Polgárosítás, eladósodás, elszegényedés
A hazai véleményformálók jelentős része egymástól függetlenül kezeli a középosztály felemelkedésének kérdését a szegénység terjedésétől. Mintha az egyik kialakulása kizárná a másikat, vagy mintha a gazdasági döntéshozóknak csak a kettő (jó és rossz) közül kellene választaniuk. Valójában ugyanannak a folyamatnak a párhuzamos következménye a szűk rétegeket érintő polgárosodás és a tömegek társadalmi leszakadása. A „kettős erő” a történelem különböző szakaszaiban és különböző függőségű térségekben eltérő módon hatott, ám a magyar eset ezek közül az egyik legtanulságosabb.
Gerőcs Tamás írása
Valójában maga a polgárosodás folyamata állítja be a függőséget a nemzetközi hierarchiában, mert adósság felhalmozásával, egyensúlytalan és átmeneti növekedéssel jár. Ennek hajtóereje az expanzióban lévő polgári osztály fogyasztási erejének bővülése. A függőségbe vezető folyamatot legjobban a folyó fizetési mérleg alakulásában, illetve az adósságállomány változásában lehet nyomon követni.
A függésben lévő félperiférián a társadalmi szerkezetváltásokat a polgárosodás folyamatainak ellentétes irányú mozgásai ciklusokban határozzák meg. Ezek a mozgások egyben a függőség fokozatait is megjelenítik.
A polgárosodás szakaszaiban (például a 70-es és 80-as években) az adósság látványosan nő. Akut folyó fizetési hiányok alakulnak ki, mivel a robusztus belső fogyasztást a félperiférián kívülről finanszírozzák. A polgárosítás folyamata ugyanakkor nem tud tartóssá válni, és csak a társadalom egy meghatározott arányú részéig terjed ki.
A polgárosodás akkor ér véget, amikor a külső finanszírozást- annak fenntarthatatlanná válása miatt - megvonják. Mindez adósságcsapdában és kezelhetetlen költségvetési folyamatokban, deviza- és árfolyamválságokban is testet ölt.
Versengő polgárság
A változás egyik jellemzője, hogy a polgárság egyes tagjai erőteljesebben kezdenek egymással rivalizálni a társadalom alapszervezeteiben. Ez történhet akár a munkahelyen, barátok között, sőt akár még a családokban is. A polgárság tagjainak társadalmi helyzetét ugyanis az a strukturális mozgás határozza meg, amely ekkor ér véget.
A polgárság számára mindezidáig a javak megszerzéséért folyó pozitív összegű játék a strukturális váltás következtében először zéró összegű versennyé változik, majd az új szakaszban negatív játékká alakul.
Technokrácia és privatizáció
A technokrácia funkciója a külső egyensúlytalanság kiigazítása, a megelőző szakasz polgárosítási folyamatához kapcsolódó költségek behajtása a polgárságon. A morálisan igazolható cél a költségvetés egyensúlyba tétele és a felhalmozott adósság rendezése. Mindez a politikai osztály szempontjából ugyanis egy új polgárosítási folyamat előfeltétele.
A technokrácia nyomán megjelenő tovább "többet nem fogyaszthatunk, mint amennyit termelünk" ideológiája azt fejezi ki, hogy kemény devizában kell törleszteni a polgárosítás árát, amihez sürgősen többletet kell teremteni a külkereskedelemben. Ekkor a társadalmi csoportok jelentős része fogyasztóból termelővé válik, a félperiférián fekvő ország pedig termelési telephellyé alakul át. A félperiféria társadalma a termelési eszközei fölött addig gyakorolt hatalmát a privatizációs kényszer hatására lényegében elveszíti. A folyó fizetési egyenleg ekkortól többletes. A polgárság jelentős része, amely maga strukturálisan és kulturálisan is "fogyasztó" volt, a termelésbe kényszerül, bérmunkássá válik. Ez persze nem egyenletesen érinti a polgárságot.
A polgárság útja a bérmunkába
A korábbi polgárság bérmunkássá válásának mértéke két kényszererőtől függ: mennyire volt erős a félperiféria polgárságának függése a centrum piacaitól, vagyis milyen mohón próbálta újratermelni saját magát. A másik kényszererő kívülről hat a külső finanszírozás megvonásával. Ennek kezdete elsősorban attól függ, hogy a világgazdaság, illetve annak pénzügyi rendszerében kialakuló válságok mennyire idéznek elő erőteljes nyomást a rendszer egészében.
