A jótékonyság álarca: hogyan támogatják a szegények a gazdagokat?
A nemzetközi segélyezés ideája mindössze egy jól sikerült PR-kampány, ami eltereli a figyelmet a fejlődő országok kifosztásáról - állítja a London School of Economics tanára, Dr Jason Hickel, decemberben megjelent cikkében. Hickel szerint a velünk elhitetett történettel szemben a segélyek nem csökkentik hatékonyan a szegénységet, sőt: a segélyezés valójában nem a szegénység megszüntetését szolgálja, hanem olyan eszközként működik, amelynek révén a gazdag országok elitje pénzt, egyéb erőforrásokat és politikai befolyást szerez a szegény országokban. A fejlődő országoknak nyújtott segélyek eltörpülnek a szegény országokból a gazdagok felé áramló tőke nagysága mellett.
Ki támogat kit?
Egyes kutatások szerint a fejlett Nyugatról a fejlődő Dél felé áramló pénz nettó egyenlege mínusz 2,8 billió (azaz 2.800.000.000.000) dollárt tett ki 2002 és 2007 között. Azaz a pénz visszafelé, a szegény országoktól a gazdagok felé áramlott.
A fejlődő országok cirka 136 milliárd dollár segélyt kapnak évente az adományozó országokból. Ugyanakkor ezek az országok adósságaik kamatos kamatai után minden évben kb. 600 milliárd dollárt fizetnek a fejlett országoknak.
Számítások szerint továbbá a fejlődő országok évente 1 billió dollárt veszítenek az offshore tőkekiáramlás révén, nagyrészt a multinacionális vállalatok adóelkerülésének „köszönhetően”. Adóminimalizálása miatt keltett tavaly közfelháborodást pl. a Vodafone, a Google, az Amazon, a Starbucks és az Apple stb. is (az adóelkerülések visszaszorítása érdekében az OECD létrehozta a nemzetközi adóügyi együttműködést szabályozó többoldalú egyezményt 2011-ben, melyhez 2013 novemberében Magyarország is csatlakozott).
A multiknak ezen túlmenően évente kb. 138 milliárd dollárral több marad a zsebükben a fejlődő országok által nyújtott adókedvezmények révén is. Az adókedvezmények intézménye nálunk sem ismeretlen: ezeket jellemzően azért nyújtják a kormányok (vagy önkormányzatok), hogy bizonyos vállalatokat, iparágakat a térségbe vonzzanak.
További évi 60 milliárd dollárt visznek el a WTO TRIPS egyezményében előírt szabadalmi díjak, amelyek a szellemi tulajdon után illetik meg a tulajdonost. Az egyezményt alapvetően a fejlett országok nyomására fogadták el 1995-ben. Az egyezmény számos területet szabályoz, a fejlődő országokat azonban talán a gyógyszeripari szabályozás érinti legérzékenyebben. Az egyezmény értelmében a gyógyszer fejlesztőjét legalább 20 évre illeti meg a szabadalmi védettség, így a hatóanyagot csak a szabadalom lejártával használhatják más gyártók is. A szabadalom ideje alatt a gyártó olyan magasan tarthatja az árakat, hogy a fejlesztés költségei megtérüljenek, és további kutatások költségeit is fedezni tudja. Vagyis a TRIPS egyezmény jelentős drágulást okozott a gyógyszeriparban, amelynek haszonélvezője elsősorban a Nyugat, a tíz legnagyobb gyógyszeripari vállalat ugyanis a fejlett országokban található.
Mindezekhez hozzájárulnak még a kizsákmányolás nehezebben számszerűsíthető formái is, amilyen pl. a földszerzés. Tanulmányok szerint az elmúlt évtizedben Nyugat-Európa-méretű földterületet szereztek meg elsősorban amerikai, egyesült királyságbeli és kínai vállalatok a fejlődő országokban. S akkor még nem beszéltünk az erőforrások (pl. ritka- és nemesfémek) bányászatáról és exportjáról.
Általában az az ellenvetés a segélyekkel szemben, hogy függőséget teremtenek, így meggátolják a szegény országokat abban, hogy saját maguk oldják meg problémáikat és érjenek el fejlődést. Hickel állítása szerint azonban ez ugyanolyan hamis hozzáállás, mint maga a segélyezés, hiszen azt sugallja, hogy ezek az országok eredendően és természetesen, saját belső folyamataik miatt szegények. A szakértő álláspontja szerint azonban a fejlődők szegénysége ugyanannyira nem természetes adottság, ahogyan a Nyugat gazdagsága sem az. A kettő szorosan összefügg: a fejlett országok gazdagsága a szegény országok szegénységén alapul. Más szóval a szegények „jóvoltából” és kárára lehetnek gazdagok a gazdagok.
Hickel cikkében azt állítja, hogy az alapvető probléma nem az, hogy a szegény országok nem képesek fejlődést elérni; sokkal inkább az, hogy ebben nemhogy nem segítik, hanem aktívan gátolják őket. Ennek eszköze részben az előzőekben bemutatott kizsákmányolás, részben pedig az IMF és a Világbank által megkövetelt „strukturális átalakulás”, melyet a segélyek feltételeként szabtak a 80-as években. Az általánosan elfogadott doktrína szerint ez a fajta sokkterápia élénkíti a gazdaságot, a szegény országokban azonban ennek pontosan az ellenkezője ment végbe: a 80-as évek előtt a fejlődő országokban több mint 3%-kal emelkedett az egy főre jutó jövedelem évente, ami a „reformok” hatására körülbelül a felére esett vissza. A szub-szaharai régióban az átlagos GNP 10%-kal csökkent, a szegénységben élő afrikai lakosság száma pedig csaknem megkétszereződött. A University of Massachusets közgazdászának becslése szerint a fejlődő országok kb. 480 milliárd dollárnyi potenciális GDP-től estek el a strukturális átalakulás hatására.
