errol ugye mar beszeltunk az elobb). 2. Ez egy papiron jol mutato elmelet, amit valoban komoly kozgazdasagi koponyak (Friedman, McCallum) vezettek elo. Akar meg helyes is lehet (ez sosem derult igazan ki). A problema az vele, hogy a valosagban nem kivitelezheto. Ezert is hagyott fel a Fed ezzel a megkozelitessel a 70-es evekben. Masnak sem sikerult sosem, es ezert van az, hogy ma minden jegybank inflacios celokon keresztul probalja meg szabalyozni a gazdasagban levo penzmennyiseg merteket.
"btw magas kamattal sem sikerült közelebb kerülni az inflációs politika céljaihoz."
Ez viszont igaz.
De a hitelpénzből kamatokkal megnövelt részt fizetnek vissza, így az elv szerint az egyensúly visszaállítására a kamatoknak megfelelő pénznyomás teljesen jogos.
itt szerintem látható, hogy érvek csaptak össze, megmutatva, hogy nincsenek dogmák
fenteslent.blog.hu/2011/12/19/kell_e_szeretni_simor_andrast/fullcommentlist/1#c15263054
A megfelelő összetételű devizatartalék olyan, hogy a jegybank alapfeladatának számító "pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítását" szolgálja. Ha igaz lenne hogy a jegybank érdemben tett a CHF hitel elterjedése ellen, akkor ha erre senki sem hallgat, muszáj fedezetet képeznie, különben a pénzügyi rendszer kockázata már a gazdaságot fenyegeti. Most kb. épp ez történik a duplára nőtt részletekkel, gazdasági befulladással, ingatlanválsággal. Ha a CHF devizakitettség nem állna fenn, a gazdaság jobban pörögne, a forint erősebb lenne, az államadósság kockázati kamatfelára alacsonyabb lenne, de még maga a devizatartalék szükséges mértéke is kevesebb, ami kisebb adósságot és kamatszolgálatot jelentene. Hát ezért kellett volna CHF fedezet az extrém CHF kitettségre. Most is milyen klassz, hogy lehet liciten szerezni piacon kívül az eurót a végtörihez, mennyivel szebb lenne ugyanez közvetlenül frankkal, hogy jegybankfoglalós, teljes hitelállomány konverziós, unorthodoxabb módszerekről ne is beszéljünk... :)
Remélem mindenki elolvasta a szerző ide vágó linkjét. Tanulságos és ijesztő.
Egyrészt ezzel aztán tényleg fékezné a gazdaságot (ekkora összeggel csökkenne a pénzmennyiség)
Aztán ingyen (pontosabban a valós árfolyamnál olcsóbban) adja oda a devizahiteleseknek? Ez pont azt jelentené, hogy a devizahitelnélküliek fizetnék meg a devizahitelesek teljes veszteségét, mert az MNB veszteségét a költségvetés állja - az árfolyamemelkedésnak meg van kamatoldala is, az MNB alacsony kamatot kapott volna a CHF-ért (ráadásul a tartalékot negy hányadban likvid eszközben kell tartani, tehát még alacsonyabbat) pont ahogy a devizahtelesek is alacsony kamatot fizettek.
Nem azt mondtam, hogy plusz ennyi CHF legyen ott, hanem hogy a már ott parkoló devizatartalékban legyen több CHF.
Hogy vész esetén ki és milyen elvek alapján kapja, lehet vitatkozni, de maga a devizatartalék azért van, hogy biztosítsa a pénzügyi rendszer stabilitását. Azaz ha a stabilitás veszélybe kerül, felhasználható legyen (közvetett módon természetesen).
És nyugodtan kijelenthetjük, a devizahitelesek veszteségét ugyanúgy a költségvetés állja, méghozzá több csatornán keresztül:
- a törlesztési árfolyam szintje révén a gazdaságból kivont elképesztő összeg (ha árut vagy szolgáltatást vennének belőle, minimum áfát, de valójában annál sokkal többet hozna a költségvetésnek)
- a pénzügyi rendszer fenyegetettsége miatti állami és banki kockázatok kamatfelára, CDS, stb...
- a gazdasági kockázatai miatti árfolyam felár hatása az államadósságszolgálatra (tovább folytja a gazdaságot, adóemelésre kényszerít, és ezzel ördögi kört indít)
Tehát lehetett volna nem engedni a CHF eladósodást, de a baj esetén felhasználható fedezet nélkül ez nagy lúzerség volt. Most persze rugózhatunk azon, hogy miért segítsük a CHF hitelest, de ameddig ezen rágódunk, minden hónapban többel segítjük, mint amennyibe a devizafedezeti műveletek kerültek volna.