Magyarugarozás sucks

2012.04.13. 08:03 Tékás Lacika

14048044.jpg
Jajj, de borzasztóan idegesítő, amikor azt hallom (amúgy magyar emberek között zajló beszélgetésekben), hogy mi alapvetően és megváltoztathatatlanul irigyek vagyunk, vagy hogy felsőbbrendűségi érzésük van a környező népekkel szemben. Olyan szélsőségesen sommás kijelentéseket hallottam magyar emberektől saját magunkról, amelyeket tudom, hogy ugyanők nem mondanának például cigányokra vagy zsidókra, mert van fülük arra, hogy hallják, hogy ott valami nem stimmel.
Itt nem hallják, és még csak nem is kell Kertész Ákosnak lenni ahhoz, hogy ilyen hibába essen az ember, a legkülönbözőbb ismerőseim magyarugaroztak már nagyon csúnyákat a környezetemben. A magyarugarozás általában determinisztikusan összekapcsolja a magyar kultúrát az ország helyzetével, használója azt állítja, hogy „azért tartunk itt, mert mi alapvetően ilyenek vagyunk”. Pedig nem nehéz belátni, hogy ahogy mindent az ország elitjére fogni is leegyszerűsítő és félrevezető hülyeség, úgy azt is baromság gondolni, hogy minket visszahúz valami kulturálisan belénk kódolt, eltávolíthatatlan rontás.

A kulturális esszencializmus nem menő

Írtunk ezen a blogon egy, „Az írek cigányok?” címet viselő bejegyzést, ami arra mutatott rá, hogy az ipari forradalom Angliájának sztereotipikus ír-képe mennyire egybevág a mai Magyarország sztereotipikus cigány-képével. A példánál maradva érdemes felidézni, hogy az ír gazdaság milyen hatalmas hullámzásban volt az elmúlt száz évben. A gazdasági mutatókat figyelve simán lehetett azt is állítani az írekről, hogy egy dolgozni nem akaró nemzet, meg azt is, hogy ők igazi szorgalmas, szívós emberek, ezért sikerült magasra emelkedniük. Jó, de akkor most mi az igazság? Az írek cigányok, aztán meg japánok, aztán megint cigányok, itt valami nem oké. Az óriási gazdasági változásokat látva lehetetlen valamiféle állandó és mindenható ír lényeget feltételezni, ami képes lenne megmagyarázni az írek mindenkori helyzetét. Az írek nem cigányok és nem japánok, sőt a cigányok meg a japánok is mindenfélék. A kulturális esszencializmus nem számol az egyének közötti különbségekkel, pedig a különböző ír emberek nyilván nem pontosan ugyanazt a kultúrát hordozzák magukban. A kulturális esszencializmus nem veszi figyelembe az intézmények szerepét sem, pedig egyértelmű, hogy például az ír jegybank is tényező abban az egyenletben, ami az ír gazdasági teljesítményt magyarázza. A kulturális változást sem tudja megmagyarázni ez a gondolati rendszer, illetve nem tud mit kezdeni a szubkultúrák létezésével. A nemzetkarakterológia társadalomtudományi zsákutca, ideje ezt a közbeszédben is tudatosítani.

Akkor végülis mi van a nemzeti kultúrával?

Léteznek különböző embercsoportokra jellemző kultúrák egymástól radikálisan különböző társadalomkutatók (például résztvevő megfigyelést használó antropológusok és statisztikai kultúravizsgálatokat használó szociológusok) szerint is. Nemzeti kultúrák is vannak. A nemzeti kultúrák viszont változnak, egyéb kultúrák szelik keresztül őket (például nemi és generációs kultúrák), illetve az egyén mindig alakít az adott kultúrán, nem változatlanul sajátítja el azt. Ráadásul a kultúra nem az egyedüli szabályozó tényező a rendszerben, többek között az intézményeken és a nemzetközi helyzeten is múlik, hogy egy ország milyen irányba halad. Ezekből a megállapításokból az következik, hogy a nemzeti kultúra nagyon korlátozott magyarázóerővel rendelkezik akkor, amikor mondjuk az érdekel minket, hogy „hogy jutottunk ide”.