Hickel szerint a segélyezés intézménye valójában illúzió: a jótékonyság álarca mögé rejti azt a tényt, hogy a szegény országok támogatják a gazdagokat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
www.globalpolicyjournal.com/blog/12/12/2013/future-aid-aid-reverse-how-poor-countries-develop-rich-countries
A szerző valóban a London School of Economics, az viszont kimaradt, hogy antropológiát tanít, nem közgazdász, ami egyébként elég nyilvánvaló, ha az ember beleolvas a cikkbe.
Azért nem ott dolgozzák fel a kakaót, mert senki sem telepít szívesen drága üzemeket bizonytalan helyekre (ld nigériai olajvezetékek).
Az irasrol erosen erzodik az ideologialiag, szelso liberalis, white guilt altal motivalt erveles.
ezek amolyan elnagyolt benyögések minden oldalról, összetett témát nem lehet egybites faék módon megközelíteni
1. az angol trillion az megfelel a mi billiónknak (10 a 12-en)
2. a cikkben a teljes forráskiáramlás értéke 2.57 millió (milliárd dollárban), azaz a mi elnevezéseinkkel 257 000 milliárd dollár, ami 1000-szer kisebb, mint szerző által megnevezett összeg.
Ami így is iszonyúan nagy. Bár van némi kétségem a számok pontosságát illetően, hiszen a Föld minden országának összesített GDP-je 2012-ben 72 216 milliárd dollár volt. Ehhez képest elég furcsa 5 év alatt a fejlődő országokból ennek az értéknek a 35-szörösét kivonni...
"harmada-ötöde a fizetés"
Nyolcad, tized.
A szimpla valutaárfolyam nem mond igazat.
Meg kell nézni a "bevásárlókosár" tartalmát.
még jó
Ki a fene áldozna akár évtizedeket és dollármilliárdokat egy gyógyszer kifejlesztésére, ha utána az eladásokból nem tudná fedezni a kutatás, fejlesztés és tesztelés költségeit?
+1
A cikk (illetve az alapjául szolgáló dolgozat) néhány dologban alapvető gondolatmeneti tévedésben van.
Példának okáért egységes entitásként kezeli a nyugatot, azokat, akik adnak, és azokat, akik elvesznek, pedig alighanem nem ugyanazok adnak, mint akik kizsákmányolnak. (Vagy csak nagyon nyakatekert módon magyarázható így. Mindenesetre egy matematikai képletbe, egy kivonásba sűríteni e „könyvelést” és ez alapján messzemenő következtetéseket levonni elég meredek, és már indulásnál magában hordozza a következtetések hibás mivoltát.)
A másik dolog, amit pedzegettek már itt előttem is tanult kollégák, nevezetesen hogy egy csomó olyan dolgot (is) ad a nyugat, melynek közvetlen pénzbeli ellenértékét nem lehet egyszerűen számszerűsíteni, de valójában legalább annyira fontos „segélyek” ezek, mint a pénzbeli és egyéb tárgyi juttatások. Az, hogy nem mérhetőek (vagy nem egyszerűen), az nem jelenti azt, hogy nincs értékük!
Tragikusan igaz ez a szűklátókörűség Magyarországra is, ahol még mindig az az uralkodó, önsajnáló nézet, hogy a mocsadék multik, az EU, az IMF, a környező országok, a zsidók, a ...-k (a lista tetszés szerint folytatható) kizsákmányolnak (mindenki kizsákmányol, bánt, mi pedig hősiesen harcolunk folyamatosan! – ismerős narratíva? választási győzelmet lehet szerezni vele sorozatban!), az viszont nagyon keveseknek fordul meg a fejében, hogy ha nem ellenségképp tekintenének mindarra, amire ellenségképp tekintenek, akkor kinyílna a világ, és észrevennék, hogy a mocsadék multi nem csak kizsákmányol, de hozza a gyártáskultúrát, az infrastruktúrát, munkahelyet teremt és munkát ad, amiből adó lesz, amiből (ha nem lopnák szét) akár iskola és rendelőintézet is lehetne, képez, szponzorál, szellemiséget hordoz, sőt, a legtöbb valamilféle társadalmi kötelezettségvállalás mellett is leteszi a garast. Ezen javak egy része számszerűsíthető, más részük meg csak nagyon nehezen. Mert mennyit ér az jó magyar forintban, ha egy kezdő mérnök egy multi fejlesztőrészlegére kerül gyakornoknak, kitanulja azt, amit az állami egyetem amúgy nem tud megadni neki, és onnantól príma karrierje lesz, jól keres, sok adót fizet, ad absurdum saját céget gründol, alkalmazottjai lesznek, megintcsak adót fizet stb.? Vagy mit ér az, ha egy bennünket „bántó” entitás (például az EU) ingyen nyelvórákat támogat a lakosságnak? Ha meg kéne venni piaci áron, lehet, hogy senki nem venné meg. Így viszont (konkrét példa!) BAZ-megyében ismerek települést, ahol a fél falu nekiállt nyelvet tanulni, mert ugye ingyér van, a gyerek meg Angliában pincérkedik. Tanul tehát a 60 éves gyári öntőmunkás, a nyugdíjas menzai konyhásnéni, a szalag mellett (még) dolgozó, leépítésre váró, nyugatra áhítozó éhbéres, s megannyi egyedi (javarészt totálkáros) életúttal rendelkező polgártárs. Ennek az értéke pénzben baromi nehezen kifejezhető, mert nem termel KÖZVETLEN, Excel táblában kimutatható értéket. De a nyelvet tanuló polgártárs művelődik, építi magát, dolgoztatja az agyát, emberekkel – adott esetben nálánál okosabbakkal – találkozik, akikkel eszmét cserél, akiktől tanul, barátságok köttetnek, terjednek a helyi és országos hírek, eljut hozzájuk, hogy online is ki lehet tölteni az adóbevallást, és hogy létezik ország, ahol SMS-ben lehet intézni ugyanezt... Kinyílik a világ, kimozdulnak az önsajnálatból, tespedésből, céljaik lesznek, jó esetben rádöbbennek, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, amiket leszarnak „odafönt”, szerveződnek, épül a civil szféra, öntudatosság, adott esetben akár odáig is jutnak, hogy nem bágyadt vállvonogatással fogadják egy-egy helyi potentát vagy országos gazember sorsrontó/nemzetromboló döntését, intézkedését, bemosnak a kocsmában annak, aki olcsó gyűlölködéssel/populizmussal próbálna kampányolni, s ha kell, jobb helyre húzzák be az ikszet a következő választáson. Didaktikus példa, de miképp lehet ezeknek az értékét számszakilag kalkulálni? Baromi nehéz, de nem kéne abba a hibába esni, hogy akkor nincs is! (Épp ellenkezőleg! Ilyen dolgok többet érhetnek, mint egy-egy segélyinjekció. Ld. még a sokak számára szent szöveget: nem halat kell adni vacsorára, hanem meg kell tanítani az embereket halászni...)
A legérthetetlenebb érvelés(i kísérlet) azonban a gyógyszergyárak szabadalmi igénye. Ez az ember nem tudja, hogy miképp működik egy gyógyszeripari fejlesztés, hány évbe és hánymilliárd dollárba kerül egy gyógyszer engedélyeztetése és piaci bevezetése. Azt sugallja, hogy nem kéne levédeni a befektetést, merthogy a levédés teszi drágává a gyógyszert, de fordítva ül a lovon: nem a levédés teszi drágává a gyógyszert, hanem a fejlesztés, levédés nélkül viszont senki nem fog fejleszteni, mert ki az a hülye, aki milliárdokat öl abba, hogy utána más fölözze le a hasznot...
Nem az a baj, hogy nem ért hozzá, hanem hogy átgondolatlan blődli a következtetése. (Az jó lenne, ha nem lenne gyógyszeripar? Nem lenne fejlesztés? Mert a sugalmazott ostobasága ebbe az irányba mutat!)
Van néhány ország, ahol a GDP 20-25%-át teszik ki a segélyek. Ilyen helyeken a segélyek nélkül éhenhalnának.
Viszont a nemzetközi segélyezésnél köztudott, hogy az üzleti kapcsolatok építésének a terepe is. Amikor nem ingyen élelmiszert adnak, akkor a támogatást többnyire feltételekhez kötik. Például kedvezményes kölcsön kórház építésére, amit a támogató ország cégei építenek...
És persze nem kell elfeledni, hogy az adott szervezettől függően a befizetett adományok 10-90%-a eltűnik, mielőtt elérné a célországot. Aztán persze a célországban is lenyúlhatja a helyi elit...
Egyébként Magyarország az EU-tól a GDP 4-5%-át elérő támogatást kap, ez is nemzetközi segély, részben hasonló elvek alapján...
Ez pedig a föld összes GDP-jének kb. a 350-szerese...(?!)
köszi, a mértékegység tényleg elcsúszott, javítjuk
mindazonáltal ez nem angol nyelv kérdése - a világ egy részén így használják, a másikon úgy
en.wikipedia.org/wiki/Long_and_short_scales
Ó, hát persze.
El kellene menned egy ilyen csóri országba, és elmagyaráznod ezt nekik.
Például odamehetnél, és megdorgálhatnád azt a sok lusta nigger fiatalt, hogy miért fetreng otthon váltólázasan, ahelyett, hogy a Harvardra járna.
Az meg egy vicc, hogy az szerinted kibontakozási lehetőég, hogy rabszolgaként cipőt varrhatanak.
A nigger/sárga csicska 14 órában megvarr ezer cipőt, és kap érte pár dollárt. Aztán az első világban már ez a cioő ezerszer annyiba kerül, és jól megél belőle a bolti eladó, a marketingigazgató, a belső auditor, a fodrász, aki ezeknek a haját mossa stb. Pedig effektíve a termék javát egy nigger tette össze, de valahogy a 99% hozzáadott értéket mégis gazdag fehér csókákhoz lett odakönyvelve, és ezek jórésze csak bűvészkedett.
Másképp foglalva, azzal, hogy te első világbeli országban valami értékteremtéshez csak kevéssé hozzájáruló tevékenységért kapott pénzedből mégis meg tudsz venni egy csomó olyan dolgot, amit sem közvetve sem közvetlenül teremtesz meg, az szükséges, hogy azokat valaki nagyon olcsón, rabszolgamunkában helyetted megteremtse.
