„...nincs gazdasági válság, hiszen az OECD prognózisa szerint jövőre már meghaladja a 3 százalékot a növekedés, az államháztartás közeledik egy egyensúlyi helyzethez és a forint erős árfolyama sem azt mutatja, hogy bizalomvesztés tapasztalható a magyar gazdaság iránt.”

(Bajnai Gordon, gazdasági miniszter, 2008. június 26.)

A szombati E2014 gyűlésen Bajnai Gordont a „válságkezelő miniszterelnök” titulussal konferálták fel. Már ekkor viccesen vártam, hogy mi lesz, hiszen aki kicsit is ismeri Bajnai miniszterelnöki tevékenységét, tudja, hogy ugyanennyi erővel lehetett volna nyugodtan a "megszorító miniszterelnök" vagy éppen az "IMF legjobb magyar helytartója" - ez utóbbit szívesen fogják emlegetni Orbánék is. Lényeg, hogy Bajnai jött, látott, sikert aratott.

Szigetvári Viktor a kezdeti stratégiai bukás ellenére ezúttal elégedetten csettinthetett a hátsó szobában: a „trükkök százai” ezúttal is működtek, a kiváló színielőadásban még az eleinte kellemetlenkedő Juhi is meglepően jól teljesített, még úgy is, hogy kicsit látszott azért, hogy neki volt leginkább ellenére ez a sunyi mismásolás, amit amúgy Együtt2014-nek neveztek el. Aki nagyon el akar hinni valamit, meg akar találni valakit, most bizonyára sokat közeledett a volt miniszterelnökhöz. A beszéd tartalmilag meglepően rendben volt. Igazából pont az nincs rendben, hogy rendben volt.

A helyzet ugyanis az, hogy Bajnai nem hazudott. Bajnai nem is nagyon ferdített, sőt meglepően éles kritikát fogalmazott meg. Az MSZP technikáját követve felmondta szinte szóról-szóra a kisebb kormányellenes, ellenzéki szervezetek, például a HaHa és a 4K! retorikáját egy az egyben, ami - bár nem szép dolog - önmagában még mindig nem főbűn. Egész egyszerűen az történt, hogy a mi Gordonunk kifelejtett dolgokat. Eljátszotta a kedves srácot, nyilatkozott az elmúlthúszévről, és annak elkúrásairól, csak egy apróságot felejtett el: hogy

ebben ő is vastagon benne volt.

A szakértő miniszterelnök ugyanis hagyján, hogy nem elszenvedője volt az előző rendszernek, hanem része - az egyik időről-időre egyre fontosabbá váló fogaskerék, és bizony-bizony, az egyik komoly haszonélvező. Bajnai nem is olyan rég könyékig benne volt abban a rendszerben, amelynek leváltását most határozottan követeli. Nem egészen három éve még fő működtetője volt „mindannak, ami az elmúlt negyedszázadban tévútra vitte Magyarországot.” Akinek mond valamit például a Dataplex-botrány vagy a Hajdú-Bét-ügy, annak nem kell különösebben magyarázni semmit.

Bajnai Gordon azt mondta: tévútra vitték az elmúlt húsz évben Magyarországot. Igaza van. Tévútra vitték a "politikus-üzletemberek", az a kaszt, amely jelenleg is irányít, csak éppen a narancsos része. Azok, akik ugyanúgy mentik most a pénzt off-shore cégekbe, mint tette azt Bajnai annak idején. Azok, akik elkúrások sorozatát hajtották végre az ország ún. "vezetése" közben azért, hogy minél gazdagabbak legyenek. Azok, akik emberséget nem ismerve lopták el az adónkat. Azok, akik milliárdos rablásai miatt 2008 óta megszorítás megszorítás hátán érkezik.

Ezek közé az emberek közé tartozik Bajnai. Ezek az emberek, akikből elegünk van. Ezek az emberek azok, akiknek azt üzeni több, mint 50 százaléknyi választópolgár, és ezúton én is: takarodjatok a picsába!

