A „röghöz kötés” balról nézve teljesen rendben van

2013.05.08. 07:30 Tékás Lacika

A Fent és Lent nem pártszócső, így néha ütköznek az álláspontjaink. A hallgatói szerződés is ilyen téma, ezért ahelyett hogy kinyilatkoztatnánk, „lehet más a párbeszéd"-alapon mindkét érvrendszer nevében megszólalunk. Ez az írás a harmadik a sorban, és a hallgatói szerződés („röghöz kötés") elve mellett érvel balos szemszögből. 

tarisznya.jpg

„Nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, de olyan, mintha a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával a külföldre költözést tervező 18 éveseknek üzentek volna a feladatsor összeállítói" - nyilatkozta hétfőn egy budapesti középsikolai magyartanár. A „röghöz kötés" jogi szabályozása elvileg április közepén lezárult, de a kivándorlás természetesen a kormány és az ország egyik legfőbb problémája marad, számíthatunk tehát arra, hogy az emigráció-ügye új intézkedéseket fog generálni. Milyen referencia-pont lehet vajon a „röghöz kötés" a további intézkedések számára? 

Abban egyetértünk a blog szerzőivel hogy abszolút legitimek voltak a diák és hallgatói tüntetések. A hiszterizáló módon „röghöz kötés”-nek hívott intézkedés ügyében viszont én speciel nem értek egyet a közelmúltban tüntető hallgatókkal. Tű a szénakazalban az értelmes kormányzati döntés, márcsak ezért is érdemes szót ejtenünk a „röghöz kötés”-ről. A tartalmi kérdéshez persze hozzátartozik az intézkedés hogyanja: még a HÖOK is nagyon kiakadt a „röghöz kötés" alaptörvénybe iktatásán. Egy már alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alkotmányba foglalása természetesen barbár és rendkívül súlyos dolog, ebben a posztban nem erről, hanem a röghözkötés elvéről írok. 

Kükü szerzőtársam az „adótudatos vagy piaci alapú érvek" felől közelített a „röghöz kötés”-hez, kiállt annak elvi helyessége mellett. Az én érveim néhol hasonlóak, de egy élesen különböző diskurzusba, a klasszikus baloldal narratívájába illeszkednek. A „klasszikus baloldal”-t eszmetörténeti értelemben használom, annak a neoliberális, technokrata, pragmatikus MSZP-hez és DK-hoz nyilván semmi köze. Kükü érvelése érdekes módon posztjának végén balos irányba hajlik, amikor a cél és fogadó országok közötti egyenlőtlenségre, a migrációs folyamatok látszólagos szabadsága és a valós strukturális kényszerek közötti ellentmondásra fókuszál:

„Ahogy nem alkalmazunk gyerekmunkást vagy éhbért, úgy a szegény konkurenssel sem neveltetünk ingyen.”

„Az ingyenes agyelszívás elfogadhatatlan, mert piacellenes eszközökkel tartja fent az egyenlőtlen piaci feltételeket. Az egyirányú és gazdasági okú kényszerű elvándorlást szabadnak nevezni pedig cinizmus.”

Ezek szociáldemokrata hangzású gondolatok, de Kükü posztja összességében erősen piaci-jellegű érvelésre épül. Én kifejezetten balról közelítek a kérdéshez.Balos szempontból mindenképpen probléma, ha a nemzetközi egyenlőtlenségeket tovább mélyíti egy olyan rendszer, ahol szegényebb országok fiataljai gazdagabb országokban adóznak, és ott hasznosítják a tudásukat. A mag tovább fejlődik, a periféria méginkább leszakad: ez úgynevezett pozitív visszacsatolás a világrendszerben: a gazdag még gazdagabb lesz, a szegény még szegényebb. Továbbá (szintén balos érvelésnél maradva): szolidaritás-szempontból parának tartom, hogy a felfelé mobilitásnak az egyéni nyertesei (az elmenők) mellett kollektív vesztese legyen (az otthonmaradók csoportja). Aki elmegy, és nem hajlandó utána pár évet itthon dolgozni, az igenis a magyar államnak is küldjön haza pénzt (azaz fizesse vissza a diplomája költségét), ne csak a családjának. Persze a családnak hazaküldött pénz egy része forgalmi adó formájában szintén az államhoz kerül, de ez sokkal kevésbé tervezhető folyamat, mint egy „röghöz kötés”-jellegű intézkedés és annak következménye.