Vagy nézd még másképp: egy első világban élő, nyelveket nem bezsélő, full képzetlen fodrász/pék/árufeltöltő akárki is keres annyit, hogy tud lakni, kocsit hajtani, sőt, még seftelt ájfónt is tud venni, esetleg még kamionról leesett fehér dolcegabbana pulcsi is belefér a keretbe, hogy pénekentkén meg tudjon jelenni a rióba a többi paraszt között.
Egy ugyanilyen kvalitású ember afrika közepén nem jut orvois ellátáshoz, rendes tiszta vízhez, és papucsban jár szart kapálni, hogy épp meg ne dögöljön.
Pedig ugyanannyit tud a két proli, csak az egyik szarabb helyre született.
Az meg elég nagy pofátlanság, hogy a lenti grafikán a dagadt tehénen Kelet-Európa rajta van, míg az olajmonarchiák, Kanada, Szingapúr, Tajvan, vagy éppen Kína nincsen.
a gyarmatosítás a mai nyugati fejlettség megalapozásához, a tőkefelhalmozáshoz jelentős mértékben hozzájárult. mint ahogy a szegény országok elmaradottságához is. és kábé a gyarmatok kirablásáról, egyoldalú kizsákmányolásáról szólt, de nem hiszem, hogy a gyarmatosítás szót magyarázni kellene.
ma már ritkábban kell a rendszer fenntartásához hadsereg. olcsóbb nem jelen lenni, és így is dől a pénz.
Ó, a nagylelkű multi lehetőséget ad a kezdő magyar mérnöknek a fejlődésre? meg kell a szívnek szakadni....de akkor az miért is van, hogy ugyanez a kezdő mérnök csak odébbmegy 600 kilométert és máris a háromszorosát kapja?
Szerinted a gazdag nyugati lakosság mind magasan kvalifikált, nyelveket beszélő munkaerő és azért élnek olyan jól? Ugye ezt a pocsék demagógiát te sem veszed be...
Van itt egy sor, ok- okozati összefüggés, de hosszú:-)
Van itt egy sor, ok- okozati összefüggés, de hosszú:-)
Nem leszunk gyarmat!!!
Mar azok vagyunk 1989 ota!!!!
Hat ugy, hogy elfogadjak fizetoeszkozkent es a munkajuk ellenertekekent azt a penzt, amit a gazdagok nyomtatnak.
Masreszt viszont bar valoban relativ doolog a "gazdagsag", megis, ha az osszes 7 milliard embernek jutna elegendo kaja, normalis lakas, aram, es minden elkepzelheto tomeggyartott kutyu, (es ez technikailag egyaltalan nem lenne kivitelezhetetlen), attol az igazi gazdagoknak semmivel sem lenne rosszabb, ha ovek maradhatna tovabbra is a hatalom, es versenyezgethetnenek egymassal a tropisu szigetek es kezzelkeszult csodaautok birtoklasaban, vagy hogy ki bereli fel a legnevesebb professzort a gyereke melle hazitanitonak.
semmi baj nincs a profittal. a természetellenesen nagy profittal van a baj. és azzal, hogy egy megszerzett pozíciót bebetonozol húsz évre és szabadrabolsz. mert a licenszek a gyógyszeriparban ezt jelentik. de ez már kívül van az általad ismert világon és még akkor sem fogadod be, ha elmagyarázzák.
Ja! Hogy azt valahogy oda kell szallitani, hogy azt nyilvan kell tartani, hogy adot kell utana fizetni, hogy valakinek reklamoznia kell, kulonben senki nem fogja megvenni, ha sosem hallott rola stb.
Azert ne legyunk mar ennyire egyszeruek!
Ennyibol az informatikusra sincs szukseg, csak hat akkor pl nem tudnal ide hulyesegeket irni.
nagyon jól tudod, hogy nem erről beszélek.
Nem teheti meg nigger, hogy idejön és eladja, mert van egy remekül felépített rendszerünk pont ez ellen.
Egyébként pedig mi lenne, ha senki sem reklámozná a cipőt, mosóport, akármit?
mezítláb járnál, és szarral mosnál, mert nem tudnád, hogy a boltban kell megvenni?
Vagy csak simán kevesebb pénzt kapnának a sztárofcisták, az F1 pilóták, kevesebb létszámmal működne a nike marketingosztálya?
Szóval tökre rendben van hogy a gazdagok választják ki azt a szegényt akire nem kár költeni.
Alapveto kozgazdasagtan. Kinalat-kereslet. Hidd el nekem, ha a kis fekete nem varrja meg a cipot, akkor (pont mivel cipore egyebkent szukseg van), mas fogja. Ha a kiskinai sem, akkor elobb-utobb itthon is megint lennenek cipogyarak. Tehat ha nem akarod, hogy a kis fekete cipot varjjon tok olcson, igazabol mindenkivel jot teszel, csak a kis feketevel nem. O ugyanis ehendoglik, te viszont igy vagy ugy, de hozzajutsz a cipodhoz, raadasul esetleg meg uj munkahelyek is lesznek
Egyebkent a peldat teljesen veletlenul hoztam, nem akartam hozzaszolni a lincenszes dolgohoz.
Emellett javasolnám, hogy maradjunk a témánál, ha nem tudsz értelmesen reagálni, akkor ne válaszolj.