A kollektív önkritika nem feltétlenül haszontalan műfaj, ugyanakkor látni kell, hogy a magyarugarozás teljesen hamis képet fest a társadalomról, rólunk, magyarokról, ráadásul általában a szolgai Nyugat-imádat diskurzusába illeszkedik, ami nyilván nem vezet sehová. A magyarugarozásnak az az üzenete, hogy felesleges bármit is tennünk a sorsunk jobbítása érdekében, hiszen lehúz az a mocsár, ami tulajdonképpen mi vagyunk. Éppen ideje megválnunk a magyarugarozástól. Nem fog hiányozni.

(A kép forrása)

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr434382893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arra a részre reagálok, hogy ilyet biztos nem mondanának cigányokra vagy zsidókra.
Egyszer beszélgettem egy zsidó nővel, aki a gyerekeit a Lauderbe járatta, és panaszkodott, hogy az utóbbi időben mennyire tipikusan zsidósan pénzcentrikusak lettek.
Ezen először meglepődtem, aztán persze megértettem, hogy ő, lévén zsidó, nyugodtan zsidózhat, nem éreztem mögötte semmi olyat, amit például a Jobbikos zsidózásokban. Ő anélkül zsidózhat, hogy a zsidóságot kiirtás gondolata egyáltalán felmerülne.
Ilyen alapon szerintem én is nyugodtan "magyarozhatok", a saját fajtáját mindenki bátran szapulhatja, attól nem kell félni.
@nyeznajka: Ez egy merő hülyeség szerintem. Szerinted bárki, aki nem zsidó, de a példánál maradva a zsidók esetében pénzcentrikusságrólbeszél abban "felmerül a zsidók kiírtása?!
Másik: ha valaki ey népet, népcsoportot szid, akkor annak minden tagját szidja. Ha valaki a saját hülyeségei miatt minden magyart (zsidót, cigányt, írt, stb...) fikáz, azzal a norális magyart (zsidót, cigányt, írt, stb...) becsmérli. Ettől persze félni nem kell, csak éppen "sucks", ahogy a poszt szerzője is írja.
@nyeznajka: Érdekes hogy a zsidó zsidózhat és magyarozhat is, de a magyar nem zsidózhat! Hm, ez talán kettős mérce?
@gabesz7004: ez egy ilyen geci, náci, világ fiú! Csakhogy aki zsidózni akar, az nem moralizál, hanem zsidózik.
@gabesz7004:

Ezy így színtiszta hülyeség. Nem is a következtetés, hanem az alapállás, illetve kiinduló pont.

Magától értetődő, hogy mindenkinek „lehet” véleménye, akár önmagáról akár bárki másról. A kérdés az, hogy a vélemény tisztességes-e, tapasztalati-e, vagy lelki torzultságból eredő beteg önvád illetve rágalom?

Meg azzal a megközelítéssel is hibát látok, ami „magyar”t állít szembe „zsidó”val. Mintha zsidó (nálunk) az valami eleve nem magyar lenne. Ebben már ott van alig rejtve nem a „zsidózás”, hanem a diszkriminatív rosszindulat, az elutasító – végsősoron – gyűlölet. Ami ha ott van, hiba.
Négy évnyi (gőggel-botránnyal, mára már tipikusnak megismert jaffatempóval fémjelzett) fideszkormányzás után több mint egymillióan szavaztak orbánra, ez egy eléggé kézzelfogható bizonyítvány:

igen, tömve vagyunk hülyékkel és aljasokkal, igen, ez a magyar ugar, rajta a korrupt, mutyizós, felfelé meleg szarig boldogan benyaló lefelé ínszakadásig taposó birkákkal.

