Hatvan forintos tojás: tényleg az Unió hibája?

2012.03.07. 15:30 Döry L.

Rémhírként járta be a sajtót, hogy hatvan forintba kerül majd egy darab tojás húsvétra. Az informátorok tudni vélték, hogy ennek valamilyen közelebbről meg nem határozott uniós szabvány az oka.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi igaz ebből? Arról nyilván senkit nem kell bővebben felvilágosítani, hogy a tojótyúktartásnak elképesztő példái is vannak a világban, ahol beteg, tátongó sebekkel borított, teleantibiotikumozott tyúkok vannak összezsúfolva kevés négyzetméteren. Az Unió a tyúktartás különböző sztenderdjeit ismeri, amelyek a tyúktartás feltételeit határozzák meg.

Ezek a tudatos vásárló által bogarászott tojáskódok, úgymint 0-organikus, 1-szabad tartás, 2-istálló, mélyalom, 3-ketreces. A hivatkozott EU előírás ez utóbbira, a legállatkínzóbb, ketreces tartásra vonatkozik, amennyiben előírja, hogy 45 cm magas, 750 cm2 alapterületű, ebből 600 cm2 hasznos alapterületű ketrecben kell (csak) nyomorgatni az állatot. El lehet képzelni, hogy az előző szabályozás szerint 550 cm2 alapterület milyen boldogságot jelenthetett a tyúknak. Az új előírást tartalmazó jogszabály (1999/74/EC Irányelv) implementálására, az ahhoz való alkalmazkodásra, mint azt az irányelv száma is mutatja, a tagállamoknak 12 évük volt. Idén januárban elégelte meg a dolgot a Bizottság és szólított föl 13 tagállamot, köztük Magyarországot is a teljesítésre.

Az olcsó élelmiszer intenzív tartást, rossz minőséget, boldogtalan állatot, iparszerű természetkizsákmányolást jelent. A hatvan forintos ár, amit az egyszeri beruházás költségei okoznak pedig legalább közelíti a 30-35 forintos ipari-gagyi tojás árát a jobb gazdálkodásból származó tojás árához, feltéve persze, hogy az egész ellenőrzött tartási mód rendszer faszán működik az egész EU-ban.

kép:innen

 

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr594295411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azám, most megy az ajvékolás, pedig mi is 2004-ben beleléptünk, 8 év alatt felkészülhettek volna apránként a tojásgyárak. de megint a qrva eu a hibás, nem a magyar patópálok! rohadjon szét a pofájuk.
Odáig értem, hogy drágulni fognak a ketreces tojások. Vajon ez felhajtja majd a 0, 1, 2 -es tojások árát is?

Én majd' egy éve 45-ért veszem a nagy, nem-3-as tojásokat a piacon. Ha a ketreces is legalább annyi lesz, akkor én mennyit fogok fizetni egy mélyalmosért?
Az is megérne egy misét, hogy mindez milyen kihatással van a fogyasztók egészségére. Ha valakinek a belinkelt videóban látható kegyetlenség miatt még nem ment el a kedve örökre a csirke (és általában a hús) fogyasztásától, akkor talán a saját jól felfogott érdekében nem árt tudni, hogy az állatoknak a gyors növekedés érdekében beadott ösztrogén (növekedésért felelős) hormon nem ürül ki, hanem felhalmozódik az állat szervezetében, majd az elfogyasztással átkerül az emberbe, ahol szintén felhalmozódik és természetellenes sejtnövekedést, akár elhízást, vagy hormonális változásokat okozhat.

A lányok korai nemi érése bizonyítottan összefügg a nagyüzemi élelmiszeripar "áldásos" hatásaival, mint ahogy valószínűsíthetően a népesség kóros elhízása is. Mondjuk én azt sem tartom kizártnak, hogy a hosszútávon (egy élet 50-60 éve alatt) fogyasztott ilyen ételeknek közük lehet a vezető halálokokként ismert szív- és érrendszeri betegségekhez, daganatokhoz is...
Ha még jobban felmegy a tojás ára, akkor majd előveszik az emberek azokat a recepteket, amelyekből némi fifikával (vagy anélkül is) ki lehet spórolni a tojást.
Pl. palacsintát simán lehet tojás nélkül készíteni, a rántotthúst is elég tejben megforgatni, fasirtba 3 helyett 1-et, stb.
Aztán a 60 forintos "gazdák" felkenhetik a hajukra a tojást, ha nem lesz kereslet...
Életet életért mondaná tyúkanyó! Igazságot az állatoknak!
Ez nem valami átgondolt lényegi állatvédelemről szól, hanem a tehetős nyugat európai polgárok hobbyjáról, a piacszerzésről, és a tőkeszegény piaci szereplők kiirtásáról. Magyarországon is a piac koncentrációja következik be (kevesebb szereplő, nagyobb telepek), és valószínűleg az importtojás is könnyebben jelenik majd meg a polcokon.

A szabályozás miatt egyre kevesebb szereplővel, egyre nagyobb termelési egységek alakulnak ki. Ez viszont szuperintenzív tartást jelent, amely hosszútávon főleg mélyalmos lesz, valamennyi berendezett ketrecessel. Most sok ország termelői kivárnak, mert ahol később kezdik el büntetni a termelőket, azok minimum rövidtávú előnyökhöz jutnak a többi ország termelőihez képest. Minél tovább falaz egy kormány a termelőinek, annál több kis szereplő maradhat életben. Az EU-n kívüli szereplők pedig majd behozzák a régi ketreces tartásból származó olcsó tojást ahová tudják.
süti beállítások módosítása