Egyébként nem tartom a gyógyszeripart se jónak úgy általában, se különösebben jól működőnek, de nem rosszabb, mint bármely más iparág. És még mindig sokkal jobb ez a rendszer, mint ha nem lenne gyógyszerfejlesztés. Azt a néhány évet ki kell bírni a szegényeknek, amíg kijönnek a generikus verziók, nem tudom, mivel lenne az jobb nekik, ha egyáltalán nem lenne semmi.
lebegj az édes tudatlanságban és lubickolj a posványában. megteheted, mert nem a harmadik világba szültek. pá.
naná, egy tökéletesen kapitalista, és egyébként tökéletes világban, ahol mindenki mindennel tökéletsen tisztában van, tökéletesen versenyez, stb, biztos valami ilyesmi volna a helyzet.
Eleve az, hogy mire van igény, és mire lett lehetőség, azok úgy általában történelmileg alakult dolgok.
Például a fejlett nyugat katonai erővel tette gyarmatává a világ csóróbb részeit nem is olyan régen, ügyesen kifosztotta az ottani erőforrásokat, és még sokszor mai is azt képzeli, hogy valójába kultúrát és fejlődést exportált, és ezzel jót tett...
Egész nagy térségeket destabilizálnak még manapság is a fejlett nyugati erők, ha épp úgy tűnik kedvezőbbnek nekik.
Ilyen előzménnyel elég cinikus dolog aztán a niggereken, sárgákon, abókon, homokinigger tevezsokékon számonkérni, hogy ugyan miért nem kezdenek már magukkal valamit...
Ja, igény. Honnan jön az az igény?
Például mondjuk bürokráciára, egymillió hivatalnokra vajon igény van?
De mondjuk nemtudom, téged nem-e bazs fel, amikor valami csip-csup ügyet 5 helyen kell elintézni, három különböző rendszerbe visznek be, és mindeközben azt látod, hogy egy országhatárral amarrább mindehhez elég egy online felület is?
Most akkor van rá igény, vagy nincs rá?
Gondolom a hivatalnoknak biztosan van rá igénye, hiszen az aktatologatásáért kapja a fizut? És mi lenne, ha ő nem tologatná az aktáidat, még úgy se intéződne el az ügyed, szóval kénytelen vagy mgfizetni.
És akkor jó most ettól ez a rendszer?
Neked pedig szerencsed, ha nem teged gyilkolasznak es orulni kell, hogy nem forditva tortentek a gyarmatositasok.
Megbolygathatod az egeszet, de akkor bizony szamits ra, hogy te, aki eddig jobban jartal, ennel csak rosszabbul jarhatsz. Szerinted ezt hanyan akarjak.
Arrol nem is beszelve, hogy ha te biztosan rosszabbul is jarsz, arra mar nicns garancia, hogy ok meg jobban fognak.
Itt win-win szituacio nincs.
vagy pl. egy elegge friss hir azzal a hadonaszo barommal... ha ott egy ilyen u.n. elit lehet hat milyen lehet a proli
Akkor azért remélem végül csak eljutunk oda, hogy cinikus dolog azt mondani, hogy csak ők maguk tehetnek a nyomorukról, ugye?
Röviden összefoglalva tehát, mi gazdagok vagyunk, ők nem. Mivel mi vagyunk gazdagok, nálunk a hatalom, ezért mi lennénk képesek változtatni (netán javítani) dolgokon, nem ők. De mivel nekünk ez jó így (hogy nekik nem, de kit érdekel), ezért egyelőre sok jóra ne számítson senki, aki csórónak született.
Esetleg a szemtelenebbek még odanyomhatnak nekik valami pökhendi dumát, hogy "maguktó semmire se viszik ezek, sőt, meg is érdemlik, hogy a jósisten megbaszta őket minden nyavajával".
De aki nem ennyire pronytó, csak simán kényelmtelne egy kicsit a tudat, az mondhat ilyenekt kicsit feszengeve:
hogy hát nézd úgysincs win-win szitu.
meg úgyis ölnék ezek egymást, meg úgyis valami diktatúrát szavaznának meg maguknak úgyis...
De valóban szomorú tény, hogy a világ 10% kifosztotta és rabszolgasorba taszította a maradék 90-et. Mégha ezt rendkívül körmönfontan is tette, és nem is tudatosan.
de egy kicsit távolabbról nézve mégiscsak ez a helyzet...
lasd Mozambik
most hogy elzavartak a sok retek tokest es kizsakmanyolot most vegre frankon egyenesbe jott minden
Mi van Mozambikkal?
Te szerintem Zimbabwere gondolsz...
viszont ha megkerdeznek oket hogy mi a kulonbseg Szlotakia es Szlovenia kozott ok se tudnak :)
Szerintem nem gondoltad végig, amit írtál, csak zsigerből ellenkezni akarsz.
Másképp nem tudom értelmezni, hogy szerinted nincs értelme a nyelvtanulásnak, okosodásnak, csak akkor, ha külföldre akar menni.
Az sem vall túlzott valóságközeliségre, hogy úgy állítod be, mintha a multiktól és az általuk ajánlott fizetésektől menekülnének a magyarok, s nem az állami fizetésektől, közmunkáktól ill. a magyar vállalkozók által kínált éhbérektől, a kilátástalanságtól és a jövőkép hiányától.