A magyar még külföldön is a magyart szívatja és lopja meg ha teheti, egyedülálló ezzel a világon. Az sem zavarja ha már a vérét kiszívta a kormányképű maffia ameddig neki jobb mint a szomszédjának addig boldog pofával feszít a bankja autójában és boldogan habzsolja a szart a bank tévéje előtt a bank házában.

Mert nem az övé, nem bizony. Se a háza se a hazája. Rég észrevették olyanok akik képesek nem egymást hanem másokat baszogatni és elvették tőle. Mert az ilyen nem érdemli meg hogy legyen neki. Ez a magyar. Így jártunk, ennyit ért.
@baliquez: Nekem nincs hitelem és a környezetemben senkinek sincs. Ezen kívül 1 forintot nem loptam és az ismeretségi körömben sincs ilyen. +én állandóan segítőkész emberekkel találkoztam itthon Budapesten, és vidéken is. Lehet, hogy véletlen de szerintem semmivel sem vagyunk rosszabak más népeknél (már ha ez számít egyáltalán), egész egyszerűen aki normális, becsületes az ahogy csak teheti kifarol a "frontvonalból" és a proliskodást messzire kerüli. Aki pedig rossz helyzetben van (nem a hitelek miatt, hanem mert egyszerűen nem fizetik meg, vagy nincs munkája), az mindig, mindenhol és mindenkor a túlélésre játszik.
- Ady Endre -

A magyar Ugaron

Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.

Lehajlok a szent humuszig:
E szűzi földön valami rág.
Hej, égig-nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?

Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,
Régmult virágok illata
Bódít szerelmesen.

Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.
@baliquez: Ha szerinted a fidesz szavazók en bloc "hülyék és aljasok", akkor neked már sajnos nincs vissza a lejtőn. Azt azért jó tudni, hogy senki sem szavaz rossz szándékból, hanem legjobb belátása szerint. Ezt elvitatni minimum parasztság.
@Terézágyú: lehet, hogy egyértelmű, de azért leírom, hogy nem a művészeti megjelenésekkel van bajom.
baliquez 2012.04.13. 13:33:33
Ezek nem magyar, hanem emberi tulajdonságok. Nem mi találtuk fel a hitelre luxust, csak nekünk még új (volt). És hát tényleg mekkora öröm hazavinni az első rendes tévét, amihez még az ülést is előre kell hajtani a swiftben, na az a pillanat sokaknak megéri, bizony!

Terézágyú 2012.04.13. 13:57:35

- MPSZ -

ez itt nem kelet ez itt nem nyugat
ez itt nem észak ez itt nem dél
nincsen itt tavasz nincsen nyár
ide nem jön az ősz ide nem jön a tél

az egyenlítőtől távol vagyunk
a sarkoktól meg messzire
ez az a hely ami semmilyeeeen
mert nem hasonlít semmire
jáááo

vagy

ez egy elmaradott ország
itt elmaradott emberek élnek
primitív számító gépek

Azt hiszem itt élve szabad önkritikát gyakorolni, én csak azt nem bírom, ha valaki kintről teszi. Az foglalkozzon csak az ottani élettel, legyen szíves.
És milyen szép az a - valószínűleg kunsági - fotó a cikk elején...
@Rókakígyó: S ha világ náci, akkor mi miért nem lehetünk nácik? ;)
@baliquez: igazad van! Not! a baloldalra szavazok az orszag javat akarjak??? Elment a eszed? Azert tartun ott ahol tartunk....
@gabesz7004:

Jó, hogy említed. Tökéletes példa. Csak és annyiban esett neki mindenki, aki nekiesett, mert abból indultak ki, íme egy (koszos) zsidó, aki minket magyarokat gyaláz. Holott ami tőle elhangzott, azt egy nemzete sorsáért aggódó magyar író mondta, nemzetét ostorozva, hogy azt fölébressze. Drábik (most pl Adyt mellőzve) rém hasonlókat mond. Senki nem méltatlankodik, mert nem tekintik valami másnak. Kertésszel vitakozni lett volna érdemes, nem görcsösen és ellenségesen számonkérni tőle, de ez most nem idetartozó.
@gabesz7004:

Tisztességből például. Úgy gondolom, ha azt látom, hogy körülöttem mindenki gazember, abból nem azt a következtetést vonom le, hogy én is gazember leszek. Nem azért vagyok olyan amilyen, mert mások valamilyenek és azt másolom, hanem a saját belső értékeimet követem.
@baliquez: teljesen jol latod a dolgokat, azzal a kiegeszitessel hogy a magyar === a cigannyal, kis is irom EGYENLO vele. Ennyire egy tetves neppel mint a magyar meg nem talalkoztam.
@flazz: a társadalom jobb- és baloldalra megosztása szintén tipikus orbáni demagóg bolsevik áfium, kényelmesebb ui. azokon uralkodni akik csak feketét-fehéret látnak, könnyebben elhiszik hogy csak jó-rossz oldal van, és elég ha annyit mondasz nekik hogy ők a jó oldalon állnak, onnantól a hit és a csoporttudat elegendő, egyből önszántukból támogatják a hazaáruló államosítgató adóemelő rablópolitikájukat. Elmúlthuszonkétév, és hovatovább felfelé kacsintgatunk Albániára, a vállalkozásuk Szlovákiába menekülnek, az értelmiség meg mindenhova, csak el innen.

Eközben folyik az Észak-Koreai típusú személyi kultusz, Miszterelnökúr Őtévedhetetlensége, a példamutató Kínára nézünk párás tekintettel, és a cionisták előtt hajbókolunk mert a civilizált világ már szóba sem áll velünk, köszönhetően elmebetegünk és bűnbandája beszámíthatatlan ámokfutásának.

Igen, hülyék és aljasok vagyunk mindannyian amiért hagyjuk hogy ezek a mocskok éljenek és élősködjenek rajtunk. Pipogya, ganyé, alávaló, beszari fostos népség. Kurvára időszerű lenne a féreghajtás pedig.
@ByA: Tisztességből? Persze lehetünk tisztességesek, lásd mondjuk Antall 90-ben államadósság témában, meg is lett az eredménye! Akkor halálra vagyunk ítélve ha egy tisztességtelen világban akarunk tisztességesek lenni. Egyénileg oké, de Államként nem lehet!
@ByA: Hagyd már, dehogy aggódik ő a magyar nemzet sorsáért!
@bazd meg: Nomen est omen! Baszd meg!
@gabesz7004:

Én úgy vettem ki, hogy mást sem csinált. És ennek során szépen megtámadta a balosokat, amihez lehetett volna jobbról milliószor értelmesebben viszonyulni, mint tették. Közben mondott egy pár baromságot is, de ettől még nem kellett volna úgy nekiesni, ahogy estek, mert odanézz, mit mer a zsidó. Csak az volt vele a baj, hogy zsidó. Pedig alapvető, létező problémáat azonosított. Mindegy, elég a témából.
@gabesz7004:

Én gyökeresen másképp értékeltem Antallnak azt az akkori dolgát. Ahogyan nézem a tisztesség volt ebben a legutolsó szempont, ha ott volt egyáltalán. Nem volt. Semmi köze sem volt hozzá.
En egyetertek a cikk iroval. Olyan ez az egesz mint a depresszios nők. Mindenhol azt olvasni, hogy a nők hajlamosak depressziora, aztan egy kosza roszkedvet is kapasbol bediagnosztizalnak annak. Vegul addig mondogatjak neki masok es ők maguknak, hogy nem csak egy hangyanyit osszebb kelle rantaniuk magukat, hanem ok most aztan sulyosan betegek, hogy a vegen tenyleg bele is betegszenek. (es vegul kiderul, hogy a nők nem is a depressziora hajlamosak jobban, hanem szofogadoak)
AÍ magyar ugar létező veszély: Ady ugye azt írja, hogy a "gaz lehúz, altat, befed", hoilott ő magát nem aléltan beletörődőnek látta, hanem látta a veszélyét, hogy ilyenné válhat. Ő persze ezt karakterjegyként mutatta be, hgogy ti. a magyar karakter ilyen, hogy fenyegeti ez a veszély. Dehát ez irodalom, metafora, mert a magyar irodalom Berzsenyi óta bírkózik ezzel a karakterképpel.
A blogolónak igaza van, szociológiailag a nemzetkarakterológia zsákutca, és kiválóan érvel emellett, anélkül is, hogy idehozná az ezt bizonyító releváns szociológiai kutatási eredményeket. Az irodalomban viszont termékeny, mert metaforikus (pl a Sors fogalmával egyetemben).
Tehát: irodalomban felhasználhatjuk a nemzeti karakter metaforáját, hogy figyelmeztessünk a veszélyekre. De ha nem költőileg beszélünk, hanem a diszkurzív logika nyelvén, akkor tényleg butaság az ugar veszélyét a karakterre alapozni, és persze kontraproduktív is, hiszen akadályozza, hogy elkerüljük az aláhullást.l
@Terézágyú:

Karinthy Frigyes

Jött értem a fekete hajó
Jött értem fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt tova vitt
Moslék-országnak mentiben -
Fekete hajó, fekete vizen.

Moslék-ország, hajh, cudar ország,
Hajh, Hortobágy, zsír-szívû rém;
Hajh, Átok-város, Redves-ugar:
Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém?
Fekete vizeken jöttem én.

Vagyok a nyugati sirály -:
De magyarnak köpött ki a föld
Moslék-ország a nyakamon ül
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagú föld.

Már nem megyek el, fekete hajó
Moslék-ország hagy’ örülj, szegény!
Laza ferdinen, laza ferdinen
Fekete vizen, fekete legény,
Hajh, kutyafáját, szomoru legény.
Mástól nem tűrjük el, hogy kritizáljon bennünket, az önkritika viszont hazaárulás, ergo: minden, ami magyar, az alapból bírálhatatlan.
Az azért megnyugtató, hogy a művészettel kivételt teszel, így Ady nem lesz betiltva:-)
@baliquez:

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
- Milyenek itt az emberek? – tudakolta.
- Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.

A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.

A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.
Megmondom mi a helyzet. A szerző által jelzett magyarugarozás, mint általános jelenség szerintem úgy 2006 óta harapózott el tömegesen. Őszintén szólva egyre gyakrabban hajlok rá magam is, mert ha nem Szauron gonoszsága teszi, hogy láthatóan borzalmasan romlik az általános morál, akkor kénytelen az ember kulturális gyökereket feltételezni.

A sztereotípiák pedig szükséges elemei a kognitív folyamatnak, egyszerűen ilyen az agy (javaslom felütni az Atkinson féle Pszichológia könyv Szociális vélekedések és attitűdök című fejezetét). Mindig lesznek sztereotípiák és mindig lesznek olyanok, amelyek egy-egy nép karakterét igyekszenek megfogni. Már Zrínyi Miklós is ilyet ír: "Francuz nemzetrül van mit mondanunk. Ez a nemzet bizonyára hadakozó, dicsőséges, hatalmas, de az is nyilván vagyon, mikor nem magának keres s nem magának hadakozik, nem igen sok jót várhatni tüle. (...) Ahhoz, a francuz ha győzedelmes, eltürhetetlen, ha nyomorodott, semmirekellő. Muszkát nem számlálom,(...) Az ő országok messze, az ő népek goromba, az ő hadakozások semmirekellő, vitézségek nevetséges, politikájok ostoba, birodalmok tyrannis; kinek kelljen hát az ő segitségek!" (Az török áfium ellen való orvosság)

