Az igazságtalan magyar közoktatás húsz éve

2012.03.27. 07:30 Döry L.

A Holt Költők Társasága egy érzelgős, agyonhypeolt film, érettségi előtt láttam utoljára, amikor könnyeket csalt filozófia tanárunk szemébe. A filmben Keating tanár úr, egy régi tabló fényképeihez vezeti diákjait, ahol szembesülhetnek az előttük az iskola padjait koptatók reményt és önbizalmat sugárzó arcaival. Ha a rendszerváltás óta eltelt húsz év oktatáspolitikusait szembesíteni lehetne, az elmúlt évtizedeink tablóképeivel, vajon mit látnának? És amit látnak az átértékeli-e doktriner vakságukat? Hogyan fordulhatott elő, hogy a  rendszerváltást követően nagyon egyenlőtlen minőségű, iszonyú korán szelektáló és igazságtalan iskolarendszert hoztunk létre, miközben az oktatás megálmodói egyfelől profi oktatáspolitikusok voltak, másfelől SZDSZ-es szakpolitikusok, akik láthatták a következményeket. A posztszocialista magyar oktatás tévelygéseiről beszélt Neumann Eszter a Helyzet Műhelyben

 

Magyar iskola: gyerek- és óraszámháború

A rendszerváltás az országot a kísérletező eufória hangulatával oltotta be. Így volt lehetséges, hogy a szubszidiaritás értéke és az önigazgató önkormányzati modell az állam  reformja során a gyakorlati szempontok háttérbe szorításával vált egyeduralkodó elvvé. Ennek a történetnek a része a magyar közoktatás önkormányzati kezelésbe adása – és az ebből folyó számtalan feszültség. A rendszerváltás előtti oktatáspolitikát tantervi központosítás és egyneműség jellemezte, de már a hetvenes évek végén belépnek a nyelvi/ zenei tagozatos iskolák, amik az elit gyerekeinek nyújtanak elkülönülési lehetőséget; az igazi fordulat persze a rendszerváltás: az iskolafenntartók az eltérő anyagi lehetőséggel bíró települési önkormányzatok lettek és alapelvi szinten deklaráltuk az iskolaválasztás szabadságát. Miközben az egyenlőtlen oktatás magva itt már el volt vetve a kilencvenes évek oktatáspolitikai vitája csupán a Nemzeti Alaptanterv tartalma körül forgott, konzervatív (MDF) liberális (SZDSZ) harcként. Eközben kiépül egy szelektív, elkülönítő és igazságtalanul eltérő minőségű tudásokat átadó iskola. (Hogy ez miért rossz, abba most nem mennénk bele, csak annyit, hogy nem a szereplők gonoszsága az ami az elkülönítő oktatást okozza, hanem társadalmi csoportok vágyai és a rendszer engedékenysége). A mindennapi beszéd része lett az iskolák közötti verseny az ún. „jó képességű” gyerekekért miközben a cigány, vagy hátrányos helyzetűektől az iskolák szabadulni akarnak. Eközben iskola bezárásokat, összevonásokat, az  óraszámokat, a gyerekszámokat, a nem kívánatos cigány gyerekek iskolai elhelyezését iskolaigazgatók és polgármesterek átláthatatlan várospolitikai alkuja alakítja.

A nagy sokk: a PISA felmérés

A kétezres évek OECD vizsgálata nyomán kiderül, hogy a nyugati országokhoz képest a magyar iskola bizonyos képességeket nem ad át hatékonyan. A felmérés visszhangja itthon: pánik és kapkodás, a katedra rendszerű és lexikális iskola kiátkozása – a képességfejlesztés előtérbe állítása.  A PISA másik állítása a magyar oktatási rendszer szelektív jellegét állapítja meg – erre azonban egyedülálló válasz születik: Egyedül Magyarország értelmezi úgy ezt a megállapítást, hogy ezzel kapcsolatosan neki feladata van, a térségbeli országok például egyáltalán nem.  És az az SZDSZ, aki kilencvenben megszülte a szabad magyar iskola modelljét, most adminisztratív eszközökkel annak korrekciójába kezd. A deszegregációs központi akarat azonban a helyi iskolai, városi ellenállásokon általában megbukik.

Az előadás végén két város iskolai integrációját összehasonlító kutatásból kiderül, hogy míg egy szocialista iparváros nem volt képes integráló módon átalakítani az iskoláit a nagy deszegregációs divat során, addig egy alföldi, református mezőváros - stabil politikai élettel és erős helyi szövésű társadalommal úgy tűnik sikerrel kísérelhette meg, hogy minden iskolájában legyenek cigány gyerekek. A decentralizált oktatás mérlege, egy egyenlőségelvű megközelítés számára nem túlságosan szívderítő, de amit a Fidesz 2013-ban csinálni szeretne az fantázia híján nem egyéb, mint a decentralizált oktatás ellentétének homályos emlékek és nosztalgiák alapján való újraálmodása.

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr214331989

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Orbán Viktor: kamaszlány és miniszterelnök? 2012.03.27. 10:48:31

A március 15-ei beszéde után már nem maradt kétségem afelől, hogy Orbán Viktor valami érthetetlen okból kamaszlányként viselkedik. Hisztis, minden fiúra rákacsint, kelleti magát, nem is sejtve, hogy a középiskolában egy idő után az ilyen lányokat nem a...

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.03.27. 09:51:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez a cikk most nem lett befejezve vagy mi?
igaz, egy összegző sor még elfért.
Az utolsó háromnegyedet is posztolni kellene.
Nem fért ki több betű a monitor alj
tényleg be kéne fejezni
Közhely, hogy Magyar Bálint gyermeke hová járt iskolába, de pl ahol én lakom, ott MSZP-SZDSZ támogatású polgármester van igen régóta és a szegregál oktatás a napi gyakorlat. Elég sok a cigány, de csak a külön iskolába járhatnak, a központi, szépen felújított iskolába nem. Viszont annyi nem cigány gyerek nincs, hogy a jó iskolát megtöltsék velük, ezért inkább más településekről vesznek fel gyerekeket, de nem a helyi cigányokat.
Megteheti a polgármester, hiszen megfelelő a hátszele. Ha Fideszes vagy Jobbikos polgármester lenne, már rég a TASZ ott kárálna de lehet, hogy Barroso személyesen.
Az a szerencse, hogy mostantól minden megoldódik, mert lesz kötelező hittan és holnaptól bármely gyerekből lehet doktor, hiszen már hivatalosan is csak a CTRL+C meg a CTRL+V billentyűkombinációk lenyomásának helyes sorrendjét kell elsajátítani az egyetemi évek alatt. Hol itt a probléma?
Az Opus Dei receptjét alkalmazták a rendszerváltás után, ugyanazt, amit Pinochet. A cél a társadalmi mobilitás akadályozása, az elit poziciójának biztosítása, de mindenekelőtt a katolikus egyház befolyásának növelése volt. Ennek három eszköze van, mindhármat megtaláljuk Chilében és Magyarországon.
1. Az iskolai körzethatárok eltörlése, amiből egyenesen következik a szegregáció. Nem csak logikai alapon, hanem a tapasztalatok alapján.
2. Az iskolák önkormányzati kézbe adása, a "helyiek jobban tudják" áldemokratikus mantrával. (Mitől is értenének az oktatáshoz a helyi képviselők? Az iskolából többnyire csak az ingatlant, és az igazgatói poziciót veszik észre.) Ennél még fontosabb, hogy ily módon szegény körzet iskolája még szegényebb, gazdag körzeté még gazdagabb lesz-lett.
3. A privatizáció, és a for-profit intézmények engedése, valamint a kevert finanszírozás. Az előbbiek az egyházi, főleg katolikus intézmények előretörését hozzák, sok esetben nem hagyva választást. Opus Dei, ugye. Másfelől a for-profit intézmények minőségbiztosítása sokszor necces. Chilében is, ahol pedig a korrupció mértéke nem akkora, mint Magyarországon.
A sírnivalóan vicces ebben az, hogy az SZDSZ is bevette a cumit, és az Opus Dei szekerét tolta. Innen is egy nagy gratula, pajtások.
Bennem az a kérdés fogalmazódott meg, hogy miért cigányozik a cikkíró?

Az oktatást nem rasszok, hanem képességek szerint kell szervezni. Az, hogy "egy alföldi, református mezőváros - stabil politikai élettel és erős helyi szövésű társadalommal úgy tűnik sikerrel kísérelhette meg, hogy minden iskolájában legyenek cigány gyerekek" nem pozitív példa, hanem hülyeség.

Az osztályközösséget és a tanítás színvonalát nagy mértékben tudja rontani akár egy deviáns gyenge képességű gyerek is.
Nem hiszem h az Szdsz oktatás politikáját kellene pozitív vonatkozásokban felhozni!
Magyar Bálint és az ő nyomdokain haladó mszp-s Hiller mindent tönkretett amit lehetett! Kezdve a Bolognai folyamat lekapkodott bevezetésével!

Az meg sem lep h az oktatás igazságtalanságnál különféle kisebbségi és szegregációs kérdések jönnek elő legelőször...!
A svéd modellt kéne lesmittelni, mert az működik.
@Szolgálati Füldugó: Jaj, istenem... te hit gyülis vagy ugye pajtás...? A gonosz katolikusok....huh! :) Hű, de örülnék, ha a magyar oktatásnak az lenne a legnagyobb baja, hogy az opus dei irányítja...:).
Ez most miről szól?

@kozi001: Hát igen, a rossz/kezelhetetlen tanulók berakása a jó tanulók közé, hogy azok húzzák magukkal őket, elméletben nagyon szép, gyakorlatban meg semmi eredménye.
Akik ezeket kitalálják, tipikusan olyanok, akik egy évet se tanítottak.
@ColT:
Az h a jó képességű tanulók eredménye egyetemeken esetleg romolhat a rosszul felkészített középoktatás miatt az senkinek nem szúr szemet...!
De a nagyon rossz képességűek azok minden írásban elő kell h forduljanak és rögtön fontos politikai kérdést kell belőle csinálni...!
süti beállítások módosítása