Merthogy pont a mérnök az (még ha orvost mondtál volna, banyek!), aki ha igazán jó, akkor Magyarországon is relatív jólétben él. Fordítom a relatív szót, mert előre látom, hogy nem fog átmenni: nem keres annyit, mint azon a mocsadék, hanyatló nyugaton (ezekkel a szólamokkal anno viccelni volt szokás abban a telibebaszott kommunizmusban, csak szólok), de nincs is annyi kiadása, ergo viszonylagosan nagyjából ugyanúgy tud élni, mármint ha csak az anyagiakat nézzük. (Meg leszámítva azt, ha külföldre akar menni, ahol ki tudja miért, nem az ortodox gazdaság és pénzügy pörög. De erről is ők tehetnek nyilván.)
„Szerinted a gazdag nyugati lakosság mind magasan kvalifikált, nyelveket beszélő munkaerő és azért élnek olyan jól?”
Figyelj, kit akarsz meggyőzni? Engem közel 7 év Belgium és másfél év Svédország után nemigen fogsz tudni, mert alighanem picit többet láttam a rothadó kapitalizmusból, mint te, magadat meg nem kell győzködnöd, mert neked jó ott is, a langymeleg műveletlenség és butaság kultuszában. Picit vicces mondjuk a 40%-os funkcionális analfabétizmus országából lenézni a kókakólamámorban fetrengő nyugat szivacsos agyú polgárait, de te tudod, lényeg, hogy te ne légy demagóg.
Azért engedtessék meg, hogy – merő ismeretterjesztő jelleggel – annyit mondjak, Belgiumban például az átlag flamand vasúti kalauz 4 nyelven minimum el tud diskurálni az utassal (a hülye! hát minek tanult, nemde?!), de itt Svédországban is bármelyik kis falu utolsó szottyos éjjel-nappalijában is ki fognak szolgálni angolul, akkor is, ha 20 év alatt te vagy ott az egyetlen külföldi.
De bizonyára jobban tudod, és valóban képzetlenebbek az emberek, sőt, a képzetlenség, hozzá nem értés és a képzettebbek lenézése a társadalmi felemelkedés útja.
Hajrá, mondj még sok bölcset, iszom szavaid.
de mondom, hogy egy teljesen kifosztott, hetvenes években önállósodott, szovjetek által is birizgált országtól azért nem feltétleül várhatjuk, hogy hirtelen afrika norvégiája és svájcca legyen...
De nekünk kétség kívül jobb lenne egy kevésbé nyakas diktátor. Valami nyugatbarát gyerek. Akivel lehet üzletelni. Pl valami nyugati bank nyújthata nekik hatlmas "kedvező" hitelt, amiből építhetnének mondjuk autópályát. Az autópályaépítést megnyerhetné valami nagy európai közgép. És folyósított 100 tallér hitelből 1 tallérért szépen megépítenék a helyi nigger rabszolgák, a nyugati közgép cég helyi alvállkozóiként, a maradék 99-en pedig szépen megosztozhatna a nyugati-simicska és az új nyugatbarát-mugabe.
Mert hogy Afrikában ez méginkább így megy, mint nálunk...
Másképp nem tudom értelmezni, hogy szerinted nincs értelme a nyelvtanulásnak, okosodásnak, csak akkor, ha külföldre akar menni."
akkor olyan nagyon okos te sem lehetsz...
elotte erdekes modon pont ment minden...
korabban kepesek voltak elelmiszert exportalni utana meg nem, hanem a segelytol fugg
megkaptak a lehetoseget es elkurtak mert idiotak, faji alapon kizavartak a hozzaertoket es akkor most eheznek, nagyon okos
csak azt ne mondjuk hogy ezt a feherek/nyugatiak akartak :)
1, Annyival tobb magyar vallalkozonak lenne lehetosege magyar arut termelni.
2, 1989. elott egy buta es lusta nagyhatalom gyarmata voltunk, ami kezdetben lehuzott egy bort, kesobb hiteleket vett fel.
1989. utan egy sunyi nemzetkozi rendszer(IMF, a nyugati orszagoj) jottek be. Szepen dompingaruval szetb..tak Kelet-Europat es azota 7 bort huznak le a kilora megvett elit segitsegevel. Ez egy rafinalt modern gyarmatositas!!!
A kinaiak szet fogjak oket b..ni. Amint autot is gyartanak tonegesen Europa a veget fogja jarni!!
2. SU: Igaz
Mi teszi az IMF-et és a nyugati országokat sunyivá. Lehet, hog Erdélyből nézve Magyarország is sunyi! Ehhez mit szólnál?
Akkor lesz majd szép ha jönnek a kínaiak, mehetsz is egyből munkatáborba. Ezt akarod?
Magyar ceg nem vasarolt fel romaniai cegeket, hogy aztan a sajat termekeiket teritsek Romaniaban es sajat kulturat sem terjeszti(pl. majomzene, roman kozmucegek felvasarlasa bagoert, eroszakolt torvenyek stb.).
Inkabb kinaiak, mint deli csocselek. Akkor meg Del-Afrika leszunk!!
A kinaiak amugy is messze vannak, nem akarnak torvenyeket rank eroszakolni(halalbuntetes tiltasa stb.), munkakozpontuak, a rendor pofanb.ssza a tisztessegteleneket es vedi a tisztesseges polgarokat/elvtarsakat.
