Holnaputántól vehetik birtokba a közös busz-és biciklisávot a közlekedők a Bajcsy-Zsilinszky úton, továbbá holnaputántól az eddig csak este és hétvégén közlekedtetett 109-es busz is egész napos üzeművé válik, 9-es számmal. A létrehozott új közös sáv szaggatott piros lesz. A járdán a biciklisávot még idén megszüntetik. A következőkben azt fejtük ki részletesen, hogy miért lesz jó a változás minden közlekedőnek, és hogy miért óriási szemléletbeli fejlődés ez!

(Az új sáv biciklis része már kész)

A tömegközlekedés gyorsul, színvonala emelkedik

Az egyre népszerűbbé váló 109-es busz teljes üzemidőssé tételének egyik nagy akadálya a belvárosi dugó volt, ami egy ennyire hosszú viszonylat menetrendjét még sérülékenyebbé teszi. Az egyik legkritikusabb rész a Bajcsy volt, de a buszsáv megépülésével jelentősen csökken az új 9-es busz forgalomnak való kitettsége. Az intézkedéshez kapcsolódóan a lámpákat újraprogramozzák Óbudán, és a Kiskörúton is. Az új 9-es busz nagyon fontos szerepet tölt majd be a közlekedésben, ugyanis a mostani 9-es busz és 83-as troli közös szakasza és a 206-, 86-, 160-, 260-as buszok közös szakaszai számítanak a legforgalmasabb nem kötöttpályás vonalak egyikének, és a két vonal ezzel a megoldással kapcsolatot kapna egymással és a belváros egészével. Emellett a buszsáv a 72-73-as troli forgalomnak való kitettségét is csökkenti. Az új 9-es busznak plusz megállót helyeznek ki a Bajcsy-Andrássy saroknál, csatlakozást biztosítva a földalattira. A vonalon az új Mercedes Citarók fognak közlekedni.

A bringás közlekedés jobb lesz, a gyalogosoknak több hely marad

A KRESZ tiltja a kijelölt kerékpárúttal párhuzamosan az úttesten való bringázást, mégis sok biciklis használta eddig is a Bajcsy úttestét a kijelölt kerékpárút helyett. Ennek oka a járdán vezetett kerékpársáv számos hátránya:

- hiába van elsőbbsége a kerékpárosnak, a főútvonalra kikanyarodó autók sok esetben lassítás nélkül hajtanak át a bringasávon, ami rendkívül balesetveszélyes;

- a gyalogosok is folyamatosan rámennek az amúgy pirossal festett, szintben és térelemekkel is elválasztott kerékpársávra, ugyanis egy óriási gyalogosforgalmú járdáról van szó;

- a bringaút az Alkotmány utcában és a Kiskörúton is az úttesten folytatódik, ezért a siető bringás nem akar átkavarni a zebrán a járdára, veszítve egy zöldet, hogy utána hamarosan visszakavarhasson a bringaút végénél;

A Bajcsy-kerékpárút állatorvosi lova volt a járdán vezetett bringaút minden problémájának: balesetveszélyes volt, állandó konfliktusokat szült, ráadásul a folyamatos fékezések miatt a bringások számára lassabb is volt, ezért megszüntetése jogos, így a gyalogosok visszanyerik a járda másik felét is.

Az autósok helyzete nem változik

Elsőre az ember azt gondolná, hogy ha elvesznek sávot az autóktól, attól nő a dugók száma. Pedig ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt a dugót részben a belváros helyhiánya okozza: a belvárosi autózás nem fenntartható, több az autó, mint a hely, ezért a bevezető utak úgyis vissza fognak torlódni. 

Ráadásul ha belegondolunk, a Nagykörút és a Váci út felől 1-1 sáv, a másik oldalon a Kiskörút felől 2 sáv érkezik a Bajcsyra, tehát pont két keskenyebb keresztmetszet között a Bajcsy a szélesebb, amit a forgalmi viszonyok egyáltalán nem indokolnak.

A sávváltoztatás során viszont lámpahangolást is végeznek, aminek következtében kevesebb sávban ugyanannyi autó fog áthaladni a keresztmetszeten.

Változás a szemléletben

A Bajcsy anno

A városvezetés végre felismerte a tömegközlekedés és a bringázás előnyben részesítésének szükségességét. Nem ez az első eset, a tendencia évek óta tart, pl. a felújított Thököly úton egy kerékpár-, egy busz-, és egy autósáv épült, és a Kiskörúton is szélesedett a járda, helyette mégis az úttestre került a bringaút.

Nem volt ez mindig így: a szocializmusban iszonyatos ballépésként a villamosvonalak lebontásába kezdtek, ekkor veszett el a villamos a Rákóczi útról, és a Bajcsyról is, melyek azóta is fájó hiányzói a hálózatnak. Az indoklás az volt, hogy az autósközlekedés elől veszi el a helyet, (akkor még nem tudták, hogy az autóknak nincs hely a belvárosban). Szintén érv volt, hogy az új metróvonallal (2-es, majd 3-as) átfedésben fognak állni, ami ugyancsak nem volt helytálló, mert más igényeket elégítenek ki: a Déli pályaudvar és "Széll" felől az emberek nyilván a volt 44-es visszaállítása után is metróval jönnének be az Astoria felé, ellenben a Krisztina tér belvárosi villamoskapcsolata nagyon hiányzik.

Ma is probléma, hogy fő útjainkon (Váci, Üllői) egyáltalán nincs felszíni közlekedés, a Rákóczin, és Bajcsyn pedig csak busz van. Pedig a villamos jelenléte bizonyítottan növeli a nyomvonal melletti boltok forgalmát (válasz a mér' zár be minden a Rákóczin-problémára!).

Összességében tehát elmondható, hogy mindenki jól jár a változtatással: a gyalogosoknak szélesedik a járda, a bringások pedig a biztonságosabb, gyorsabb, és szélesebb közös sávban haladhatnak. A felszíni tömegközlekedési hálózat pedig visszanyeri egy fontos hiányzó elemét, a Nyugati-Deák közti szakaszt. Az autósok helyzete lényegében nem változik, kevesebb sávban, de jobb lámpahangolással tudnak majd közlekedni.

A mostanában állandóan tárgyalt Rákóczi út mellett a Bajcsy volt a másik hírhedt budapesti "belvárosi autópálya". Nekem mint a Bajcsyn naponta közlekedő embernek az egyik legnagyobb hiányérzetem ennek az útnak a közlekedők közti igazságosabb és racionálisabb újrafelosztása volt. Most érzem úgy, hogy a közlekedéspolitikában végre a modern, emberbarát, környezetbarát szemlélet vált uralkodóvá. És ha a villamos egyhamar nem is kerül vissza - bár a Nyugati felé néző 47-es-49-es végállomás reménnyel tölti el az embert -, addig is egy kicsit a helyére kerültek a dolgok, szó szerint!