A proletarizációs nyomás fokozódásával a széttartó polgárság köreiből kialakulhat egy politikailag jól szervezett mag, amely részben ellen tud állni a külső nyomásnak, és megvédi saját nemzeti polgárosodásának alapjait. Másrészről ezt a negatív összegűvé váló verseny keretei között csak a többi poszt-polgári csoporttal szemben, azok proletarizálásának árán éri el. Maga válik egyszerre a proletarizáció motorjává, és közben rakja le a külső egyensúly megteremtését célzó morális-nemzeti ideológia alapjait. Ehhez új technokráciára, vagy a korábbi technokrata csoportok megújított funkciójára van szüksége. A polgárosítás folyamatának befelé szűkülő eszközeit csak az tudja kézben tartani, és saját polgári csoportjának társadalmi helyzetét megszilárdítani, aki sikeresen levezényli a társadalom többségének proletarizálásával járó konszolidációt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
"politikailag jól szervezett mag"
ezt nem értem, miért kell ilyen. Ez kb olyan nekem, mint régen volt a kb.
Miután meghirdetted a minden hatalmat a szovjetek kezébe típusú "hatalommegosztást", áruld már el nekem a lényeget: miképpen kívánjátok csökkenteni az adósságot ill. az import függőséget?
Mint ahogy a mezogazdasag gepesitese elott a lakossag 90%-anak jobbagynak kellett lennie, hogy legyen egyaltalan kaja mindenkinek.
Most meg az ipari termelesben van szukseg egyre kevesebb zemberre. Mivel fenn kell tartani a polgarsag kivaltsagossagat es az "aki nem dolgozik, ne is egyek" dogmat, ezert alibi "munkahelyeket kell teremteni" a felesleges zembereknek. Ha nem akarjuk halalra eheztetni oket, pontosabban ehseglazadas kozben legeppuskazni, de a vegeredmeny szempontjabol mindegy.
Ha valaki, hat en "polgar" meg "kozeposztalybeli" vagyok. Fasza diplomam van, a munkam eloreviszi a vilagot.
Szeretnem itt es most leszogezni, hogy ha valaha olyan szintre er az ipari automatizacio, hogy munkanelkuli Jozsibacsinak ugyanolyan franko kajaja, lakasa, kocsija, telefonja, fogtomese, csipoprotezise satobbije lehet, mint nekem, azt en EGYALTALAN NEM FOGOM BANNI, sot. A legkevesbe sem fogok kevesbe lelkesen kutatni-fejleszteni, sot. Jobb motivaciot el sem tudok kepzelni, minthogy a munkamtol 7milliard embernek legyen jobb.
A Fideszhez köthető gazdasági körök szépen létrehozzák az új profit bázist megannyi szektorban. A belső piac újraosztása lesz a széles gazdasági alapja az új klientúrának.
Az első rész lassan lezárul, most jöhet a zsákmány megtartása, az úgynevezett konszolidáció.
Hacsak nem a maszekokra gondol... de az meg, a maszekokbol lett vallalkozok törtenete eleg bizarr sztori.
Egy, a maszekok es kesöbbi vallalkozok brutalisan tökehianyosak voltak. Epitöipari cegek epitettek 200M-os hazakat 10M Ft. forgotökevel: havonta resszamla, a tüzeptelepes meg majd var a sorara. Kocsmaztatas berelt helyisegen, berelt sörcsappal, berelt KVfözövel, mert befektetni valo töke az nincs.
Kettö, azert volt mindenki gipszkartonos meg hidegburkolo, meg vendeglatos meg fuvaros meg taxis, mert kb. ahhoz nem kell erteni. Erdekes modon TV-szerelö vallalkozo keves lett, mert az egy szakma, ahhoz erteni kell.
Szoval van/volt egy fasza maszek / kisvallalkozoi reteg, akinek se tökeje, se tudasa, se adofizetesi hajlandosaga, de valamiert megis meg volt gyözödve rola, hogy neki 5x annyi jövedelem jar, mint a melosnak.
Lehet, hogy nem is baj, hogy annyian tönkrementek a 2008-as valsagban, lehet, hogy nem artana egy ujabb, jobb vallalkozoi szferaval ujrakezdeni.