Venezuelában már több mint egy hete tüntetések vannak a komány ellen. 8 halott, több száz letartóztatott, és vagy 50 eltűnt ember az egyenleg eddig. A kormány egyre keményebb eszközökkel félemlít meg és cenzúráz. Ukrajna vérözöne Szuezi válságként vonja el a figyelmet az itt folyó 56-os eseményekről.

Mi van? Valami forradalom?

Nem, persze nem lehet a venezuelai helyzetet 56-hoz vagy Kijevhez hasonlítani, mert itt a Maduro-rezsim még vastag társadalmi beágyazottságot élvez. Legalábbis a tavalyi, Chávez halála utáni választásokkor körülbelül a társadalom fele volt még a forradalom mellett. De a mostani az eddigi legélesebb helyzet Maduro beiktatása óta. Ez egészen biztosan vízválasztó lesz kormányának a történetében.

Először az ellenzék hívott össze felvonulást diákoknak az ország nagyvárosaiban, február 12-én, a fiatalság nemzetközi napján. Arcai Leopoldo Lopez, Maria Corina Machado és Antonio Ledezma voltak. Három dolog miatt tüntettek: 1) gazdasági válság (50%-ot meghaladó infláció és devizahiány) 2) az előbbinek a következményeként fellépő áruhiány és akadozó ellátás minden területen (élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati termékek, repülőjegy, autó, alkatrész, számítástechnika, stb, stb, stb...) 3) a bűnözés burjánzása és a közbiztonság hiánya (24.000 emberölés és 500.000 golyó általi sebesülés 2013-ban). A caracasi tüntetést fekete maszkos kormányszimpatizánsok zavarták meg. Végül az összecsapásban három embert lőttek halálra, a letartóztatások, a sérültek és a verés mellett. Tüntetések voltak minden nagyobb városban is. A legaktívabb azóta is a tradicionálisan rebellis nyugati országrész (Táchira állam, és azon belül a főváros, San Cristóbal).

A tüntetés első napja. Több tízezer ember Caracasban.

Rendnek kell lenni!

Másnap a főügyész elfogató parancsot adott ki Leopoldo Lopez ellen (aki részt vett 2002-ben a Chávez elleni puccskísérletben, de 2007-ben amnesztiát kapott magától Cháveztől). A vád: felbujtás emberölésre, terrorizmus, garázdaság, megfélemlítés és állam elleni összeesküvés. Lopez pár nap múlva egy nagy tüntetés keretében, szimbolikus aktussal átadta magát a hatóságoknak. 45 napig tarthatják előzetes letartóztatásban. A két legsúlyosabb vádat, az emberölésre felbujtást és a terrorizmust már ejtették. Most gyűjtenek bizonyítékokat ellene, hogy tényleg vádat tudjanak emelni. A maradék vádakkal akár 10 évre is el lehet ítélni. A tüntetések ezek után már a politikai foglyok szabadon engedéséért és általában a kormány lemondásáért zajlanak. Minden nap már reggeltől utakat zárnak le szemétből rakott és felgyújtott barikádokkal. Esténként pedig mindig eldurvul a helyzet. A letartóztatottakat bántalmazzák, megalázzák.

Leopoldo Lopez elbúcsúzik a feleségétől és átadja magát a hatóságoknak

A kormány a félrevezetés és megfélemlítés taktikáját használja. Kormánymédiában fasiszta, szélsőjobb, CIA által irányított csoportokról beszélnek, és csak az ellentüntesékről adnak hírt. Az előző években több, addig ellenzéki zászlóshajóként ismert médiumot adtak el, vagy kerültek kormánybefolyás alá. Az első naptól fogva a tényleg manipulatív ellenzéki tévécsatornát, a Kolumbiából adó NTN24-et leszedették a kábeltévék repertoárjából, a honlapját, ahonnan streamelve lehetne nézni, blokkolták. Egy ellenzéki újság csak nevetségesre csökkent kiterjedésben tud megjelenni, mert egyszerűen nem jut papírhoz, amire nyomtathatnának. Ezért az ellenzék információs csatornája döntő hányadában a twitter-re, Facebook-ra, Instagramra helyeződött át a két, még működő ellenzéki hírportál mellett. Ezzel eleve a lakosság nagy része, aki nem internetezik, már csak szűrt tartalmat kap. Sajnos a közösségi portálok terjeszthetnek hamis információkat is. A fent említett Táchira államban az állami internetszolgáltató egyszerűen beszüntette a szolgáltatást már két napja. Itt Caracasban is ugyanaz a szolgáltató töredékére lassította a szolgáltatás sebességét. A legfrissebb hír, hogy az energetikai miniszter azt fontolgatja, hogy beszüntetik az üzemanyagszolgáltatást Táchira államban, ahol a helyzet még mindig kontrollálhatatlan a kormány számára.