Az előbb említett „pénz haza küldés” mint metafora is jól működik. Ez a "röghöz kötés" sztori olyan, mintha egy borsodi tehetséges kissrác felküzdené magát valamelyik budapesti multi középvezetésébe, és nem küldene haza pénzt a hetven éves, fával fűtő szüleinek. Róla is azt gondolnánk, hogy szemét módon viselkedik.

A „röghöz kötés” nyilvánvalóan nem oldja meg a fiatal, képzett munkaerő külföldre vándorlásának és ottmaradásának hatalmas problémáját (erről lásd többek között a Napi Gazdaság „Brutális kiesést okoz a kivándorlás Magyarországnak" című cikkét). Viszont egy olyan mechanizmust jelent, amely segíthet megakadályozni az amúgy sem túl jó helyzetben lévő állam további elszegényedését. Egy gyenge állam nem  képes az állampolgárok közötti egyenlőtlenségek hatékony csökkentésére, mert nincsenek forrásai a lemaradók felzárkóztatására, a szociálisan érzékeny (ha úgy tetszik: baloldali) gazdaságpolitikára esély sincs. Az "otthon maradók állama" gazdasági öngyilkosságot követ el, ha pénzt fektet abba, hogy máshol adózzanak a frissen végzett munkavállalói. 

A „röghöz kötés”-sel nem zár be senkit az országba az állam: külföldön is piacképes tudást „ad" közpénzből rengeteg diáknak. Ha nem sikerült máshol megtalálni a szerencsét, akkor visszajöhet az ember, fizetni pedig nem kell semmit. Ha pedig bejön a külföldi (jellemzően nyugati) élet, akkor nem nagy áldozat visszafizetni a diploma árát annak a (nyugathoz képest nehezebb helyzetben lévő) országnak, közösségnek, ami a kijutáshoz szükséges feltételeket biztosította.

Volankombi szerzőtársam „röghöz kötés” ellen érvelő posztjában azt írta, hogy „...attól, hogy itthon próbáljuk tartani az értelmiségünket egy ilyen adóval, a legjobbak röhögve elmennek és kiperkálják a pénzt, tehát nem lesznek jobb szolgáltatásaink és nem lesz jobb a termelésünk színvonala.” Ez így van, de ha meg nem próbáljuk itthon tartani őket egy ilyen adóval, akkor ugyanúgy elmennek, ráadásul még csak hozzá sem járulnak visszamenőlegesen a taníttatásukhoz.

Ha jól értem volankombi érvelését, akkor ő azt érzi a fő problémának, hogy az élhető, ittmaradásra ösztönző ország építése helyett a Fidesz simán kivet egy plusz adót. Tehát a helyzet strukturális javítása helyett egy sokkal kisebb súlyú intézkedést hoz meg, ami hosszútávon mint letudott látszat-reform, éppenhogy az egyenlőtlenségek konzerválását segíti elő. Csakhogy ez a Fidesz államának kritikája, nem a „röghöz kötés”-é. A „röghöz kötés”-ből nem következik a Fidesz állama. Azzal természetesen egyetértek, hogy ne ez legyen az egyetlen módszer az emberek itthon tartására, ne érezze úgy egy ilyen intézkedéstől az állam, hogy megoldotta az alap-problémát. De ebből nem következik az, hogy az eszköz használatát el kéne vetni, ez csak annyit mond, hogy ennek kizárólagos, és úgymond „rosszhiszemű” használata súlyos károkat tud okozni. Az intézménnyel alapvetően egyetértek, annak bevezetését ugyanúgy támogatom, mint egy mihamarabbi kormányváltást, többek között abban a reményben, hogy egy olyan kormányunk lesz majd, ami nem fog visszaélni ezzel az eszközzel.


(A poszt szerzőjének van magyar államilag támogatott képzésben pár évvel ezelőtt megszerzett diplomája, és jelenleg Nyugat-Európában él, de nem tervez végleg ottmaradni.) 

A bejegyzés trackback címe:

https://fenteslent.blog.hu/api/trackback/id/tr995077758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

„Egy már alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alkotmányba foglalása természetesen barbár és rendkívül súlyos dolog”
az AB azt mondta ki, hogy alkotmányellenes a hallgatói szerződést kormányrendeletben szabályozni, az Ogy-nek kell róla törvényt hozni. megtörtént. probléma?

amúgy jó a cikk. értelmes érveket használ, és reflektál az előzményekre. (ezt a 4. cikkel szembeállítva állapítottam meg...)
süti beállítások módosítása