A 10 millio ember erdeke, hogy minel tobb magyar termeket fogyaszthassunk. A hulye tabletek es szamtech. cuccok csak idopazarlasra valoak(lattuk a Miskolci peldat: a keret felet sem igenyeltek ki a "raszorulok").
tudsz mutatni egyetlen országot, amely az IMF-fel való együttműködése óta gazdaságilag fejlődött? az IMF egy magánbank, nem a nemzetállamok érdekeit, hanem a saját megtérülési rátáit és profitját (igen, megint az az átkozott profit) tartja szem előtt. a hiteleinek olyan feltételeket szab, amelyek megkötik a hitelt felvevő országok szuverén döntésjogát markoló kezeket. nem abban az értelemben kell korrupcióra gondolni az imf-fel kapcsolatban, hogy ha jóska miniszterelnök hitelt akar tőlük, akkor az imf ügyintézőjének odatol egy nokiás dobozt.
Ami pedig a kínaiakat illet, várd ki a végét. Remélem, lehetőségünk lesz más kárán tanulni.
Az IMF a tagok által befizetett betétekbő hitelez kizáróla államokat. Kötelessége biztosítani, hogy a hitelt a felvevő állam képe is lesz visszafizetni, ezért követeli meg a pénzügyi fegyelmet. És nem az ország szuverén döntési jogát korlátozza, hanem az idióta politikusok szavaszatvásárlási trükkjeit. IMF hitelt egyébkét nem az igéretes fejlődés előtt álló ország vesz fel, henem az amelyiknek ez az utolsó lehtősége, hogy kikeveredjen a szarból.
Kerek konkret peldakat.
DE ARRA IS!!! Hogy magyar ceg(nem maganvallalkozo pl. Scheemitschka) elment Romaniaba, kapott egy rakas adokedvezmenyt es elontotte magyar aruval a roman piacot!!!
IMF hitelt az az orszag vesz fel, amelyet akar fegyverrel is rakenyszeritenek (Irak Saddam utan vagy Líbia Kaddaffi utan, es figyeld meg, hogy Szíria Assad utan is ezt fogja tenni).
mi lenne, ha kicsit kinyitnád a szemed és nem az alapján mondanál ítéletet egy szervezetről, amit az állít magáról, hanem ahogy az egy bölcs emberre utal, a tevékenysége alapján ítélnéd meg? magyarország is jobban teljesít, nem? ha ezt állítja ov, akkor úgy is van?
apropó... meg tudod mondani, hogy ezt nagyszerű államközi szervezetet ki számoltatja be? konkrétan kérdezem. mivel tudom, hogy séróból nem fogod megmondani (holott okítasz engem), akkor a házi feladat, hogy próbáld meg kideríteni. szólj, ha sikerült, addig légyszi ne.
a szavazatvásárlási trükkökhöz: stratégiai gazdasági ágazatok szabályozásába szólnak bele, nem a szavazatvásárlásba. azok pedig kiemelt fontossággal bírnak egy nemzetállam szuverenitását tekintve. az, hogy ki veszi fel, nagyjából mindegy, borítékolva van, hogy a hitelcsomag a szarban lévő országra zúdít még egy vagonnal. ha meg tudod cáfolni, hozz példákat, amikor a szarban lévő országon az imf segített. ha nem, hallgass bölcsen. ha kotorsz kicsit a google-ön, már látni fogod, hogy tévedtél. ha hozol cáfolatot, el fogom ismerni, hogy igazad volt, de nem lesz könnyű dolgod a kutatásban. :)
És a saját tapasztalatom: amikor magyar "hazaffy" vállalkozónak dolgoztam, össze-vissza, feketén és ritkán kaptam a fizetésemet, szegény voltam. Amióta gonosz multinál dolgozom nincs ilyen probléma, bejelentve, leadózva, időben kapok normális fizetést.
Tény, hogy az IMF ajánlásainak nagyon nyugatias, szabadpiacos "íze" van, ami annak tuajdonítható, hogy a felügyeletében, amit egyébként Kormányzótanácsnak hívnak, és a vezetésében a legnagyobb befizetők vannak többségben. Nyilván ez a filozófia nem túl vonzó sem a marxista emlőkön nevelkedett politikusoknak (Orbán, Ponta) sem a korrupt diktátorocskáknak, akik a saját pancserságukat és bűneiket, amive válságba vitték országukat szépen rákenik az őket hitelező ördögi szervezetre.
Példák sikerekre: Indonézia, Dél-Korea Malájföld, Tajföld 1997,Írország 2008, Lettorszg 2008, Románia 2009,
Példa arra, hogy mit jelent, ha nem kell az IMF pénze: Argentína 2001, Magyarország 2015.
Most akkor te is adhatnál néhény konkrét példát erre az állításodra:
"Szerintem pedig működik a nemzetközi maffia több évtizedes médiakampánya." Egyébként mi az, hogy stratégiai ágazat, és mi különbözteti meg egy mezei nemstratégiai ágazattól. Páldákat kérek.
ez egy száznyolcvanvalahány tagországot magába foglaló, nemzetközi szervezettől gyönyörű teljesítmény ugyebár majdnem hetven év alatt, nem? kezded már gyanítani, hogy valami sántít körülötte? nem akarok magas lóról, meg fellengzősen beszélni, eddig is igyekeztem nem tenni, de ha most sem kezd derengni a szkepticizmus szikrája, hogy magad is láthatod, milyen kusza rendszerben működik, akkor minden erőfeszítésünk kárba vész, hogy fejlődjünk. mert ugye a tagállamoknak tartozik elszámolással. aztán melyiknek is? joseph stiglitz nobel díjas közgazdász nyilván azért állította már 10 éve is, hogy nem tudni, ki felügyeli, mert megszállta a narancsdémon és hozzám hasonlóan csukott szemmel jár.