Az itt emlegetett írek pedig így látják magukat: "Az ír politikai életet hihetetlen alattomosság jellemzi, és a zűrzavaros, vérfertőző, törzsi viszonyokat még a résztvevők közül is csak kevesen látják át. A két legnagyobb párt között a külső szemlélő alapvetően semmi különbséget nem lát. Mindkettő a jobbszélen foglalja el önelégült pozícióját, de az emberek közül sokan következetes és szenvedélyes hívei egyiknek vagy másiknak, attól függően, melyik oldalon harcolt a dédapjuk a polgárháborúban, vagy mert apunak üzleti partnere a helyi képviselőjelölt, és remek fickónak tartja. A korrupciót mindenki természetesnek veszi, sőt a lelke mélyén még csodálja is. Mélyen belénk ivódott a gyarmatosított népekre jellemző agyafúrtság és gerillamentalitás: az adófizetés elsumákolása meg a kétes ügyletek az ír lázadó szellem ékes bizonyítékai a szemünkben, ugyanolyan hősi tettek, mint amikor eldugtuk az angolok elől a lovakat meg a krumplit." Alig pár szót kellene megváltoztatni és máris itt a magyar karakterisztika tökéletes leírása.

Végül nem csak Ákos Kertész, hanem Imre Kertész is szeretettel ironizál a magyar ugarral - mert szerinte nincs önkritikus irodalma, sőt, a képzetteken kívül önkritikája sem a magyaroknak.
„A magyarok nem ismerik az iróniát - a képzetteket kivéve” - tette hozzá az író. A Die Welt munkatársa a továbbiakban azt állította, hogy Kertész Imre polémiájával egy Németországban és Ausztriában erősen elterjedt irodalmi hagyományt követ, amely Thomas Mann vagy Karl Kraus és Thomas Bernhard alapján a nemzeti önszidalmazáshoz való kedvnek nevezhető. „Ez a hagyomány egyáltalán nem létezik Magyarországon?” - tette fel a kérdést Krause. Kertész szerint „nem csak hogy nem létezik, Magyarországon nem is ismert, hogy más országok rendelkeznek ezzel a hagyománnyal” www.metropol.hu/kultura/cikk/484125

Szóval Nobel díjasunk szerint nem létezik magyar önkritika, ezért ő és Ákos barátja elvégzi helyettünk. Na ezen tessék elgondolkodni.
Ha már Zrínyi Miklós:
„Egy nemzet sem pattog úgy s nem kevélykedik nemesség titulusával, mint a magyar, noha annak bizonyítására s megőrzésére, látja Isten, semmit nem cselekszik. Ülnek haszontalanul fiaink, vagy otthon atyjuknál és anyjuknál, vagy ha ugyan derekasan látni, hallani akarnak (amint ők mondják), egy magyar úr udvarába béállanak és szerződnek. Ott mit tanulnak? Innya! Mit többet? Pompáskodni, egy mentét arannyal megprémezni, egy kantárt pillangókkal felcifrázni, egy forgóval, egy varrott lódinggal pipiskedni, egy paripát futtatni, egyszóval esküdni, hazudni, és semmi jót nem követni. … Senki nem tanul tudományokat, senki nem lesz zarándokká, hogy láthasson, tudhasson abból valamit hazájának szolgálni.”
"használója azt állítja, hogy „azért tartunk itt, mert mi alapvetően ilyenek vagyunk”."

És pontosan így is van. Penetráns magyarozásba csak azok a "magyarok" kezdenek, akik csak akkor magyarok, ha abból közvetlen anyagi hasznuk származik.

Namost ha megnézzük, hogy 1945 óta mit műveltek itt a "magyarok" (akik valójában vörösök, vagy liberálisok), akkor bizony megáll a freudi kijelentés hogy „azért tartunk itt, mert mi alapvetően ilyenek vagyunk”.
@Bebes: "Mástól nem tűrjük el, hogy kritizáljon bennünket, az önkritika viszont hazaárulás, ergo: minden, ami magyar, az alapból bírálhatatlan.
Az azért megnyugtató, hogy a művészettel kivételt teszel, így Ady nem lesz betiltva:-)"

Nem írtam hazaárulásról meg betiltásról. Azt írtam, hogy ez a kulturális esszencialista önkritika társadalomtudományilag megalapozatlan és politikailag káros.
A napokban olvastam egy cikket, hogy az agyunk azért nőtt ekkorára, hogy tudja kezelni a kapcsolatokat, vagyis tudjunk csapatban gondolkozni, de ennek kb. 150 főnél van a korlátja. Azt is kiszámolták, hogy ha a föld teljes népességével szeretnénk csapatban gondolkozni, akkora agyra lenne szükségünk, mint egy ház. Ergo ha szeretnénk valamiféle rendezett együttélésben élni ezen a bolygón, kénytelenek vagyunk egyszerűsíteni, általánosítani. Pl. félmilliárd emberhez nem tudunk viszonyulni, de 150 országhoz igen. Vagyis ezek az egyszerűsítések és általánosítások nagyon fontosak, sőt, adottak, nem lehet őket nem tudomásul venni. Ezek teszik lehetővé, hogy ne 150 fős törzsekben irtsuk egymást, hanem szépen csoportokba rendeződve tudjuk együtt boldogulni, közös célokat elérni. Azt fontos tudni, hogy a csoportról alkotott kép egyszerűsítés, ahogy azt is tudjuk, hogy a közlekedési táblán levő tehén nincs a természetben. A magyar ugarozás az egyik oldalon, a nemzeti büszkeség a másikon, és a többi hasonló egyszerűsítés tehát nem ördögtől való, és nem hamis, amíg nem a másik vagy önmagunk gyűlöletéről szól (Kertész Ákos ez utóbbiban különbözik Adytól, és nem származásban vagy egyébben, ezt ne mossuk össze). Az a céljuk, hogy az egyszerűsítés, az idealizálás minél inkább közelítsen a - 150 fős korlát miatt elérhetetlen - valósághoz.
@Tékás Lacika:" Nem írtam hazaárulásról meg betiltásról. Azt írtam, hogy ez a kulturális esszencialista önkritika társadalomtudományilag megalapozatlan és politikailag káros."

de létezik. Tehát? Mi a megoldás? Betiltsuk?
Megalapozatlan???
Kint élek Angliában. A cégem miatt, ami magyar. (mielőtt nekem esnél)
Azt tapasztaltam, hogy még egy ilyen széthúzó nemzet nincs, mint a magyar.
Ha szívességet kérnek, kötelezően elvárják, hogy segíts. Amit aztán fanyalogva visszautasítanak.
Azt hittem, csak jópofaság az az amerikai mondás, hogy minden sikeres cégben találsz egy magyart. De kettőt sosem!
Sajna igaz.
@nemorino:" Szóval Nobel díjasunk szerint nem létezik magyar önkritika, ezért ő és Ákos barátja elvégzi helyettünk. Na ezen tessék elgondolkodni."

Hát igen. Néha elgondolkozom, hogy az időszakonként történő kivándorlás vajon nem a legjobbaktól fosztja-e meg a nemzetet?
Ki marad? Aki alkalmatlan az önkritikára, mert ésszel nem éri fel a szarkazmus és cinizmus közti különbséget. Aki támadásnak veszi a kritikát. Aki kétpólusú világképet fogad el, mert így tudja magát determinálni. Vagyunk mi, meg az ellen!
@Tékás Lacika: Semmivel nem megalapozatlanabb és károsabb, mint az esszencialista öntömjénezés és felsőbbrendűség-tudat.
(Amúgy ezzel találkozom gyakrabban, az ugarozással ritkábban.)
@Könnyen elkaptuk, uram!: Ezen én is szoktam agyalni/keseregni. Sírunk, hogy fogy a magyar, de újra meg újra olyan társadalmi berendezkedéseket hozunk létre, amelyek kivándorlási hullámokat indítanak el.
És jellemző módon ugyanazok, akik a nemzethalálon aggódnak, már egy sima politikai véleménykülönbség miatt is közlik veled, hogy ha nem tetszik itthon valami, az húzzál innét.
süti beállítások módosítása