És ez az a kaszt, melynek egyik vezető példánya tegnap délután azt akarta velem és még sok honfitársammal elhitetni, hogy 2014-től minden más lesz. Én meg rohadtul nem hiszem ezt el. Nem hiszem el attól, aki Gyurcsány régi barátja, üzlettársa, később minisztere, majd pártjának miniszterelnöke. Nem hiszem el attól, akivel kapcsolatban erős gyanú merült fel, hogy közvetetten felel emberek kiszipolyozásáért és annak következményeiért. Nem hiszem el attól, aki nyíltan vállalja, hogy családja ciprusi offshore cégeket üzemeltet. Nem hiszem el attól, akinek a holdingja körül több mint gyanús ügyek tucatja lebegett a szocialista kormányzás idején.

A helyzet az, hogy Bajnai tényleg azt csinálja, amihez ért: kihasználja az embereket. Kihasználja azt a reményt, amit olyan sokszor emlegetett, és kihasználja néhány új politikai szereplő (így a Párbeszéd, a Szolidaritás és a Milla) gerinctelenségét és megvehetőségét. Undorítóan próbálja lenyomni a torkomon azt, hogy ő aztán ártatlan, mint a ma született bárány, és vele majd más lesz. A valóság azonban az, hogy jobb helyeken azért, amit Bajnai Gordon csinált, minimum tárgyalóteremben kéne beszélnie a Millenáris helyett, és minimum szép csöndben éldegélne otthonában, ahelyett, hogy százakkal ünnepelteti magát ellenzéki megváltóként.

Mások vagyunk, ugyanazok

A válságkezelő miniszterelnök úr ugyanis most eljátssza a kisfiú esetét, aki rossz fát tett a tűzre, és illedelmesen bocsánatot kér. Azt azonban minden elvakult Bajnai-amnéziában szenvedő illető hajlamos elfelejteni, hogy Gordon nem egy egyszerű gyalog vagy egy gyengécske huszár volt az előző rendszer sakktábláján, hanem üzletemberként oligarcha, politikusként pedig miniszterelnök, tehát király és királynő egy személyben. Ez pedig nem egy olyan szerep, amit egy egyszerű „Bocsika, srácok”-jellegű mondattal el lehet intézni. Nem véletlenül felejtett tehát el a korszakváltással együtt járó valódi elszámoltatásról beszélni tegnap mindenki Gordonja.

Azt is mondta Bajnai tegnap: „ha egy kormány rosszul végzi a dolgát, akkor mi nem hazát akarunk váltani, hanem kormányt.” Tökéletesen egyetértek vele. 2010-ben az ő kormányát kétharmaddal váltotta le a Fidesz. Elvitathatatlan felelőssége van emiatt, mert jelentős szerepet vállalt abban a kormányzásban, ami miatt mára oda jutottunk, hogy Orbán azt tehet az országgal, amit akar. Én akkor is szerettem volna kormányt váltani, most is szeretnék. Akkor sem szerettem volna hazát váltani, most sem szeretnék. Így a minimum, amit elvárok a válságkezelő miniszterelnök úrtól, hogy ne próbálja nekem eladni magát úgy, mint ellenzéki Messiást, és ne próbálja meg több millió másik magyar honfitársamat is átverni ezzel.

Azt is mondta tegnap Gordon: „Sokan leszünk és jobbak leszünk, mint a régi politika képviselői”. Ez lehet, hogy így lesz, csak azt felejtette el odatenni a kis huncut, hogy sokan, jobbak, és ugyanazok leszünk. Ízlelgessük csak kicsit a veretes névsort: Kuncze, Draskovics, Bozóki, Bajnai, Szigetvári, Mécs, Heller.

Hát igen, Bajnai szerint „az Együtt 2014 az út a magyar politika korszakváltásához.” Innen is csak a fránya hárombetűs szót felejtette le Gordon: nem.

Lábjegyzetben hadd gratuláljak külön a két PM-es Szabónak, akiknek hihetetlen gyorsan, már tegnap sikerült beülni a fent felsorolt nagyságok közé.