/azt egyébként hozzátenném, hogy a gdp fejlődését vizsgálva jutnak a sikeres statisztikára, ez cseppet sem jelenti, hogy kuala lumpurban szívesebben élnél, mint buenos airesben, ahol nem fanyalogtak a hitelre/
No és a te példáiddal mi lesz?
Lépjünk egyet hátrább: van egy szervezet, amelyik valamilyen rejtéjes okbó pénzt ad kölcsön alacsony kamatra bajban levő országoknak, cserébe azt kéri, hogy úgy gazdálkodjanak, hogy tudják azt a pénzt visszafizetni. Ugyanúgy rejtélyes okból a legkülönfélébb országok kérnek ilyen kölcsönt, némelyek a feltételek hallatán már nem kérik a pénzt. Ezt a szervezetet senki sem szereti: a donorok azért, mert álladóan be kell fizetniük, az adósok azért, mert feltételeket szab, és visszakéri a pénzt, akiknek nem adott pedig azért, mert nem adott. A szobalányok sem szeretik. Szegény!
Egyébként pedig Kuala Lumpurt kérem Buenos Aires (Jó Levegő) klímájával.
ne idegesíts már. tessék:
sri lanka
portugália
jamaika
pakisztán
törökország
kolumbia
zimbabwe
7:7
egyébként pedig nem a pénzt kéri vissza, hanem a pénzt plusz a kamatot. vagyis ez egy jövedelmező vállalkozás. ha a segítségnyújtás volna a célja, akkor nem szedne utána kamatot. a krisnások a blahán segítséget nyújtanak amikor ételt osztanak. a mekiben pénzért kapsz kaját.
a szobalányok esete pedig egy visszatérő trükk a nemzetközi politikai taktikák közül. megvádolsz valakit (akár vétkes volt akár nem) és el is távolítottad a pozíciójából.
hogy ilyen messziről indulunk?
energiaszektor, víz, élelmiszeripar, légi közlekedés, stb.
de hogy személy szerint mi az, ami nálam kibaszta a biztosítékot annak idején? itt egy konkrét példa. nézz utána a cochabamba-i (bolivia) imf hitel feltételeinek - és annak egyenes következményeinek. ha ettől sem jön meg az eszed, akkor hagyjuk. ha azt a patkányságot is ki akarod magyarázni, akkor a megátalkodott kategóriába kell, hogy soroljalak, de addig azért bízom benned. ;)
Sri Lankában a tamilokkal háborúztak, talán még most is, nem tudom. Pakisztánban a törzsek háborúznak, időnként lesttelik a miniszterelnököt vagy az államelnököt.
Portugália, Törökország és Kolumbia köszöni, jól van, Zimbabwéban az őrül mugabe elkergette a fehéreket, és szétosztotta a földjeiket a semmihez sem értő csőcselék között. Azóta éhinség van.
Azt pedig senki sem mondta, hogy az IMF segít.
A szobalánnyal pont a gonosz bácsi IMF elnököt szívatták meg. Jó móka volt, nagyot röhögtünk Nigellel, mikor elmesélte hogy csinálták.
Ami a nemzetközi médiamaffiát illeti: ha érdekelt volna a dolog, biztosan tudtam volna tájékozódni. A médiának természetétől fogva pontosan az az érdeke, hogy sok szenzációs hírrel szolgáljon. Számukra nem kifizetődő a dolgok elhallgatása.
amiről nem tudunk, az nincs. fasza stratégia, sok sikert hozzá.
Jé, Belgiumban az emberek beszélik a saját országuk hivatalos nyelveit....azta, de durva! És Angliában is mindenki beszél mondjuk németül? franciául? ők nem gazdagok?
Láttad az Indexen az összehasonlító cikket az itteni mérnök/orvos/recepciós és a külföldi fizuja, megélhetése között?
Leszarom a te egyéni tapasztalataidat és elfogult véleményedet, mert a görög válsgá kapcsán kismillió eu-s statisztika készült a munkavállalók helyzetéről, és az derült ki, hogy pl. pont a skandinávoknál meg sem éri továbbtanulni, mert a kétkezi melós is tök jól keres; hogy az a nagy munkamorál abban merül ki, hogy a dolgozó igenis lebassza a tollat fél 5-kor és túlóra csak megfizetve képzelhető el, miközben nálunk alapelvárás a napi 1-2 óra ingyen túlóra; megélhetés költségei? a lakhatás meg 1-2 szolgáltatás több (persze attól is függ, hogy hol él az ember), minden más ugyanaz, vagy csak kicsivel drágább, vagy olcsóbb.
A pökhendi, arrogáns faszarcod mögül nyilván azt képzeled, hogy más sose jár külföldre és nem látja az árakat. Meg internetet sem használ. Te meg voltál pár évig Belgiumban, atyagatya! öcsi, ez max. 30 éve volt érdekes, ma már mindenkinek van külföldön dolgozó rokona/barátja/ismerőse, nekem is, úgyhogy nem kell elhinnem az ostoba és pofátlan hazugságaidat.
Szép napot.
Az utolsó 100 komment: