Szentendre nyakára egy technokrata csődgondnokot ültet a Raiffeisen, mint Olasz- vagy Görögországban a pénzvilág. Szentendre Bajnai Gordonja veszélyezteti a népképviselet elvét.

A folkgiccs tobzódásáról, az Angyal kocsmáról, lejárt szavatosságú képzőművészeiről és nehézzene-fesztiváljáról ismert biciklis célpont eddig nem hívta föl magára különösebben a politikaelmélet figyelmét. Most rögtön az élvonalba robbantott. Egyfelől ugye pénzügyileg csehül (szarul) áll, ebben a magyar települések között erősen szürke kisegér. Na de a válságkezelés invenciózus volta, kérem! Szentendre, miután számlavezetője és kötvényeinek kezelője a Raiffeisen bank, azzal egyetértésben egy új, nem képviselő-testületi-tag alpolgármestert nevezett ki! Az új alpolgármester külsős, "reorganizációs menedzserként" menedzsel. Ráadásul úgy, hogy illetményének egy részét is a Raiffeisen állja (ezen tényleg csak sírva röhögni!). A kinevezett alpolgármester, Polányi Sándor igazi mocsárlecsapoló békagyilkos: érzékeny vallomása szerint "Nincsen demokratikus válságkezelés". 

És bár lehet, hogy a magyar állam és a települési önkormányzatok önérzetére a gazdasági szabadságharc óta idétlen dolog apellálni, ez mégiscsak az abszurdum.

Nem azért mert, az történik kicsiben, mint nagyban, hogy Szentendrére a pénz nevez ki döntéshozót a népakaratot megkerülve, ahogyan Olasz- és Görögországban miniszterelnököt. Nem csak azért, mert éppen így ajánlgatták decemberben, januárban a nyugati erők által végrehajtott intervencióban reménykedők Andor Lászlót, vagy a "független technokrata" sárkányölő Szent Györgyöt: Bajnai Gordont szakértő kormány élére. Ha egy kicsit belegondolunk, ez a kinevezés súlyosan veszélyezteti az alkotmányos rendet és egyéb, a területet szabályozó jogszabályok szellemével is ellentétes, bármilyen alkotmányos szövegről is legyen szó.

A közszolgálat

A közszolgálat fogalmát a magyar jog nem határozza meg, de a közszolgálat különböző eseteiben például összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg. Az Alkotmánybíróság ennek nyomán értelmezhetné a közszolgálat fogalmát és meg kellene semmisítenie a képviselőtestület kinevező döntését.

1994. évi LXIV. törvény

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

10. § E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell 13. § (1)A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra - a (2)-(3) bekezdés kivételével - megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit (…)

(az alább következőeket nem, a két törvény közötti kapcsolat azonban nem indokolhatatlan, illetőleg példa arra, hogy egy másik típusú közszolgálati jogviszonyban milyen összeférhetetlenségi szabályok vannak)

1992. évi XXIII. törvény

a köztisztviselők jogállásáról

21. § 

(6)A köztisztviselő

a)nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;