Az egyik áldozat a tavalyi Miss Turismo szépségkirálynő. Fejbelőtték...

Múlt csütörtök óta a nyílt megfélemlítés lett az új eszköz. Caracas belvárosának érzékenyebb pontjain gyakorlatilag kijárási tilalom van. A tüntetéseket és barikádokat könnygázzal, vízágyúval és sörétes puskával számolják fel sötétedés után. A hagyományosan ellenzéki eszköz, az ablakból való edénycsörgetés (caserolazo) is eddig nem látott reakciót kap. A nemzeti őrség behatol épületekbe, könnygázbombát lőnek az épületbe vagy RÁLŐNEK (!!!) azokra az ablakokra, ahonnan a zaj jön. Ez hihetetlenül hangzik, de több, egymástól független ismerősömmel is megtörtént, akik a központban laknak. Csütörtök éjszaka egy utcán edényt csörgető ember volt az áldozat. A rendőrség és a katonaság mellett pedig megjelentek az eddig csak a pletykákból ismert kormánypárti paramilitárisok is, akik magukat a nagy elődről Tupamaróknak hívják. Felfegyverzett fekete csuklyás motorosokról van szó, akik a megfélemlítésben vesznek részt. A többször említett San Cristóbal fölött vadászgépek keringenek a megfélemlítés részeként. Mindezek az eszközök, amiket alkalmaznak kezdik elérni a céljukat. Itt Caracasban már nem mernek edényt csörgetni az emberek, a blokádok és tüntetések egyre gyérebbek, kivéve San Cristóbalt.

Páncélosok az utcákon. Barquisimetoban a tüntetők elfoglaltak egyet.

A dolog kezd hányingert kelteni

Tiszteletre méltó, amit Chávez elkezdett ebben az országban (én is ezért jöttem ide eredetileg): egy patrióta, társadalmilag érzékeny, egalitárius terv. Sajnos ezt nem olyan egyszerű megcsinálni, mint hittük. Ellenkezőleg. Már az utóbbi években érzékelhető volt az ő halálával csak szédítő lendületet vett társadalmi-gazdasági leépülés. Ebből a két szempontból manapság ugyanaz a szituáció, ami 1989 környékén volt jellemző az országra: a szédítő olajbevételek ellenére az ország a csőd szélére került az arcátlan korrupció és a gyenge szervezettség miatt. A hatalom koncepció nélkül lebeg a társadalmi térben általános visszautasítás vagy rezignáció mellett. A saját hatalmának fenntartása végett vet be erőszakot. Egy mostani találgatás szerint Chávez, -mivel maga is harcolt a fent említett rendszer ellen, hogy tényleg jobbá tegye az országot - ezért nem ment el sosem odáig, hogy erőszakot alkalmazzon a népével szemben, hanem kicsit pökhendin, de apukaként viselkedett. Utódjainak (Nicolas Maduro, de még inkább a szürke eminenciás, a parlament elnöke, Diosdado Cabello) viszont már nincs ilyen nemes hozzáállásuk. Ők csak megkapták a hatalmat, és most minden eszközzel meg akarják tartani.

Magyar médiában semmi, BBC-n semmi, csak a CNN-nen van hír Venezueláról, Ukrajna után

A mostani helyzet a castrói rendszer konszolidációs időszakára emlékeztet Kubában, de egy modern technikai korban, hatalmas olajpénzekkel támogatva. A harc már inkább a médiában dől el. És ebben Chávez jó volt. A személyes karizmája és a lassan kiépített médiauralma biztos társadalmi támogatottságot biztosított a forradalomnak. Ezzel egyidőben viszont már van egy gyakorlatilag ugyanakkora elégedetlen réteg, akik közül egyre többen vándorolnak külföldre. Penge élén táncol a szituáció. Mert ha most vagy a jövőben elég lendületet tud venni egy változást akaró tömeg, amit az ellenzéki politikusok próbálnak elérni, és ha csak találgatunk is, de bizonyára a CIA is segítgeti, akkor kidobják a forradalmi kormányt, és kezdődhet egy nagyon bizonytalan jövő, aminek az első feladata ennek a múltnak a kiértékelése lesz. Vagy bekövetkezik, ami Kubában is (függetlenül az ott elért pozitív vagy negatív társadalmi változásoktól, pusztán hatalmi szempontból), hogy sikerül kiutálni vagy megfélemlíteni azokat, akiknek nem tetszik a dolog - akkor hosszú időre be tud rendezkedni a Maduro-Cabello-rezsim. Várjuk a fejleményeket...

Twitter feed percről percre:

https://twitter.com/SoyVnezolano/media

https://twitter.com/Uninsensible/media

Wikipédia